Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
Csak a bírság? Hem elég egy várost szeretgetni... Jó néhány éve abban a ritka szerencsében részesültem, hogy ellátogathattam a távoli Dániába. Sétáim közben — még ma is élénken emlékszem rá — bizony körülnéztem. látnak-e, ahogy hanyag dohányosként a járdára ejtem a hamut. Olyan tiszták voltak az utcák. Mindez onnan jutott eszembe, hogy a minap tanácsi dolgozók társaságában szemléltük meg a megyeszékhely közterületeit. A tisztaság, az esztétikum volt az alaptéma, sokszorozva azzal a feladat- tömeggel. amely egyformán érint mindenkit, aki ebben a városban lakik. „Mindenki a maga háza előtt... ’ Van igazság a közmondásban, bár most nem az átvitt értelemben vett söprögetés- ről van szó. Az Egri Városi Tanács 1977. évi 1. számú rendelete szabályozza a közterületek tisztán tartására vonatkozó kötelmeket. Érthetően fogalmazott rendelet, amelyben a tanácstól a bérlőkig mindenkire becsületesen szabott feladatok szerepelnek Például: „A szórakozóhelyek, vendéglátóipart egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt állandóan az üzemeltető köteles tisztán tartani, függeltenül attól, hogy a szennyeződés üzleti tevékenységből keletkezett'e vagy sem..” Itt álljunk meg egy szóra! Néhol az árurakcrdáá után olyan szemét keletkezik, hogy egy fél kukagépkocsit megtölthetnének vele. Ilyen esetekben szigorú bírsággal sújtják a takarítás elmulasztásáért felelősöket. Az .. egy másik kérdés, de ugyancsak említésre méltó, hogy a lakótelepeket hatásosan elcsúfítja a szemét, amit a ,.jóérzésű” lakók a könnyebbség kedvéért az éjszakai órákban dobálnak ki az ablakon... A lakóépületek előtt a házfelügyelők kötelesek takarítani. Munkájukat a városi tanács szigorúan ellenőrzi, ahol pedig nincs házmester, ott az IKV-nak kell megszerveznie a takarítást. A magántulajdonban levő ingatlan előtt természetesen a tulajdonosnak Kell rendet teremteni, még akkor is, ha az illető nem ott lakik. A Telekesi utca sarkán levő öreg épület tulajdonosa másutt lakik. Megengedheti magának, de azt már nem, hogy az ő hibájából. így télidőben, szinte életveszélyes arra járni a szemét és törmelék miatt. A rendelet vonatkozik a hóeltakarításra is. De vajon mindegyik közület, házmester, vagy tulajdonos eleget tesz kötelezettségének? A tavalyi baleseti statisztika ezt kétségbe vonja... Ha jön a szemetes Sokszor panaszkodunk! s nem mindig alap nélkül, hogy néha napokig nem jön a szemétszállító gépkocsi, például a belvárosban ilyenkor a kukaedények „túlcsordulnak”. Az érem másik oldalát is meg kell nézni. Az északi lakótelepen sok helyütt morgolódnak, hogy nem jön a szemetes. Oda, ahonnan a panasz érkezik, nem is megy. Ugyanis: nem tud! Az ok "egyszerű: a keskeny utcák mindkét oldalán parkolnak a maszek gépjárművek, közöttük a kuka képtelen átvergődni S tegyük hozzá, hogy a gépkocsik szabálytalanul parkolnak itt, azaz engedély nélkül. (A kijelölt parkolóhely szinte üres!...) A parkolásról még lesz szó, ezt a fejezetet azonban a szemétnek szántuk. A tanácsi rendelet úgy szól, hogy a szemetesedényeket két szállítás között az ingatlanon belül kell tartani. A Lenin úton nem veszik komolyan a rendeletet, így aztán az éj leple alatt vitézkedő egyének jóvoltából a felborogatott edényekből szétszóródik a szemé, s a szél útján belepi, elcsúfítja Egernek talán a legszebb utcáját. Virág helyett cigarettavég... A megyeszékhelyen körülbelül ötszázezer négyzetmétert tesz ki a parkosított terület nagysága. Létesítésükre és fenntartásukra évente majd 10 millió forintot fordít a tanács. Kényesek vagyunk a zöldövezetre, hiszen élettel, szépséggel tölti meg a kő-, beton- és aszfaltrengeteget. Mit teszünk azért, hogy valamivel mi is hozzájáruljunk a kedvünkért létesített parkok védelméhez? Ismerősek az utóbbi évek nagyszabású társadalmimun- ka-akciói, amelyekből különösen a fiatalok, a diákok veszik ki részüket. S mi történik? A diákok gondozta parkra a szülő, az egyébként öntudatos felnőtt lelkiisme- retfurdalás nélkül rááll esi" nos gépkocsijával. A park- rongálókat, ha sikerül tetten érni, vaskos bírsággal sújtja a tanács. De hát — ez legyen a megoldás? A Csebokszári-lakótelepen jártunkban az egyik épület előtt új park húzódik, friss kerti földdel. A földön cigarettavégek ezrei. (A sűrűn található szemétgyűjtő edények csikktartói üresek, persze — nehéz is három méterről beletalálni...!) A cigarettavégeken található niko- tint az eső, a hóié bemossa a talajba, és csodálkozhatunk, ha a tavasszal kiültetett virágok, képtelenek lévén rászokni a dohányzásra, elpusztulnak. S a város súlyos ezre" seket dob ki az ablakon. A közművesítés során az Illetékes vállalatok dolgozói szívesebben szórják a földet a gyepre, mint az úgynevezett holt területre. A Csákány utcában a postakábel fektetésekor az árkot olyan ügyesen ásták, hogy sikerült a növények gyökereit elvagdosni ... Mi lesz itt tavasz- szal?! A Petőfi utcában gyomirtó szerrel pusztítják a gesztenyefákat és még sorolhatnánk a példákat. A környezet esztétikájáról beszélve szólni kell a közterület-foglalásról. Erre mindenkor — például építkezések esetén — engedélyt kell kérni a tanács műszaki osztályától. Többnyire ezt elmulasztják, s az „illegális” törmelékhalmaz, szemét, miegyéb (például gumiabroncs) hosszú ideig ott áll a járdán, vagy a járdaszegélyen, nehezítve a közlekedést, csúfítva a városképet. A tanács most két ellenőrt foglalkoztat, akik járják a várost és alaposan utánanéznek a közterületfoglalás körülményeinek. Aztán — megy a bírság...l ★ Igen, a bírság. Sokszor emlegettük, s azt is megjegyeztük; ez lenne az egyetlen megoldás? A lokálpatriotizmus nem sokat ér, ha szép mondatokban szeretgetjük, simogatjuk a várost. Tegyük a kezünket a szivünkre: ki nem vett részt még valamilyen formában környezete elcsúfításában? ... Rátái Gábor Ursitz József: A mélyből a napvilágra Akár egy patkó vasat is meghajlít, mert nemcsak rántott levesen él. Jól van, mondom én, akkor hát csiráid meg azt, amit én, és ha n. gcsinálod, akkor én fizess neked egy hordó sört. De u* nem, akkor én kapok tő- eg egy hordóval. Áll-e a 'ogadás? Áll, válaszolta mo- lolyogva a legényke, mint aki azt mondja, ugyan, mi a csodát akar itt ez az öreg. No, gondoltam magamban, most hegyezd a füled, mert olyat látsz, amit még álmodban sem láttál. Elővettem egy gyufát, a zsebkésemmel megfaragtam .aztán ahhoz a fülemhez illesztettem, amiben nincs ezüst fülbevaló. A gyufát lassan, akkurátusán, komótosan átszúrtam a fülemen A legény kitátott szájjal bámulta, amit csinálok. Nem mert utánozni, így jutottam legutóbb egy hordó sörhöz. A társaság nagy elismeréssel hallgatta a történetet, aztán Náci bácsi megjegyezte: — Október van, jönnek már a liptákok, majd jól kibeszélgetjük magunkat velük, hozzák a híreket otthonról A finom ostyepkát és a borovicskát is megkóstoljuk majd, amit magukkal hoznak. ___. _____. A régi haza követei a liptákok, így járták végig Nóg- rád megye bányáit, rokont keresni, híreket hozni. Mintha valami megmagyarázhatatlan titok lenne abban, hogy miért vonzza a bánya a férfiakat. A külső körülményekkel ezt a vonzalmat megindokolni aligha lehet. Képzeljük el, hogy az ötven-hatvan centi magasságú fejtésekben 40—50 fokos melegben, sárban, vízben 8 órán át, de gyakran még ennél is tovább, olykor 12 órán keresztül kell büsz- ködniük a szénnel, a kőzettel, a fejtéssel. A legfőbb munkatárs a ló. Igaz, hogy ezek a bányalovak mind megvakultak, hiszen napfényt soha sem láttak attól kezdve, hogy levitték őket a mélybe, de naponta kijárt nekik a megfelelő mennyiségű zab és pótműszakot netn végeztethettek velük. A műszak kezdetén fényes patával álltak munkába, a végére viszont csüdig csatakosak lettek. A hajtónak ostort nem volt szabad használnia. A ló drága volt, azt kímélni kellett. A szállítás könnyítésére csak oda építettek be úgynevezett véges, vagy végtelen kötélpályát, ahonnan több munkahely te 1 vényét kellett elszállítani. Villannyal, A Csillagszem ű Magyar film Kolozsvári Grandpierre Emil Csillagszeműje könyvben már kétszer is meghódította a fiatalabb nemzedéket; 1953 után 1977-ben is'kiadták, míg filmszalagra nem került ez a népi világot elénk táró história a Mátyás utáni időkből. Hogy a hazai reneszánszban járunk és a helyi hatalmasságok falánksága és arcátlansága adja a kerítést és a körítést a meséhez, az csak természetes. De mindig is voltak egészséges és erős fiatal emberek, akik feltámadtak a jogtalanság ellen, hogy a népnyúzóknak letörjék a szarvát. Ebben a filmben is deresre húzzák azt, aki nem teljesíti vakon a dézsmaszedés irgalmatlannak tetsző kötelességét: és ez még fájdalmasabb attól, hogy olyan szedeti, akinek sem erkölcsi, sem egyéb emberi értéke nem kereshető meg, nem mutatható ki még a legfinomabb patikamérlegen sem. Mert bizony Mátyás után, a szélnek odadobott, gyeplő és irányító nélküli országban, gyenge trónülök idején elszemtelene- dik az a fajta, aki ingyen ül a helyi hatalomba, a neki kiszolgáltatott nép nyakára. Az meg csak a legértetödőbb, hogy a haszonért, meg az ingyenélésért az arra valók akkor sem mentek a szomszédba egy kis kegyetlenkedés végett Így aztán kell jönnie annak, aki elkiáltja az Igazságot s nyomban cselekszik is. Ez a Jankó, akit az asszonynép nevez el Csillagszeműnek, mert a regényírónál az ilyen ügyekben az asszonyok értenek ám a szögnek fejen találásához. Ä két ellenlábas, a Jankó gyérek és Ambrus püspök — akin minden egyéb fellelhető ruhában és tartalomban, csak a keresztényi áhitat és szeretet nem! — viaskodik itt. Ambrus a pénzt és az evilágiakat kergeti, hajszolja, míg Jankó Ambrust akarja leverni. Nem lehet kétséges, hogy ez a küzdelem csak Jankó győzelmével végződhet, mert ő a szerelmes hős és tetteiben a tűrő nép igazsága ragyog. Az ifjú szerelmespár: Szirtes AgI és Juraj DurdlaL. Van ennek a játéknak még egy hőse, akit lassan-lassan megszeretünk, minden esetlensége és „korszerűtlensége” ellenére is. ő az, Orbán lovag, aki rozsdás kardjával és Mátyás idejéből származó elévült hőstetteivel igyekszik le délre, a török ellen. Oda nem jut el, mert Ambrus és az események logikája visz- szahozza őt ide, a történet színhelyére, hogy a fiatalok és a nép mellé állva megoldja a csata legfontosabb csomóját. Markos Miklós kosztümös filmje elszórakoztat. Nem egy új változatát kapjuk a Lúdas Matyinknak, inkább a XVI. század elejének nehéz idő-járását, amikor ez a haza nemcsak a török ellen volt „frontország”, hanem a kiskirályok és a nép között is húzódott az az olykor láthatatlan, néha nagyon is élesen kivehető „lövészárok”. A rendező és operatőrje, Bornyi Gyula színes részletek, tömegjelenetek halmozásával, táncok, ruhák és lakomák felvonultatásával teszi elevenné ezt az alig novellányi históriát. Szokolay Sándor zenéjét a lakodalmas jelenetben tartjuk a legjobb hangulati segítségnek. A főbb szerepeket Juraj Durdiak, Szirtes Ági, Madaras József, Dégi István és Bordán Irén alakították, mindnyájan engedelmeskedve a rendezői elképzelésnek, ahol a regényíró iróniája és mesélőkedve irányította, alakította a néhol naturaliszti- kusra sikerült részleteket is. (farkas) Szünet után a megyei úttörőházban Téli túra — Pályaválasztási vetélkedő — Mesejáték Még javában tart a téli szünet, de az egri Hámán Kató Megyei Üttörőházban már arra készülnek, mivel Is várják a pajtásokat, ha megvagy gőzzel hajtott szivaty- tyúk csak olyan helyen -dolgoztak, ahol több köbméter nagyságú zsompok tették ezt szükségessé. Általában az ember dolgozott, még a munkagépeket is ember hajtotta, ahogy ember működtette a csörlőt (gránik), a ventilláanyag a gyújtózsinórral (cinder). A szenet csillében vagy taligában szállították. A bányatelepek, kolóniák helyét mindig a szén határozta meg. Ahol megtalálták a szenet, oda telepítették a bányászlakásokat, a kolóniát is. Ezért a legtöbbjük még a kisebb falvaktól is távolra esett. Az igaz, hogy egyikmásik bányatelepülés, kolónia az idők folyamán szinte kis várossá fejlődött. A bányászok olyan épületekben laktak, amelyek négy-nyolc lakást foglaltak magukba. tort (fuker), a szivattyút (pumpa) A legfontosabb szerszám a csákány volt, mellé a fejsze, a lapát és a kézifúró, valamint a nagykalapács, amit bunkónak neveztek. Ehhez tartozott az ék és a robbanóEzek egyenként 30—35 négyzetméter lakóterülettel rendelkeztek. Ha az épület több szintes volt, csak annyiban változott a helyzet, hogy ilyenkor tíz-húsz család lakott egy épületben. Padlás nem tartozott az épületekhez. A művelődési lehetőséget is biztosították a lakótelepek számára. A legfpntosabb az olvasókor volt. Itt is, mint ahogy a bányában, a legfőbb személj7 a mindenkori főmérnök volt, még az olvasókörben is ő irányított mindent. Szigorú háziszabályok szerint működött az olvasókör, és ebben a szabályzatban megfelelő arányt kapott az irredentizmus, a sovinizmus is. A bányatelepekről nem hiányozhatott a kaszinó sem. Ez igazi zárt egység volt, megfelelő kasztrendszerrel. Ide a fizikai dolgozók nem tehették be a lábukat, ahogy az altiszti rész látogatói sem mehettek a tiszti részbe. Aki megszerezte a jogot ahhoz, hogy a kaszinó altiszti szakaszát látogathatta, annak már rangja volt a többiek között. A kaszinóban a bányatársaság italát mérték. Ha mozi nem is került minden bányatelepen, a kuglizó az elmaradhatatlan volt. A bányászok nagyon szerették ezt a szórakozási lehetőséget. Az iskola a bányatársulathoz tartozott, a tantesületet is a bányatársulat fizette. Bevásárolni az élelemtárban (magazin) lehetett. Ez is a bányatársulat hasznát növelte. Azért, mert a magazint a bányatársulat tartotta fenn, tehát a kereskedelmi hasznot is ő vágta zsebre, ugyanakkor, ha a bányásznak elfogyott a pénze, hitelben vásárolhatott. és a hitel egvben • bányászok kiszolgáltatottsá gát is fokozta. j (Folytatjuk) | kezdődik a tanév második fele. A természetbarát szakkör tagjai mint minden esztendőben, az idén is megszervezik hagyományos téli túrájukat, amire természetesen szívesen várnak minden sportolást kedvelő úttörőt. A cél ezúttal a Kékes, amelyen remélhetően friss hó várja majd a csapatot január 15-én vasárnap, az indulás reggelén. „Ez a legjobb mesterség” — ezzel a címmel hirdette meg a technikuskabinet és a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet pálya- választási vetélkedőjét, amelyre 19-én, csütörtökön délután három órakor kerül sor. A résztvevők, — az autó- és motorszerelő szakkör tagjai — minden bizonnyal alaposan fölkészülnek majd, hiszen játékuk egyben bemutatója lesz annak, hogyan lehet egy-egy szép szakma iránt fölkelteni az érdeklődést az úttörőfoglalkozásokon. A verseny után a megye szakkörvezetői meg is vitatják az ott tapasztaltakat. Január 22-én, vasárnap a budapesti Mesejáték Színpad látogat el a gyerekekhez. Műsorukon ezúttal a Csipkerózsika szerepel, amelyet két előadásban is megtekinthetnek az érdeklődők. Kezdés: délután két és négy órakor. A hónap programját 26- án, csütörtökön a kis politikusok megyei vetélkedője zárja. A hagyományosan, a nyolcadikos pajtások számára megrendezett versen>7cn a üúk-lányok a mozgalomról szerzett tudásukról adhatnak számot.
