Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

Számottevően javítani kell gazdálkodásunk hatékonyságát Hat államtitkár az 1978. évi fő feladatokról Az MTI körkérdésére vá­laszolva hat tárca államtit­kára tájékoztatást adott az agazat egy-egy különösen fontos idei feladatáról és a tervek végrehajtását szolgáló minisztériumi intézkedések­ről. Bakos Zsigmond ipari államtitkár: könnyíí­A december elején hozott minisztertanácsi határozat arra kötelezi tárcánkat, hogy gyorsítsuk a termékstruktúra korszerűsítését. Elsősorban a fejlesztések támogatásának mérlegelésével szab irányt a minisztérium annak, hogy a gazdaságosan értékesíthető áruk kapacitása bővüljön, fo­kozatosan kiszorítva a kevés­bé gazdaságos termékeket. Valamennyi szükségletnek megfelelő kapacitást azonban létrehozni természetesen nem lehet, ezért a minisztérium nemzetközi kooperációk ki­építésére, bővítésére is ösz­tönzi a vállalatokat, a mi­nisztérium vezetői személyes tárgyalásaikon is egyengetik a termelési együttműködés útját. Főként távol-keleti szocialista és fejlődő orszá­gokban máris jó együttmű­ködések alakultak ki oly mó­don, hogy magyar szakmai támogatással, magyar gépek felhasználásával egyes ter­mékek gyártását átveszik a magyar könnyűipartól, ezek­kel hazánkat is ellátják, a felszabaduló hazai kapacitást pedig sajátosságainknak job­ban megfelelő, minden pia­con versenyképes cikkek gyártására használhatjuk fel. Gácsi Miklós kohó- és gép­ipari államtitkár: 1978-ban folytatódik a ter­melői áraknak a külkereske­delmi árakhoz való közelíté­se, az ésszerűbb termelői ár­arányok kialakítása. Ennek a részleges termelői áremelésnek sajátos vonása, hogy a feldolgozóipari vég­termékek ■ érában általában nem hárítható tovább. Emiatt a KGM irányítása alá tarto­zó gépipari vállalatoknak mintegy 1,1 milliárd forint összegű nyereségcsökkenés­sel kell számolniuk, érre semmiféle állami dotációt nem kapnak, s ehhez hozzá­járul a transzferábilis rubel- árfolyam csökkenésének ha­tása is. A vállalatoknak az ezek­ből adódó veszteségeket ma­guknak kell majd kigazdál­kodniuk, hiszen a gépipari termékeknek csak nagyon szűk körében, 0,1 százalékuk­nál, ' változnak majd a fo­gyasztói árak. A vállalatok­nak a nagyobb nyereség és a személyi jövedelmek terve­zett ütemű növelése érdeké­ben számottevően javítaniuk kell gazdálkodásuk hatékony­ságát. A minisztérium elvár­ja, hogy tovább fokozzák a gépipari termelésnek most 50 Barbárok! Barbárok jártak az egri Népkertben. Hogy kik, s há­nyán voltak, ma még nem tudni, de hogy ismeretlenül is méltók a barbárságra, ah­hoz kétség nem férhet. Több mint egy tucat díszfenyöl vágtak ki és loptak el ugyan­is az ünnepek alatt a park­ból. A díszfák brutális kivégzői­nek is véget értek az ünne­pek. A feldíszített fákat bizo­nyára rövidesen levetkőzte­tik, kidobják, elégetik. Ugyan­arra a sorsra jutnak tehát, mint a nyáron letépett tuli­pánok, szegfűk, rózsák. Ame­lyeket a fenyőkkel együtt azért ültettek, s ápolnak gondosan, hogy gyönyörköd­hessünk bennük, hogy gyö­nyörködtessenek bennünket. A város lakóit, az idelátoga­tókat, öregeket, fiatalokai egyaránt. Akik között sajrws még mindig vannak barbárok is. ők jártak most a Nép­kertben. ók vágták ki, s lop­ták el a fenyőfákat. Jó lenne mielőbb megtudni.* kik is ok tulajdonképpen? ' —koos— százalékát jelentő, korszerű termékek gyártását. Az év fo­lyamán fokozatosan 1,5 mil­liárd forint értékű gazdaság­talan gyártmány előállítását kell megszüntetni. Juhász Ádám államtitkár: nehézipari — Intézkedéseink elsősor­ban az élenjáró nemzetközi színvonalhoz igazodó maga­sabb hatékonysági-termelé­kenységi normák elérését cé­lozzak, és várható eredmé­nyük, hogy a termelés dina­mikus növekedése mellett a NIM-vállalatok dolgozóinak száma 10—15 ezerrel csök­ken az ötödik ötéves terv időszakában. Ezzel összefüg­gésben folytatjuk azoknak a hatósági előírásoknak a felül­vizsgálatát, amelyek a válla­latokat indokolatlan munka­erőtöbblet foglalkoztatására kényszerítik, s kezdeményez­zük az elavult kötöttségek felszámolását. Növeljük a karbantartás szervezettségét vállalataink­nál, s ennek eredményeként a karbantartással foglalkoz­tatottak számának tízszáza­lékos csökkentésével számo­lunk a tervidőszak végéig. In­tézkedünk a termelékenység növelésére ösztönző érdekelt­ségi és bérezési formák ki- terjesztéséről. A múlt évben tőkés expor­tunk 27 százalékkal emelke­dett, értéke meghaladta a 450 millió dollárt, s az idén már félmilliárd dolláros ex­portot irányoztunk elő. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtit­kár: A szerződéses fegyelem te­rén sikerült ugyan már elóbbrelépni, tavaly mégis előfordult, hogy a szerződé­sen kívül érkező tételek mi­att felborult a felvásárlás és a feldolgozás átvételi prog­ramja. Amikor a korábbi időszakban a MÉM előírta, hogy a termelők minden kí­nálatát fogadni kell, gyak­ran kereseti jellegű volt a piac, a kormányrendeletek nyomán fellendülő termelés levezetése azonban eppen a nagyobb árumennyiségek mi­att csakis úgy képzelhető el, ha megszilárdul a termékfor­galmazás szerződéseken ala­puló rendje. Pontosabb és egyeztetett áruszállításra van szükség ; szerződéseket sem- mibevevők ellen következe­tesebben alkalmazzuk majd azokat a szankciókat, ame­lyeket a termékforgalmazás új rendszere értelemszerűen megkövetel. A fogyasztói érdekek érvé­nyesítésére a minőség tekin­tetében is egész sor intézke­dést tettünk. A következő időszakban az állami szab­ványok körét kisebb mérték­ben kibővítjük, a fokozódó bel- és külföldi igényekkel összefüggésben. A minőségi ellenőrzések tavalyi tapaszta­latai alapján több élelmi­szer gyártási technológiájá­nak felülvizsgálására kerül sor 1978-ban. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár: A minisztérium legfonto­sabb intézkedéseinek egyike a budapesti építési gondok megoldásának szorgalmazá­sa. Az idén állami erőforrá­sokból mintegy 11 000 főváro­si lakást kell felépíteni a já­rulékos kereskedelmi, egész­ségügyi, oktatási és szolgál­tató létesítményekkel együtt. Ez önmagában is jelentős kö­vetelmény, de ezt a felada­tot növeli, hogy a múlt évről elmaradt átadások pótlásáról is gondoskodni kell. Szalai Béla külkereskedel­mi államtitkár: — A legfőbb követelmény számunkra, hogy a lehető legnagyobb mértékben fo­kozzuk termékeink verseny- képességét. vagyis korszerű­ek, jó minőségűek, megbízha­tóak legyenek a magyar áruk. Az exportválaszték ala­kulása természeteseit első­sorban az iparban dől el, nem kisebb azonban a kül­kereskedelem felelőssége sem. Minisztériumunknak te­hát igen fontos feladata, hogy a piaci munka javítá­sára ösztökélje vállalatait. Export terven felül A Jászberényi Hűtőgépgyár főbb termékei a hazánkban és külföldön egyaránt közismert háztartási és kereskedelmi hűtőszekrények, szóda- és habszifonok, radiátorok, jármüvíz- hütök. A gyár — az eddigi felmérések szerint — 1977-es tőkés exporttervét' mintegy 110 százalékra teljesítette. Képünkön: szalagon szerelik a közismert Lehel hűtőszekrényeket. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — KS) Második kitüntetés Hatvannak Ismét Hatvanba került a Heves megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága által meghirdetett lakóhelyszépítési és virágo- sítási verseny kitüntető okle­vele, valamint a vele járó kétszázezer forint jutalom. Tehát az 1976-os esztendőt követően 1977-ben is ebben a városunkban Sikerült lég- eredményesebben mózgósíta- ni a társadalmi erőket, s a legtöbb olyan munkát végre­hajtani, amely a települést szebbé, gazdagabbá tette. A díszoklevelet dr. Varga József, a megyei tanács el­nökhelyettese adta át Patkó Imre városi tanácselnöknek, aki válaszbeszédében köszö­netét fejezte ki Hatvan mind­azon tömegszervezeteinek, la­kóbizottságainak, dolgozói­nak, akik egész évi munká­jukkal a szép sikert elősegí­tették. Azt is kifejtette, hogy az elsőséggel járó jutalom­ként kapott kétszázezer fo­rintot, valamint az egymillió forintot kitevő megyei ta­nácstagi keretet 1978-ban Üj- Hatvan útjainak, járdáinak korszerűsítésére fordítják. Így az új esztendőben bur­kolatot, illetve járdát kap' a Váci Mihály, Radnóti Mik­lós, Hatvány Lajos, Kölcsey, Appaffy, Vak Bottyán, Dam­janich, Traktor, Huszár, Tü­zér, Sallai Imre, Határ utca. valamint az Erkel Ferenc tér E munkálatok sikeres meg­valósítására biztosíték a vá­rosi tanács és á Betonútépítő Vállalat szocialista szerződé­se, amely szerint a jelzett üzem 1980-ig segítséget nyújt Hatvan területén csaknem tíz kilométernyi útszakasz meg­építéséhez. Eosédsn, Rózsában vallják: Buktatók után sikeres év helyi légkör kialakítására. A dolgok pedig végsőben ősz-, szefüggnek! épi együttes Amikor az ecsédi határban learatták a tavaszi árpát, s alig hozott többet, mint a tervezett fele, majd az Egyetértés ezer hektárnyi őszi búzájának a hozama sem érte el a 30 mázsás átlagot: megingott az emberek bizal­ma. Íme, a rózsaiakkal tör­tént egyesülés harmadik esz­tendeje lesz az, ami vízre viszi őket! Nehéz napokat éltek akkor tagok, vezetők. Most, esztendő végéhez közel, már egészen másként látják a világot. S totóznak, vajon nyolcmillió forint fölé ke­rül-e a gazdaság nyeresége? A remény, a lehetőség meg­van hozzá, csak bizonyos kintlévőségeket kell behajta­ni, s időben elszállítani a raktáron levő búzát, sörár­pát. Ám ha valamivel a bű­vös szint alatt maradnak, négyszáz szövetkezeti tag akkor is eredményesebb ter­melőmunkát végzett az 1976- osnál, amikor éppen csak túllépte közös nyereségük a hétmilliót. Átkos szá szárazság Ha vizsgaszemekkel visz- szatekintenek az ecsédiek, rózsaiak az év első felére, a balsikerű aratásra, majd a katasztrofálisan sikerült kaj­szibarack-szüretet idézik, mi­hamar kialakul bennük a rossz termés, a rossz start oka, háttere. A földmunká­val, a vetéssel, a ba-ackfak védelmével nem volt baj. Mindent időben és jó minő ségben végeztek A barackost azonban virágjában érte két fagyhullám, a kalászosokat pedig az átkos szárazság súj­totta. A tavaszi árpa 340 hektárja például akkor nem kapott hetekig esőt, amikor földbe került Persze hogy megsínylette. A mag jófor­mán ki sem csírázhatott. Az őszibarack? Eddig hallgat­tunk róla, noha harminc hektár ebből is rosszabbul fizetett, mint tavaly. Viszont az igazsághoz tartozik, hogy ennek a . gyümölcsösnek a faállománya az utóbbi évek során javarészt kipusztult, s bár gondoskodtak a fiatalí­tásról, a pótlás még nem fordult termőre. Egy-két esz­tendő megszünteti ezt a gondot. Szerkezetváltozás Persze ha az időre, az évek múlására várnak az Egyetértés portáján, az vaj­mi kevés. Főleg az idei gon­dokat nem oldja meg. A gazdasági mutatók kedvező alakulását többféle szándék valóra váltása segítette az esztendő folyamán. Bevágott például a termésszerkezet módosítása ! Megduplázták, majdnem négyszáz hektárra növelték a kukorica vetéste­rületét. s jó 44 mázsás át­lagtermést takarítottak be róla. Ezt az utat egyébként tovább iárják. Jövőre telje­sen felszámolják a tavaszi árpát., he1 vébe kukoricát és őszi búzát vetnek, ami min­denképpen biztonságosabb. Az eredmények kedvező ala­kulásál oz tartozik egyébként a sikeres szőlőszüret. Majd­nem 300 hektárról a várt 60 helyett 76 mázsás hektá- rankénti gyümölcsöt szedtek. S mindenképpen döntőnek bizonyult az idén foganato­sított gépesítési program, ami ötmillió forintba került ugyan, de mind az új kom­bájnok, mind a frissen vásá­rolt erőgépek, teherautók igen meggyorsították a mű­velést, betakarítást. S jelen­tősen pótolák a kézi erőt, amiben egyre szegényedik az ecsédiek és ‘ rózsaszentmár- loniak összefogásából három esztendeje született közös gazdaság. Varázsszó: (»III! A bizonságos termelés, a tagoknak jutó gazdagabb jövedelem további generális lépésre is ösztönözte a gaz­daság vezetőit ebben az év­ben. Mint szakemberek, va­lamennyien tisztában voltak a rendszergazdálkodás elő- nj'eivei már korábban. Má­jusban azonban léptek is! A szolnoki székhellyel működő, immár » százezer hektárnyi földterületet magába foglaló gabona- és iparinövény-ter- melési rendszer — a GITR — kötelékét választották. Milyen következményekkel? Először is ötszáz hektárral növelték búza, repce, őszi árpa vetésterületüket az őszön, s mind mag, mind technológia tekintetében tart­ják magukat a szigorú regu­lához. Mást persze nem is tehetnek a kizárás veszélye nélkül. Viszont a hallatlan fegyelem, pontosság eredmé­nyeként október 25-re végez­tek a talajműveléssel, vetés­sel csaknem 1800 hektáron. S ez a hatalmas földterület a növénytermesztési ágazat bázisaként majdhogynem ön­magában garantálja a terme­lőszövetkezet gazdasági helyzetének biztonságát. Javuló állattenyészet Mind e feladatok, gondok közepette kellő figyelmet fordítottak az Egyetértés há­za táján a nem kevésbé fon­tos . állattenyésztési ágazat munkájára, fejlesztésére. S bar voltak takarmányozási problémák, valamint áldozni kellett a tbc-mentesítésre, az összpontosított figyelem meg­hozta gyümölcsét. Tavaly ilyenkor alig tízmillió forint körül mozgott a szarvasmar­ha-állomány éves hozama, most pedig megközelíti a tizenegymilliót. Ez elsősorban köszönhető a tejelési átlag növekedésének! De ugyan­akkor hárommillió forintnál többet raktak zsebre növen- dégüszők értékesítése révén, s megközelíti ezt az összeget a hízómarhapiac hozama is. Közben pedig tervszerűen növekedett az állomány. E pillanatban 305 tehenet is­tállóznak rendezett körülmé­nyek közepette. Természete­sen a tartást, gondozást le­hetne tovább korszerűsíteni. Ebben azért is bízunk, mert a közös gazdaság az utóbbi években általában igyekszi! a tagok munkakörülményei­nek javítására, a jó munka­Ugyanígy nem zárja ki ma­gát az Egyetértés a két köz­ség, Ecséd és Rózsaszentmár- ton, közművelődéséből, tud­ván: a szellemi erő idővel átlényegül, hat a termelésre. Utóbb így kapcsolódott be a gazdaság az ecsédi művelő­dési ház közös fenntartásá­ért indított akcióba, amely hét különböző intézmény anyagi segítségnyújtása révén — tanácsi szubvención kívül — ötvenezer forint évi több­lethez juttatta az intéz­ményt. Ebből tízezret a szö­vetkezet dob a kalapba, ha­sonlóképpen részeltetve a rózsái művelődési hajlékot. De talán ennél is többet je­lent az a tény, hogy a közös gazdaság változatlanul gon­dozza, utaztatja az ecsédi né­pi együttest, amely sok szép sikert hozott már a község­nek. S alkalmanként díjmen­tesen nyújt otthont, máskor szállítóeszközt a helyi műve­lődési ház rendezvényeinek, csoportjainak. Ha már emlí­tettük a „pávásokat”, az idő­seket, fiatalokat hasznosan foglalkoztató együttest, te­gyük hozzá summázatként : a csoport megérdemelné, hogy szakmai felkészítésére több gondot fordítsanak. S ez az igényünk elsősorban a műsorszerkesztésre, a népi értékek, helyi hagyományok tiszta megőrzésére vonatko­zik. Moldvai Gvóző Nmisön 1978. január 3., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents