Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

Lapzártakor érkezett Sorsoltak Argentínában Világszerte nagy várakozás előzte meg az argentínai lab­darúgó-világbajnokság 16-os döntőjének sorsolását, mely­re Buenos Airesben szombaton — magyar idő szerint este 10 órai kezdettel — ünnepélyes keretek között került sor. Az már korábban ismeretes volt, hogy kiemeléssel az első csoportba osztották Argentínát és Olaszországot, a máso­dikba az NSZK-t, a harmadikba Brazíliát, a negyedikbe pedig Hollandiát. Előzetesen arról is döntöttek, hogy a további erősorrendnek, il­letve kontinensek szerinti elosztásnak megfelelően a ma­gyar válogatott vagy az első, vagy a második csoportba kerülhet. A Magyar Labdarúgó Szövetséget Kutas István elnök, Krizsán József főtitkár és Baróti Lajos szövetségi kapitány képviselte Buenos Airesben. Küldöttségünk a sorsolást követően már most szállást foglal és edzési le­hetőségekről is gondoskodik, hogy a május végén, a ma­gyar válogatott Argentínába érkezésekor az előkészüle­tekben ne legyen fennakadás. Csak a pályán dől majd el, hogy szerencsésnek, vagy bal_ szerencsésnek könyveljük el a szombati sorsolás eredmé­nyét MAGYARORSZÁG ELLENFELEI AZ EGYES CSO­PORTBAN: ARGENTÍNA. OLASZORSZÁG ÉS FRAN­CIAORSZÁG. Rajt a kosárlabda NB I-ben TFSE — Egri TK 94:55 (47:28) NB. I-es női kosárlabda­mérkőzés. Eger, 300 néző. V.: Aranyosi, Simó. TFSE: Dalnoki (32), Med- gyesi (16), Gábor (2), Dobro- si (6), Váczi (6). Csere: Kol­lár (26). Novák (4), Szirmai <2), Vecsési, Kilián. Fdrkos József Edző: i. Egri Tanárképző: Széphe­lyi (13), Dobrády (7), Hava­si (7), Nagy G. Hideg (11), Szekeres (13), Csere: Szabó (4), Villám. Edző: Cseh Kál­mán. A családi esemény miatt távollévő Begai nélkül lépett pályára az NB. I. újonca, az Egri Tanárképző. Nagyobb játékerőt képviselő ellenfe­lükkel szemben így legfel­jebb arra számíthattak, hogy tisztes vereséget érnek el. El­fogódottságuk, izgalmuk sok pontatlanságot szült, sem a palánk alatt, sem távolról nem dobtak magabiztosan kosárra. A mezőnyben is gyakran eladták a labdát és a TFSE már az első félidő­ben csaknem 20 pontos előny­re tett szert. Fordulás után biztatóbban kezdődött a má­sodik játékrész. Az egriek egymás után négyszer talál­tak a kosárba, miközben a TF egyszer sem. Ügy tűnt, si­kerül felzárkózni, s ez meghoz­ta a közönség hangját is. A budapesti együttes azon­ban hamarosan rendezte so­rait, s a remekül irányító, s legalább olyan jól dobó Dalnoki vezérletével tovább növelte előnyét. A testneve­lési főiskolásoknak az sem okozott különösebb gondot, hogy Váczi, majd Medgyesi is 5 hibapontja miatt kivált a küzdelemből. Az utolsó percekben mindössze annyi volt a tét, hogy a 100 pontot eléri-e a TFSE, vagy sem. A vendégek közül Dalno­ki mellett Kollár nyújtott kiemelkedő teljesítményt, egriek közül G. Hideg dicsér­hető. Napirenden az Eger SE Munkában és eredményekben sikeres évet zárt az új sportegyesbe! HIVATALOSAN 1076. de­cember 20-án alakult meg négy egri egyesületből az Eger SE, de működését csa!k 1977. január 1-ével kezdte el. Az új sportkör a város minő­ségi sportjának döntő többsé­gét ölelte magához: 12 szak­osztály 1200 versenyzőjének biztosított az elmúlt év során lehetőséget képességeik ki­bontakoztatásához. Az Eger SE megalakulásával nemcsak a korábbi egyesületek ered­ményei összegeződtek, hanem minőségi változás is történt. Az új egyesület megerősítette pozícióját a hazai sportélet­ben és a szakosztályok mű­ködésének színvonala is ja­vult. Munkában és eredmé­nyekben sikeres évet zárt az Eger SE. Mint az év végén elkészült kimutatásból is kiderül: sportolóink 12 bajnokságot nyertek, 53 dobogós helyet szereztek, összesen 196 spor­toló szerzett minősítést kö­zülük 47-en I. osztályúak, illetve ifjúsági aranyjelvé­nyesek. Kézilabdában I. osz­tályba jutott női csapatuk, Lírkózásban, teniszben, vízi­labdában megerősítették he­lyüket a Nemzeti Bajnokság I. osztályában. Labdarúgás­ban, röplabdában sokat fej­lődtek csapataik, csupán ko­sárlabdában történt vissza­esés és úszásban szereztek kevesebb pontot, mint 1976- ban. Birkózásban és úszásban olyan versenyzőkkel is ren­delkeznek, akik esélyesek az 1980-as moszkvai olimpiai ki­küldetésre. A célkitűzéseknek megfele­lően főleg az olimpiai sport­ágakban javult a munka. Ko­rábban csak négy szakosz­tály, most már hét tudott olimpiai pontokat szerezni a hazai bajnokságokon. A szak­osztályok közül az úszó- és vízilabda „A” kategóriás, birkózás, labdarúgás és vívás „B” kategóriás besorolást ka­pott az OTSH-tól, de ennek felel meg a kézilabda, tenisz, és a. röplabda-szakosztály te- vékénysége is. A MŰKÖDÉSI FELTÉTE­LEK javulása és a sportsike­rek következtében az egye­sületen belül jó a hangulat, megfelelő a munkakedv. Ve­zetők, edzők és a sportolók tapasztalják, hogy a megyei,, városi szervek, bázisok veze­tői gyakran látogatják^ a sporteseményeket, érdeklőd­nek és értékelik eredményei­ket, S ha kell segítenek. Meg­felelő biztatást kapnak a sportszerető közönségtől is, akik részére egyre megszo­kottabbá válik az új elneve­zés és a piros-kék szín. Az új sportkör tevékeny­ségének figyelemmel való kí­sérését bizonyítja az is, hogy az elmúlt napokban az egri városi párt végrehajtó bizottsága is napirendre tűz­te és megvitatta az Eger Sportegyesület egyéves mű­ködéséről készült jelentést és határozatokat hozott a továb­bi tennivalók végrehajtására. Visszatekintve a megtett útra elmondható, hogy az egyesületek összevonását előkészítő politikai és szak­mai munka körültekintő és hatékony volt. A munka so­rán felmerült vitákat és ag­gályokat politikai meggyőzés­sel, szakmai érvekkel a párt, a társadalmi és állami, vala­mint egyesületi vezetőknek sikerült fokozatosan eloszlat­ni. Az alakuló közgyűlés bj- zakodó légköre, a jelenlevők egységes állásfoglalása, a reális célkitűzések meghatá­rozása jó indítást adott az új egyesület működéséhez. Sike­resnek bizonyult a vezető tes­tületek, szakbizottságok és szakosztályi vezetőségek tiszt­ségviselőinek megválasztása is. A vezetés összetétele meg­felel a politikái, szakmai kö­vetelményeknek, biztosítja a széles körű társadalmi össze­fogás folyamatos működteté­sének személyi, tárgyi felté­teleit. A működést alapvetően meghatározó ügyekben a tes­tületek döntöttek. Az intéző bizottság havonként tartott ülései az egyesületi munka konkrét feladataival foglal­kozott. Valamennyi szak­osztályt beszámoltatott a tes­tület, amelynek tagjai vállalt kötelezettségeiket teljesítet­ték. Nagy érdemeket szerez­tek abban, hogy jó kapcsolat alakult ki az egyesület és a bázisvállalatok — Dohány­gyár, Finomszerelvénygyár, Volán és a Pincegazdaság — között, hathatósan patronál­ják a szakosztályokat. Sike­rült az egyesületen belül megfelelő „helyére” tenni a nevelést. Csupán kisebb fe­gyelmezetlenségek fordultak elő, de ezeket is büntették a vezetők, akik a szervezeti élet és a közösségi szellem for­málására is gondot fordítot­tak. Megalakították a KISZ- alapszervezetet az úszó- vízi­labda- és a labdarúgó-szakosz­tályoknál, de alakuló félben van a kézilabdázóknál is. Az uszodában elkészült egy klubszoba, a teniszezők ugyancsak birtokukba vették az öltözőépületbe berende­zett klubot. Hamarosan ha­sonlót alakítanak ki a stádi- onban is. Az év végén a leg­több szakosztály összejövete­leket szervezett, az úszók pe­dig szülői értekezletet is tar­tottak. Jellemző, hogy a spor­tolók kollektív módon láto­gatják más szakosztályok ver­senyeit, buzdítják egymást, alakül, formálódik a közös­ségi szellem az egyesületen belül. PERSZE AKADTAK és vannak még gondok, nehéz­ségek ma is. A szakbizottsá­gok és a szakosztálvvezető- ségek munkája nem volt mindig kielégítő, hézagos még ma is a személyi összetétel, a tagok egy része kevés felada­tot vállal magára. Még nem rendezték a szakbizottságok feladatkörét sem. A jól dol­gozó szakosztályok — birkó­zás, cselgáncs, labdarúgás, vízilabda — tapasztalataira építve kell ezen a területen is előbbre lépniük. Az új egyesületnél megnövekedett a függetlenített alkalmazot­tak száma, feladata, felelős­sége. A tapasztalatok szerint Bajnokságra tör a Bélapátfalva — Az első 12 közé várják a Hortot A megyei bajnokságban szereplő Bélapátfalvi Építők és a Horti MEDOSZ Vasas együttesének felkészüléséről, s célkitűzéséről adunk ezúttal tájékoztatást. \ LISTAVEZETŐ BÉLAPATFALVA január 6-án kezdte meg a felkészültést Gere Tihamér edző irányításával. Az alapo­zást részben szabadtéren, részben pedig tornateremben végzik. E munkában az ak­tív labdarúgó pályafutását 1978. január 15., vasárnap _ befejező Tóth Sándor lett a vezető edző segítőtársa. Tudósítónk, Horváth Mi­hály a játékosállományban történt változásokról is hírt adott. Kelemen bejelentette, hogy nem kíván részt venni az előkészületekben, ugyan­akkor Bisztri folytatja a munkát, miután a múlt év­ben sikeres műtéten esett át. Balogh porcműtétje is meg­történt, Nagy György lábáról pedig levették a gipszet, s jelenleg utókezelésre jár. Bótát január 24-én műtik a Sportkórházban. Szert és Tóth Zoltán katonai szolgá­latra vonult be. A bajnokság kezdete előtt a sportköri vezetés az első három hely egyikének meg­szerzését tűzte ki őszi felada­tul Szoros küzdelemben végül is őszi elsők lettek, de az utolsó mérkőzéseken már érezhető volt, hogy elfáradt a tartalékos csapat. Az említett problémák el­lenére is célkitűzésük az őszi elsőség megvédése. Ennek ér­dekében javítani kívánják a védelem biztonságát, s eset­leges szerkezeti változások­kal ütőképesebb támadósort szeretnének pályára küldeni. egy ideig nem számíthatnak játékára. Örvendetes. hogy Oláh István ismét a csapat rendelkezésére áll. Az emlí­tett labdarúgó kivételével az őszi csapattagok kezdték çl az alapozást, három tehetsé­ges ifjúsági játékossal kiegé­szülve. A HORTI LABDARÚGÓK január 11-én Szántó György edző irányításával láttak munkához. Az edzések javarészét szabadoan végzik. Kurják István, tudósítónk, néhány személyi változásról is beszámolt. Kerek Oszkár bevonult katonának, ezért Az ifjúsági csapat edzője Szundi Ferenc bejelentette, hogy nem kíván tovább mű­ködni a sportkörnél. A serdü­lő csapattal továbbra is Ba­ta Zoltán testnevelő tanár foglalkozik. • Megtudtuk azt is, hogy a tavasz folyamán kerül sor a sportöltöző korszerűsítésére és bővítésére. A csapat tagjai és a sportkör vezetői az első jól képzett apparátus segíti a testület munkáját, irányít­ja, szervezi a belső tevékeny­séget. Hasznosan tevékenyke­dik a szervezési, módszertani és a gazdasági osztály. Ja­vult a munkafegyelem, de ma még nem a kívánt ha­tékonysággal működik ez az apparátus. Hiba van az ügy­vezetés és a szakosztályi ve­zetőségek együttműködésé­ben, a munkaidő kihasználá­sában. a bizonylati és doku­mentációs fegyelemben. Nem mindenkor megalapozott a döntések előkészítése sem. Az egyesületnél működő edzők többsége megfelelő is­meretekkel és tapasztalatok­kal rendelkezik munkája el­végzéséhez. Közöttük azon­ban kevesen vannak, akik korszerű módszerekkel, becs­vággyal végzik tennivalóikat. Az atlétáknál már alig van szakemberük, a magasabb követelmények — edzési idő kihasználása, munkafegyelem — miatt szerződésfelbontá­sokra, illetve felmondásokra is sor került. Az átigazolások és csábítgatások következté­ben időnként a sportolók, és edzők soraiban is felütötte a fejét a túlzott .anyagiasság. A versenyzési és felkészítési időben megnövekedett terhe­lést kapnak a sportolók; több edzési időre van szükség, de ezt nagyon nehéz összehan­golni a munkahely és az is­kola követelményeivel. Sok­szor a szülői ellenállással is meg kell küzdeniük. Gondok vannak a létesítményekkel is. Hiányoznak a fedett pályák, termek, de kevés a szabadtéri pályák száma is, állapotuk pedig nem kielégítő. A folya­matban levő építkezések be­fejeztével e problémák eny­hülnek majd... Edzett if]üságért Sikeres rolí az első mátrai téli sportnap (Tudósítónktól): MINDENT ÖSSZEVETVE, az Eger SE egyéves műkö­désének tapasztalatai igazol­ják, hogy helyes volt a város versenysortjának átszervezé­se. Fejlődött, előrelépett, jó hírnevet szerzett magának a sportkör egy év alatt. Példa- mutatása, eredményessége, kedvező hatással van a többi sportkörökre, a megyehatá­ron belül és kívül is. Az Eger SE-nél megnyugtatóan halad a célok megvalósításáért foly­tatott munka, amely további felemelkedést, sportsikerek­ben gazdag esztendők jövőjét sejteti. Fazekas Isiván Az állami és a társadalm szervek kezdeményezésére < gyöngyösi Edzett ifjúságer tömegsportbizottság a szom bati nap folyamán rendezn meg Kékestetőn az első mát­rai téli sportnapot. A várat lanul enyhére fordult időjá rás sem kedvetlenítette ei ; megye különböző részeirő ide érkező és versenyezni kí­vánó fiatalokat. Délelőtt tíz órakor a töbl száz versenyző és az üdülő­körzetből érkező érdeklődi • jelenlétében Köpf Lászlóné a KISZ Heves megyei Bízott ságának titkára nyitotta mei az első mátrai téli sportna- pót. Hangsúlyozta, hogy i jövőben jobban ki kell hasz nálni a Mátra téli sportolás­ra alkalmat nyújtó lehetősé geit. mert ezek a tömegsport- jellegű versenyek jó lehetősé, get biztosítanak az Eäzet ifjúságért mozgalom követel­ményeinek a teljesítésére.. A nagy érdeklődéssel kí­sért esemény három helyei zajlott. A lesiklók a dél sípálya felső 1500 métere: szakaszán teljesítették a tá­vot, a sífutók a Dózsa síhá: mögötti gerincvonalon a dé­li sípályához visszatérő Fel söpince úton tették meg ; köze; háromkilométeres tá vöt. A ródlizók a déli sípályj afsó, szakaszán mintegy 70( méter hosszúságú úton igya keztek miné}. előbb célba ér­ni. A megnyitót követő órák­ban is még szép számmal ér­keztek újabb versenyezni kí­vánók, — nevezésüket elfo­gadták —, és így végül ii mintegy másfél ezren vettél át a célbaérkezéskor a táv teljesítését igazoló díszes ok­levelet. Szigetváry József Torna a gépek mellett mm 12 hely valamelyikének megszerzésében bíznak. A Duna Cipőgyár kerekharaszti üzemében rendszeres a ké­pünkön megörökített látvány. Az itt dolgozó nők körében népszerű a munkahelyi testnevelés, a fáradó szervezetet fel­frissítő tornászás. ' -■ « , (Fotó: Szabó S&íWCfi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents