Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
Bemutattuk FOHY OTTÓ báhtilmrenuezőt „Tíz ujjad begyének mozdu'atai” — Véletlenül lettem báb- filmes — mondja Foky Ottó bábfilmrendező — pedago- guscsaládból származom, nálunk mindenki tanított. Egy Zala megyei kis faluból jöttem. Sárhidáról. — Hogy kezdte el felnőtt életét? — Alaptermészetem örömet keresni és szerezni. Elvégeztem a tanítóképzőt, tanítani akartam. Nem tudtam elhelyezkedni ezért a Rug- gyantaárugyárban segédmunkás lettem Aztán váratlanul megjött a kinevezésem a Szentendrei úti általános iskolába. Szerettem a gyerekeket Két évi tanulás után azért hagytam félbe a pályát Tele voltam ellentmondásokkal. Az órákon keveset beszéltem és sokat rajzoltam. Mindig is szerettem rajzolni, de állítom, hogy nem gyermekkorom óta. Valaki azt tanácsolta, menjek a főiskolára. Jelentkeztem az Ipar- művészeti Főiskolára. Rajzom csak az volt. ami még a tanítóképzőből maradt: „rajzolj le egy mesét 4 képben”. Ezt vittem magammal, azzal a meggyőződéssel, hogy úgyis kidobnak. Ám a vizsgabizottság egyik tagja csak eny- nyit mondott: „Teátrális beállítottságú képek, remek színpados lesz". Fogalmam se volt róla, mi az. — A főiskolai évek? Meg kellett dolgoznom a megélhetésért, apám már meghalt. Grafikusoknál Bámészkodtam. A festéshez szükséges ecseteket, tövig el- kopottan egyik tanáromtól kaptam. 1956-ban diplomáztam, báb és díszlettervező szakon. Speciális szakként vettem fel a báb szakot. Ez is, mint minden az életemben, a véletlenen múlott A Csehszlovák Kultúrában egyik este végignéztem J. Trinka bábfilmjeit. „Ez kell nekem!” Attól kezdve tudtam. hogy mit akarok. Valahogy elkezdődött. A főiskolán Varga Mátyás tanáromnak mondtam el, hogy bábot szeretnék csinálni. Eljártam a Bábszínházba. A magam erejéből is összeszedtem any- nyit amennyi tellett. A főiskola után, amikor végeztem, a Pannónia Filmstúdióba és a Televízióhoz adtam be kérelmemet. A Tv-ből kirúgtak és ez is szerencse volt (Igaz, hogy akkor ma a televízióban lenne bábozás.) így kerültem a filmgyárba. — Az első filmje? — Móra Ferenc egyik írásából A Didergő király bánatából készült az első animációs filmem. Pár hónap múlva kiküldtek Prágába J. Trinkához. Az igazgatóm megkérdezte tőlem, amikor behívatott hogy nincs-e jobb kabátom, mert csak egy vacak lódén volt rajtam. Pénzt kaptam tőle Boldog voltam, mert vettem egy csodálatos kabátot és bekerültem J. Trinka prágai stúdiójába, ahol sok szépet tanultam három hónapon át, és feltöltődve érkeztem haza. Trinkát ma sem tudom feledni, nehéz felnő ni a nagy egyéniségek mellett. Sokáig nem tudtam levetkőzni stílusát, de igyekeztem kialakítani az enyémet. — Melyik volt az első jó filmje? — A Siker. Akkór már magamnak kezdtem tervezni. — Tehát filmrendező lett? —• Igen, de véletlenül. Sohasem gondoltam arra. hogy rendező is lehetek. (Egyébként nem is szeretem, ha így szólítanak.) Ez is véletlen műve volt. Megcsináltam életem első reklámíilmjét, a Kis KISS DÉNES: CSING HZ IDŐ Cseng az idő vastömören •ha szívemet nekiverem Harangozok kalimpálva zeng a lélek gótikája Pillanat mint rugó pattan csak a múlás halhatatlan Részeimet raknám össze napfény kalapálta őszbe Téli szelek szerte fújnak ősi emlék minden új nap Perc-pörölyök fénylő érce ver homlokom üllőjére Lángból virág örökzöldön Idő engedj most örülnöm Szeretetem szé'kiáltom Kaiácsony van ma karácsony! LÁZÁR TIBOR: fiz én karácsonyom Szárnya női a vizeknek pántlikát kötnek égre embereknek elmennek délre fagyot hagynak a szakállas gyapjas angyaloknak jégbe dermed a hullám-mozdulat csillagok jelére Messiás mutat göröngyös kerékpárutat szégyellik meztelenségüket a fák szemérme ién szelek simogatják tétova szűzlány lépteik valahol jászolát vetik a megesett — anyájú Krisztusoknak Ez a születés nem titok többé vei! a délutáni aímaiUat tiszta szikrázó kánya-károgása szobám bokrai közti bú jócska-játék mert így talán megszületik békém IMunka közben Bencét a mosóporral, és rájöttem bizonyos ízekre. Ezután kaptam egy szinopszist . a Sikerhez. Sikeresen megcsináltam, bár nem volt igazán jó film. Bábokat és gyerekeket kombináltam a filmben, ez volt benne a jó. Ezzel a kombinációs megoldással azóta is próbálkoztam, de a falat még ma sem törtem át egészen. Később megcsináltam Az ezüstmajmot, A gyilkosság nokedlivel-t, és a Bizonyos jóslatókat is. Mindig hármasban dolgoztunk Nepp Józseffel és Tóth Janóval. — Igazán nagy sikere volt u Babfilml — A Babfilm Nepp József ötlete volt. Egy nap megkérdezte tőlem, hogy animáltam-e már babokat. (Húsz éve ő Írja a forgatókönyveimet.) Komolytalannak tartottam a kérdést. A film azonban elkészült, és nagy fegyverténye lett a stúdiónak, nagydíjat kapott. — Mennyiben játék a báb- filmezés? Van a bábfilmesnek ars poeticája? —. Aki ebben a szakmában nem tud játszani, nevetni és feloldódni, az nem jó báb- filmesnek. Én mindig játszom, de azért magammal szemben zord vagyok. A játékos jókedvnek szigorú fegyelemmel kell párosulnia. Ez a szakma nem a hiú embereké Itt nincs nagy-filmes nyüzsgés. Zárt, csöndes és sötét műteremben teljesen egyedül forgatok. Szégyellem magam Csak függöny mögött vagyok jó színész. ' Így szórakozom. Órákon át mozgatok egy bábot. Én vagyok a filmszakma szerzetese. — Mégis miért vállalja? — Mert szeretem. A saját örömömre is csinálom. Szebb dolgot nem tudok elképzelni. A tíz ujjad begyének mozdulatából egyszerre csak megmozdul valami a filmkockán. Csináltam már natur filmet, klasszikus bábot és eljutottam a tárgyanimációhoz. Nagyon szerettem az első tárgyfilmem, az „Ellopták a vitaminomat". Jó pár díjat nyert ez a film, és kicsit fejembe szállt a siker. Nincs jobb érzés, mint tárgyakba érezni bele a karaktert. A tárgynak nincs keze és lába. Ösztönösen csinálom ezeket a filme-, bet. De nem volt mindig sikerem Buktam én már akkorát! (Annecyben). Kifütyültek. Rosszabb érzésem még nem volt az életben. Nem torpantott meg. Nagyon szeretek élni, mosolyogni és verekedni. — Nem szeretne „nagy filmet" forgatni? — Már kérdezték tőlem, de nem sürgetem. Megvárom, amíg beérik a gyümölcs. Lehet, hogy a nagyon öreg bölcs beszél már belőlem? Mert ez még az álmom: egy egész estére szóló filmet forgatni, de nem bábokkal. Tárgyakkal! Széman Béla Hollywoodi recept szerint Egy bizonyos Robert James iskolás kora óta igen szerette a kalandfilmeket. 25 éve-, korára végül úgy érezte, hogy már önálló betörésre is képes. A szükséges kellékkel félszer he bet’ rt egy brooklyni bankba. Ahogy a filmekben szokták, kis cédulát nyújtott át a pénztárosnak: „Ide a pénzzel, vagy kereszíüllö- vöm”. A pénz+áros azonban ahelyett, hogy a pénzt nyújtotta volna át, bekapcsolta a riasztót. Hamarosan egy újabb bankba sietett, de onnan ismét csak pénz nélkül távozott. Ugyanez Ismétlődött meg egy harmadik bankban is. „Ilyen tevékeny detektív- film kedvelővel először találkozunk — közölték az újságírókkal a rendőrök. Harminc perc alatt három betörési kísérlet! Ilyenre csak fa- natikusog képesek.” A nagy versengés Sokat utazgattam mostanában, bejártam az országot ke- resztül-kasul, sőt ka- sul-keresztül is. Saját tapasztalásból akartam megyőző- dést szerezni annak a ma már közhelyszámba menő megállapításnak az igazságáról, amely szerint navjainkban egyre inkább eltűnőben van a különbség város és falu között. Nos, a magam szemével láthattam, hogy úgy igaz minden, ahogy azt már annyian állították. Kezdjük a ruházkodással. Állítom, hogy a városi fiatalság semmiben sem marad el a falusi fiatalok modern öltözködésétől. A fiúk trapéznadrágja nemcsak a vidéki városokban, de már Budapesten is legalább annyira elterjedt. mint falun és a tanyákon, összecsukható esernyőt se láttam kevesebbet a városi nők kezében, mint a parasztlányoknál. Az egyré- szes női fürdőruhák aránya a fővárosban is körülbelül úgy oszlik meg. mint a vidéki strandokon Lehet, hogy maxi- szoknyábán még van valamelyes lemaradás a városi nők terhére. de ez nem olyan nagymérvű, hogy téves követkézHumor szolgálat Két rab beszélget a börtönben: — Te miért ülsz? — Én — én a verseny áldozata, vagyok. — Hogyhogy? — Pontosan ugyanolyan bankjegyet készítettem, mint a Nemzeti Bank! •k — Mondd meg. mit olvasol, és én megmondom, ki vagy. — Érdekes... Hát én Homéroszt, Ovidiust, Platánt olvasom. . . — Akkor hazug vagy! k Az ügyvédhez azzal a kéréssel fordul egy ügyfél, hogy legyen segítségére a válóperében. Az ügyvéd megkérdi: — Hány év óta nős? — Tíz év óta. — F,s csak most szánta rá magát, hogy hirtelen csak úgy elváljon? — Tud'a. ügyvéd úr, az elmúlt években semmi sem zavarta a boldogságunkat, tegnap óta azonban az életem valósággal elviselhetetlen lett! — De hát mi történt? — Hát az, hogy a feleségem visszatért hozzám! — Mondja, miért beszélt tegnap olyan sokat azokkal az unalmas emberekkel? — Mert attól féltem, hogy hallgatnom kell a fecsegésüket. ★ — Pincér, már fél órája, hogy megrendeltem a teknős- béka-levest! — Igen, signor, de hát bizonyára isméri ezeknek az állatoknak a természetét! 1 . k Az asszony állandó fecsegésével zavarja a férjét. Végre észreveszi, hogy á férfi figyelmesen nézi. — Ugyan mit bámulsz rám? — kérdi. — Bocsáss meg, drágám, de arra gondoltam, hogy olyan szép vagy, ... amikor hallgatsz! egyenlőségjelet. Igaz, hogy a parasztifjúság valamivel hamarabb fordított hátat az everybodynak és; tért. át országszerte; szinté egyik napról a másikra a shake-re. aki azonban figyelemmel kiséri a vá-' rosi zenés szórakozóhelyek és házibulik' „táncrendjét", az nem táplálhat kételyt afelől, hogy itt is csak múló előnyről' van szó a falusiak \ részéről. A gyógyszerfogyasztás arányára ! vonatkozóan nincse- ' nek pontos adataim. A városi élet általában maga után von ja a nagyobb mérvű • orvosságfogyasztást, de ezt a látszólagos többletet némiképp ellensúlyozza a falusi lakosság előretörése az altatók szedésében. A mezőgazdaság gépesítésével; ma már több idő jut alvásra, ezért a hajnali felkelésre be- idegződött parasztság Tardyl és Éunoctin, szedésével szoktatja! hozzá magát a kora ‘ reggeli órák zavartalan átalvásához. Mindent egybevetve: ha a nagy versengésben pillanatnyilag még mutatkozik is némi fölény a falu javára, megvan rá a kilátás, hogy a város előbb-utóbb behozza a lemaradását Heves Ferenc tetéseket vonhassunk le belőle a falu eleganciájának hegemóniáját illetően. Az idei könyvhét tanulságai szerint a város és a falu ezen a téren is fej fej mellett végzett. Mert igaz ugyan, hogy a költészet és a tudományos művek iránt faluhelyen lényegesen nagyobb érdeklődés nyilvánult meg, ugyanakkor azonban a széppróza a városokban hódított meg több vevőt, s így a különbség kiegyenlítődött. Háztartási gépekből, mindenekelőtt frizsiderből. -villany- bojlerból és automata mosógépből sokkal több talál gazdára a falvakban, mint a városokban. De ez természetes is, hiszen faluhelyen nincs műjéggyártá s, nincsenek gőzfürdők és a Patyolat sem segíti ott a háziasz- szonyokat. A porszívó nagyobb kelendőségét is csak az indokolja, hogy a falu porosabb. Mindez tehát csak látszatadat, ami önmagaoan még nem jelenti a falu kulturális igényének térhódítását a várossal szemben. A több tévékészülék, modern bútor és személygépkocsi jelentené azt, ezek vásárlásában viszont a városi lakosság semmivel sem maradt el a falu népe mögött. A feketekávé fogyasztásának mértékét Illetően kifejezettén várospárti vagyok. A legutóbbi időben már Budapesten is annyira megnőtt a kávéfogyasztás. hogy a falusi presszók legfeljebb csak az egyenlő aránnyal, de semnpi- esetre sem a fölényükkel dicsekedhetnek. A fiatalság tánc- kultúrája terén is meg lehet húzni az Szeladon Olvasóink közül a legfiatalabbak aligha ismerik a címbeli szóalak fogalmi tartalmát és használati értékét. Hogy ebben a közleményünkben mégis írunk róla, annak két oka is van Először azért, mert a nagy sikerű darabban, a Kaviárban is nyelvi szerephez jutott. A televízió közvetítése után egy kisebb társaság arról vitatkozott, van-e értelme, hogy a mai néző számára már ismeretlen szó is elhangozzék a darabban Majd később látni fogjuk: van, annál is inkább, mert a megnevezésnek kort és környezetet festő ereje előtérbe kerül a darab szövegében. Másodszor azért írunk erről a névről, mert az Ady- évforduló alkalmából sok fiatal is forgatja a költő verseit. A Hideg május című, 1903- ból való költeményben kulcsszóként kapott szerepet szavunk: „Józan eszét tán most is elhajítja Mámoros éjjel egy-egy szeladon: — De mégis, mégis, nem lángolunk mint régen. Olyan ész nélkül, olyan szabadon.. Jelentéstartalmát és használati értékét tekintve a szeladon ebbe a rokon értelmű szósorba illeszkedik bele: érzelmes, epedő udvarló, behízelgő, mulattató gavallér; nők után szaladgáló piperkőc férfi, nőcsábász, szoknyavadász stb. A szó életútja is nagyon „regényes”: D’Urfé francia iró szentimentális regénye epekedő szerelmes hősének nevéből köznevesült. A regény főszereplője: Celadon (ejtsd: Szeladon). Nem véletlen az sem. hogy első versbeli szerepében ez a hangsor tulajdonnév} minőségét is jelezve, nagybetűs írásformában jelentkezett: „No, bolond Szeladon /Már ott a hurok nyakadon” (Szabó Endre: Farsangi komédia). — „Mi Szeladonok nagyra nőttünk / Egyéb malheur aligha éri” (Makai Emi!: Közös sors), A megnevezés századvégi szélesebb körű elterjedéséről árulkodik ez a versrészlet: „Szeme sugárját esdve lőtte ( Felém vagy kétszáz szeladon” (Ráski Ferenc: Egy bakfis báli levele) Heltai Jenő Dal a moziról című versében gunyorosan kedveskedő szerepében tűnik fel a szeladon szóalak: „És azóta minden este / Berta és a szeladon. / Együtt ült a mozi melyén / A sötétben egy pádon”. Dr. Bakos József tísme/zi ^A^AAAAAAAA/VSA/WVyWVVWWWVVVWVWNA/VWWN^
