Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
Számvetés az esztendővel frta: Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára Év végéhez közeledve számvetést készítenek a vállalatok, szövetkezetek, intézmények. A megyében folyó gazdasági munka értékelését elvégezte megyei pártbizottságunk is 1977. december 14-én. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a megye gazdaságának fejlődési iránya megfelel a XI. pártkongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai irányvonalnak, összességében az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági, a közlekedési és kereskedelmi J vállalatok, szövetkezetek kollektívái részéről komoly erőfeszítések történtek a terv teljesítése érdekében. Szervezettebb, tervszerűbb lett a párt, az állami és társadalmi szervek tevékenysége. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaverseny nagyszerű eredményei kifejezésre juttatják, hogy megyénk felnőtt lakossága fokozódó aktivitással támogatja a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A termelés növekedése és az életszínvonal alakulása összhangban van az éves népgazdasági terv céljaival. Ugyanakkor a végrehajtás során a terv céljaitól eltérő elemek is felszínre kerültek. Az ipari üzemek termelésénél kedvezőnek tartjuk, hogy a vállalatok, gyárak, szövetkezetek zöme — a szerződésekkel összhangban — teljesíti, túlteljesíti éves feladatait, Eredményeként az ipari termelés 7—8 százalékkal növekszik ebben az esztendőben. A korábbinál tervszerűbb munka eredménye, hogy az egyes vállalatok feilődési ütemében — az igényeknek megfelelően — eltérések tapasztalhatók, örvendetes, hogy a gépipari üzemek évek óta a megyei átlagot meghaladóan növelik termelésüket. Ugyanakkor az eredményesen együttműködő Gagarin Hőerőmű és Thorez külfejtés teljesítményei nem növelhetők jelentősen az erőművi kapacitás nagysága és a geológiai körülmények következtében. A növekedés forrása csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedése. Az eredmények elismerése mellett az 1978. évi célok teljesítése igénvli a munka hiányosságainak, az ínari termelés növelését szolgáló tartalékoknak bátor feltárását és felhasználását. Az inarfe'lesztésl munkában lelkesítő, felemelő érzés úi üzemek létrehozása, korszerű gyártmányok bevezetése. Azonban azzal is szembe kell néznünk, hoev az új, piaokénes termékek számának gvaranodása során megmaradnak a régi. elavult termelői kaoacitások, gvártmánvok. Mindez együtt jár a kooperációs kancsolatok szélesedésével, amelyek újabb kötelezettségeket rónak a vállalatokra, pedig épnen ezen a téren üzemeink egv részénél fegyelmezetlenségek tapasztalhatók. Arra van szükség, hogy a KB 1977. október 20-i határozatának megfelelően gyorsítsuk a gazdaságtalan tevékenységek, ter'kek gyártásának visszafeilesztését, meg- 1 szüntetését. Ennek megvalósítása körülte- ' kintő gazdasági, politikai munkát igényel a párt, állami, társadalmi szervek és vállalatok részéről egyaránt. Megyénk iparában a minőségi követelmények teljesítésének jelentős tartaléka a szervezettség színvonalának emelése, a munkaerő-gazdálkodás, a munka- és technológiai fegyelem lazaságainak felszámolása. Mindez fontos forrása a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának, annak, hogy az iparilag fejlettebb országokhoz viszonyított elmaradásunkat megszüntessük a termelékenység terén. Elgondolkodtató kell, hoev legyen számunkra az alábbi helyzet: az iparilag fejlettebb szocialista országokban a termelékenység több, mint 50 százalékkal haladja meg a magyar ipar termelékenységét. Ennél is nagyobb az elmaradásunk a fejlettebb tőkés országokhoz képest. Annak tudatában kell tehát végeznünk az iparfejlesztést, hogy növekedjen megyénkben a magasabb hatékonysággal termelt verseny- képes termékek aránya. A gazdálkodó egységek vezetőinek egy részénél ma is tapasztalható a munkaerő- hiányra való hivatkozás. Ügy látjuk, hogy a munkaerőhiányt az elért teljesítmény, termelékenység színvonalával összefüggésben kell megítélni. Így eljutunk ahhoz, hogy nálunk — a lehetségesnél és indokoltnál — alacsonyabbak a teljesítmények s ehhez viszonyítva van munkaerőhiány. Jobban kell tehát szerveznünk saját munkánkat, amely összefügg a műszaki fejlesztéssel, a rend, a fegyelem betartásával, a munkaviszonnyal járó kötelezettségek teljesítésével, de összefügg a dolgozókról való sokoldalú gondoskodással is. Helyes, ha úgy gondolkodunk, hogy a jogok alapja a kötelezettségek becsületes teljesítése minden szinten és minden munkahelyen. A megye mezőgazdaságának termelése 2—3 százalékkal nő 1975-höz viszonyítva, s ez elmarad a tervezettől, valamint az országos növekedéstől. A mérsékelt növekedés alapvető oka a háromszori jégverés, belvíz és fagy okozta károk. Az ez évi károk teljes összege 400—450 millió forint, az évi mezőgazdasági termelés 10—11 százaléka. A mezőgazdasági termelés megítélésénél szeretném azt hangsúlyozni, hogy megyénk mezőgazdasága — a korábbinál csaknem 5000 hektárral kisebb területen — nagyobb volumenű termelést ér el növekvő hozamokkal. Mindez évről évre csökkenő létszám mellett történik, tehát a termelékenység növekedése eredményeként. A megye mezőgazdaságának szerepe nem csökken, hanem növekszik lakosságának ellátásában, az élelmiszeripar nyersanyaggal való biztosításában, a főváros, az északi iparvidék ellátásához való hozzájárulásban, az export növelésében. Végső soron jelentős tényező az életszínvonal emelésében. Elismerésre méltónak tartjuk azt a murikát, amelyet a párt-, állami, társadalmi szervek, állami gazdaságok, szövetkezetek, háztáji gazdaságok végeztek a zöldségtermesztés érdekében. Egy év alatt — a terület és hozamnövelés eredményeként — megyénk zöldségtermelése 35—40 százalékkal növekedett. Az a véleményünk, hogy 1978-ban — a megye mezőgazdaságának hagyományaira, adottságaira, a mezőgazdaságban dolgozók munkakedvére támaszkodva — képesek vagyunk az országos 2—3 százalékos termelésnövekedésnél magasabb, mintegy 4—5 százalékos termelésemelkedést megvalósítani. A feladat nagyobb az átlagosnál, de teljesíthető, mert az anyagi-technikai, személyi feltételek lényegében adottak, illetve fokozatosan megteremthetők. A jövő évi feladat teljesítése azt is igényli, hogy tárjuk fel — a természeti csapásokon túl — azokat a tényezőket is, amelyek szerepet játszottak a mezőgazdaság szerényebb eredményeién. Egyes mezőgazdasági üzemekben például alacsony a munka szervezettségének színvonala, nem megfelelő a káder- és szakemberállomány. Találkozunk olyan helytelen szemlélettel is, amely a takarékosságot tévesen értelmezi (a termelés tárgyi feltételeivel — műtrágyával, vetőmaggal — való indokolatlan takarékosság). A gyengébb eredmény oka továbbá a vezetés igénytelensége, a rend, a fegyelem elhanyagolása, a demokrácia megsértése a tsz-ek egy részénél. Alapvetően szubjektív okokra vezethető vissza a csaknem azonos, illetve hasonló adottságú mezőgazdasági üzemek termelési, gazdálkodási eredményeiben való eltérés. 1977- ben a búza termésátlaga megyénkben 34,6 mázsa hektáranként. Az országosnál s a megye adottságainál alacsonyabb hozam nagyrészt azzal függ össze, hogy a mező- gazdasági üzemek búzatermelési átlaga hektáranként 25—30 mázsa között ingadozik. A megye lakosságának életszínvonala tovább javult. Elmondhatjuk, hogy az áruellátás kiegyensúlyozott volt, az alapvető élelmiszerek a megye minden településén megvásárolhatók. A műszakpótlék rendezése megyénk több ezer ipari, kereskedelmi dolgozójának bérét növelte. A fogyasztói árszínvonal a tervezett 3,8—4 százalékkal nő, míg tavaly meghaladta az előirányzatot. Az életkörülmények javulását kedvezően befolyásolja, hogy a lakásépítés a tervezett szerint valósul meg. Megyei pártbizottságunk hangsúlyozta, hogy az 1978. évi feladatok teljesítése az eddigieknél is ' nagyobb erőfeszítéseket és fegyelmezettebb munkát követel. Feladatunk eredményes megoldásához, elengedhetetlen, hogy az ipari és a mezőgazdasági dolgozók cselekvő aktivitása tovább erősödjön. A szocialista munkaverseny lendületes továbbfolytatása érdekében támogatjuk az éves terv céljaival összhangban álló, pártunk megalakulásának 60. évfordulóját köszöntő felajánlásokat. Pártunk mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy a közvélemény jobban megismerje eredményeinket, gondjainkat, reálisan értékelje országunk helyzetét, hogy a dolgozó tömegek cselekvőén támogassák a terv megvalósítását. Ebben a munkában — a rádió, a tv mellett — fontos szerepe van az írott sajtónak, ezen belül megyei lapunknak, a Népújságnak is. Bízunk abban, hogy gazdasági kollektíváink a kitűzött célokat képesek teljesíteni, így megyénk fokozottabban járul hozzá 1978- ban a népgazdaság egyensúlyhelyzetének javításához. Ehhez az adottságok, a feltételek megvannak, a feladatok megvalósításához kedvező a politikai légkör. Megragadom az alkalmat —, hogy megyei pártbizottságunk nevében — megyénk lakosságának eredményekben gazdag 1978- as esztendőt kívánjak. 9f Arra törekszünk, hogy minél több állampolgárt vonlunk be a tanácsi ügyek intézésébe ír Beszélgetés Fekete Győr Endrével, a megyei tanács elnökével • Az óév búcsúztatása, az új esztendőre^ való készülődés minden alkalommal jó alapul szolgál egy bizonyos időszak mériegének megvonására. Az idei év végén nemcsak egy esztendő, hanem egy hosszabb időszak — az V. ötéves terv első felének — mérlegét is elkészítették a megye különböző munkahelyein. Az eredmények összegzésére sor került szűkebb hazánk tanácsainál is: mivel gyarapodtunk, miként korszerűsödött a testületek, a hivatalok munkája. Ezekről a valamennyiünket érintő és érdeklő kérdésekről beszélgettünk Fekete Győr Endrével, a megyei tanács elnökével. — Az utóbbi években szemmel láthatóan gyarapodott a megye. Véleménye szerint a tervekhez képest mennyire fejlődött arányosan — gondolunk itt főként az oktatási, gyermekintézményi és a közművelődési hálózatra — szűkebb hazánk? — A megyei tervek megvalósítása az elmúlt két esztendőben csaknem időarányos volt. Valamennyi ágazat arányosan fejlődött, különösen jellemző ez a gyermek-, az oktatási és a köz- művelődési intézményhálózatra. Erre a területre az V. ötéves terv éveiben,több mint kétszer annyi pénzt fordítunk, mint az előző öt esztendőben. A legutóbbi két évben — a tervvel egyezően — 260 új bölcsődei hellyel gyarapodott, a megye. Ezzel — a magas szülési szám ellenére is — valamelyest javult a helyzet. Az óvodai férőhelyek száma 833-mal lett több. Gondjaink azonban nem csökkentek, mert az óvodás korú gyermekek száma mintegy ötszázzal emelkedett. A megoldás a jövőtől várható, mivel jelenleg 560 új óvodai férőhely építése folyik. Az elmúlt két esztendőben 34 általános iskolai tanterem épült, további 35 építését már megkezdték. Jelentősen — ezer kisdiákkal — nőtt a napközi otthoni ellátásban részesülő tanulók száma, s ez megfelel a tervezettnek. Gyarapodott a szakmunkásképző és a szakközépiskolai hálózat is: 4 tanteremmel bővült az egri szakmunkásképző intézet, s jó ütemben halad a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmunkás- és szakközépiskola, illetve diákotthon építése. A megye közművelődési hálózata jövőre bővül majd jelentősebben. Ekkor kerül átadásra a gyöngyösi művelődési központ, az egri gondokon pedig a volt szakszervezeti székház átalakításával létesülő ifjúsági ház enyhít majd. — A megye életében a tanácsok jelentős szerepet töltenek be. Kérjük, összegezze, hogy miként feleltek meg ebben az esztendőben a lakosság igényeinek, mennyire voltak „érzékenyek” a tanácsok a lakosság bejelentésére? — A tanácsok valóban jelentős szerepet töltenek be a megye politikai, társadalmi és gazdasági életében. Ezt a szerepet a megyei pártbizottság, valamint több kormányzati szerv is értékelte, s kifejezésre juttatta, hogy fejlődött a tanácsok népképviseleti jellege, ezzel együtt a „témaérzékenysége’’ is. A tanácsüléseken, falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókon és más, a lakosságnak a közügvek intézésébe való beleszólását biztosító fórumok során nagy felelősséggel veszik figyelembe az állampolgárok jelzéseit és igényeit. Ezekre alapozva kerültek megfogalmazásra az V. ötéves terv célkitűzéseit, a tanácsoknak tehát ezek megvalósítására kell az erőiket összpontosítaniuk a társadalmi munka jobb szervezésével, illetve a gazdasági szervekkel való együttműködés továbbfejlesztésével, valamint az ésszerű takarékossággal. —- A tanácsok csak részben „szolgáltató intézmények”. Mint az államhatalom helyi szervei, fontos szerepkört töltenek be. Megítélése szerint tevékenységükkel mennyiben biztosították az államhatalom tekintélyét? — Az a tapasztalat, hogy i tanácsok fokozatosan kiteljesedő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege a rendelkezésre álló eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodást, a helyi erőforrások jobb feltárását, a lakosság fokozottabb bevonását, az ellátást szervező szerepkör erősödését eredményezte. A nagyobb hatáskörrel és felelősséggel végzett helyi munka az országos és a megyei célkitűzések megvalósítását biztosítja. A tanácsok a demokratikus centralizmus alapján műkődnek, s a szocialista államszervezet részét képezik, ezáltal az államhatalom tekintélye biztosítva van. A hatósági munka törvényes, jól szolgálja a társadalompolitikai célok megvalósítását. A tanácsi dolgozók nagy figyelmet fordítanak a jogszabályok érvényesülésére, társadalmi hatásuk vizsgálatára. Való igaz, vannak még fogyatékosságok ezen a téren: az állampolgárok ügyelnek az intézése még gyakran bonyolult, sokszor hosszadalmas, bürokratikus. Akad még tennivaló a szervező, megelőző ügyintézési magatartás, valamint a nagyobb önállósággal járó felelősség vállalása terén. — A tanácsok ülésein nem ritka — főként a megyei tanács gyakorlatában — a tanácstagok, illetve a tanácstagi csoportok interpellációja. Meny- nyiben születik ezek után érdemi döntés? — A tanácstag törvényben biztosított joga, hogy a tanácsülésen, vagy más alkalommal a vb-től, a tisztség- viselőktől, a szakigazgatási és az egyéb helyi szervek vezetőitől felvilágosítást kérjen a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. Ezek között vannak olyanok, amelyekben valóban dönteni kell, más esetben csak tájékoztatást kívánnak. Minden tanácsnál pontosan feljegyzik az interpellációkat, hogy kellő figyelemmel kísérhessék az ügy intézését, illetőleg a válaszadást. Hogy mennyire komolyan vesszük az interpellációkat, azt bizonyítja: előfordult, hogy a megyei tanács nem fogadta el az interpellációra adott választ és új vizsgálatra kötelezte az illetékeseket. Vannak olyan esetek, amelyek a tanácsi szervek közreműködését igénylik. Bélapátfalván az augusztusi tanácsülésen tették szóvá, hogy a gyakori áramszünet miatt rossz a közvilágítás, a tanács megkeresésére az ÉMÁSZ soron kívül elvégezte a nagyjavítást. A megyei tanács ülésén is sokszor elhangzanak Interpellációnak nevezhető közérdekű javaslatok. Az egri Dobó gimnázium tornatermének a bővítése például. csak 1980-ra volt tervezve. A 700 tanuló testnevelése érdekében tett interpelláció nyomán mind a tervezést, mind pedig a kivitelezést előrehoztuk egy-egy évvek Az interpellációkra való visz- szatérést egyébként nagyon , fontosnak tartjuk, mert ha nem történik megfelelő intézkedés, vagy nem kapnak a felvetők érdemi választ, akkor a későbbiek során lankadni fog a tanácstagok munkája, csökken a tanácsok tekintélye. Márpedig az ellenkezője a célunk. — Az utóbbi években több helyi tanácsot összevontak. Melyek ezeknek aj egyesüléseknek a tapasztalatai, érdemes-e tovább folytatni ezt a gyakorlatot? Ezzé! függ össze továbbá, hogy meddig lehet társadalmasitani a tanácsi irányítást? — A megye településszerkezete olyan, hogy nagyol.', mértékű településösszevü- násokat nem tesz indokolttá. A tanácsi szervezet korszerűsítése érdekében, a lakosság javaslatával egyetértve, indokoltnak tartottuk és tartjuk néhány közös tanács kialakítását. Az idén, négy község választotta ezt az utat, így ma már 18 közös tanács működik, s 46 települést irányítanak a testületek vezetői és tagjai. A tapasztalatok kedvezőek. A társközségek anyagi lehetőségeinek összevonása, a javuló ellátás, a szakképzettebb, hozzáértőbb tanácsi apparátus kialakítása jobb eredményeket szült. Az elkövetkező években újabb egyesítési terveink nincsenek, most mindenütt a tanácsi rnumca színvonalának emelése a célunk. S az, hogy minél több állampolgárt vonjunk be a tanácsi ügyek intézésébe, a döntések előkészítésébe és a tervek megvalósításába. Nem az irányítást társadalmasítjuk, sőt, erősíteni akarjuk az egyszemélyi felelősséget, a lakosság társadalmi segítségére azonban mindig számítunk. — Engedje meg, hogy visszakanyarodjunk arra, ml- vei gyarapodtunk az idén. Az ajándékozás ünnepe lévén, sok minden felkerült a megye „karácsonytájára”. Önnek melyik ajándék a legkedvesebb? — Az az eredmény, amelyet a többszintes lakások építésében értünk el, vaia- " mint az, hogy jó ütemben halad a megyei kórház építése. Az 1977-oen átadott lakásokkal az ötéves terv első két évére tervezett mennyiséget 229-cel túlteljesítettük. A célcsoportos tanácsi lakások szamát 376-tal növeltük a tervhez képest, s ez lehetőséget ad — főként a megye- székhelyen — a következő években kezdődő beruházásokkal kapcsolatos szanálásokra. Ami pedig a megyei kórház építését illeti, minaen reményünk megvan arra, hogy egy évvel korábban, 1979-ben elkészüljenek az új kórház és a szakorvosi rendelőintézet épületei. S ha már szóba került áz ünnep, az évbúcsúztatás, hadd kívánjunk a megye tanácsai nevében jó egeszseget es jo munkát a lakosságnak az új esztendőre, szűkebb hazánknak pedig a mostanihoz hasonló ütemű gyarapodást *“ Köszönöm a beszélgetést. Szilvas István 1977. december 25., vasárua^^
