Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-18 / 15. szám
1977. legjobbjai két esztendő határmezsgyéjén Immár hagyományos, hogy a magyar sportújságírók szavaznak: kik voltak az esztendő legeredményesebb sportolói. Az 1977-es teljesítmények alapján, az év legjobb női sportolója Ambrus Mariann, a legjobb férfisportolója Gerevich Pál, a legjobb csapata a vízilabda-válogatott lett. Érdemes közelebbről megismerkedni azokkal, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ambrus Mariann, a Buna szerelmase Szerencsés véletlennek köszönheti, hogy evezős lett. Egy barátnője vitte le a Duna partjára és ott eleinte csak ámuiva nézte, hogyan siklanak a könnyű, törékeny csónakok a hullámok között. — Valamit mindenképpen sportolni akartam — mondja Ambrus Mariann. — Sok mindenhez lett volna kedvem, kivéve az úszáshoz, mert azt nem tartottam eléggé változatosnak. Tizennégy esztendős voltam, amikor először csónakba ültem. Azóta sök víz folyt le a Dpnán. A nyurga kislányból világhírű versenyzőnő lett. Ott volt 1970-ban a montreali olimpián, 1977-ben pedig az amszterdami világbajnokságon, ahol egy izgalmas augusztusi napon bronzérmet nyert az egypárevezősök között. Nem adják ingyen az ilyen teljesítményt. Mariann, aki civilben a Magyar Hajó- és Darugyár műszaki rajzolója, amikor az időjárás engedi, már kora reggel edzést tart a folyón, Csillaghegy vagy éppen a Lupa-sziget közelében. — Azért kezdjük vízre szállással a napot — mondja Ambrus Mariann —, mert Igenkor még nem olyan hullámos a víz, mint amikor már sok a hajó, főleg a motorcsónak és a kajak-kenu. Már elég■ jól ismerem a Dunát, éppen ezért akkor sem félek tőle, ha történetesen hullámos. Amikor a tél, a jégzajlás vagy a dermesztőén hideg víz már eleve nem teszi ajánlatossá az edzést a vízen, akkor Ambrus Mariann a többi magyar evezősnővel a szárazföldön, kiegészítő sportágakkal foglalkozik. ' Súlyzók emelgetése, úszás, futás és gimnasztika szerepel ilyenkor a műsorban. Magaslati helyekre is ellátogatnak télen a legjobb magvar evezősnők is, így például Mátraházára és Zakopanéba. A hegyek között kirándulnak, ha hó van, síznek. Mariannák sok szabad ideje nncs. Szeretne mielőbb oklevelet szerezni a Testnevelési Főiskolán, ezért esténként már előtanulmánvo- kat folytat, különféle témákkal ismerkedik. Mindez a jövőiének szól. 1978-ban a sportban szeretné elérni a legnagyobb eredményt. Idén Üj-Zélandban rendezik az evezős világbajnokságot. Sok ezer kilométert azonban csak akkor érdemes Mariannák utaznia, ha a részvétel jó eredménnyel kecsegtet. — Novemberben lesz a világbajnokság — mondja az 1977-es esztendő legjobb magyar sportolónője. — Előtte több nemzetközi versenyen kell jól szerepelnem. Érdemes még Mariannról tudni, hogy 21 éves, 178 centiméter magas, és 70 kiló a testsúly a. Egy új bá nok a Gerevicii-jinasztiából Nem esik messze az alma a fájától. Ez a magas fiatalember vívódinasztiából származik. Nagyapja vívómester. volt Apja sokszoros olimpiai bánok. Édesanyja ugyancsak megcsillogtatta tudását a páston. Gerevich Pál tehát az anyatejjel együtt szívta magába a sport szeretetét. Üt ja azonban nem egyenesen vezetett a világ- bajnoki címig. Mintha nyomta volna az a nagy teher, hogy neki mindenképpen apja-anyja nyomdokaMM, jMiuat 18., szerda in kell haladnia. Viszonylag csak későn, 29 esztendős korában állhatott csak fel, 1977. júliusában a dobogó legmagasabb fokára. Gerevich Pál így eleveníti fel az izgalmas pillanatokat: — Túloznék, ha azt állítanám, hogy úgy léptem a küzdőtérre Buenos Aires közönsége előtt, hogy én leszek a világbajnok. Nálunk a kardvívásnak nagy hagyománya1 vannak, de az utóbbi időkben ebben a versenyszámban nem értünk el olyan ragyogó sikereket, mint hajdanában. Erre is gondoltam 1977. júliusában Argentínában. Kezdetben megelégedtem volna akár a bronzéremmel is. Ahogy azonban haladtunk előre a versenyen, úgy kezdett kialakulni bennem egy olyan „csak azért is’’, hangulat. A kritikus pillanatokban apámra gondoltam, mennyit tanított, mennyit vesződött velem. Mindez a küzdelem végén új erőt adott, így lettem a kardvívás egyéni világbajnoka. Jói ismerem a Gerevich családot. Tudom, hogy otthon gyakran reggelinél, ebédnél és vacsoránál mindig a következő nagy erőpróba körül forog a társalgás. Kétségtelen, hogy Pali nemcsak a vívóteremben, hanem otthon is számtalan elméleti és gyakorlati leckét kapott az apjától. Ez előny azokkal az ellenfelekkel szemben, akiknek nincs ilyen családi hátterük. Mit vár az 1977-es esztendő legjobb magyar sportolója az fdei esztendőtől? Gerevich Pál nem nyugszik a babérokon. Buenos Aires izgalmait ugyanis már régen kipihente a család balatoni nyaralójában. Hosszú hónapok óta rendszeresen edz. — Tudom, hogy az idei világbajnokságon mindenki az én skalpomra vadászik majd — mondja Gerevich Pál: — Jól lenne ha Hamburgban, ahol júliusban az öt földrész legjobbjai találkoznak, ismét ott állhatnék a dobogón, még ha nem is éppen a legfelsőn. Reménykedik tehát a család hagyományainak jelenlegi ápolója. Nem lehetetlen az sem, hogy 1978-ban nem az egyéni versenyben, hanem a magyar kardcsapat tagjaként ér el sikereket. Időszerű lenne, ha ebben a versenyszámban is jobban szerepelnének a piros-fehér- zöld színek képviselői, mint a legutóbbi nemzetközi erőpróbákon. Ők a szigeti legények, és Gyarmdi a kapitány Valáha Komjádi Béla kezdte, azután Rajki Béla folytatta. Napjainkban Gyarmati Dezső a magyar vízilabdázás aranykapitánya. Ö hajdanában legalább olyan sikerrel játszott a vízben, mint amilyen eredményesen irányította az elmúlt esztendőkben a medence széléről a sportág legjobbjait. Gyarmati három olimpiai bajnok magyar együttes vezéregyéniségeként küzdött. Lelkesedéséről, lelki és fizikai teherbírásáról legendákat mesélnek a margitszigeti Sportuszodában. A legjobban így lehet egykori játékát jellemezni: — Gyarmati Dezső nem ismert lehetetlent és nem ismert elveszett ügyet... Ha kellett, a magyar kapu előtt hárította el az ellenfél veszélyes támadását és ha módja nyílt, ő lőtte a mérkőzést eldöntő gólt. Ilyen szellemben neveli utódiait is, Szívóst, Faragót, Csapót. Horkayt. Sudárt, Gerendást és a többieket. Gyarmati jól ért a lé'ektan- hoz. Együtt dolgozik Kárpáti Györggyel, akivel valaha együtt játszott. Közösen alakítják ki a magyar vízilabdacsapat hangulatát. Gyarmati erélyes, határozott, míg Kárpáti mindig jókedvű, bo- hókás. 1977 különösen jó esztendeje volt a magyar vízilabdázóknak. Tavaly nyáron előbb Budapesten fölényes biztonsággal megnyerték a Hungária Kupát, majd pedig a svédországi Jönkö- pingben megszerezték az Európa-bajnoki címet. Minek köszönheti ez a sportág figyelemre méltó eredményeit? Gyarmati Dezső kapitány erre így válaszol: — Hirtelenében négy okot tudok felsorolni. Először is, sehol a világon nincs egyetlen országban sem olyan magas szintű vízilabdabajnokság, mint nálunk. Szeretik ezt a látványos sportot a Margitszigeten, Szolnokon, Szegeden, Egerben. így tehát erős a hazai rivalizálás. Másodszor, eddig csaknem minden nagy nemzetközi erőpróbán sikerült meglepnem az ellenfeleket egy-egy ismeretlen „új fiúval”. Így volt ez annak idején Belg- rádban, amikor Csapó Gábor valósággal meghökkentette váratlan góljaival a vetélytársakat. Legutóbb Jönköpingben pedig Wolf Péter tette ugyanezt. Harmadszor, a vízilabdázásban általában az úszni tudás, az erő dominál, mi, magyarok azonban igyekszünk, amint ; ezt egykor Komjádi Béla is i tanította, szellemesen játszani. Negyedszer, sohasem állítottam, hogy a mi válogatottunk nagy egyéniségei a magánéletben testi-lelki barátok, és a hazai bajnokság mérkőzésein, a küzdelem hevében, időnként egy-egy pofon is elcsattan. Ha azonban olimpiáról, világbajnokságról, vagy Európa-bainokság- ról van szó, akkor érzelmileg együtt van mindenki, a közös cél elfelejtet minden más egyebet. Gyarmati Dezső magabiztos, de egyáltalán nem hiszi, hogy a magyar vízilabda-vá- logatott verhetetlen. Minden sikersorozat véget ér egyszer. Az elmúlt két esztendő csodálatos volt: 1976-ban győzelem az olimpián, 1977- ben győzelem az Európa- bajnokságon. Sok magát okosnak tartó kapitány, amikor tanítványai a csúcsra érkeznek, akkor óvatosan visszavonul. Gyarmati Dezső nem ilyen ember Amíg nem vonják meg tőle a bizalmat, minden idegszála a válogatott csapathoz köti. Most a téli hónapokban tanítványait az 1978-as esztendő legnagyobb erőpróbájára, a Nyugat- Berlinben sorra kerülő világbajnokságra készíti elő. Ez a sportág jelenleg a magyar szurkolók első számú büszkesége. Most ugyanis a vízilabda az egyetlen labdaiáték, amelyben a magyarok az öt földrész legjobbjai. Molnár Károly 4 mérlegen: 1977 (1.) Nagy Ismét több folytatásban közöljük lapunkban a megye atlétáinak rangsorát, mely a múlt évi eredmények alapján készült el. Az első helyre Nagy Istvánnak, a Hevesi SE sportolójának neve kívánkozik, éppúgy mint tavaly és tavalyelőtt. Téli sérülése sem gátolta ababn, hogy sorra nyerje a versenyeket. 100 és 200 métex-en ifjúsági bajnok lett, kétszázon a felnőttek között is meg tudta ezt ismételni, ebben a számban, valamint a 4x100-as váltó tagjaként az szófiai IBV-n aranyérmét szerzett. Mellette eltörpülnek vágtázóink, bár a hatvani Tóth D. tizenegy másodpercet futott és elég gyors Sztankovits, valamint Patkó is. A 400-asok rangsorát szintén Nagy vezeti, különösebb rákészúlés nélkül állított fel megyei csúcsot. Tőle lemaradva következik Potsay, Szabó A., Mak- sa és Tóth D. III. osztályú, illetve ezüstjelvényes szint elérésével. 800 és 1500 méteren sincs javulás Potsay egytizeddel maradt el a II. osztályú szinttől, Meglepetés az ifjúsági Szilágyi országos középiskolai bajnokságon elért harmadik helye. A többiek jó átlagot futottak, a Hatvani Kinizsi ifi-váltója 4x800 és 4x1500 méteren javított csúcsot. 3000 méteren Brenner Pál 8.28-as megyei csúcsot állított fel, mögötte Szőke, Szilágyi és Tari is ezüstjelvényes eredménnyel következik. A hosszabb távokon kevesen versenyeztek. Az egri Honfy G. maratoni futásban nem sokkal maradt el a II. osztályú szinttől. A 110 m gát és a 400 m gát is mutatja, hogy kevés a felnőtt versenyző. 3000 m akadályon Brenner alaposan megjavította a megyei csúcsot és országos felnőttválogatott lett. Tari Tibor 1000 m akadályon az országos serdülő-bajnokságon dobogóra került, Juhász pedig az ötödik helyen végzett. 300 m gáton, a hatvani Maksa és a gyöngyösi Géczy teljesítette az aranyjelvényes szintet. A legjobb serdülő sím A Népújság tippjei a 3. hétre: 1. Bologna—Lazlo 1 x 2. Foggia—Internazionale 2 x 3. Genoa—Fiorentina x 4. Lanerossi—Juventus. x 2 5. Milan—Napoli x 1 6. Pescara—Peruggia 1 7. Roma—Atalanta 1 8. Torino—Verona 1 x 9. Avellino—Sampdoria 1 x 10. Bari—Brescia x 1 11. Como—Catanzaro 1 12. Pistoiese—Lecce 1 2 13. Rimini—Samb°nedettese 1 x Pótmérkőzések 14. Palermo—Cesena 1 15. Taranto—Monza x 16. Ternana—Cagliari 1 A totó nvereményei. A 2. játékhétre 106 darab 13+1-es szelvén./ érkezett. nvereményük elvenként 10 081 forint. A 13- asokra 4637-es. a 12-esekre 172, a il-esekre 22, a tízesekre 9 forintot fizetnek. Innen- ONNAN A Budapesti Honvéd óriás- műlesikló versenyén, Galyatetőn jól szerepeltek a Kékesi Sas versenyzői. A felnőtt férfi versenyt Bognár nyerte, Mészáros a második, Kovács Zs. a harmadik, Boros K. a hatodik helyen végzett. A női mezőnyben második lett Bácsi, negyedik Peltzer. A férfi ifjúsági versenyt Varga nyerte, Asztalos A. második lett Harmadik helyen végzett Koczka a serdülő II. korcsoportú fiúk között. ★ Eger város teremkézi labda- bainokságának eredményei. Felnőtt férfiak: Egri Tanárképző I.—Finommechanika 17—16. Egri Tanárképző II.— Csepel Autó 24—16. Egri Tanárképző I.—Csepel Autó 27—18. Egri Finommechanika —Egri Tanárképző II. 17—16. Egri Tanárképző I —Egri Tanárképző II. 21—17. Csepel Autó - Egri Finommechanika 21—20 Ifjúsági fiúk: Katonai Kollégium—Dobó Gimnázium 27—19, Katonai Kollégium—Csepel Autó 18—17, Csepel Autó—Dobó Gimnázium 5—0. Serdülő fiúk; 5-ös számú Iskola—8-as számú Iskola 13—6. Serdülő lányok: Novai I.—Novaj II. 4—2. A bajnokság január 21-én 14, január 22-én 8 órai kezdettel folytatódik a C«ebokszári-la- kótelepi Általános Iskola tornatermében. ★ A munkahelyi spartakiád hatvani városi döntőjét január 22 én, vasárnap 9 órai kezdettel rendezik meg. Az asztaliteniszezők versenyére a MÁV HAC-sporttelepen, a sakkversenyre a cukor- és konzervgyári kulturotthon- ban kerül sor. ★ A megyei teremkérilabda- bainokságot február 26-án, március 5-én és 12-én rendezik meg Gyöngyösön. István az élen gátfutónk, az egri Csabai Csaba csúcsot is javított. Gyaloglásban Buborék II. osztályú lett. 100 m: 10,69 Nagy I. (Hevesi SE), 11,0 Tóth D. (H. Kinizsi), 11,2 Sztankovits I. (Hevesi SE), Patkó A. (Gy. Vak Bottyán), 11,3 Seres J. (Eger SE), Fekete K. (E. Tanárképző), 11,4 Istók B. (E. Tanárképző), Novák I. (H. Kinizsi), Magda I. (Hevesi SE), 11,5 Major T. (GYESE), Kucsik I. (H. Kinizsi). 200 m: 21,31 (országos ifjúsági csúcs) Nagy I. (Hevesi SE), 23,0 Tóth D. (H. Kinizsi), 23,5 Patkó A. (Gy. Vak Bottyán), Szabó A. (Eger SE), 23.6 Novák I. (H. Kinizsi), 23.7 Gál B. (H. Bajza), 23,8 Sztankovits I. (Hevesi SE), 23,9 Berecz I. (Mg Eger), 24,4 Majoros B. (Eger SE), 24,5 Pápis L. (Gy. Vak Bottyán), Kucsik I. (H. Kinizsi). Átlagok, ötös: 22,98, tízes: 23,52, mindkettő új csúcs. 400 m: 49,4 (megyei ifjúsági csúcs) Nagy I. (Hevesi SE), 51,5 Potsay Cs. (E. Tanárképző), 52,2 Szabó A. (Eger SE), Maksa L. (H. Kinizsi), 52,4 Tóth D. (H. Kinizsi), 52,7 Ondrik G. (H. Kinizsi), 53,1 Szalay M. (GYESE), 53,2 Seres J. (Eger SE), Orosházi J. (H. Kinizsi), 53,4 Géczy F. (GYESE). Tizenötös átlag: 52,94, új csúcs. 800 m: 1:55,1 Potsay Cs. (E. Tanárképző), 1:57,5 Szilágyi M. (H. Kinizsi), 2:03,6 Seres J. (Eger SE), 2:04,5 Orosházi I. (H. Kinizsi), 2:05 Szőke T. (H. Kinizsi), 2:06 Dósa L. (Eger SE), 2:06,8 Mészáros I. (Eger SE), 2:07,5 Tari T. (GYESE), 2:08,2 Sasfalusi A. (H. Kinizsi), 2:11,4 Juhász A. (GYESE). 1500 m: 4:13 Szilágyi M. (H. Kinizsi), 4:13,2 Tóth S. (E. Tanárképző), 4:15,2 Szőke T. (H. Kinizsi), 4:15 Potsay Cs. (E. Tanárképző), 4:19,8 Sasfalusi G. (H. Kinizsi), 4:20,2 Baranyi I. (H. Kinizsi), 4:22,9 Orosházi J. (H. Kinizsi), 4:25,2 Tari T. (GYESE), 4:27 Mészáros I. (Eger SE), 4:27,8 Hevér T. (GYESE). 3000 m akadály: 8:28 Brenner P. (H. Kinizsi), 9:13 Szőke T. (H. Kinizsi), 9:13,4 Szilágyi M. (H. Kinizsi), 9:23,8 Tari T. (GYESE), 9:3X8 Pammer A. (Eger SE), 9:48 Kopasz M. (Eger SE), 9:49,2 Tassi T. (Gy. Vak Bottyán), 9:52,7 Molnár J. (GMSZ). 9:58 Magyar T. (H. Kinizsi). 10:03 Baranyi S. (H. Kinizsi). A többi számban, mfvd nem volt öt induló, '«ak a legjobbak eredményeit közöljük. 5000 m: Potsay 'sj (E. Tanárképző) 16:zc 1, 1000 m: Buborék J. (H. Kinizsi) 36:00,6. Maratoni futást Honfy G (Eger SE) 2:46:37 5. 110 m gát (106 cm gátakkal., i Kovács G. (H. Kinizsi) 16.1. 400 m gát: Maksa L. (H. Kinizsi) 57,5. 3000 m akadályt Brenner P. (H. Kinizsi) 8:49,6, megyei csúcs. 10 km gyaloglás (ifjúsági): Szőke P. (H. Kinizsi) 53:45. 20 km gyaloglás: Buborék J. (H. Kinizsi) 1:43:27,2. Ifjúsági és serdülő számok.’ 80 m gát; serdülő „B" (13 évesek): 14,0 Kádár N. (Eger SE), 15,3 Gábor T. (GYESE), 15.5 Pályika A. (GYESE). 100 m gát (14 évesek): 16 3 Hlavács L. (GYESE), 17.6 Szecskó P. (Eger SE), 18,0 Dóra L. (Gy. 1. Isk.). 110 m gát serdülő (15—16 évesek): 15.8 Csabai Cs. (Eger SE) megyei csúcs. 17,0 Papp M. (GYESE), Novák Zs. (Eger SE), 17,8 Romsits F. (Eger SE), 18,5 Seres T. (Eger SE). 110 m gát ifjúsági (99 cm): 15,4 Géczi F. (GYESE), 16,28 Tövis Gy. (H. Kinizsi), 16,4 Major T. (GYESE), Seres J. (Eger SE), 16.5 Szalay M. (GYESE), Maksa L. (H. Kinizsi). 300 m gát ifjúsági (91 cm): 39 3 Maksa L. (H. Kinizsi). 40 (( Géczi F. (GYESE). 41,5 Tö'».s Gy. (H. Kinizsi), 41.8 Maior T (GYESE), 43 6 Szilágvi M. (H. Kinizsi). 300 m gát serdülők (76 cm): 44,7 Maksa I, (H. Kinizsi), 46 2 Karácson i A. (H. Kinizsi). 46 6 Bollok (Eger SE), 46.8 Fejes P. (Eger SE), 47,2 Borosi J. (GYESE) 1000 m akadály serdülők (15 éves): 2:56 4 megvet csúcs Tari T (GYESE). 3:01 3 Juhász A. (GYESE). 1500 m akadály serdülők „A”: 4:47.1 Pammer A. (Eger SE), 5:0 2 Pásztor S. (H. Kinizsi). 5'13 3 Szelezsán I. (H Kinizsi) 2000 m akadály ifjúsági: 6:13 Szilágyi M. (H. Kinizsi). 6:1’3 Ba-anyi S. (H. Kinizsi), 6:24.7 Szőke T. (H. Kinizsi). 6:4« 3 Pammer A. (Eger SE). TOOO m serdülő „A": 2:52 Ta-i T, (GYESE), Juhász A YGYESEY 2:55.2 Szecskó P. (Eg°r SE), 2:58 4 Magvar T (H Kinizsi), 3:05 Olcsvári J. (Egeresei). 1500 m serdülő „B”; 4'41 3 megvei csúcs Szecskó P. (Eger SE). (Folytatjuk) Kötnie! Károly Alpinisták isko'ája Átkelés a szakadék fölött. (Fotó: TASZSZ—APN—KS, M. Túr felvétele.) Középső-Kaukázusban, az Adil-Szu szakadékban, az év néhány hónapjában nem mindennapi iskola működik. Itt a tantermek és a laboratóriumok — a nehezen megközelíthető szakadékok, szurdokok. a gleccserek platói, a havas hegyormok. A tanárok pedig akiknek a «zárna olykor a harmincat is meghaladja. a bonyolult hegymászásokat, a függőleges sziklákra való felkapaszkodást és leereszkedést, a gleccserek repedéseinek leküzdését, a sérült bajtársak gyors elsősegélyben részes'tését, és sok más olyan készséget, ügyességet osztályoznak, amelyek nélkül az alpinizmus elkép-' zelhetetlen. Á végzett növendékek oklevelet és „al mista kiképző” címet kapnak, A neves szovjet hegymászók, az Abalakov fivé e’.c kezdeményezésére a harmincas években létesr,ett iskola azonnal felkeltette a hegymászó-sport szerelme- i-iek érdeklődését. A világviszonylatban páratlan iskola nemcsak a Szovjetunióban népszerű. Az utóbbi. év' kben Bulgária, Lengyelország Ta- pán, Ausztria, Venezuela az Egyesült Államok, a Német Demokratikus Köztá-saság alpmista szervezeteinek a vez zétői is megfordultak itt. s V