Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA ★ 1978. január A lakosság feladatai a tűzoltás, kárelhárítás során Előző — 1977. decemberi — sorozatunkban ismertettük az állampolgárok megelőző tűzvédelmi tennivalóit. A megelőző intézkedések sorában helyet adtunk az oltóanyagokkal kapcsolatos ismereteknek. E cikk keretében az égéssel, a vele kapcsolatos jelenségekkel, tűzoltási módozatokkal és eszközökkel, valamint a kárelhárítási (mentési) munkálatokhoz szükséges eszközökkel foglalkozunk. Az ellenséges légitámadás — rombolás — következtében lakó- és középületeink (szerkezeti elemei) megsérülhetnek; azokban tüzek, robbanások keletkezhetnek. A tűzeseteknél, épületbeomlások- nál, emberek, állatok kerülhetnek életveszélybe. Ezen túl jelentős értékű tárgyak, fontos műszaki létesítmények’ berendezések mentése, illetve megközelítése is szükségessé válik. Az eredményes tűzoltási munka feltétele, hogy a tűzoltói szakszolgálatot ellátók mellett (miután azok nincsenek mindenütt jelen) a polgári lakosság is rendelkezzen megfelelő szakismerettel és gyakorlattal. ÉGÉS: Égésnek nevezzük általában azt a folyamatot, amikor az éghető anyag, a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje egyesül. Hozzátartozik még az is, hogy emellett vegő oxigénjével állandóan érintkezzék és hogy a hőmérséklet elérje vagy meghaladja a jelenlevő anyag gyulladási hőmérsékletét. PL; ha a fa eléri a 300—320 °C hőmérsékletet és a levegővel érintkezik, akkor lángralob- ban. Ha az égés fényjelenséggel együtt jár, tehát szabad szemmel Iáható, akkor ezt az égést tűznek nevezzük. A TŰZ OLTÁSA: Az előbbiekből megismerhettük azokat a feltételeket, amelyek az égéshez, a tűz keletkezéséhez szükségesek. A keletkezett tüzet a következőképpen olthatjuk el: 1. A tűz közvetlen közeléből elvonhatjuk az éghető anyagot, tehát ebben az esetben az éghető anyag eltávolításával (az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozásával) szüntethetjük meg a tüzet. 2. Meggátolhatjuk az éghető anyagnak a levegő oxigénjével való érintkezését, elzárhatjuk az égéshez szükséges levegőt, illetve elvonhatjuk az oxigént az égő tárgytól. Ebben az esetben az oxigén elvonásával oltunk. Ez történhet az égő helyiségek lezárásával, illetve vízzel (nitrogénnel) való. feltöltésével, elárasztásával, vagy a kiA tűzoltás ezen módozatának alkalmazása során ismernünk kell az éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, mert vannak olyan éghető anyagok, melyek viszonylag alacsony hőmérsékleten meggyulladnak (sárga foszfor 60 °C, fa 300—350 °C) míg vannak olyanok is, amelyek gyulladási hőmérséklete igén magas (koksz 700 °C, világítóház 800 °C). Ebből következik, hogy egyes éghető anyagok tüzénél nagy hőelvonó és nagy mennyiségű hűtőanyagra van szükség, míg más éghető anyagnál — az altás során — viszonylag rövid idő alatt elérhető az a hőmérséklet, amelynél az égés megszűnik. Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módozatot egyrészt az égő anyagok gyulladási (bomlási, olvadási) pontja alá hűtésével, másrészt a nem égő anyagoknak a hővezetéstől, hőáramlástól és hősugárzástól való védelmével valósíthatjuk meg. Az oltóanyagokat sorozatunk előző részében részletesen ismertettük. Most azokat az egyszerű tűzoltásra alkalmas eszközöket ismertetjük, amelyekkel a kis terjedelmű tüzeket eredményesen el lehet oltani. Ezeket összefoglaló néven kézi tűzoltóeszközöknek is nevezzük. t HELYTELEN A tűzfészek helyes megközelítése A tűzfészek helytelen megközelítése HELYES a folyamat mellett hőfejlődés keletkezzen. Az égést tudományosan más néven oxidációnak is nevezik. Az égési feltételek ezek szerint a következők: 1. éghető anyag, 2. ' égéshez szükséges oxigénmennyiség, 3 megfelelő hőmérséklet. Égés csak akkor jöhet létre, ha a három tényező térben és időben együtt van Az égéshez természetesen hozzátartozik az, hogy az éghető gftyag. az-égést.fenntartó' lesebb tartályban égő tűzveszélyes folyadéktüzek esetén a tartályok lefedésével. Ezen oltási mód alkalmazása során ha az anyagot nem hűtjük le a gyulladási hőmérséklet alá ha újból oxigénhez jut a visszagyulladás (robbanás) veszélye fennáll! 3. Az égő tárgyat a gyulladási, illetve égési hőfok alá kell hűteni, tehát el kell vonni azt a hőt, ami a jelenlevő anyagnak az égéséhez szükséges. A KÉZI TŰZOLTÓ- ESZKÖZÖK: a veder, a vizespokróc, takaróponyva, szikracsapó, lapát (ásólapát), villa, csáklya. A kis tüzek — vizesvederből — vízzel történő eloltása első meggondolásra úgy tűnik nem kíván különösebb szakértelmet. A gyakorlat során azonban számos esetben ennek ellenkezője bizonyosodott be. Vagyis a vederrel való oltás is akkor eredményes és célravezető, ha a vederrel oltani tudunk : ismerni kell egy-két szabályt és gyakorolnunk kell az oltást: 1. A vedret sohase töltsük tele vízzel! Rosszul okoskodik, aki azt hiszi, több vízzel gyorsabban és könnyebben olt. A színültig tele vederből azonnal megindul a víz csorgása, amikor abból a vizet lendítéssel az égő anyagra akarjuk juttatni. Ennek következménye a kapkodás lesz és a víz további bőséges csorgása, s mire oltásra kerülne a sor már nincs oltóanyagunk. Ezért a vederbe legfeljebb csak kétharmad részig öntsünk vizet! 2. A kétharmad részig vízzel telt fémveder fémfoggan- tyúját hajtsuk a veder szélére és kívül hüvelyk, belül pedig a többi négy ujjunkkal erősen szorítsuk a veder széléhez. (A szabadon hagyott fem- fogantyú ugyanis lendítés közben visszacsapódhat és sérülést okozhat a kéz fején) 3. A helyesen megfogott veder alsó peremét jobb tenyerünkre tesszük és ameny- nyire csak lehet megközelítjük a tüzet. Egyik lábunkkal a tűzfészek felé kilépve terpeszállásba állunk. Ilyen fogással és testhelyzetben, hogy a víznek lendületet adjunk, a vedret testünk jobb olda’a mellett hátrahúzzuk és erőteljes lendítéssel a vizet a tűz fészkére, mint célpontra dobjuk. Lukács Béla {Folytatjuk) „Nyugalmunk érdekében” Nagyon sokat takar a megfogalmazott cím. Méltán tükrözi a nemzetközi helyzetben bekövetkezett komoly mérvű pozitív- átalakulást, mely kiterjedt a diplomáciai, politikai, gazdasági és kulturális államközi kapcsolatok különböző területére. Ez korunk fejlődésének objektív tendenciája. Az enyhüléssel egyidejűleg az imperializmus részéről továbbra is fennáll a háború ve'zélye. Ezek a tények joggal foglalkoztatják és nyugtalanítják a világ békeszerető erőit, a háború borzalmait már átélt tömegeket. Szocialista társadalmunkban legfőbb érték az ember. A polgári védelem — a honvédelem részeként — minden tevékenységével az emberi élet, az anyagi javak megvédésére törekszik. A polgári védelmi felkészítés tehát napjaink egyik legfontosabb feladata, össztársadalmi ügy, melyből minden állampolgárnak a saját és az ország önvédelme érdekében ki kell venni részét. A polgári védelem össztársadalmi jellege kidomborodik abban, hogy a szervezett felkészítés magában foglalja a lakosság egészét, a tanuló ifjúságot, a munka- viszonyban nem álló és a munkaviszonyban álló lakosságot. Fő vonalnak a lakosság egészét átfogó, minden rétegre kiterjedő — differenciált — felkészítést tekinti. Ezt a feladatot végrehajtani csak a munka nagyfokú társadalmasításával lehet. A lakosság polgári védelmi ismereteinek széle'í’ése céljából a fenti gondolatokkal nyitotta meg Recsken és Pétervásárán a „Nyugalmunk érdekében” című polgári védelmi kiállítást Kobályokra, az esetleges háborús és katasztrófahelyzet veszélyeire, feladataira, se-31 gít megismertetni az állampolgárokkal a honvédelmi felkészítés jelen'őségét, az állampolgárok helyét, szerepét, felelősségét az rszág honvédelmében. Politikai nevelő ereje abban jut kifejezésre, hogy a szocialista világnézetre alapozott, tudatos és szervezett emberi tevékenység olyan hatalmas erő, amely a legnehezebb katasztrófahelyzetben is lehetővé teszi a megfelelő védekezést, a pusztító eszközök és erők hatásainak jelentős életvédelmi létesítmények makettjeinek bemutatása. A kiállítás nem tudta tel-' jességgel bemutatni a lakos- öí ság felkészítésének valamennyi tárgykörét, de mégis maradandó ismereteket • nyújtott. Előrelépést jelentett és segítséget adott égy esetleges rendkívüli időszakban a túlélés biztosításához. A járás polgári védelmi parancsnoksága és alá en- delt szervei a párt- és tömegszervezetek támogatá á- val nagy erőfe züést te núc a járás előtt áUó PV fe' tatok megvalósításáért. A felvacs Bertalan a Heves megyei Tanács VB. Egri Járási Hivatal elnöke, járási polgári védelmi parancsnok, illetve Dr. Lupiák Zoltán a hivatal elnökhelyettese. A megnyitókon megjelent Fodor Istvánné, országgyűlési képviselő, Habéra László az MSZMP Egri Járási Bizottsága első titkára és Lezsák László osztályvezető. A kiállítás átfogó képet adott a polgári védelem fel- készítési feladatairól, igazolta a polgári védelmi szakpropaganda honvédelmi, politikai, tudatformáló hatását. Felkészíti a lakosságot a legalapvetőbb magatartási sza-r mérvű csökkentését, a mentést, mentesítést és az élet újraindításához szükséges halaszthatatlan helyreállítást. Tehát minden állampolgárnak személyes érdeke az ismeretanyagot elsajátítani, megtanulni védekezni, menteni és helyreállítani. A látogatók megismerkedhettek a lakosság védelmét szolgáló eszközökkel, az élelmiszerek megelőző rbv. védelmét biztosító anyagokkal, a sugárszennyezet tség mérécét szolgáló műszerekkel. Élénk érdeklődést váltott ki a- különböző típusú készítés keretében edd'g végzett tevékenység megfelelő alapot nyújt ahhoz hogy a soron következő köve' el é- nyeknek megfelelően teljesítsük és megvalósítsuk a minisztertanács polgári védelemről szóló határozata rendelkezéseit. Az egri járási PV. parancsnokság kö zönetét fejezi ki a községi és üzemi parancsnokságoknak, a kiállítás megrendezésében tevékenyen részt vevő tár adalmi szerveknek és aktivistáknak^ Viczián Zoltán alezredes egri.járási polgári védelmi törzsparancs nők. t
