Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

ISMERETLEN >> ű tizedik múzsa Az amerikaiak ismét jár­nak moziba. 1976 első kilenc hónapjában az Egyesült Ál­lamok lakosai 3 milliárd 595 millió dollárt fizettek be a mozik pénztáraiba, többet, mint amennyi a mozik évi bevétele volt az 1968—1971 közötti időszakban. Az ame­rikai mozitulajdonosok szö­vetségének vezetője így ha­tározta meg a mozi rene­szánszának okát: „Az embe­reket fárasztja a televízió”. A hangosfilm megjelenése óta egy fél évszázad telt el. Azóta már ismerjük a színes­filmet, a térhatású, a széles­vásznú, a sztereofonikus stb. filmet. Lehet ezek után még egyáltalán valami újat adni a mozikedvelőknek? Talán igen. A szovjet szakemberek olyan generátort szerkesztet­tek, amelynek segítségével a mozi nézőterén a film leját­szása közben elő tudják állí­tani a nézők előtt lepergő történet „kísérő illatait”: a fű, az erdő, a tenger illatát. Legenda. King-Kong után a filmgyártók új meglepetést keresnek a nézőknek: fran­cia—nyugatnémet—kanadai kooprodukcióban készül, 40 millió frank költséggel a „Veti” című film, amely a legendás havasi emberről szól. A forgatásokat Mont­realban kezdik el. A 9 méter magas és 1,5 tonna súlyú „címszereplő” fejét és mell­kasát Olaszországban, sze­mét és karját Tokióban, lá­bát és testének alsó részét Londonban készítik el. Tündérléptű képzelet ragyogó iskolája' Sci-fi a képzőművészetben Sci-fí a képzőművészetben? — Festményben, grafiká­ban, szoborban, kisplasztikában mi lehet fantasztikus? Ne­tán az absztrakció? Hiszen akkor a század képzőművészeti termésének feiét sci-fi alkotásnak hívhatnánk... Vágy sci-fi irodalmi művek ihlették a sci-fi képzőművészeti alkotások szerzőit?* Ki 'miért vallja magát sci-fi alkotónak, és miért lett azzá? A kérdések tömkelegével a hazai sci-fi képzőművészet három olyan alakját kerestük fel, akik merőben eltérő ájr láspontokat képviselnek. Barakonyi Attilát tulajdonképpen az űrrepülés temati­kája vonzotta, így került kapcsolatba a budapesti Bocskai úti sei-fi klubbal. Az ott látottak-hallottak hatására kezdett amatőr képzőművészként alkotni. Csak sci-fi témájú grafi­kákkal foglalkozik. — A svéd Sam J. Lundvall Alice világa című regénye „Diszkéit fel” annak idején. Nem tetszettek a könyv illuszt­rációi, elhatároztam: én is megpróbálom. Lem, Bradbury. Zsoldos Péter, A. C. Clark műveihez készítettem azóta 100 illusztrációt, és ezek „önállósultak”, grafikaként. Mindig az elolvasott sci-fi késztet munkára. Vizuálisan olvasok — és a leírt látványt próbálom képre váltani. Színeket látok in­kább, mint formákat. Különösen az idegen bolygók képze­letbeli leírása ragad meg. Hasonlóan a zenehallgatás során a szem előtt megjelenő színekhez. „Könyv nélkül”, azaz iro­dalmi alkotástól függetlenül egyszer próbáltam meg, képre­gényt, saját ötletemből. Egy hibája van: túl sok benne a szín, a hazai nyomdatechnikát tekintve nincs hol megje­lennie. Az általam követett irányzat közel áll a naturaliz­mushoz. A sci-fi képzőművészettel általában az a problé­mám, hogy a képek, grafikák túl nonfiguratívak, túlzásba viszik bennük a fantáziát, a képregénvekben viszont túlteng a science, a tudomány. Valahol a kettő között kell lennie a helyes útnak. Szerintem nincs külön sci-fi képzőművészet. Van sci-fi témájú, mint ahogy irodalomban, zenében sem külön „kaszt” a sci-fi, csak az adott művészet sci-fi témájú ágazata. Korga György 1965-ben került kapcsolatba a sci-fi kép­zőművészettel, amelynek ma legjobb hazai alkotója. — Szinte teljesen véletlenül kezdtem, később tudatosan foglalkoztam sci-fi témájú festményekkel, hiszen magam is a sci-fi gondolkodás híve vagyok, és ehhez próbálom a sa­ját vizuális gondolataimat hozzátenni. Mi az a sci-fi gon­dolkodás? Egyszer, az írószövetségben, egy vita során vélet­lenül fogalmaztam meg. de a megfogalmazást azóta is hi­szem: a sci-fi a tündérléptű képzelet ragyogó iskolája. Korga György 50—60 sci-fi témájú festmény alkotója. Jelentős részük közismert, mint a Kozmosz fantasztikus so­rozat könyveinek borítólapjai. Sci-fi témájú képeit (mert „hagyományos” műveket is alkot) kiállításai anyagának ré­szeként nemrég az NSZK-ban. Svédországban, Dániában is bemutatták. Panner Lászlót a hazai sci-fi képzőművészet másik ki­emelkedő alakjaként tartják számon. Saját stílusát tréfásan „szür-naturalizmusnak” nevezi. De nála a sci-fi még vala­mit ielent: Saját Fantáziát. Ugyanis, két művésztársától el­térően, nem irodalmi művek alapián alkot, a témákat tel­jesen saiát képzeletvilágából meríti Illusztrációkat is ké­szített. például a Kozmosz-sorozat könyveihez: Egyébként ő sem csak sci-fi témákban alkot: Faulkner. Romain Gary és Mikszáth egyaránt szerepelt illusztrációja listáján. A harmadik művész újból másféle módon határozza meg a sci-fi képzőművészet lényegét: nem szabad, hogy irodalmi hatás terméke legyen, csakis a saiát fantáziáé. Ne legven túl tudományos, mert az a művészi hatást rontja, de a tudományhoz mindenképpen karcolódnia kell, ha más- képn nem hát a ps-dr-hológia területén Három ember, három művész — három felfogás. És mindhárom eltérő r>edig ugyanarról beszélnek Jelent-e ez vr'nnjf» Ue»foHehh azt: az általuk követett műfai még annvira úi. hogv a’kot.óik sem hangolták eddig öss^e állás­pontjaikat. Reméljük: mire a sci-fi képzőművészet is pol- gáriegot nver nem csak a vs-önsóg írs-zHen!) addigra az alkotók egységes szemléletmódja is kialakul... SZATMÁRI éWAAAAWAAAA^AVA'NAAAAAAAAAAAAA/WW'AAAAAfNWVWWVWWW» SÁRKÖZI IRMA: Tél előtt Nyugtalan gulyában Pán-kolomp: nyomában kóbor, konok szél lohol hidegen néznek az ezüstgombú csillagok, köd terül szét a dombokon. Látod: csak vártunk, vártunk, vártunk. Kerek szép szeme a vádnak királyi, bőkezű-nyári ragyogásnak — pányvát vet nyakára már a vágynak — párát lehelnek a vizek becsapni csak magunkat nem lehet... károgó varjak jelzik a telet. Dércsípte virágok: látod szemed nem gyújtja fel a réti álmot, ősz-sárga kifosztott tájak rongyos ruhái áznak, áznak. SASS ERVIN: l/onatabíakbói Itt a legnagyobb most ez az ország ezen a hallgató kukoricaföldön a sárgára fonnyadt levelek között a csupaszodó fák karjaiban itt a legnagyobb most ez az ország a föld szagával fagyolt kökénybokrok alatl töredezett napraforgó szárak jeleinél a kimért idő és a valóság határoszlopainát itt a legnagyobb most ez az ország a novemberbe ágyazott máiusi lánggal suta akácfák szikár egyedülvalóságában s az ember kezében aki egyszer idáig érke/A Kuriózumok, röviden A^e^.,^ EGER (Fotó: Molnár Gyula) Csábítás Egy 41 éves New York-i előadónőnek a postás minden hónapban menetrendszerűen 3 ezer dollárt hozott. Szom­szédjának kíváncsi kérdésére a hölgy azt válaszolta, hogy nagyobb örökséget kap, rész­letekben kifizetve. A hölgy hamarosan arra határolta el magát, hogy - férjhez, an egy szomszédjához.. Az esküvő után beismerte férjének, hogy <>' 3 ezer dollár voltaképpen az egész megtakarított pén­zé. Azért utaltatta át minden alkalommal' a: maga címére, hogy felkeltse a figyelmet. Az újdonsült férj felhábo­rodva rohant a válóperes bí­róhoz, és pert indított csa­lárd megtévesztés címén. Si­kertelenül. A bíróság dönté­se: nő minden fegyvert be­vethet a férjhezmenéshoz. KORREPETÁLÁS Hirdetés egy oslói lapban: „Azokat a szülőket, akik gyermekeiknek segíteni szeretnének a számtanban, s nem akarják elveszíteni azok tiszteletét, fiatal diákok jutányos áron korrepetálásban részesítik.” < MI A KÜLÖNBSÉG Egy finn újságnak a szabad időről és hobbiról írott cikkében a következő mondat szerepel: „A férfiak és a fiúk közötti különbség voltaképpen csak az általuk űzött játék árában áll.” MINT A DERÜLT ÉGBŐL... Gyógyszertári betörés miatt kellett Melbourne-ben Ro­bert Franks-nek a bíróság előtt felelnie. A történteket így ecsetelte: „Megcsúsztam c- '-őzben betörtem egy kirakatot. Ettől heves fejfájást kaptam. Ezért levettem egy pár tab­lettát a polcról és éppen ceruzát kerestem az üzlet kasszá­jában, hogy nevemet hátrahagyjam, amikor — mint a de­rült égből... — letartóztattak”. NEHÉZ DOLOG A lakosság problémáival foglalkozó adásban a svájci tv kommentátora így fogalmazott: „Valóban nehéz dolog jóslatokba bocsátkozni, különösen akkor, ha azok a jövőt érintik.” TALÁLMÁNY Égy amerikai cég megtalálta azt a szert, amely az éj­szakai tprkoskodókat távol tartja a hűtőszekrénytől. Olyan jékszekrényeket kínál eladásra, amelyekből éjszaka az ajtó nyitásakor a „zabafi” szó hallatszik. rózsaszín tej A kanadai Jim Sgouromitis ugyancsak elcsodálkozott, amikor a tejeszacsköból rózsaszínű tej ömlött. Erre egészen felvágta a zacskót, s egy piros zoknit talált benne. Hogy hogyan kerülhetett a zökfti a tejbe, a tejüzem még bem tisztázta. Mindenesetre megnyugtatóig közölték a vásárló­val, hogy korábban már csavarra is bukkantak tejeszacs­kóban. VERNÉ NYOMÁBAN Két norvég, Schjander és Kristiansen elhatározták, hogy körüljárjak 60 nap alatt a földet, csaknem úgy, mint Verne regényének hősei. Az utasok, akik autóval vágnak neki a világnak, arról panaszkodnak, hogy nehezebb dolguk lesz. mint a regény hőseinek: azoknak ugyanis nem voltak út­levél- és vízumgondjaik. itlorhid humoreszk — Nem, egyálta­lán nem vagyak tré­fás kedvemben — mondta a Halál, s orra helyét beletö­rölte fehér leplébe. Miután egy Halálról igazán senki sem té­telezte volna fel, hogy valami tréfál­kozó kedvű vidám fickó lenne, ez a ki­jelentése, mármint- hogy egyáltalán nincs tréfás kedvében, kü­lönös jelentőséggel bírhat. — Miért, mi a baj? — kérdeztem, mert néhány esztendeje jobban megértem a Halált és néha-néha, egyelőre még csak mások okán, szót is váltottunk már egy­mással. Beszélgető vi­szony alakult ki kö­zöttünk. — Mi a baj. mi a baj? Ügy kérdezi, mintha egy Halálnak nem lehetnének gondjai. Higgye el, kedves barátom... — Na... na... — Jó, akkor nem barátom, csak maj­dani ismerősöm, higgye el, tetjesen kicsinál ez a nyomo­rult idő. A tél szá­momra kibírhatat­lan. Ilyen időbén dolgozni! — méltat­lankodott és újból a lep’e aljához nyúlt. — Sok a munka? — Mikor nem sok? csülése ez? Nem tu­dom. De kitalálták, 1 hogy nekem fehér \ lepelben kell télen- nyáron járnom, vál- < Ion a kaszámmal.5 Es itt a tél, és itt) vagyok én ebben a\ pendelyben, majdí megvesz a felettem < lévő hidege, de en- < gém, senki sem saj-< nál. Senki. Egyszer < úgyis abbahagyom az) egészet. Én aztán ab-) ba, ha így megy ez$ tovább... Nem,', egyáltalán nem va- 5 gyök tréfás kedvem-] ben — mormogta\ még egyszer és el-; tűnt a temető irá-\ nyába a pendelyes didergő Halál. J Nem irigyeltem J szegényt. Hiába, csak; jobb élni meleg ka-; hátban, mint Halál-J nak lenni fehér pen-J delyben — szűrtem j le a mély bölcsessé-J get, és a kaszát a hó-J nőm alá vágva elin-* dúltam hazafelé. , Evek óta keresek o< gyűjteményem szúrná-1 ra igazi kaszát, oda o: népi bölcső fölé az) előszobába, de nem $ találtam. Sehol. Meg- 5 lesz a Halál kasza5 nélkül is. Majd visz- ■ szaveszi egyszer, ő / tudja, mikor. 5 rí‘inirk6 Géza Szmog vagy íiistköd? Sajnos, újabban a cimbeli két szóalakot egyre gyakrab­ban halljuk és olvassuk: az ipari szennyező anyagokkal vegyes sűrű ködöt, füstöt ne­vezzük meg velük. Az első: angol szóalak, a második: en­nek magyarított formája. Ke­letkezésüket tekintve rokon kifejezések. Az angol eredetű szmog valójában a szóvegyü- lés révén keletkezett név: a smoke (e. szmók: füst) és a fog (e: fog: köd) szavakat vonták össze. A magyar for­ma ennek tükörszava, tehát jelentésfordítás révén létre­jött összetétel. Az eddigi magyarítás! kí­sérletek eredményei: füstköd, füstsapka, koromköd. Min­dennapi nyelvhasználatunk­ban elsősorban a füstköd jut nyelvi szerephez. Üjabban a költeményekben is ez a név jelentkezik: ’’Elrejtezem a füsiköd szürkeségbe, / Igaz, köhögtet” (Vas István: Min­dig előre). Szemlér Ferenc is ezt az összetételt adja verse címének: „A kőszén ont füst­ködöt / Végig a város-őszén” (Szemlér:, Füstköd), Körössé- nyi János Szülőföldem című költeményében mind az an­gol, mind a magyar megfele­lő együtt vállalt versbeli kulcsszói szerepet: ’’Füstköd. füstköd: smog”. Nem véletlen, hogy ez a vélemény is gyakran elhang­zik: vegyük át jövevényszó­nak az angol megnevezést. Rövid és kifejező szó. Talán éppen rövidsége miatt szere­peltetik költőink is egyre gyakrabban alkotásaikban. Alábbi példáinkból az is ki­tűnik, hogy kétféle írásmód­dal idézik. Vannak, akik az eredeti smog angol írásfor­mát használják. így Balogh László is versének címében: Smog. Érdemes idéznünk ezt a versrészletet: ’’Hát meddig fojtogatnak / a széndioxidos ködök / én már egész életem­ben /a füst falába ütközök”. Serfőző Simon verseimében és az idézett versmondatok­ban már a kiejtésnek meg­felelő szóalak olvasható: Szmog: ’’Belefáradtunk / a rádiókba, televíziókba / sem­miről / nem tudunk tőlük! fi ! A hullámho=srokon / mind a négy égtáj felől / hallani a világot. / Zajától / e szmogtól ! tisztásnyi csend sincs / S szennyétől / már döglött fo­lyók / vérereink.” Lehet, hogy szélesebb kör­ben ismertté válik az az összetétel, amelyben a szmog szó előtagként jelentkezik: ”A komputerek közeli szmog- riadót jeleznek” (Palasovszky Ödön: Lapiada). Ha a környezetünk védelmét célzó intézkedések csődbe jutnak, nálunk is valósággá válik a költő állítása: „Di­dergőnk a szmogba fúló fi utcán: meteoropaták...” (Ke- resztury Dezső: Nagyváradi tavaszban). Dr. Bakos József f * A munka, kedves még élő barátom, így jó lesz?, szóval a munka az mindig sok, s az enyém meglehetősen hálát­lan is. Év végi ju­talom. nyereségré­szesedés, nem, az mifelénk ismeretlen. Nem úgy, mint a maguk életében. De ez még hagyján. Tudja mi a felhábo­rító? A munkaruha! — tette le maga mellé a kaszát, mi­közben fájdalmasan felszisszent.., Érző egy Halál volt! — ... mert valami marha kitalálta, hogy kaszával dolgoz­zam... Ha tudná, hogy hányszor vág­tam mellé. És ki­be? A saját csont- ' jaimba. Abba, ké­rem. De védőöltözet az nincs. Ott pusz­tuljon az a Halál, úgy kell neki... . Jó, nincs védőöltözet. De legalább rendes munkaruhát adnának — méltatlankodott tovább a Halál, az­tán ugrálni kezdett, mert szemmel látha­tóan már didergett a nyirkos hidegben. — Ne csodálkoz­zon, a világért se te­gye. Mert ott fenn, azoknak, akik csak kitalálnak mindent, meg ítélkeznek, szó­rtál azoknak fogal­muk sincs, hogy mi kell az embernek, azaz hogy egy Halál­nak. Nézze, nézze csak még élő bará­tom, ezt a vacak kaca- tot rajtam... — Hát nem éppen bélelt bunda — is­mertem el a megfog­ható valóságot. — Hát nem. Bun­da az aztán nem. Annag takarékosság, vagy a Hn’*i

Next

/
Thumbnails
Contents