Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-13 / 292. szám
Cél és eszköz Világítástechnika - exportra A Villamos Berendezés és Készülék Művek világítástechnikai gyárában az idén 1 millió 600 ezer darab nagy teljesítményű olvadó biztosítékot gyártanak. E mennyiség 40 százalékát a jejlődő országokba szállítják. A gyár nemrég — Siemens-licenc alapján — új típusú, korszerű árammegszakítók gyártását kezdte meg. Képünk: készülnek az árammegszakítók. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Udvariasan, biztonságosan Gondolatok, tények a KBT-ről Amikor öt évvel ezelőtt életre hívták hazánkban a Közlekedésbiztonsági Tanácsot, tették mindezt azzal a céllal, hogy legyen egy olyan szervezet, amely hatásos propagandamunkájával segítséget nyújt a helyes közlekedési magatartás elsajátításához. Fontosságát felesleges volna bizonygatni, hiszen a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején ugrásszerűen megnőtt a gépkocsik száma, sőt az optimisták szerint manapság már nem számít luxuscikknek az autó. Egyre több a jármű közuta- inkon, nem mindegy tehát, hogy a vezetési tudomány elsaiátításán kívül hogyan viselkednek a közlekedés résztvevői, vagyis, hogy milyen a közlekedési morál. Nem szeretnénk eltúlozni a KBT munkájának hatékonyságát __ erre nincs is szüks ég —, de úgy tűnik, mintha néhány éve udvariasabbak lennének egymással az autósok, motorosok, gyalogosok. És ez a biztonságos közlekedés egyik igen fontos segítője. Heves megyében 1973. őszén alakult meg a KBT, melynek születésekor alig több mint 100 tagja volt, az idén pedig már az ötszázat is meghaladja az aktivisták száma. Nagyon sokan társadalmi munkában látják el ezt a feladatot. Fejes Pál alezredestől, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjétől, a megyei KBT titkártól megtudtuk, hogy a leghatásosabb munkát az iskolákban végzik. Ez pedig a jövő biztonságos közlekedése szempontjából korántsem me'lékes. A KBT KRESZ-vetélkedőket, versenyeket szervez. Ilyen többek között a minden évben megrendezett „Iskolák a közlekedésbiztonságért” című vetélkedő, amely egyre népszerűbb a tanulóifjúság körében. A KBT értékes díjakkal jutalmazza a nyerteseket. A megyében egyre több óvodában, iskolában épül KRESZ-park. Kialakításukhoz a KBT szakmai és anyagi segítséget ad. A biztonságos közlekedésre való nevelés természetesen nemcsak a fiataloknak fontos, hanem valamennyi korosztálynak. Ezért rendezik meg néhány éve október elején az „öregek hetét”, amelynek lényeges feladata, hogy felhívja a közlekedés résztvevőinek figyelmét az idős emberek védelmére A baleseti statisztika idei alakulását még nem ismerjük. de annyi bizonyos, hogy a közlekedési balesetek száma évről évre csökken. Ess elsősorban a szigorú ellenőrzésnek köszönhető, de kétségtelen szerepet játszik benne a KBT hatásos propagandamunkája is. A főidőn bontanak Az idén ezerrel nőit a válások száma. — Nagy fába vágta a fejszéjét a Magyar Jogász Szövetség családjogi tudományos bizottsága, amikor nemrég úgy határozott: családjogászok, válóperes bírók, ügyvédek összefogásával megpró-’ bál mélyére ásni a bontóperek valós okainak. A sokoldalú elemző munka céljáról, feladatairól Katonáné, dr. Soltész Márta legfelsőbb bírósági tanácselnök, a jogász szövetség családjogi bizottságának vezetője táiékoztatta az MTI munkatársát. — Ami a bontónerek valós okainak feltárását illeti, a „felszíni” válöokok mögött meghúzódó folyamatok földerítése — nem könnyű vállalkozás. Hogy hányán szeretnének szabadulni a házasság kötelékéből „elhidegülés”, a házastárs „italozása”, vagy „durvasága” miatt, ez vaimi keveset mondó statisztika lenne. Az viszont már beszédes adat, hogy az utóbbi tíz évben a házasság felbontását 60—70' százalékban a nők kérték, s hogy napjainkban a házasságok 30 százaléka válással szűnik meg. Ám a perekben felhozott okok egyszerű sorrendbe állítása még kevésbé megbízható statisztika, ha figyelembe vesszük, hogy a válóper kulturáltabb, humánusabb, megegyezéses formájában a bíróság mellőzi a bontáshoz vezető okok feltárását. Tavaly a perek mintegy 70 százalékában kerülték el a házastársak a részletekbe menő tárgyalást, a bíróság nyilvánossága előtti „perlekedést”. — Mégsem nyugodhatunk bele abba, hogy csupán az elmúlt tíz évben csaknem negyedmillió kiskorú gyermek sorsára hatott ki szülei házasságának felbomlása. Természetesen, az esetek egy részében — ahol brutális, botrányokozó szülők környezetétől szabadult meg a gyermek — a válás jótéteményt jelentett további fejlődése számára. Ám a válóperes tapaszthatok szerint még sokat kell tenni a válni szándékozók fe’elősségének felkeltésére. Az idén indítót! 41 ezer válóper egyharmajár ban nem született ítélet. \a érintettek ugyanis felelőue- nül szánták el magukat -a döntő lépésre. Nem szükséges családjogi törvényünk igazát bizonygatni, amikor középpontjába állítja a házastársak egyenlő jogain és kötelezettségein alapuló családideált. A házastársak kölcsönös figyelme, segítőkészsége, az egyenlő munkamegosztás az otthoni teendőkben, a gyermeknevelésben — ez egyik alapfeltétele a jó házasságnak E követelmény ismerete és ismertetése pedig az egész társadalom, valamennyiünk feladata, felelőssége. A családok 66,3 százaléka gyermekes, és az összes családok 57,7 százalékában legalább egy, vágj’ két gyermeket nevelnek — mondotta befejezésül Katonáné dr. Soltész Márta. (MTI) Hatvani panaszok nyomában Tízmillió forint az energiaellátás fejlesztésére Az EGYÉN ÉLETÉBEN is fontos, egy ország gazdálkodásában pedig döntő lehet, hogy össze ne keverjük a célodat az eszközökkel. Szabadjon ezt egyetlen példasorral illusztrálni. Az ország előreha1 adásában nagyon fontos kérdés a munkaerő-gazdálkodás. Ennek intézése, a személyzetis tevékenység, ma már szakma. Megbecsült szakma, de mindenkeppen csak eszköz a cél elérésének szolgálatában. Minálunk azonban bizonyos területeken mintha összekeveredne a kettő. A szakemberek például ka kutázióícat dolgoznak ki arról, hogyan tuanánk jobban Hasznosítani a rendelkezésre álló munkaidőalapot. Vizsgálataik során úgy találják, nogy a mezőgazuaságoan még mindig van feles.eges munkaerő, tehát irányszámokat adnak ki az átcsoportosításra. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó személyzetisek ha te.jesíteni akarják ezeket az irányszámokat, furcsa helyzetbe hozzák a vezetődet. A növénytermelésben és az állattenyésztésben ugyanis beszerezhető gépek segítségével valóban képes kevesebb ember is elérni ugyanazt az eredményt. A gyümölcsültetvényeken szülőföldeken, és kertészeti táblákon azonban más a he.yzet. Ott több emberre van szükség. Ha tehát a létszám csökken, akkor az üzem vezetője kénytelen lesz abbahagyni a kertészkedést, lemondani a s ölő-, vagy gyümölcstelepítésről. Vagyis az eszköz a termelési szerkezet torzítását eredményezi, gátolja a cél elérését. A KÉTOLDALŰSÁG még inkább tetten érhető a szakmunkásképzésben. Frázisnak számít ma már az a meg állaoítás, hogy a mezőgazdaságban kevés a szakmunkás. Mit tesz hát a sze- mélvzetis? Arra igyekszik befolyásolni a vezetőket, hogy képezzék szakmunkássá a do’gozókat illetve igyekezzenek végzett szakmunkások felvételével javítani az aránvszámokat. Mit mutat ezzel szemben az é'et? Egy gyakorlott, a termelés minden ágában többé-kevésbé járatos parasztember nem szakmunkás mégcsak nem is betanított munkás. Ám, ahova állítiák, ott meglepő gyorsan elsaiátítja az adott munka végzéséhez szükséges fogásokat ismereteket. Ha meg tudiák győzni az üzem érdekeiről, vagy anyagi érdeke kívánja úgy, akkor hajlandó más megbízatást vállalni — mondjuk beállni egy új üzemrészbe — és ott is elsajátítja a fogásokat. Mi a jellemző ezzel szemben a szakmunkásokra? Kétségtelen, hogy a betanított munkásnál jobban ismerik szakterületüket, de ahhoz görcsösen ragaszkodnak. Egy vizsgázott baromfitenyésztő szakmunkás például hallani se akar arról, hogy mondjuk átmenjen a most épült nyúl- farmra, főképpen, hogy tanult szakmájától még távolabb eső megbízatást vállaljon. Már a kérést is sértésnek tekinti. (Tisztelet a kivételnek.) Az állami gazdasági dolgozók soraiban ma 30 százalékos arányt képviselnek a szakmunkások. A divatos megítélés szerint ez kévés, de a vezetők már kezdik úgy érezni, hogy sok. Túl nagy a megmerevedett létszám. Jobban örülnek annak, ha „magas szinten betanított” munkásaik lennének, és ezekre jobban számíthatnának. a változások követésében. Csakhogy akkor nem teljesítenék a szakmunkásképzésre vonatkozó „elvárásokat”. Tehát az eszköz megint a cél elé tolakszik. KICSIT TÖBB MAGYARÁZATOT igényel, de riasztó is tud lenni a falun telepített ipari üzemek példája. Ezek a rendszerint kicsike üzemek általában úgy születtek, hogy felmérés készült és az kimutatta, hogy az adott területen .pangó munkaerő” található. Családtagok, asz- szonyok, stb.. akikre csak szüretkor, almaszedéskor van szükség, egyébként tétlenül ülnek odahaza. A munkaerő-hiánnyal küszködő iparágak örömmel fogadták a hírt, és apró részlegeke* létesítettek a felmérés által „fehér foltnak” kimutatott településeken. Azután jön a szüret, vagy az almaszedés. (A példa tetszés szerint választható). Kiderül, hogy nincs aki elvégezze. Óriási futkosás kezdődik, miniszterek tárgyalnak, és a végén esetleg Budapestről önnek mérnökhallgatók, hogy szedjék le az almát. Persze jó, ha a mérnökhallgatók megismerkednek az almaszedéssé’, de közreműködésükhöz autóbusz kell, szállás kell. zuhanyozó étkező és nedaz ígiai érzékű mezőgazdasági dolgozó, aki betanítja őket. Miközben az asszonyok — az adott faluban ’akó, mezőgazdaságban iáratos asz- szonyok — fáraöboiqHanul állítják,, elő «a helyi kisüzem- t ben, részlegben azokat a termékeket, amelyeket nem bizonyos, hogy könnyű lesz majd eladni. Ha ez az üzem két hétre leáll, és az asszonyok jó pénzért elmennek almát szedni, akkor ezzel nemcsak az almatermesztő gazdaság nyer, de az ország is. Ám ez a leállás Magyar- országon ma jogilag szinte megoldhatatlan. Még akkor is, ha a mezőgazdasági üzem és a helyi ipari üzem vezetői meg tudnának egyezni egymással. Az eszköz szinte lehetetlenné teszi a Cél rugalmas szolgálatát. ÍGY VAN EZ MOST, durvábban vagy finomabban; könnyebben vagy nehezebben kimutathatóan — de egyáltalán nem bizonyos, hogy törvényszerűen. Meggyőződésem, hogy rendelkezünk mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek révén a dolgokat helyükre lehetne tenni. Főldeíki Béla Hatvanban az őszi tanácstagi beszámolók során többfelé panaszolták, hogy hiányos a város közvilágítása, gyakran ingadozik a feszültség, továbbá korszerűtlenek a transzformátorállomások. A téma kapcsán el kell mondanunk, hogy az ÉMÁSZ hatvani kirendeltségére évente növekvő fe’adat hárul. Ma már 125 kilométernyi különböző feszültségű légvezetéket, illetve földkábelt kell gondoznia. Hatoz°’-oél több családi o*thont, kétezer közvilágítási lámoát jut*at villamos energiához S ki’encven fölött van a városi, illetve ina-i jellegű transzformátorállomások száma a te'enülé- sen. Ugyanekkor tizenöt község el’átása is a kirendeltségre tartozik. O Mint L énárd Lajos ki rendeltség vezető tájéko~*atáiá- bói megtudtuk, a növekvő terhek ellenére különböző felúü'tási mnnké’o*o'rkal ig,fekszenek a város és környéke energiaellátásában egvensúlyheivzetet te-om’érd A hatvani kapczo'óáilomást ellátó gerin'veze**kek például most már nárbuzarno-fan nze-nelnek. S bármelvik meg- hihásoá'k. a má-ik m-a' továbbra is áramot szállít. Tavaly egyébként az állomás korszerűsítése, védelmi berendezésekkel való fejlesztése is elkezdődött csaknem hárommillió forintos befektetéssel. S az utolsó évtizedben hétmillió forintot megközelít az összeg, amit az elosztó- hálózat feszültségjavító tevékenységére költöttek. Jelenleg a Szabadság, Temető és Horváth Mihály utcák közötti terület táppont szaporításos rekonstrukciója, valamint az új-hatvani Buzogány, Béke és Bajcsy- Zsílinszky utcák által határolt vezetékhálózat kereszt- metszetének a felújítása igen sürgős feladat. De megoldása anyagi eszközök hiányában csak 1980-ra várható. o A közvilágítás hiányosságaival kapcsolatban elmondjuk, hogy a fényforrások gyors, szakszerű javításához ez évben különleges szerkocsit kapott a kirendeltség, a fogyasztói hibák elhárítására pedig gépko -sival rendelkező szerelőoárokat állítottak munkába Nagyobb baj, hogy a normál izzók élettartama elég rövid, bizonyos szériák pedig hibának is. Ez ügyben reklamáltak az Egyesült Izzónál. de az a minimális arányszámú belföldi igény miatt nem hajlandó az égőgyártás technológiáját megjavítani. Megtudtuk Lénárd Lajos információja alapján azt is, hogy az egyre szaporodó fogyasztói panaszok, s ilyenformán üzemvitelük gondjai közé tartoznak a házilag használt különböző transzformátorok, hegesztőberendezések. Általában Iparengedély nélkül otthon .bütykölő személyekről van itt szó, akik az esti órákban, illetve hétvégeken „működnek” masináikkal, feszültségingadozást okozva egész transzformátorkörzetekben Fusizásuk természetesen lehetetlenné teszi a televíziózást, s idő előtt tönkremennek miattuk a háztartási készülékek. Ez utóbbi tekintetében nagv segítséget jelentene az ÉMÁSZ hatvani kirendeltségének, ha a lakosság segítene felderíteni az ilyen irányú tevékenységet, hogv a közösségi érdek ellen vetőkkel szemben a törvény szigorát alka’—azhassák. O Végezetül hadd mondiuk el: az inaH jel’egű fogyasztók villamosenergia-ellátása jelenleg megoldott. De mivel a Bercsényi és Mészáros Lázár utcák . kü’ső frontira a közeljövőben több nagy telS&' S’mon fé’e szerelőkosár segíti a hatvani vi’ipnyszcielők munkáját. (Fotó: Szabó Sándor) jesítményű üzem — gépgyár, műanyaggyár — te'epoi, szükséges lesz a terü'et közén feszültsénű hálózatának a teljes átépítése! A költségkeret biztosítá-a végett a hatvani kireode’t ég megtette a kellő lépéseket. (moldvay) 1977» december 13». kedd
