Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
I A Szaljut űrállomáson végzett sikeres kísérletek nem vé- ; letlenül váltottak ki nagy érdeklődést világszerte; az űr- : kutatás szakembereinek véleménye szerint történelmi Je- ; lentőségű fordulópont a kutatómunkában az űrhajók sike- rés összekapcsolása. Nagy lendületet adhat újabb, eddig : túl merésznek tartott elképzelések megvalósitásához. Ősz- ' szállításunkban ezúttal az űrkutatás, a bolygók vizsgála- ; ^ tának eddigi^ eredményeiből nyújtunk ízelítőt. Francia mesterséges Ira'd a világomén 1975. szeptember 27-én lőtték fel a guayanai rakétabázisról a francia D—2B AURA nevű mesterséges holdat Az AURA holdat a Nemzeti Űrkutató Központ rendelése és terve alapján a Matra gyárban készítették el. Feladatkörét a csillagászati és napfizikai kutatásokban határozták meg. Erede- ileg 8 hónapra tervezték keringési időtartamát, amelyet azután menetközben meghosszabbítottak. A mesterséges hold 5400 fordulatot végzett a világűrben. A lesugárzott adatokat a Nemzeti Űrkutató Központ Toulouse-i laboratóriumában dolgozzák fel. Az adatok értékelése még folyamatban van, de a szakértők szerint a mesterséges hold igen értékes adatokat szolgáltatott az alábbi kutatási témákban : a hold fotométerei a Tej utat vizsgálták és a csillagos ég UV célpontjai mellett a meleg- fényű csillagokat is, s behatóan mérték a Magellán- felhőt az AURA műszerei. Ami a napfizikai kutatásokat illeti az AURA hold méréseket végzett a Nap ultraibolya sugárzásával, valamint a Nap kromoszférájának és koroná'ának sugárzásával kapcsolatban. Végül analizálta a földi atmoszféra ösz- szetételét 100—400 kilométerek közötti magasságban. Jég a Marson? A Viking—1 és Viking—2 célhoz érését követő hónapokban a figyelem — érthető módon — elsősorban a bolygóra leszállt egységek biológiai kísérleteire irányult. A Mars körüli pályán visszahagyott keringő egységek ezalatt kevés figyelmet keltve végezték a munkájukat, a légkör pára- tartalmának és a felszín hőmérsékletének vizsgálatát. A tevékenységükről szóló első be- számoló-azonban igen érdekes felfedezésről ad számot, aminek alapján valószínűleg merőben új képet kell majd alkotnunk a bolygó szerkezetéről, fejlődéstörténetéről és a marsbeli élet létének lehetőségéről. juk van annak kijelentésére, hogy a Marson nincsenek számottevő szilárd széndioxid-készletek. Ennek mesz- szemenő következményei vannak. A Mariner felvételeken látott folyóvölgyek magyarázatára ugyanis azt az elképzelést vetették fel, hogy azokat folyóvíz vájta, a Mars periódikusan visszatérő meleg korszakaiban, amikor légköre sűrűbb és a hőmérséklet a jég olvadáspontja fölött van. Szárazjég tehát nincs vagy csak alig van —, de jég annál több. Minthogy a kráterek fenekét oly vastagon fedi, hogy a természetes felületi egyenetlenségekből semmi sem marad, vastagsága legalább pár száz méter. A kutatók azonban ennél sokkal többet állítanak: szerintük a jég a Mars egyik legfontosabb szerkezeti anyaga, vastag héjként borítva a bolygó sziklás magját. Hasonlatuk szerint a számunkra látható északi-sarki jégsapka „csak a jéghegy csúcsa”. A távoli múltban a.z intenzív vulkáni tevékenység áttörte a jégréteget és lávát terített szét rajta; ugyanakkor a hatalmas mértékű olvadás során keletkezett víz vájta ki a most látható folyóvölgyeket. D. S. A ki.'o^ydiatat'sn enargia A Szovjetunióban kife’le'z'ett olvasztókemence, ameb-ben a tükrök segítségével 3000 C-fokon olvasztanak fémeket A Szovjetunió déli köztársaságaiban Intenzíven foglalkoznak a napsugárzás hasznosításával. Jerevántól délre pé'dául, ahol évi átlagban 300 a napsütéses napok száma, szervezték meg a Szovjetuniónak a napsugarak hasznosításával foglalkozó egyik kutatóintézetét A központ berendezései között vannak napsugarak összegyűjtésére szolgáló 1,5—2 méter átmérőjű parabolatükrök, amelyekkel a napsugarak összpontosítása útján már 3000 C-fokos hőmérsékletet is sikerült létrehozni. A napjainkban épülő berende- zé'ek egyike egy 9000 darab négyzet alakú tükörlapokból álló forgási paraboloid, amelyet csúcsával felfelé egv 30 méteres fém tornyon függesztenek, és amelyre a torony köré szerelt tükröző felületek egész sorából vetődik majd a fény. Világűr-molekula a laboratóriumban Néhány évvel ezelőtt északamerikai csillagászok tejútrendszerünk különböző helyeiről kiinduló eddig ismeretlen hullámhosszúságú rá- diószínkép-vonalakat fedeztek fel. Ezeket egyetlen ismert vegyülettel sem lehetett kapcsolatba hozni, ezért „X-ogénnek” keresztelték el őket. A Giessen! Egyetem kutatói nemrégiben előállítottak egy, az „X-ogén”-nek megfelelő rádiószínképű — rendkívül rövid életű molekulát: az izo-cián-hidrogént (köznapi elnevezéssel kénsavat). Az izo-cián-hidrogén a már régóta ismert kénsavtól csak abban különbözik, hogy a nitrogénatomja helyet cserélt a szénatomjával. Becslések szerint a tejútrendszerünkben eddig felfedezett — ott szétszórt — izo- ciánhidrogén molekulák össz- tömege megközelíti a Napét. A kutatók feltételezik, hogy ez az anyag üstökösökben is eíőforduL Tudományos hírmagyarázatunk l)| lehetőségeit a Kozmoszban A Viking orbitális egységek rácsspektrográfok segítségével azt vizsgálták, hogy a marsi légkör vízpáratartalma mennyire nyeli el a bolygóról visszavert napfényt, s e technika segítségével elkészítették a Mars északi féltekéjének páratartalom-térképét. A légkör páratartalma nyilván aszerint változik, hogy a kérdéses térségben • mennyi jég van a felszínen, illetve közvetlenül az alatt, a kőzettakaróval elkeveredve. Persze az is számít, milyen „meleg” van. s ezért nap- és évszakonkénti ingadozásokat is várhatunk. A kísérletsor ->zat egészében véve arra a fontos kérdésre ad választ, mennyi a víz a Marson, s miiven ennek területi eloszlása. A leglényegesebb eredmény az, hogy az egyenlítőtől az északi-sark felé haladva a légkörben található vízgőz mennyis ge gyorsan növekszik: az északi szélesség 75° - án, kb. tizenötször annyi, mint az egyenlítőn. A vízgőz nem magaslégköri felhőkben, hanem talajhoz kötve jelenik meg a medencékben, kráterekben, s egyéb mélyebben fekvő területeken jóval többet találunk, mint a hegységben. Minthogy a vízgőztartalom a sarki jégsapka szegélyénél a legnagyobb, kézenfekvő a következtetés, hogy a felvételeken jól látható jégtakarót földi értelemben vett jég borítja, s nem szárazjég, azaz fagyott széndioxid, ahogy azt az utóbbi években gyakran feltételezték. Ezt megerősítik a felületi hőmérsékletre vonatkozó adatok Is: a jégtakaró felület“ kb. —60 C°- on van. s ezen a bő nérsékle- ten a Marson " -.zindioxid már gázállapot u. A mérési programok vezetői úgy érzik, elegendő alapBár még nem fejeződött be a Szaljut 6. űrállomás kísérleti programja, az már most is megállapítható, hogy a hetedik évének végéhez közelítő Szaljut-program, a módosított űrállomás nyújtotta, új lehetőségek révén, minőségi változáson ment keresztül. A gyakorlati asztronautika több mint húsz éve alátt, számos szenzációnak lehettünk tanúi. Ez a jelenlegi „két űrhajó — egy űrállomás’’ kísérlet újszerűsége mindenekelőtt az ember huzamosabb űrben való tartózkodására szolgáló, nagyméretű űrállomások üzemeltetése, kihasználtsága terén nyújt nagyobb lehetőségeket és minden bizonnyal értékes tapasztalatokat. MI AZ ÜJ AZ ŰRÁLLOMÁSON? A Szaljut-űrállomásokat a közel hét év során, minden újabb kísérletre továbbfejlesztették, módosították — mindenekelőtt a tapasztalatok. a technikai fejlődés nyomán. A Szaljut 6. nemcsak az újabb fedélzeti berendezésekben, rendszerekben, kutatóműszerekben, hanem a kialakítást tekintve is, lényegesen különbözik elődeitől. A legfontosabb és mindez ideig egyedülálló szerkezeti úldonság az. hogy ezt az űrob'ektumot két. összekapcsoló szerkezettel látták el. az “gvik a korábbiak szerinti elhelyezésű, a másodikat a korábbi szerelvények helyén, a legnagyobb átmérőjű hengeres rész mögött helyezték el. Változott ilyenformán az űrállomás formája és súlya is. A külső szemlélő azt veheti észre, hogy az űrállomás 4,15 m átmérőjű, hengeres szakaszát meghosszabbították. Ennek közepébe került a mintegy 2 m átmérőjű és 3 —4 m hosszú átszállórekesz. Ez utóbbi a korábbihoz hasonló kialakítású, az űrállomás legnagyobb termétől hermetikusan záródó ajtó választja el. A hengeres formájú átszállófülkét veszik körül az előző kialakításban e fülke he'yén elhelyezett szerelvények. palackok. A szerkezeti módosítás révén az űrállomás súlya mintegy 6 tonnával növekedett. így a Szaljut 6. súlya eléri a 26 tonnát. KÉT ŰRHAJÓVAL A tekintélyes, a 100 köbmétert is meghaladó belső térfogatú Szaljut 6-hoz Ilyenformán két űrhajó kapcsolható, s ezt a lehetőséget már ki js használták, hiszen — miután a decemberi űrséta során Romanyenko és Grecs- kó meggyőződtek a mellső összekapcsoló szerkezet épségéről, üzemképességéről, januárban úiabb űrhajót — a Szojuz 27. jelzésűt — is hozzákapcsolták a Szojuz 26-tai már korábban össz“kaocsoii űrállomáshoz. Ennek űroiló- tái — Dzsanlbekov és Makarov — az ötnapos együttes repülést követően, már visz- sza is tértek a földre, igaz, nem a saját, Szojuz 27. űrhajójukkal, hanem a korábban indult Szojuz 26-tal. Ez utóbbinak minden bizonnyal az az oka, hogy a Szaljut pályamódosítására a Szojuz 26-on levő, manőverezésre szolgáló hajtóanyagkészletet már felhasználták, ugyanakkor a Szojuz 27. fedélzetén még rendelkezésre áll ilyen célra hajtóanyag. Kézenfekvőnek látszott, hogy a manőver hajtóanyagát elfogyasztott űrhajó térjen visz- sza előbb a Földre. Ehhez csak egyetlen lényeges műveletet kellett elvégezni: a két űrhajóban levő — az űrhajósok testére kialakított üléseket ki kellett cserélni. JOBB KIHASZNÁ LTS \G — NAGYOBB BIZTONSÁG A technikailag kifogástalanul végzett hármas összekapcsolási manőver természetesen nem öncélú bravúr, hanem új — az eddigieknél nagyobb — lehetőségek forrása. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogv a két csatlakozószerkezet lehetőséget teremt az űrhaiósok mentésére, a szállító űrhajó esetleges meghibásodásakor. Ez azonban csak az egyik, s csak veszély esetén felmerülő lehetőség. Igen nagv jelentőségű, hosv a nésvfőnyi szerpí’vzefű űrhajóban az űrhajósok két műszakban dolgozhatnák, amíg az egyik űrhajóspár végzi a kutatómunkát, a kísérleteket, addig a másik pihen. Így sokkal jobban lehet kihasználni a fedélzeti műszerberendezéseket Hasonlóképpen kedvezőnek tartják, hogy a személyzetváltások során, ebben az új rendszerben az űrállomás nem marad űrhajós nélkül. Ilyenformán szükségtelen a kísérleti berendezések elcso- magoiása, az űrhajó fedélzeti rendszereinek konzerválása az űrállomás elhagyásakor, illetve a kicsomagolás, a műszerek „felélesztése” az új személyzet megérkezésekor. E műveletek elhagyása révén — a jelenleg még távolról | sem korlátlan űrben való ' tartózkodás Idejéből —, néhány nappal többet tudnak az űrhajósok a kísérleti kutatómunkával foglalkozni. MŰSZEREK — RENDELÉSRE A később indult űrhajó, a Szojuz 27. pilótái leveleket, ajándékokat, sőt távcsövet is hoztak az egy hónapja az űr- I ben levő kollégáiknak. Ez is egy új lehetőségre utal: az j újonnan érkezők a korábban fent tartózkodók rendelésére, kiegészíthetik az űrá’lomás műszerkészletét, oóta’katré- szeket, szerszámokat hozhatnak magukkal a meghibásodott berendezések javítására, illetve anyagokat az elfogyasztottak pótlására. Az új szerkezeti kialakítás adta új lehetőségek mindegyike talán előre még nem is látható. Érdeklődéssel várjuk a Szaljut-kísérlet .továbbfolytatását, s az újabb, még korszerűbb Szaljut-űrállomá- sok felbocsátását. Szentesi György “ BUDID KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 8.57 Barokk muzsika. 10.03 Iskolarádió. 10 30 Kamarazene. 11.25 A központtól távol. 11.40 Különös házasság 12.33 Melódiakoktél. 14.00 Irodalmi évfordulónaptár. 14.30 Mozart: Esz-dúr szimfónia. 15.10 Operettfelvételek. 15.31 Ezeregy délután 16.08 Kóruspódium. 16.25 Nóták. 17.07 Olvastam valahol. .. 17.27 Verdi operáiból. 18.15 Kritikusok fóruma 18.30 Esti magazin. 19.15 Rádió Színház. 20 26 Népdalest. 21.21 Barry Tuckwell kürtön játszik. 22.20 Ismeretlen Liszt-zong ) rád arabok nyomában. 22.33 Veronika Fischer énekek 23.05 Operafinálék. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.15 Negyedóra háromnegyed-, ütemben. 9.30 Népek meséi. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Énekszóval, muzsikával. 12.33 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Zenekari muzsika. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenevár. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Nemzetek csapatbajnoksága teniszmérkőzés. 16 08 Gilbert Bécaud Budapesten. 16.33 Kívánságkabaré. 17.00 Felsőbb osztályba léphet. 18.00 Népi zene. 18 20 Teniszmérkőzés. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Erzsébet más, mint a többi. 21.17 Zeng az erdő. 21.45 Magnóról, magnóra. 22.43 Couperin-művek. 23.05 Be- hár György szerzeményeiből. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-lg Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Fiatalok félórája. Az egyenes adás helyszínei a miskolci művészklub és az új diósgyőri Vasas Művelődési Központ. Riporterek: Antal Magdolna és Tolnai Attila. Szerkesztő: Dobog Béla. — Vendégségben a brigádnál. A miskolci élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál. Riporter: Pongrácz Judit. — Slágerpanoptikum. — 18.00—18.30 Észak-magvar- országi krónika. Munkásgyűlés a Borsodi Vegyi Kombinátban. Sajtótájékoztató Budapesten. — Dalok Kubából. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. K3v MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.25 Iskolatévé. 16.10 A Magyar Televízió szabad- egyeteme. 17.00 Vasas— Radnicki Beograd női kézilabda BEK-mérkőzés. 18.05 Perpetuum mobile. 18.50 Átlagon felül... 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gerolstelni kaland (Magyar filmoperett). 21.35 Naplemente. 22.20 Tv-hlradó 3. 2 műsor 19.00 En français. 19.15 People You Meet. 19.30 Tv-híradó. 20.01 Jelek a világűrön keresztül. 20,w Házigazda: Varga Imre. 21.35 A príma donna, mint primadonna. 22.15 Tv-hiradó 2. i
