Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Fiatalok a volán mellett Ismerősöm maliciózusan jegyezte meg, hogy képzel­jem, ezek a kölykök már a középiskolában megkapják a jogosítványt. A kérdés felvetése egyértelműen kife­jezte, hogy nem ért egyet ezzel a módszerrel. Ezért csak annyit mondtam, hogy ezt nem mi találtuk ki, a fejlett motorizációjú orszá­gokban ez már régen így van. A tények: jó néhány gimnáziumbaa lehetőséget adtak» hogy a 3. osztályok tanulói a tanfolyam elmé­leti és gyakorlati részeinek elvégzése után vizsgát te­hessenek, korengedéllyel jo­gosítványt kaphassanak, mert még csak a 17. évet töltöt­ték be. Miért hasznos fiatal kor­ban megszerezni a jogosít­ványt? Ismert, hogy minél ifjabban sajátít el valaki egy készséget, annál sikere­sebb a tanulás, annál bizto­sabb az eredmény. Nemhiá­ba mondják a gépjárműve­zetés oktatói, hogy harmin­con felül mindenkinek any- n„. pótórát kellene vennie autóvezetésből, ahány évvel idősebb, mint a jelzett élet­kor. Igaz, hogy a 18—25 éves korosztály baleseti statiszti­kája rosszabb, mint az idő­sebbeké. A fiatalok között is vannak, akik — mint apáik — megrészegednek a motor erejétől, azt saját­juknak hiszik, s más terüle­ten elszenvedett sikertelen­ségük kompenzálására a bravúroskodó közlekedést, s gyorshajtást választják. Kö­zöttük is akad, aki akkor ér­zi magát jól, ha fittyet hány a szabályokra. Mit lehet javasolni ezek után azoknak a fiataloknak, akik maholnap még a nagy­korúságuk előtt társaink lesznek a közlekedésben? Legyenek óvatosak, közle­kedjenek szabályosan, mi több : defenzíven ! Gőz József Tä-7ä-Ti-Ti... Több mint két évvel ezelőtt alakult meg a hatvani 2. szá­mú iskolában az MHSZ kihelyezett rádiósklubja. A har­minc pajtást tömörítő kis közösséget Hriczó István tanár irányítja. Munkájuk elismeréseként a közelmúltban egy Junior—80 M típusú adó-vevő készüléket kaptak a szak­kör tagjai, akik közül most Juhász Ildikó és Oravecz Csa­ba látható a képen, a csoportvezető tanár mellett. (Fotó: Szabó Sándor.) VST-történet „Sem kővel, sem naranccsal!” Az 1950-es évek elején új háborús helyzetek veszélyez­tették Európa és a világ bé­kéjét. Ebben az időben az impe­rialista hatalmak megalakí­tották katonai szövetségüket, a NATO-t, atomfegyverekkel fenyegették a világot, gyar­mati agressziós háborúkat folytattak Vietnamban és Koerában, a fasizmus fokoza­tosan újjáéledt az NSZK-ban. Ezek miatt számos nehézség merült fel a küldöttek utazá­sa során. Az imperialista álla­mok még szigorúbb hat írzá­rat rendeltek el, mint 1949- bcn. Olaszországban nem ad­tak útlevelet az NDK-val ha­táros országokba. A dél-ame­rikai országokban sem adták ki az utazni szándékozók út­leveleit. Nyugat-Németor- szághan rendőrök ezrei idomí­tott farkaskutyákkal őrizték a határt, így akarták meg­akadályozni, hogy a nyugat­német fiatalok eljuthassanak Berlinbe. A fesztiválra igyek­vő francia, angol, olasz, belga és svájci kiildöt+eket az ame­rikai katonaság mrtóztatta fel Innsbruckban. Voltak, akik tengeri határai Mől kö­zelítették meg az NDK-t. Nem egy olyan küldött volt, aki távoli hazámból már án- rilisban elindult és őserdő­ké* átvágva, gyalog, majd hajón és vonattal utazott hó­napokon át, hogy augusztus elejére Berlinben legyen. Ilyen körülmények között hirdette meg a DÍVSZ és az NDSZ a II. fesztivált 1951. nyarán, „Béke és barátság’’ jelszóval. Nem voltak tétlenek a fesztivál ellenzői sem. Nyu- gat-Berlin polgármestere pél­dául meghívta a fesztivál résztvevőit a nyugati város­részbe. A vendégségbe át­ment fiatalokat gumibotos rendőrosztagok fogadták. A „vendéglátás” következtében 417 fiatal sebesült meg Más­kor amerikai helikopterről uszító tartalmú röpcédulá­kat szórtak le milliószámra, felbérelt huligánok kővel do­bálják a küldötteket, „önzet­len” emberbarátok narancsot osztogattak. De a küldötteket nem lehetett semmiféle esz­közzel eltántorítani céljuk­tól: „Sem kővel, sem na­ranccsal!” — hirdette a ta­lálkozó spontán ielszava. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, a fő­város. Berlin ifiúsága nagv szeretettel, komolv és méltó programmal, féltő gondosko­dásai fogRd*a a jo4 országot kínvise'ő 21 ezer küldöttet. Kik voltak Berlin ’»ghírembb vendógei? Joliot-Curie No- bX-díjas atomfizikus ezen a Lány — nagybőgővel Az ember azt hinné, a bőgő elhúzza, ő kapaszkodik a nyurga hangszer hosszú nya­kába. — Nem nehéz —, mondja mosolyogva, elnézően, mert hiszen, aki nem próbálta, honnan tudná, milyen az: áll­ni a nagybőgő mellett. Mindig gordonkán ját­szott, Banda Ede tanítványa­ként is úgy tervezte, hogy a gordonka elviszi egy szimfo­nikus zenekarba. Miután pe­dig most a nagybőgő mellett áll rendszeresen, csak termé­szetes, hogy a dzsessz-zongora szakot végzi, és nagyon sze­retne minél előbb valaki len­ni a dzsesszben. Világos: ha bőgő, akkor gordonkával kezdett, és ha gordonkát tanult, akkor dzsessz-zongorista lesz. Lo­gikus? — Volt bajom elég ezekből a váltásokból. Amíg Miskol­con a komiban, a konzerva­tóriumban tanultam, sokat költöttek rám a szüleim. Az érettségit azonban mégis Gyöngyösön tettem le. Nem valami ragyogó eredménnyel, be kell vallanom, de még így is csoda, hogy sikerült. A komiban a közismereti tár­gyakból jóval kevesebbet kö­veteltek, mint a göngyösi gimnáziumban. Nagyon sokat kellett tehát pótolnom.. Mis­kolcról pedig azért kellett el­jönnöm, mert az új gordon­katanárommal nem tudtuk megérteni egymást. Tudja, én soha sem voltam túlságosan szorgalmas. Gyakorolni sem szerettem. Akkor már több mint tíz éve tanultam gor- donkázni, és nekem semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy a kialakult technikámon vas­szorgalommal változtassak csak azért, mert az új taná­rom ezt várta tőlem. Ha ezek ismeretében nézi a gimnázi­umi érettségimet, akkor tud­ja értékelni igazán a még ke­vésbé sikerült végeredményt is. Leérettségiztem, ez a lé­nyeg. Aztán a Vidróczki Néptánc­együttes zenekarának a nagy­bőgőse búcsút mondott, öt kérték meg vegye át a nagy­darab hangszert. Kisbőgő, nagybőgő...! Az ember azt Kintié, hogy semmi az egész. — Nagyon nehéz volt ele­inte. Óriási különbség van a két hangszer között Puha vagyok, mondták. Lágy a bő­gő hangja. Keményebben húzzam a vonót. Hallgattam és nyeltem. Azt hittem, soha nem fogom tudni jól csinálni. Elfáradtam rövid idő alatt Sokszor gondoltam, minek kí­nozzam magam? Végül —, miért lett volna másként — maradt, ö és a nagybőgő összeszoktak. Most már örömmel csinálja. — Azt hiszem, ha már vég­képp abbahagyom a nagybő­gőzést, időnként akkor is odaállok majd mellé. — Tud még női bőgősök­ről? — Két lányt Ismerek, akik nagybőgőznek. Általában, sőt: majdnem kizáróan férfihang­szer a nagybőgő. — Soha nem érezte, hogy kellemetlen kiállni a nagybő­gővel a közönség elé? Hátha megm osolyogják. — Dehogynem. Kerültem már olyan zavarba, hogy alig tudtam megmaradni a lába­mon. De a zene... Otthon lemezjátszója van. Kis együttesek felvételeit sze­reti, főként Vivaldi zenéjét, talán azért, mert Vivaldi vo­nósokra építette fel műveit. — És a fúvósokat nem is szereti? — Nem. Nehéz ezt megma­gyarázni, talán nem is lehet. — Maga számára mi a ze­ne? — Azt hiszem, minden. Le­galábbis annyi, hogy zene nélkül el sem tudom képzelni az életem. Barátaimat is úgy válogattam össze, már ahogy ezt lehet, hogy a zene, a mű­vészet a közös témánk le­gyen. — Még alig jutott túl a huszadik életévén, de a há­zasságra gondolnia kell. Mennyire kell zenetürőnek lennie a leendő férjének? — Alapkövetelmény. Nem könnyű, hiszen egy feleség­nek nem éppen a zongora mellett kell eltöltenie minden idejét, vagy nem feltétlenül gordonkáznia kell a főzés he­lyett, de mellém csak olyan férfi való, aki mindezt elfo­gadja, belátja. — Könnyű ilyet találni? — Nem. De. .. Tapintatlanság lenne a részletek felől is faggatni. Az elmondottak után az is természetes, hogy Bognár Magdolna az ÉMÁSZ g/ön- gyösi üzemigazgatóságának a Minden látszat ellenére: nem kell a bőgőbe kapaszkodnia, de a bőgő sem tartja őt. (Fotó: Dózsa Balázs.) dolgozója. Logikus? A Vid- róezkitól tiszteletdíjat kap, havonta néhány száz forintot, és esetenként a mátrai üdü­lőkben játszik zongorán, a beutaltak jókedvének fokozá­sára. Amikor pedig Vidróczkiék fellépnek valahol, ő megáll a kis zenekar szélén azzal a behemót nagybőgővel, szelí­den mosolyog és most már tudja, hogy a ritmushoz a nagybőgő kemény hangja szükséges. ( gmf) ■ ROCK-VILÁG B POP-SA ROK ■ ROCK-VILÁG fl POP-SAROK I ■ POP-SAROK Együttesek, le: dalok... H ezek. A Locomotiv GT „Minden­ki másképp csinálja” című albuma „pukkasztással” kez­dődik: akkor, amikor min­denki a hangrögzítés száza­dik évfordulójával van el­találkozón már mint a VIT díszelnöke vett részt. A világirodalom nagyjai között számon tartott török Nazim Hikmet és a chilei Pablo Ne­ruda is részt vett a találko­zón. Elküldte üzenetét a szov­jet Ilja Ehrenburg és a dán Martin Andersen Nexő is. A VIT-kiildöttek a fesztivál több mint 10 nanja alatt sze­mélyesen is meggyőződhettek arról, hogy mi a különbség a két német állam között. Lát­hatták. hogyan hajtotta végre az NDK az 1945-ös hatá­rozatokat, milyen célokért dolgozik, harcol a Szabad Német Ifjúság. És ezek a ta­pasztalatok — a VIT politi­kai rendezvényeinek, kultu­rális bemutatóinak sikerei­vel, a fesztivállal egvidőben rendezett Főiskolai Világbaj­nokság sportversenyei öt­vöződve — egyértelműén bizonví+ották a világ népei előtt: hiába kitiltották ki egves nmwati körök ..front- városnak” Berlint A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa egyértelműen a bé­két, a haladást képviseli. foglalva, Presszerék a rádió­zás hőskoráról énekelnek. A nagylemez másik slágere a címadó dal. A jamaicai dal alapritmusára írt szövegről úgy érezni, hogy szemfény­vesztés az egész: játék a sza­vakkal, tréfa, hiszen az LGT egyértelműen viccelődik, így lett a felvétej kellemes, öt­letgazdag. Jó zenéje van a Boogie a zongorán című fel­vételnek. A búcsú című szá­muk a régebbi stílusukat csillogtatja. DBII A Cassidy-fivérek ifjabbi- ka, Shaun, a régi nagy slá­gerek újszerű interpretálásá­val, bátyja népszerűségét is kezdi felülmúlni. A slágerlis­ták élén szerepelt tolmácso­lásában a régi Crystals-szám, a Da Do Hon Ron. amelynek a helyére most az egykori Ronettes-vil ágsiker, a Be My Baby lépett, Shaun előadá­sában. □ B B B Az elműlf év végén NSZK­ban. Hollandiában és Svájc­ban lépett közönség elé az Omega, amelynek a tagia< két NSZ.K-beli. valamint a Ca­mel — Andy Frazernek. a Free volt basszusgitárosának új zenekara — együttes társ- szerenlői voltak A hamburgi koncertjükön debütált az úgynevezett lézerfény* gyű, amelyet az idei hazai kon­certeken már a hazai közön­ség is megismer maid. mint a remek zenei effektusok fénvaláfestőiét. Ide tartozik még hogy újabb hangszerek­ké1 gyarapodott Benkő Lász­ló .billentyű-oarkla”, így úiabb zenei megoldásokkal jelentkezhet a jövőben az Omega. Az Elvis-kultusz nyomja rá a bélyegét a pop-listákra, szerte a világon. A Way Down című. Presley-dal állt heteken keresztül a ranglista élén. De az első tíz között szerepelt az egykor oly nagy sikerrel forgatott két szám. a Jailhouse Rock és a Wooden Heart. Elvis emlékéhez fűző­dik Danny Mirror amerikai pop-énekes siknrszáma, amelynek a címe: I Remem­ber Elvis Presley, azaz Pres- ley-re emlékezem... IBII Elkészült Dinnyés Józs°f új műsora, amelynek a címe: In memóriám Bob Dinnyés. A szerző mondta a műsorá­ról: „Ebben az eddigi élete­met szeretném bemutatni ver­sekkel és sok zenével azok­nak, akik meghívnak”. E B B ■ A francia rock-zene előre­törése jellemzi az európai si­kerlistákat. Jean Mmhel Jarre Oxygéné és a Space együttes Magic Fly című, instrumentális felvétele a leg­népszerűbbek között szerepelt még az évfordulón is, a ten­geren innen és túl, egyaránt. Dili A Neoton harmadik illet­ve a Família második nagy­lemezén szereplő Szeress úgy című dal a hallgatók asszo­ciációs képességeire épül. Ez a feltételezés azonban nem mindenkinél válik be: a lát­vány irányát érzi a lemez- hal'sa^ó. aki megszokta hogy a Neoton Faműia egvik leg­fontosabb keTéke a színpadi tánc. a mozgás. A Famí'ia — ezt el kell ismerni — a lói kidolgozott koreográfiájával itthon kétségkívül az élvonal­ban szerepel. RADIO KOSSUTH 8.27 : Szocialista brigádok akadémiája. 8.57: Laoirin- tus. 9.12: Beszélni nehéz. 9.24: A Bartók vonósnégyes felvételeiből. 10 05: „Nyit- nikék”. 10 40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10 55: Ze­nekari muzsika 12 20: Ki nyer ma? 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Pilinszky Já­nos : Beszélgetések Sheryl Suttonnal. 13.30: Népi zene. 14.00: Ezeregy délután, 14.30: Bach-művek. 15.10: Messziről messzire. 15 50: A Csehszlovák Rádió ének­kara énekel. 1610: Nótacso­kor. 17.07 : Egyenjogúság. 17.32: Zongora- és hegedű­művek. 18.30: Esti magazin 19.15: Gondolat. 20.00: A hallgatag asszony. 23.07 : Zenekari muzsika, PETŐFI 8.33:Népdalok, néptáncok. 9.05: Huszka Jenő daljáté- kaiból. 10.00: A zene hul­lámhosszán. 11 33: A Szabó család. 12.00: Énekegyütte­sek félórája. 12.33: Magyar operaénekesek. 13.23: A nemzetközi munkásmozga­lom dalaiból. 13 33: Manó- muzsika. 14.00: Kettőtől ötig... 17 00: Ötödik sebes­ség. 18.00: Véleményem szerint... 18 10: Tánczene Moszkvából 18 33: Grófé: Grand Canyon — szvit. 19.13: Elfelejtett dallamok 19 55: Nyáron tapsoltunk nekik. 20.33: Diákkönyvtár hangszalagon. 21 38: Zenés játékokból. 22.33: Kellemes pihenést ! Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Gyári belépő. — A Medi­cor Művek miskolci gyárá­ban. Riporter: Sütő Enikő — Szomszéd népek zenéje — Női dolgok, női gondok. Ügyes gépek a háztartás­ban. Riporter: Antal Mag­da — James Last zenekara játszik — Sport — 18 00: Észak-magyarországi króni­ka munkásgyűlés Visontán. — Taríácskozott az SZMT elnöksége — Részletek ze­nés játékokból — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőze­tes. .. Tea MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 10 00: Delta. 10.25: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (Tévéilmso- rozat). 11.20: Tisztelendők 12.20: Most mutasd meg! 13 30: Iskolatévé. 15.50. Va lahol Európában (Magya film). 17.25: Bes zé’getés Radványi Gézával (Portré­film). 18.20: Rólunk van szó! 18.50: Szépen, jól ma­gyarul. 19 20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20 00: Ady-novellák. 21.10: Jogi esetek. 21.50: Susannák... 22.45: Tv-híradó 3. 2 műsor 20.01■ Korok, verjek. 20 40. Autó motor sport. 21 00: Tv-híradó 2. 21.20: Rovarok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents