Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1977. legjobbjai két esztendő határmezsgyéjén Immár hagyományos, hogy a magyar sportújságírók sza­vaznak: kik voltak az esztendő legeredményesebb sportolói. Az 1977-es teljesítmények alapján, az év legjobb női spor­tolója Ambrus Mariann, a legjobb férfisportolója Gerevich Pál, a legjobb csapata a vízilabda-válogatott lett. Érdemes közelebbről megismerkedni azokkal, akik a legtöbb szavaza­tot kapták. Ambrus Mariann, a Buna szerelmase Szerencsés véletlennek köszönheti, hogy evezős lett. Egy barátnője vitte le a Du­na partjára és ott eleinte csak ámuiva nézte, hogyan siklanak a könnyű, töré­keny csónakok a hullámok között. — Valamit mindenképpen sportolni akartam — mond­ja Ambrus Mariann. — Sok mindenhez lett volna ked­vem, kivéve az úszáshoz, mert azt nem tartottam eléggé változatosnak. Tizen­négy esztendős voltam, ami­kor először csónakba ültem. Azóta sök víz folyt le a Dpnán. A nyurga kislányból világhírű versenyzőnő lett. Ott volt 1970-ban a montre­ali olimpián, 1977-ben pedig az amszterdami világbajnok­ságon, ahol egy izgalmas augusztusi napon bronzér­met nyert az egypárevező­sök között. Nem adják ingyen az ilyen teljesítményt. Mariann, aki civilben a Magyar Ha­jó- és Darugyár műszaki rajzolója, amikor az időjá­rás engedi, már kora reg­gel edzést tart a folyón, Csillaghegy vagy éppen a Lupa-sziget közelében. — Azért kezdjük vízre szállással a napot — mondja Ambrus Mariann —, mert Igenkor még nem olyan hul­lámos a víz, mint amikor már sok a hajó, főleg a mo­torcsónak és a kajak-kenu. Már elég■ jól ismerem a Du­nát, éppen ezért akkor sem félek tőle, ha történetesen hullámos. Amikor a tél, a jégzajlás vagy a dermesztőén hideg víz már eleve nem teszi ajánlatossá az edzést a ví­zen, akkor Ambrus Mariann a többi magyar evezősnővel a szárazföldön, kiegészítő sportágakkal foglalkozik. ' Súlyzók emelgetése, úszás, futás és gimnasztika szere­pel ilyenkor a műsorban. Magaslati helyekre is elláto­gatnak télen a legjobb ma­gvar evezősnők is, így pél­dául Mátraházára és Zako­panéba. A hegyek között ki­rándulnak, ha hó van, síz­nek. Mariannák sok szabad ide­je nncs. Szeretne mielőbb oklevelet szerezni a Testne­velési Főiskolán, ezért es­ténként már előtanulmánvo- kat folytat, különféle témák­kal ismerkedik. Mindez a jövőiének szól. 1978-ban a sportban szeretné elérni a legnagyobb eredményt. Idén Üj-Zélandban rendezik az evezős világbajnokságot. Sok ezer kilométert azonban csak akkor érdemes Marian­nák utaznia, ha a részvétel jó eredménnyel kecsegtet. — Novemberben lesz a vi­lágbajnokság — mondja az 1977-es esztendő legjobb ma­gyar sportolónője. — Előtte több nemzetközi versenyen kell jól szerepelnem. Érdemes még Mariannról tudni, hogy 21 éves, 178 cen­timéter magas, és 70 kiló a testsúly a. Egy új bá nok a Gerevicii-jinasztiából Nem esik messze az alma a fájától. Ez a magas fia­talember vívódinasztiából származik. Nagyapja vívó­mester. volt Apja sokszoros olimpiai bánok. Édesanyja ugyancsak megcsillogtatta tudását a páston. Gerevich Pál tehát az anyatejjel együtt szívta magába a sport szeretetét. Üt ja azonban nem egyenesen vezetett a világ- bajnoki címig. Mintha nyomta volna az a nagy te­her, hogy neki mindenkép­pen apja-anyja nyomdoka­MM, jMiuat 18., szerda in kell haladnia. Viszonylag csak későn, 29 esztendős ko­rában állhatott csak fel, 1977. júliusában a dobogó legmagasabb fokára. Gere­vich Pál így eleveníti fel az izgalmas pillanatokat: — Túloznék, ha azt állíta­nám, hogy úgy léptem a küzdőtérre Buenos Aires kö­zönsége előtt, hogy én leszek a világbajnok. Nálunk a kardvívásnak nagy hagyo­mánya1 vannak, de az utóbbi időkben ebben a verseny­számban nem értünk el olyan ragyogó sikereket, mint hajdanában. Erre is gondoltam 1977. júliusában Argentínában. Kezdetben megelégedtem volna akár a bronzéremmel is. Ahogy azonban haladtunk előre a versenyen, úgy kezdett ki­alakulni bennem egy olyan „csak azért is’’, hangulat. A kritikus pillanatokban apámra gondoltam, mennyit tanított, mennyit vesződött velem. Mindez a küzdelem végén új erőt adott, így lettem a kardvívás egyéni világbajnoka. Jói ismerem a Gerevich családot. Tudom, hogy ott­hon gyakran reggelinél, ebédnél és vacsoránál mindig a következő nagy erőpróba körül forog a társalgás. Két­ségtelen, hogy Pali nemcsak a vívóteremben, hanem ott­hon is számtalan elméleti és gyakorlati leckét kapott az apjától. Ez előny azokkal az ellenfelekkel szemben, akik­nek nincs ilyen családi hát­terük. Mit vár az 1977-es eszten­dő legjobb magyar sportoló­ja az fdei esztendőtől? Ge­revich Pál nem nyugszik a babérokon. Buenos Aires iz­galmait ugyanis már régen kipihente a család balatoni nyaralójában. Hosszú hóna­pok óta rendszeresen edz. — Tudom, hogy az idei világbajnokságon mindenki az én skalpomra vadászik majd — mondja Gerevich Pál: — Jól lenne ha Ham­burgban, ahol júliusban az öt földrész legjobbjai találkoz­nak, ismét ott állhatnék a dobogón, még ha nem is ép­pen a legfelsőn. Reménykedik tehát a csa­lád hagyományainak jelenle­gi ápolója. Nem lehetetlen az sem, hogy 1978-ban nem az egyéni versenyben, ha­nem a magyar kardcsapat tagjaként ér el sikereket. Időszerű lenne, ha ebben a versenyszámban is jobban szerepelnének a piros-fehér- zöld színek képviselői, mint a legutóbbi nemzetközi erő­próbákon. Ők a szigeti legények, és Gyarmdi a kapitány Valáha Komjádi Béla kezdte, azután Rajki Béla folytatta. Napjainkban Gyarmati Dezső a magyar vízilabdázás aranykapitánya. Ö hajdanában legalább olyan sikerrel játszott a víz­ben, mint amilyen eredmé­nyesen irányította az elmúlt esztendőkben a medence széléről a sportág legjobb­jait. Gyarmati három olim­piai bajnok magyar együttes vezéregyéniségeként küzdött. Lelkesedéséről, lelki és fizi­kai teherbírásáról legendá­kat mesélnek a margitszige­ti Sportuszodában. A leg­jobban így lehet egykori já­tékát jellemezni: — Gyarmati Dezső nem ismert lehetetlent és nem ismert elveszett ügyet... Ha kellett, a magyar kapu előtt hárította el az ellenfél ve­szélyes támadását és ha mód­ja nyílt, ő lőtte a mérkő­zést eldöntő gólt. Ilyen szellemben neveli utódiait is, Szívóst, Faragót, Csapót. Horkayt. Sudárt, Gerendást és a többieket. Gyarmati jól ért a lé'ektan- hoz. Együtt dolgozik Kárpáti Györggyel, akivel valaha együtt játszott. Közösen ala­kítják ki a magyar vízilab­dacsapat hangulatát. Gyar­mati erélyes, határozott, míg Kárpáti mindig jókedvű, bo- hókás. 1977 különösen jó eszten­deje volt a magyar vízilab­dázóknak. Tavaly nyáron előbb Budapesten fölényes biztonsággal megnyerték a Hungária Kupát, majd pe­dig a svédországi Jönkö- pingben megszerezték az Európa-bajnoki címet. Mi­nek köszönheti ez a sport­ág figyelemre méltó eredmé­nyeit? Gyarmati Dezső ka­pitány erre így válaszol: — Hirtelenében négy okot tudok felsorolni. Először is, sehol a világon nincs egyet­len országban sem olyan magas szintű vízilabdabaj­nokság, mint nálunk. Szere­tik ezt a látványos sportot a Margitszigeten, Szolnokon, Szegeden, Egerben. így te­hát erős a hazai rivalizálás. Másodszor, eddig csaknem minden nagy nemzetközi erőpróbán sikerült meglep­nem az ellenfeleket egy-egy ismeretlen „új fiúval”. Így volt ez annak idején Belg- rádban, amikor Csapó Gá­bor valósággal meghökken­tette váratlan góljaival a vetélytársakat. Legutóbb Jönköpingben pedig Wolf Pé­ter tette ugyanezt. Harmad­szor, a vízilabdázásban álta­lában az úszni tudás, az erő dominál, mi, magyarok azonban igyekszünk, amint ; ezt egykor Komjádi Béla is i tanította, szellemesen játsza­ni. Negyedszer, sohasem ál­lítottam, hogy a mi váloga­tottunk nagy egyéniségei a magánéletben testi-lelki ba­rátok, és a hazai bajnokság mérkőzésein, a küzdelem he­vében, időnként egy-egy po­fon is elcsattan. Ha azonban olimpiáról, világbajnokság­ról, vagy Európa-bainokság- ról van szó, akkor érzelmi­leg együtt van mindenki, a közös cél elfelejtet minden más egyebet. Gyarmati Dezső magabiz­tos, de egyáltalán nem hiszi, hogy a magyar vízilabda-vá- logatott verhetetlen. Minden sikersorozat véget ér egy­szer. Az elmúlt két esztendő csodálatos volt: 1976-ban győzelem az olimpián, 1977- ben győzelem az Európa- bajnokságon. Sok magát okosnak tartó kapitány, amikor tanítványai a csúcs­ra érkeznek, akkor óvatosan visszavonul. Gyarmati Dezső nem ilyen ember Amíg nem vonják meg tőle a bizalmat, minden idegszála a válogatott csa­pathoz köti. Most a téli hó­napokban tanítványait az 1978-as esztendő legnagyobb erőpróbájára, a Nyugat- Berlinben sorra kerülő vi­lágbajnokságra készíti elő. Ez a sportág jelenleg a magyar szurkolók első szá­mú büszkesége. Most ugyan­is a vízilabda az egyetlen labdaiáték, amelyben a ma­gyarok az öt földrész leg­jobbjai. Molnár Károly 4 mérlegen: 1977 (1.) Nagy Ismét több folytatásban kö­zöljük lapunkban a megye atlétáinak rangsorát, mely a múlt évi eredmények alap­ján készült el. Az első hely­re Nagy Istvánnak, a Hevesi SE sportolójának neve kíván­kozik, éppúgy mint tavaly és tavalyelőtt. Téli sérülése sem gátolta ababn, hogy sorra nyerje a versenyeket. 100 és 200 métex-en ifjúsági bajnok lett, kétszázon a fel­nőttek között is meg tudta ezt ismételni, ebben a szám­ban, valamint a 4x100-as vál­tó tagjaként az szófiai IBV-n aranyérmét szerzett. Mellet­te eltörpülnek vágtázóink, bár a hatvani Tóth D. tizen­egy másodpercet futott és elég gyors Sztankovits, vala­mint Patkó is. A 400-asok rangsorát szintén Nagy veze­ti, különösebb rákészúlés nél­kül állított fel megyei csú­csot. Tőle lemaradva követ­kezik Potsay, Szabó A., Mak- sa és Tóth D. III. osztályú, illetve ezüstjelvényes szint elérésével. 800 és 1500 méteren sincs javulás Potsay egytizeddel maradt el a II. osztályú szinttől, Meglepetés az ifjú­sági Szilágyi országos közép­iskolai bajnokságon elért harmadik helye. A többiek jó átlagot futottak, a Hatvani Kinizsi ifi-váltója 4x800 és 4x1500 méteren javított csú­csot. 3000 méteren Brenner Pál 8.28-as megyei csúcsot állított fel, mögötte Szőke, Szilágyi és Tari is ezüstjel­vényes eredménnyel követke­zik. A hosszabb távokon ke­vesen versenyeztek. Az egri Honfy G. maratoni futásban nem sokkal maradt el a II. osztályú szinttől. A 110 m gát és a 400 m gát is mutatja, hogy kevés a felnőtt verseny­ző. 3000 m akadályon Bren­ner alaposan megjavította a megyei csúcsot és országos felnőttválogatott lett. Tari Tibor 1000 m akadályon az országos serdülő-bajnoksá­gon dobogóra került, Juhász pedig az ötödik helyen vég­zett. 300 m gáton, a hatvani Maksa és a gyöngyösi Géczy teljesítette az aranyjelvényes szintet. A legjobb serdülő sím A Népújság tippjei a 3. hétre: 1. Bologna—Lazlo 1 x 2. Foggia—Internazionale 2 x 3. Genoa—Fiorentina x 4. Lanerossi—Juventus. x 2 5. Milan—Napoli x 1 6. Pescara—Peruggia 1 7. Roma—Atalanta 1 8. Torino—Verona 1 x 9. Avellino—Sampdoria 1 x 10. Bari—Brescia x 1 11. Como—Catanzaro 1 12. Pistoiese—Lecce 1 2 13. Rimini—Samb°nedettese 1 x Pótmérkőzések 14. Palermo—Cesena 1 15. Taranto—Monza x 16. Ternana—Cagliari 1 A totó nvereményei. A 2. já­tékhétre 106 darab 13+1-es szel­vén./ érkezett. nvereményük elvenként 10 081 forint. A 13- asokra 4637-es. a 12-esekre 172, a il-esekre 22, a tízesekre 9 fo­rintot fizetnek. Innen- ONNAN A Budapesti Honvéd óriás- műlesikló versenyén, Galya­tetőn jól szerepeltek a Kékesi Sas versenyzői. A felnőtt férfi versenyt Bognár nyerte, Mészáros a második, Kovács Zs. a harmadik, Boros K. a hatodik helyen végzett. A női mezőnyben második lett Bácsi, negyedik Peltzer. A férfi ifjúsági versenyt Varga nyerte, Asztalos A. második lett Harmadik helyen vég­zett Koczka a serdülő II. kor­csoportú fiúk között. ★ Eger város teremkézi labda- bainokságának eredményei. Felnőtt férfiak: Egri Tanár­képző I.—Finommechanika 17—16. Egri Tanárképző II.— Csepel Autó 24—16. Egri Ta­nárképző I.—Csepel Autó 27—18. Egri Finommechanika —Egri Tanárképző II. 17—16. Egri Tanárképző I —Egri Ta­nárképző II. 21—17. Csepel Autó - Egri Finommechanika 21—20 Ifjúsági fiúk: Katonai Kollégium—Dobó Gimnázi­um 27—19, Katonai Kollégi­um—Csepel Autó 18—17, Csepel Autó—Dobó Gimnázi­um 5—0. Serdülő fiúk; 5-ös számú Iskola—8-as számú Iskola 13—6. Serdülő lányok: Novai I.—Novaj II. 4—2. A bajnokság január 21-én 14, január 22-én 8 órai kezdettel folytatódik a C«ebokszári-la- kótelepi Általános Iskola tornatermében. ★ A munkahelyi spartakiád hatvani városi döntőjét janu­ár 22 én, vasárnap 9 órai kezdettel rendezik meg. Az asztaliteniszezők versenyére a MÁV HAC-sporttelepen, a sakkversenyre a cukor- és konzervgyári kulturotthon- ban kerül sor. ★ A megyei teremkérilabda- bainokságot február 26-án, március 5-én és 12-én rende­zik meg Gyöngyösön. István az élen gátfutónk, az egri Csabai Csaba csúcsot is javított. Gyaloglásban Buborék II. osztályú lett. 100 m: 10,69 Nagy I. (He­vesi SE), 11,0 Tóth D. (H. Ki­nizsi), 11,2 Sztankovits I. (He­vesi SE), Patkó A. (Gy. Vak Bottyán), 11,3 Seres J. (Eger SE), Fekete K. (E. Tanárkép­ző), 11,4 Istók B. (E. Tanár­képző), Novák I. (H. Kinizsi), Magda I. (Hevesi SE), 11,5 Major T. (GYESE), Kucsik I. (H. Kinizsi). 200 m: 21,31 (országos if­júsági csúcs) Nagy I. (Hevesi SE), 23,0 Tóth D. (H. Kini­zsi), 23,5 Patkó A. (Gy. Vak Bottyán), Szabó A. (Eger SE), 23.6 Novák I. (H. Kinizsi), 23.7 Gál B. (H. Bajza), 23,8 Sztankovits I. (Hevesi SE), 23,9 Berecz I. (Mg Eger), 24,4 Majoros B. (Eger SE), 24,5 Pápis L. (Gy. Vak Bottyán), Kucsik I. (H. Kinizsi). Átla­gok, ötös: 22,98, tízes: 23,52, mindkettő új csúcs. 400 m: 49,4 (megyei ifjúsági csúcs) Nagy I. (Hevesi SE), 51,5 Potsay Cs. (E. Tanárkép­ző), 52,2 Szabó A. (Eger SE), Maksa L. (H. Kinizsi), 52,4 Tóth D. (H. Kinizsi), 52,7 Ondrik G. (H. Kinizsi), 53,1 Szalay M. (GYESE), 53,2 Se­res J. (Eger SE), Orosházi J. (H. Kinizsi), 53,4 Géczy F. (GYESE). Tizenötös átlag: 52,94, új csúcs. 800 m: 1:55,1 Potsay Cs. (E. Tanárképző), 1:57,5 Szilágyi M. (H. Kinizsi), 2:03,6 Seres J. (Eger SE), 2:04,5 Orosházi I. (H. Kinizsi), 2:05 Szőke T. (H. Kinizsi), 2:06 Dósa L. (Eger SE), 2:06,8 Mészáros I. (Eger SE), 2:07,5 Tari T. (GYESE), 2:08,2 Sasfalusi A. (H. Kinizsi), 2:11,4 Juhász A. (GYESE). 1500 m: 4:13 Szilágyi M. (H. Kinizsi), 4:13,2 Tóth S. (E. Tanárképző), 4:15,2 Szőke T. (H. Kinizsi), 4:15 Potsay Cs. (E. Tanárképző), 4:19,8 Sasfalusi G. (H. Kinizsi), 4:20,2 Baranyi I. (H. Kinizsi), 4:22,9 Orosházi J. (H. Kini­zsi), 4:25,2 Tari T. (GYESE), 4:27 Mészáros I. (Eger SE), 4:27,8 Hevér T. (GYESE). 3000 m akadály: 8:28 Bren­ner P. (H. Kinizsi), 9:13 Sző­ke T. (H. Kinizsi), 9:13,4 Szilágyi M. (H. Kinizsi), 9:23,8 Tari T. (GYESE), 9:3X8 Pammer A. (Eger SE), 9:48 Kopasz M. (Eger SE), 9:49,2 Tassi T. (Gy. Vak Bottyán), 9:52,7 Molnár J. (GMSZ). 9:58 Magyar T. (H. Kinizsi). 10:03 Baranyi S. (H. Kinizsi). A többi számban, mfvd nem volt öt induló, '«ak a legjobbak eredményeit kö­zöljük. 5000 m: Potsay 'sj (E. Tanárképző) 16:zc 1, 1000 m: Buborék J. (H. Kini­zsi) 36:00,6. Maratoni futást Honfy G (Eger SE) 2:46:37 5. 110 m gát (106 cm gátakkal., i Kovács G. (H. Kinizsi) 16.1. 400 m gát: Maksa L. (H. Ki­nizsi) 57,5. 3000 m akadályt Brenner P. (H. Kinizsi) 8:49,6, megyei csúcs. 10 km gyalog­lás (ifjúsági): Szőke P. (H. Kinizsi) 53:45. 20 km gyalog­lás: Buborék J. (H. Kinizsi) 1:43:27,2. Ifjúsági és serdülő számok.’ 80 m gát; serdülő „B" (13 évesek): 14,0 Kádár N. (Eger SE), 15,3 Gábor T. (GYESE), 15.5 Pályika A. (GYESE). 100 m gát (14 évesek): 16 3 Hlavács L. (GYESE), 17.6 Szecskó P. (Eger SE), 18,0 Dó­ra L. (Gy. 1. Isk.). 110 m gát serdülő (15—16 évesek): 15.8 Csabai Cs. (Eger SE) megyei csúcs. 17,0 Papp M. (GYESE), Novák Zs. (Eger SE), 17,8 Romsits F. (Eger SE), 18,5 Se­res T. (Eger SE). 110 m gát ifjúsági (99 cm): 15,4 Géczi F. (GYESE), 16,28 Tövis Gy. (H. Kinizsi), 16,4 Major T. (GYESE), Seres J. (Eger SE), 16.5 Szalay M. (GYESE), Maksa L. (H. Kinizsi). 300 m gát ifjúsági (91 cm): 39 3 Maksa L. (H. Kinizsi). 40 (( Géczi F. (GYESE). 41,5 Tö'».s Gy. (H. Kinizsi), 41.8 Maior T (GYESE), 43 6 Szilágvi M. (H. Kinizsi). 300 m gát ser­dülők (76 cm): 44,7 Maksa I, (H. Kinizsi), 46 2 Karácson i A. (H. Kinizsi). 46 6 Bollok (Eger SE), 46.8 Fejes P. (Eger SE), 47,2 Borosi J. (GYESE) 1000 m akadály ser­dülők (15 éves): 2:56 4 megvet csúcs Tari T (GYESE). 3:01 3 Juhász A. (GYESE). 1500 m akadály serdülők „A”: 4:47.1 Pammer A. (Eger SE), 5:0 2 Pásztor S. (H. Kinizsi). 5'13 3 Szelezsán I. (H Kinizsi) 2000 m akadály ifjúsági: 6:13 Szi­lágyi M. (H. Kinizsi). 6:1’3 Ba-anyi S. (H. Kinizsi), 6:24.7 Szőke T. (H. Kinizsi). 6:4« 3 Pammer A. (Eger SE). TOOO m serdülő „A": 2:52 Ta-i T, (GYESE), Juhász A YGYESEY 2:55.2 Szecskó P. (Eg°r SE), 2:58 4 Magvar T (H Kinizsi), 3:05 Olcsvári J. (Egeresei). 1500 m serdülő „B”; 4'41 3 megvei csúcs Szecskó P. (Eger SE). (Folytatjuk) Kötnie! Károly Alpinisták isko'ája Átkelés a szakadék fölött. (Fotó: TASZSZ—APN—KS, M. Túr felvétele.) Középső-Kaukázusban, az Adil-Szu szakadékban, az év néhány hónapjában nem mindennapi iskola működik. Itt a tantermek és a labora­tóriumok — a nehezen meg­közelíthető szakadékok, szur­dokok. a gleccserek platói, a havas hegyormok. A tanárok pedig akiknek a «zárna oly­kor a harmincat is megha­ladja. a bonyolult hegymá­szásokat, a függőleges szik­lákra való felkapaszkodást és leereszkedést, a gleccserek repedéseinek leküzdését, a sérült bajtársak gyors elsőse­gélyben részes'tését, és sok más olyan készséget, ügyes­séget osztályoznak, amelyek nélkül az alpinizmus elkép-' zelhetetlen. Á végzett növen­dékek oklevelet és „al mista kiképző” címet kapnak, A neves szovjet hegymá­szók, az Abalakov fivé e’.c kezdeményezésére a harmin­cas években létesr,ett iskola azonnal felkeltette a hegy­mászó-sport szerelme- i-iek érdeklődését. A világviszony­latban páratlan iskola nem­csak a Szovjetunióban nép­szerű. Az utóbbi. év' kben Bulgária, Lengyelország Ta- pán, Ausztria, Venezuela az Egyesült Államok, a Német Demokratikus Köztá-saság alpmista szervezeteinek a vez zétői is megfordultak itt. s V

Next

/
Thumbnails
Contents