Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-06 / 286. szám
Üj aranykor? A XX. század első évtizedeiben az arany lassan kiszorult a pénzforgalomból és Anglia monopolizálta az aranyárat. Ezt meglehette, mert az aranytermelés nagyobbik hányada a Brit Birodalom országaiban folyt; London volt a nemzetközi pénzközpont és az aranyfor- gaiom kb. 70 százalékát az angol aranykereskedők bonyolították le. E korszakban a mindennapi monopolárat a 6 legnagyobb angol aranyügynökség határozta meg és legendás hírűvé vált e cégek napi 11 órás tanácskozása. Az itt megállapított magán-mono- polár érvényesült az aranykereskedelemben. Az ara^vár úi korszaka 193'. ben kezdődött, amikor az USA-kormáoy meghirdette az 1988-ig érvényben levő 1 troy uncia (kb. 31 gramm) = 35 dollár aranyárat. Ezt a* aranyárat az USA garantálta. Az amerikai aranyárat 1914-ben az Nemzetközi Valutaalap is elfogadta és annak védelmét nemzetközi rangra emelte. Az arany rögzített ára amely a dollárátválthatóság szilárdságát is jelentette, elszakadt a gazdasági realitásoktól. Az aranytermelés termelékenysége nem nőtt látványosan, a kitermelés költségei állandóan emelkedtek, s miközben az áruk ára dollárban megtöbbszöröződött, . az aranyár változa'lan maradt, tehát az arany „elértéktelenedett”. Ez óriási ellentmondás volt évtizedeken keresztül. De az alacsony aranyárhoz az USA- nak számos érdeke fűződött mert az aranykincsnek az Egyesült Államokba való összpontosítására törekedett (1947-ben a tőkés világ ösz- szes. hivatalos aranytartalé kának több mint 75 százaléka a Federal Reserve Banknál összpontosult). Ezt ala csony aranyár mellett, egyre kisebb exportszállítások kai érhette el. az aranyat a nemzetközi valutáris kapcsolatokban előnyösen tud a papi-dollárokkal helyettesíteni. A nemzetközi gazdasági és érzügyi erőviszonyok átalakulása következtében a valutaválság, illetve az USA nyomására, a Nemzetközi Valutaalap 1988 ban lemondott az aranyár stabilitásáról é'- kialakult a kettős” araoy ár. Ennek lényege az volt, h'igy csak a központi 'egv bankoknál érvényesült az USA illetve a Nemzetköz Valutaalap rögzített arany ára viszont a szabad piacon az aranv árát a kereslet és kínálat alakulására bízták. A történelmi fordulat 1971 augusztus 15-én következett be. amikor az USA beszüntette a dollár aranyra való beváltását és megszüntette stabil aranvá garon'álásá* Ez az aranypiacon látványos áremelkedést okozott és 1974 ben és 1975-ben is előfordult, hogy az 1 troy uncia arany piaci ára meghaladta a 200 dol'árt. NaDiainkban úgy tűnik. hogy az aranyár a 150 dollár körüli színvonalon ingadozik és áremelkedése nem gyorsabb, mint a nemzetközi infláció. Az aranyár szabadságának visszaállításával összefüggésben, a!tőkés közgazdászok a következő hatásokat várták: 1. Az aranytermelés ugrásszerűen növekszik, mert gazdaságossá válnak azok a bányák is, amelyek a stabil aranyár mellett nem bizonyultak jövedelmezőnek. Ez a kínálat olyan bővítését hozza, ami az aranyárat visz- szaszorítja a normális szintre Hogy mi lenne a normális szint, arra nincs válasz a polgári irodalomban... 2. Azt remélték, hogy a központi bankok gyorsan értékesítik a páncélszekrényeikben összegyűjtött aranykincset. 3. Arra számítottak, hogy az aranyár gyors növekedése kicsalogatja majd a magánosok birtokában levő aranykincset is. ez átáram- lik a piacokra, ami szintén árcsökkenést vált ki. Az aranyár jelenlegi alakulása nem igazolja a polgári közgazdászok várakozását. Az aany iránti kereslet irányzata úgy tűnik, állandó jel'egű Nyitott kérdés azonban, hogy valóban sikerül-e kicsalni aranykincseket a piacra és az aranyat ilyen módon trónfosztani a közönséges fém rangjára lefokozni? A tőkés aranytartalékok nagyságára vona'kozóan nincs megbízható statisztika, mert csak a hivatalos arany- tartalékokat tartják nyilván, és hogy mennyi arany hal- I mozódott fel a magánosok > kezében arról csak becslések I vannak A Nemzetközi Va- , lutaalan statisztikája szerint, 1976 végén a tőkés államok ! központi bankiai 40 ezer ton- j na aranyat halmoztak fel. I Ennek piaci ára jelenleg meghaladja a 200 milliárd dollárt, s naavsáeát érzékelteti. hogy a tőkés vi'ág ösz- szes export iának értéke 1976- ban 250 milliárd dollár volt A szaklapok szerint jelenleg a magánosok kezében 25 ezer tonna arany van. Érmek értéke meghalad ja a 120 milliárd dollárt. E kincs föld- raizi elhelyezkedése igen érdekes, mert becslések szerint Franciaországban ta'ál- ható a magántulajdonban levő aranykincs 22.6 százaléka és a többi európai országban a 20.7 százaléka A kontinensek közö't Európa vezet. 43,3 százalékos részesedéssel. A további sorrend: Ázsia 23.4. Amerika (Észak- és Dél-) 21.4 és Afrika, 11,9 százalék. A tőkés világ aranytartalékai lényegében állandó mennyiségnek: változatlan áron számítva. 1976 végén ugyanannyi arany volt a központi banknál, mint 1952- ben. A !egna*yobb aranytartalék még ma is az USA-ban található: a tőkés világ ösz- szes ‘arta'ékának 27 százaié- I kát őrzik a legendás hírű ! Fort Knox Erődben. Az USA 1 aranytartalékai évről évre je. lentős mértékben csökkentek.’ 1960-ban az USA aranytartalékai 17,8 milliárd dollár értéket képviseltek, és a világ aranytartalékainak csaknem fele az Egyesült Államoké volt. 1976-ban — változatlan áron számítva — az USA aranytartaléka 9,7 milliárd dollár volt, azaz a csökkenés a vizsgált időszakban 45 százalék. 1976-ban az NSZK-ban volt a világ aranytartalékának 11,5, Franciaországban 9,8, Svájban és Olaszországban 8 —8 százaléka. A felsorolt négy ország és az USA, az összes aranytartalék 64,3 százalékát kezében tartja, és a fennmaradó 35,7 százalék 116 ország között oszlik meg. A koncentráció foka tehát nagyon magas. Az aranytartalékoknak továbbra is jelentőségük van a központi bankok számára — őrzik az aranyat, amely, mint kincs nem jövedelmez az évszázados hagyományok miatt, de mégis a stabilitás, a biztonság záloga. Az arany — úgy tűnik — végérvényesen kikerült a nemze'közi pénzforgalomból, s annak újjászervezésére nincs szándék. Ám de az arany speciális jelentősége nem szűnt meg. az arany, mint nemzetközi gazdasági tartalékeszköz, változatlanul őrzi pozícióit, s mint a gazdagság megőrzője, a magánosok körében sem veszítette el nimbuszát. Az arany iránt egyre növekvő ioari szükséglet és felhasználás az aranytermelés jövőjét belátható ideig biztosítja. Wiesel Iván SZÜTS DÉNES: Óra Szerda Lázár, az öreg búto. rokkal berendezett lakásában a legjobban a bim-bam órát szerette. Egyik nap, műszak után hazamenve lehevere dett szendergett egy órács kát, felébredt azt hitte, nem lát jól: az óra — pihenésének, alvásának, szerelmeske- désemek holt és mégis élő tanúja — visszafelé járt. Szerda Lázár felugrott fektéből megdörzsölte szeméi és újból az órára nézett. A bim-bam nagymutatóm elöbt öt óra ötven percről négy veckilencre. majd negyven- nyolcra. -hétre, hatra, -ötre ugrott. Szerda Lázár kiment a konyhába, ivott egy pohár szódát, visszatért a szobába és megnézte — most már félve — az órát. Bim- bam — a szörnyű téboly folytatódott. Szerda Lázár megbűvöltev, bámulta a mutatók elképesztő iátékái, s közben riadtan vette észre hogy gondolatai is visszafelé iárnak. .4 tegnap elolvasott könyv táblájára nézett, a könyv tartalma kirepült a fejéből Aludt, most álmos. Dolgozott, most meg megy a vállalathoz befelé, arról A hatodik kontinens kincsei Területe' másfélszer akkora, mint Európa. Antarktisz, a hatodik kontinens. Januárban, az év legmelegebb hónapjában mínusz 29 fok itt az átlaghőmérséklet. A májusban kezdődő délsarki tél idején mínusz 50 fok alá száll a hőmérő higanyszála. A jeges viharok szántotta tájon az életnek szinte csupán a nyomai fedezhetők fel. A délsarki vizeken elsőként a világjáró angol James Cook hajózott, majd ót követően 1819-ben az orosz „.Vostok” nevű hajó. A jelenleg az Antarktiszon működő 66 kutatóállomás közül az egyik éppen a Vostokról elnevezett szovjet állomás. A Déli-sark felfedezése a norvég Amundsen nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy hónappal megelőzte az angol Scott kapitányt. Scott öt társával együtt azonban sohasem tért vissza: a gyilkos fagy és az éhség végzett velük. Sok más expedíció bátor kutatói lelték halálukat hasonlóképpen a sarki gleccserek és hóhegyek jeges világában. A hatalmas területet 29 millió köbkilométer jég borítja, a föld felületén található édesvíznek több mint a fele található itt szilárd halmaz- állapotban. Ha ez a jég elolvadna — 60 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét, s fenyegetné valameny- nyi tengermelléki ország lakosságát. A kontinens széleiről időnként akkora jégszigetek szakadnak le, amelyiken egy-egy Belgium nagyságú ország is elférne. És mégis: ez a csillogó jégsivatag, amelyen fél évig a sarki éjszaka sötétlik, az emberiségnek kimeríthetetlen kincseskamrájává válhat. Itt lenne talán az ígéret földje? Nemrég fejeződött be Londonban 13 ország háromhetes tanácskozása Antarktisz jövőjéről. Argentina, Ausztrália, Belgium, Chile, Franciaország, Nagy-Brittania, Japán, Űj-Zéland, Norvégia, Dél-Afrika, Lengyelország, a Szovjetunió és az Egvesült Államok képviselői 1961-ben egyezményt kötöttek, amely szerint a hatodik kontinens minden tudományos vállalkozás számára nyitott, ugyanakkor tilosak ott a katonai akciók, atomkísérletek, a radioaktiv szennyeződés raktározása. Az aláíró államok ezen kívül kötelezték magukat, hogy 1991-ig lemondanak mindenféle felségjogról ezen a területen. A tárgyaló feleknek azonban — most első ízben — foglalkozniuk kellett a legújabb tudományos eredményekkel, amelyek felkeltették a terület iránti gazdasági érdeklődést. Kiderült, hogy a Déli-sark jégsapkája alatt hatalmas nyersanyaglelőhelyek hevernek. Amerikai geológusok 1973-ban földgázmezőt fedeztek fel. Becslésük szerint az antarktiszi gázkészletek 85 milliárd, az olajtartalékok 2 és fél milliárd köbmétert tesznek ki. A hegyekben nagy kiterjedésű szénmezők rejtőznek. A geológiailag hasonló területeken vas-, réz-, nikkel-, cink-, mangán-, molibdén- és nemesfém-készleteket találtak. Az év elején amerikai és nyugatnémet geológusok urán után is kutattak. Szovjet, lengyel, japán és chilei halászok — részben úszó feldolgozó üzemekkel — nagy fehérjetartalmú rákféleségeket fogtak. Szakértők szerint évente, minden ökológiai kár nélkül, ötvenmillió tonna rákot lehetne az Antarktiszt környező tengerekből kihalászni. Felmerült annak a gondolata is, hogy — mint édesvizforrást — jéghegyeket vontassanak Dél- Amerika sivatagos partjaihoz és a Közel-Keletre. Szakértők véleménye szerint azonban ez a terv egyelőre kivihetetlen. Az Antarktisz-szerződés egy mind ez idáig ismeretlen nemzetközi együttműködést hozott létre. Néhány kutatóállomást több ország közösen működtet, szokásosak a személycserék és az észleletek kicserélése. Ha a szerződést 1991 utánra nem hosszabbítanák meg, az érdekelt államok közötti konfliktusok szinte elkerülhetetlennek látszanak. Hét állam már 1908-ban területi igényeket jelentett be, részben azonos körzetekre, újabban pedig 200 mérföldes felségjogot a déli óceánra. A kutatásban élenjáró és a vi- lágpolitikailag legjelentősebb két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonban mind ez idáig nem jelentettek be igényt és nem ismerik el a többi országok ilyen irányú törekvéseit sem. így kívánják megakadályozni, hogy a déli kontinens a nemzetközi civódások színtere legyen. A „U. S. New and World Report” című amerikai lap ugyan „diplomáciai csodának” nevezte azt, ha a jövőben sikerülne a vitákat elkerülni. Hogy azonSan ez mégis lehetséges, azt az angol küldött a londoni konferencián azzal magyarázta, hogy pillanatnyilag még nincsenek bizonyítékok arra, hogy az Antarktiszon valóban jelentős fűtőanyag- és ásványkészletek lennének. Mindenesetre az Antarktisz jégpáncélja jelenleg még őr171 A m MŰS OR ok: RADIO KOSSUTH 8.27: Vese-művese. 8.57: Brahms-lemezeinkbőL 10.05: Iskolarádió. 10.35: Gluck: Herkules és Hébé menyegzője. 11.38: Colas Breugnon. 12.20: Pécsi zenei hét. 12.35: Melódiakoktél. 13.54: Százszorszép színház. 14.50: Éneklő ifjúság. 15.10: Népi zene. 15.29: Kemény Egon dalaiból. 15.44: Magyarán szólva... 16.05: Harsán a kürtszó! 16.35: Fiatalok stúdiója. 17.07: Pécsi zenei hét. 18.00: A Szabó család. 18.30: Esti magazin. 19.15: Mindenki zeneiskolája. 20.05: Visszapillantás 1947—1977. 20.35: Népdalok 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.55: Népdalok. 9.28: Monológ. 9.33: Derűre is derű... 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Nyolc rádió nyolc dallam. 12.33: Arcképek a szovjet irodalomból. 12.50: Dvorzsák: III. szimfónia. 13.28: Barkácsolóknak. 13.33: Mozart: Változatok egy gyermekdalra. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Harminc perc rock. 18.33: Nótacsokor. 19.18: Egy kis figyelmet kérek! 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Sláger- múzeum. 21.57: Népzene. 22.43: A mosoly országa. Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hirek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — A növényvédelmi és agrokémiai állomáson... Riporter: Borsodi Gyula. 18.00 Észak-magyarországi krónika. (A vasutasszakszervezet a szakszervezeti bizalmiak felelősségéről tárgyalt. — Sajtónapon.) Péter, Paul és Mary triója énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... •yr MAGYAB 8 00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 9.30: Kuckó. 10.05. Pingpongsuli. 11.05: Iskola tévé. 16.40: Egészségünkén 16.45: A Kúra (amerikai film). 17.00: Itt a Télapó! zi titkát. Gáti István topreng, Lesz-e a büfében kedvenc sajtja, az eidámi. Előző este randevúzott Mici- Macival (Ilonkával a köny velősből) szeretett.. . szerelemre sóvárgott. „Jaj! Álljon meg ez a zuhanás!" — kiáltotta Ám hipp hopp abban az intéz ményben termeit, ahol minden tücsköt-bogarat mondót: kollégáira főnökére, akit nemsokára leváltottak Szer da Lázár a ca lángvörös le’ szégi/ellte magét Aztán kg rátia vigyorgott rá aki ra takapta, amint pénzt foga dott el egy ügy elintézéséért. Nők érkeztek, Klári, Beáta, kellemes konyakgoz nózoen kapott egy óriási pofont. — „Hát ez meg kinek a férje volt?. .. ” Szerda Lázár közelebb lépett az órához, hogy jól beolvasson neki. amiért cserbenhagyta. Közben a tükörbe pillantott, látta nugát érettségi ruh ’jaban, behunyta szentet, kinyitotta, rémülten tapasztalta, hogy rövid nadrágban van. matrózfelsőben, hafagskáia felborzolva. Az órr* ’ ■ -V lérges • már esők arra u:ö; a ereiéből, hogy puha rózsaszínű fintort vágjon és bőgjön: — Odó... odód ... c *... I 17.30: Mindenki iskolajc i 13.40: Ahol a tajga a tengeri éri. 1)20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20 00: Volt egyszer egy húz... 21 10. Soha jobb kor! 21.40: Színházi album. 22.50: Tv-hírad' 3 3 müxoi 20.0 t: Felsenstein rendi ■ • 1 e hírló ?! 35: Jubileumi koncé i A lökés világ legnagyobb aranytartalékail kezelik a New York-i Federal Reserve Bank alkalmazottai (MTI-fotó — KS)
