Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mmmsün AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 16. szám ARA; 80 FILLER 1918. január 19., csütörtök Rendkívüli választások helyett egységkormányt javasolnak az olasz kommunisták Giovanni Leone olasz köz- társasági elnök szerdá i foly­tatta konzultációit -a kor­mányválság megoldásáról. Fogadta Enrico Berlirguert, az OKP főtitkárát, maid Mo- rot és Zaccagninit, a keresz­ténydemokrata párt (DC) el­nökét és főtitkárát. Megbeszélésük után Bei- linguer újságíróknak kijelen­tette: „Az ország és az állam ál lapota a legteljesebb mérték­ben szükségmegoldást igé­nyel”. A kormányválságot annak tulajdonította, hogy Andreotti kabinetje egy te kevésbé felelt meg a rosszab­bodó gazdasági helyzet és a közrend orvoslása támasztot­ta követelményeknek. Milyen megoldást javasol az OKP — tette fel a kérdést Berlinguer, majd '"gy vála­szolt rá: természetesen nem a parlament idő előtti felosz­latását, hiszen az országnak nincs szüksége arra, hogy hat év leforgása alatt immár harmadszor írjanak ki rend­kívüli választásokat. Berlinguer emlékeztetett arra, hogy a DC elegendőnek tartaná a tavaly júliusi hat­párti programmegá1 lapod ás kiigazítását és kiegészítését, anélkül, hogy változtatnának a parlamenti és a kormány­zási egyensúlyon. „Mi más­képpen vélekedünk” — mondta: természetesen szük­ség van egy átfogóbb és szi­lárdabb programmegállapo­dásra, de elsősorban olyan kormányra van szükség, amely kellően erélyes és ha­tékony, jelzi az újra fellelt nemzeti szolidaritást és teljes biztosítékot nyújt arra, hogy valóban végrehajtja a prog­rammegállapodást, eésmeri az összes demokratikus párt egyenrangú méltóságát. A szükséghelyzetnek leginkább megfelelő megoldás tehát egy olyan egységkormány, amely­ben részt vesznek a dolgozó és népi tömegek legreprezen­tatívabb pártjai is — mond­ta az OKP főtitkára. Púja Frigyes Lázár György fogadta Angelo Miculescut Lázár György, a kormány elnöke szerdán hivatalában fogadta Angelo Miculescu román miniszterelnök-he­lyettest, mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztert. A szivélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Romany Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Vic­tor Bolojan, Románia buda­pesti nagykövete. Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese szerdán a Parlamentben megbeszélést folytatott Angelo Miculescu- val, a két ország közötti me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri együttműködés időszerű kérdéseiről. Kongóban A Vlf nemzetei és havannai előkészületeiről BRAZZAVILLE: Púja Frigyes, a • Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere szerdán baráti láto­gatásra Brazzavillebe, a Kon­gói Népi Köztársaság főváro­sába érkezett. A magyar kül­ügyminiszter az ország veze­tőivel a magyar—kongói kap­csolatok megszilárdításai-ól és továbbfejlesztéséről táigyal. Vállalatok- „falak” nélkül „INNOVÁCIÓRA ORIENTÁLT vállalatokra van szükség’* — mondják a szakemberek, s bármennyire elszörnyesztő is e megfogalmazás, a megállapítás igaz. Ez a műszaki fejlesztés­ben, kutatásban használatos kifejezés azt jelenti, hogy sza­porítani kell a műszaki újdonságok gyors befogadására alkal­mas gyárak számát, amelyek „nyitottak” a jobb eredménye­ket ígérő változtatások, a műszaki tudományok előtt. Gyakori ma már, hogy a kezdeményezőkész vezetés és a rátermett kutatógárda jóvoltából csak úgy sereglenek a vállalathoz a korszerű megoldások. Az eredmények azonban e folyamat másik végén — a vállalat késztermékeinek a piacán — vala­hogyan nincsenek összhangban a serény műszaki fejlesztési munkával. Például az újdonságok „megkopva”, nagy késéssel jutnak a piacra, amikor már csak a kibocsátó vállalatnál számíta­nak újdonságnak. Vagy nem az jön napvilágra, ami a saját vagy a megvásárolt kutatási eredményből következne. Ezért elmarad az újdonságoktól várt haszon, s a vállalat nem éri el a megfelelő bevételt, amire a kutatáskor, illetve a külföldi szabadalom meghonosításához számított. Egy-egy gyártmány előállításának átlagos átfutási ideje a laboratóriumi munkáktól a sorozatgyártás megkezdéséig ágazatonként és vállalatonként eléggé eltérő. A műszeripar­ban például a becslések szerint jelenleg 4—5 év az újdonsá­gok átlagos átfutási ideje. Ez Nyugat-Európában másfél-két év. A szerszámgépiparban ennél nagyobb, a vegyiparban (fő­leg az igen hatékony gyógyszeripari kutatások hatására) ki­sebb a különbség a hazai és a külföldi vállalatok átlagos fej­lesztési ideje között. Több szakember szerint, hazánkban a kutatások átfutási ideje vagy a külföldi szabadalmakat meghonosító kutatások időtartama nagyjából megegyezik a nemzetközi átlaggal. A műszeriparban a jelenlegi teljes, 4—5 évet kitevő átlagos át­futási időnek körülbelül az egyharmada jut a laboratóriumi munkálatokra. A többit a prototípus elkészítése, kipróbálása, a „nuH”-szériagyártás előkészítése köti le. Az átfutási idők­nek ez a szakasza jelentősen meghaladja a nemzetközileg: is elfogadható mértéket, időt. Mindebből arra következtethetünk, hogy a vállalatokon belül laboratóriumok és a gyártósorok között valamilyen fal, csukott ajtó húzódik, amelynél a korszerűsítési folyamat el­akad. A vállalati kutatások hatásfokának javításáért tehát elsősorban itt, a termelő üzemek ajtajában kellene alaposan körülnézni: nyitva van-e az az ajtó, vagy miért nyílik olyan nehezen? Mindebben (tehát, hogy a prototípus elkészülte és a gyár­tás megindítása között túl sok idő telik el) sok minden köz­rejátszik Például a nem megfelelő érdekeltség ugyanannál a vállalatnál (másban érdekelt a kutató, másban a technoló­gus, és a termelő üzem gárdája); késleltetik az újdonsáaok gyártásba vételét az anyagbeszerzési nehézségek vagy a szük­séges gépberuházások fedezetének szűkös volta és így tovább.’ Valamennyit könnyebb lenne elhárítani az útból a jelenlegi­nél pontosabb és körültekintőbb tervezéssel: a műszaki fej­lesztés egész folyamatának összehangoltabbá tételével. Dániel Hímeznek, a DÍVSZ kubai alelnökiek nyilatkozata Az 1978-as esztendő kie­melkedő nemzetközi esemé­nye: Kuba fővárosában, Ha­vannában ad egymásnak ran­devút a világ ifjúsága — vár­hatóan 1-60 ország küldöttsége —, s tesz ismét tanúbizonysá­gót imperialista-ellenes ösz- szefogásáról és arról, hogy a fiataloknak csakis a nemzet­közi béke és a népek között elmélyülő barátság ad meg­nyugtató távlatot. A XI. VIT szervező munkájáról, a nem­zetközi és a kubai előkészü­letekről Daniel Alvarez, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség alelnöke, a kubai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség KB-tagja tájékoztatta az MTI-munkatársát. — A részt vevő országok közül több mint 90-ben nem­zeti előkészítő bizottságok dolgoznák, s a munkában 900 ifjúsági szervezet képviselői vesznek részt — mondotta. — A VIT-re készülő fiatalok között találhatók kommunis­ták. szocialisták, liberálisok, radikálisok, keresztényde­mokraták, de pártállásuktól függetlenül mindannyian meg­egyeznek az imperialista-el­lenes összefogás szükségessé­gében. —- A találkozó sikeréért a kubai nép mindent megtesz. Az előkészítő bizottság —, amelynek Fidel Castro az el­nöke __ 1975-től dolgozik, s n em túlzás azt állítanom: Kuba ifjúsága a fesztivál je­gyében él. — Ezekben a hetekben a fesztivált közvetlenül szolgá­ló szervezések, építkezések jelentenek nagy munkát Ha­vannában. A főváros légiki­kötőjét kibővítik, számolva a nagy forgalommal, hiszen az európai és afrikai küldöttsé­gek repülőn érkeznek Kubá­ba. A delegációkat Havanna közéniskolai és egyetemi di­ákszállódéiba helyezik el, s 800 busz viszi-hozza majd a küldötteket. A főváros köz­pontjának színházai, közin­tézményei és terei lesznek a fórumok, a szemináriumok, a baráti találkozók színhelyei. A külföldi vendégeknek esz­mecseréket szervezünk, ame­lyeken megismerkedhetnek a kubai munkások, parasztok és a kulturális élet képviselőinek mai életével, az ország szo­cialista építőmunkájával. A fesztivál kulturális központja a havannai tengerpart 10 ki­lométernyi hosszú szakasza, híres-neves Malecon lesz. Az ország felszabadulása előtt a külföldi milliomosokat gyö­nyörködtető, 40 nagy térrel szabdalt soron rendezzük éj­szakákba nyúlóan, lampionok fénye mellett a gálaesteket, a műsorokat, ahogy mi mond­juk, afiesztát. Magyar—Jengyei árucsere forgalmi jegy ző k ön y v Varsóban szerdán Tordai Jenő magyar és Tadeusz Mestorowicz lengyel külke­reskedelmi miniszterhe.yeUes aláírta a két ország közti 1978-ra vonatkozó árucsere­forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1978. évi külkereskedelmi fo galom összegét mintegy 650 millió rubelben határozza meg ami az előző évihez képest 11 szá­zalékos emelkedést jelent Különösen gyorsan növek­szik a két ország közöd- a gé­pek és berendezések forgal­ma — a magyar gépkivitel 16, a lengyel pedig 13,5 szá­zalékkal lesz magasaim a múlt évinél. Említésre méltó a lengyel részről Magyarországon el­végzendő építkezése a volu­mene — a lengyel építőipar mintegy 13 millió rubel ér­tékben vesz részt nagyberu­házásaink építési munkála­taiban, ami jelentős mérték­ben enyh'ti majd én ítő'pá­runk kapacitásgondjait. Napjainkban ugyanis — tisztelet a kivételnek — a tervek többnyire pem egyszerre készülnek az egész folyamatra. Külön készül a kutatási, külön és később a gyártásba vételi terv. Pedig, például a hálótervezés eszközeivel, vagy egész egyszerűen egy közös fejlesztési és gyártásba vételi menet­rend megszerkesztésével éveket nyerhetnének a gyárak a ku­tatási eredmények hasznosításában.,. , EZ LÁTSZÓLAG CSUPÁN TERVEZÉS-MÓDSZERTANI KÉRDÉS. Pedig, ha így készülnének a- fejlesztési tervek, te­hát, hogy azoknak utolsó fejezete egyben már a gyártási terv is (gépberuházási, anyagbeszerzési, értékesítési stb. részlet­tervekkel együtt), akkor ez a módszertani megoldás, egyma­gában is azt eredményezné, hogy a termelők és a fejlesztők egyugyanazon időpontra, ugyanannak a tervnek a teljesítésé­ben válnának érdekeltté. Az azonos érdekeltség alapján pe­dig könnyebben válhatna „nyitottál’ az egész vállalat az új­donságok befogadására. Gerencsér Ferenc Az élen: a Sárvári Endre brigád A gyöngyösi Agromechanika Ipari Szövetkezet mindig arra törekedett, hogy új és sokak által keresett termékekkel je­lentkezzen a hazai piacon. Közülük egyik a RAINROLL öntöző- berendezés. Többek között ezeket állítja elő a Ságvári Endre szocialista brigád, melynek tagjai a szövetkezet éves terme­lésének közel 70 százalékát produkálták. Mintegy 40 millió? vállalásukat 14 millió forinttal teljesítették túl. így készül a RAINROLL egyik alkatrésze. A szakember: Zsoltész Antal esztergályos. Akik szintén a közkedvelt öntözőberendezésért tevékenyked­nek: Temesvári Gyula és Friez Sándor. \z IFA-gépkocsik íékdobját fúrja Kelemen József (Szabó Sándor képriportjaj

Next

/
Thumbnails
Contents