Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
c SriLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 301. szám ÄRA: 80—, FILLÉR 1977. december 23., péntek E.\SZ-kö7gyű!és záróülése Az ENSZ-közgyűlés 32. ilésszaka csütörtökre virradóra New York-ban befejezte munkáját. A több hónapon keresztül tartó tanácskozás- sorozat eredményeit összegezve Lazar Mojszov, az ülésszak jugoszláv elnöke, elmondta, hogy a napirendjén 131 kérdés szerepelt; 142- en szólaltak fel az általános politikai vitában, köztük hét államfő, hat kormányfő és 115 külügyminiszter. A közr gyűlés 256 határozatot hozott, ezek közül 161-et egyhangúlag, ellenszavazat nélkül, vagy közfelkiáltással fogadott el. Lazar Mojszov előtt a záróülés utolsó felszólalójaként Andrew Young, a házigazda Egyesült Államok ENSZ- képviselője mondta el beszédét. A most véget ért ülésszakot „több szempontból is évek óta a legkonstruktívabbnak” nevezte. Rámutatott, hogy a világszervezet „gyakorlatilag egyhangúlag támogatásáról biztosította a dél-a erikái nép felszabadításának ügyét”. Szünet Begrádban Az új-belgrádi „Száva” songresszusi központban csütörtökön délelőtt ülést tartott az európai biztonsági és agyüttműködési találkozó 2. számú szerkesztő bizottsága, s ezzel befejeződött a 35 ország nagyköveti szintű tanácskozásának október 4-én kezdődött első szakasza. A találkozó most 25 napra megszakítja munkáját, s a küldöttségek január 17-én ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. A résztvevők eddig hasznos ás konstruktív munkát végeztek, feladataik jelentős részét megoldották. Átfogó vitát folytattak a helsinki záróokmány végrehajtásáról, és sokoldalúan tanulmányozták, hogy milyen lépéseket kellene tenni e hosszú távú akcióprogram még teljesebb gyakorlati érvényesítéséhez. Ennek jegyében mintegy 100 javaslatot terjesztettek elő, s mindegyiket megvizsgálták. Politikai jelentőségű dokumentum Magyar—ssovjet árucsere- forgalom 4,4 milliárd rubelért Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között írta alá dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az 1978. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1975. decemberében aláírt ötéves — 1976—80- ra szóló — magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények előirányzatai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. Az előirányzott árucsere-forgalom meghaladja a 4,2 milliárd transzferábilis rubelt, szemben az ezévi 3,7 millárd- dal. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között épülő gázvezeték elkészítésében történő magyar részvétel tovább növeli az árucsere-forgalmat, ezzel az együttes érték mintegy 4,4 milliárd rubel. Mint dr. Bíró József az MTI moszkvai tudósítójának adott nyilatkozatában aláhúzta, az új jegyzőkönyv a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok sokoldalú, eredményes fejlődése tükrözi, elősegíti a kölcsönös lehetőségek továbbfejlesztésének kimunkálását. — A Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi kapcsolatainkat nem átmeneti konjunkturális érdekek határozzák meg. Népgazdaságunk termelési és külkereskedelmi szerkezetében meghatározó szerepe van a Szovjetuniónak, mint a magyár termékek importőrének és mint a számunkra szükséges nyersanyagok, gépek, energiaszállítójának. A magyar népgazdaság jelentős fejlesztési programjai ilyen nagy mértékben csak a magyar—szovjet külkereskedelmi kapcsolatok megfelelő fejlődése útján valósíthatók meg. Gondolok itt például járműiparunk fejlesztésére, vagy a timföldtermelés és az alumínium-hengerdei, valamint az úgynevezett továbbfeldolgozó magyar kapacitások megteremtésére. A megállapodások eredményeként például 1978-ban a különféle típusú Ikarus autóbuszokból több mint hatezret szállítunk a Szovjetunióba. Szállítunk továbbá 30 500 darab autóbusz- és trolibusz-hátsóhi- dat, jelentős mennyiségű garázsberendezést, 95 millió rubel értékű tartalékalkatrészt az autóbuszokhoz és a hát-; sóhidakhoz, 410 ezer készlet Lebegő kamera Súlytalansági bemutató a Szaljut 6-on MOSZKVA A súlytalanság előnyeit mutatták be csütörtökön délután a Moszkvai Televízió nézőinek a Szaljut 6. űrállomás utasai. Nemcsak Roma- nyenko és Grecsko lebegett szabadon az űrállomás belsejében : a televíziós kamerát is hagyták szabadon lebegni, így az időnként más képet mutatott, mint amire számítottak. A két űrhajós vidáman forgolódott a levegőben lebegve — Grecsko tréfából „átúszott” az űrállomás egy másik helyiségébe, ahol a világűrben tett kirándulásnál használt félmerev öltözékek vannak. Mivel az öltözékek „megállnak a lábukon” — pontosabban az űrhajósok ülő helyzetbe formálták azokat — a képen egyszerre három „űrutas” látszott. A földi irányító központ képviselője meg is jegyezte: íme „Taj- mir 2.” — ez Grecsko rádióhívó neve — két óriás ölelésében. .. 15—16 százalékkal növelték termelésüket a közös gazdaságok Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Orszásos Tanácsa Egy év alatt 15—16 szá- alékkal növelték az előzetes datok szerint a termelést a özös gazdaságok; ezen belül növénytermelés értéke 16— 7 százalékkal, az állatte- yésztésé pedig 11 százalékai emelkedett — állapítot- a meg csütörtökön a Ter- lelőszövet kezetek Országos 'anácsa, amely Szabó István Inökletével Budapesten ülé- czett. Egyöntetű volt a vé- ;mény: a szövetkezetekben lén felgyorsult a korszerű ^cönológiák, gépek, vala- ünt a nagy teljesítőképssé- ű állat- és növényfajták el- sriedése és erőteljesebbé ált a belső tartalékok felírása. A szövetkezetek a 14,4 mil- árd forintos beruházási előirányzatokat várhatóan 1,6 milliárd forinttal túlteljesítik. A beruházások összetétele nagyrészt a népgazdasági igénynek megfelelően alakul; például több lejt a tehénistállók száma, viszont gondot okoz, hogy nem épültek új szakosított sertéstelepek. Gépekre 9,6 milliárd forintot költöttek a közös gazdaságok. A gazdaságok helyt álltak a zöldségtermesztésben, a téeszek 85 százaléka foglalkozott valamilyen zöldségnövénnyel idén. A tervezettnél mintegy 40 százalékkal több zöldséget adtak a fogyasztóknak és az iparnak. Az ülésen vitát váltott ki, hogy noha a termelés növekedésével együtt a nyereség is nőtt, a tagság jövedelme még sem emelkedett ezzel arányosan és nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a teljesítmény-bérezés elvét; az egy tagra jutó jövedelem-színvonal szabályozása miatt .ugyanis a szövetkezeteknek nem volt módjuk kifizetni a többlet- munkáért járó tényleges ösz- szegeket. Az ülésen ennek az ellentmondásnak, a bérezésben mutatkozó feszültségnek felszámolására több javaslat hangzott el. Az ülésen részt vett Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB alosztályvezetője és Molnár Frigyes a SZÖVOSZ elnöke is, (MTI) részegységet a Lada típusú gépkocsikhoz. Ennek fejében a Szovjetunió szállítja a magyar szükséglet túlnyomó részének kielégítését biztosító, 38 500 személygépkocsit — ennek 90 százaléka a Lada különböző típusaiból kerül ki, — továbbá több mint hatezer különféle típusú tehergépkocsit, több száz egyéb haszonjárművet és a hozzájuk szükséges tartalék-alkatrészeket, 30 millió rubelt meghaladó értékben. Az általuk szállítandó timföld mennyisége 300 ezer tonna — ezért 150 ezer tonna alumíniumot importálunk. — A nem a teljeség igényével ismertetett magyar áruexport ellenében túlnyomórészt a magyar népgazdaság számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat importáljuk részben a szakosítási és kooperációs szerződések, részben a különböző célegyezmények alapján. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a megállapodásról a következőket mondotta: — A most aláírt dokumentumra tulajdonképpen igen szerény elnevezés a jegyzőkönyv: ez nagy fontosságú megállapodás országaink, kormányaink között. Fontossága nemcsak abban van, ' hogy komoly anyagi értékekről van szó benne, hanem abban is, hogy politikai jelentőségű dokumentum, amelynek végrehajtásán a szovjet és a magyar dolgozók milliói munkálkodnak majd. Folytatás — magasabb szinten A VÁLLALATOK MUNKAJA többféle szempontból értékelhető. A legkorszerűbben úgy, hogy az eredményeket nemcsak az előző évekhez és a tervhez, hanem ahhoz is hasonlítjuk, hogy a megrendelők szükségleteit mennyire elégítették ki és a reálisan elérhető eredményt mennyire közelítették meg. A tényleges vállalati teljesítmények és a még jobb gazdálkodással elérhető szint közötti távolság „áthidalásához” elsősorban a vállalati belső tartalékok felkutatása és hiánytalan kiaknázása szükséges. E „belső tartalékok” lényegében mindig valaminek a kihasználatlanságát jelzik. Például a munkaidő vagy a gépek nyilvánvaló, vagy rejtett kihasználatlanságát. A nyilvánvaló veszteség az, ha munkaidőben áll a gép, a rejtett az, amikor például a működő gépen nem olyan korszerű, értékes, jó minőségű termék készül, mint amilyen készülhetne.Az efféle veszteségek felszámolására az adott gyár munkásai, brigádjai, alkalmazottjai szorosan vett munkaköri kötelességükön felül is sokat tehetnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny gazdag eredményei pontosan megmutatták a munkaversenyek, a szocialista brigádok felajánlásainak jelentőségét — éppen a belső tartalékok feltárásában is. A jubileumi munkaverseny felajánlásainak túlnyomó része ráadásul nem is egyszeri eredményt hozott, hanem tartósan alkalmazható műszaki-szervezési intézkedések, munkafogások, megoldások alapjául szolgált. Sokfelé a munkaverseny a tartós és régóta hiányolt gyümölcsöző együttműködést alakította ki olyan vállalatok, ágazatok között is, ahol „hivatalból” már régóta — sikertelenül — igyekeztek a kooperációt tökéletesíteni. A héten az új versenyre hívó szó Angyalföldön, a Láng-; Gépgyár munkásai körében hangzott el. A folytatásra buzdító felhívás a legmegfelelőbb időpontban látott napvilágot: ismeretessé váltak a népgazdaság jövő évi tervének irányelvei, és ennek nyomán a vállalatok, ágazatok már pontosan tisztázhatják 1978. évi feladataikat: kiegészítve, kiigazítva korábbi elképzeléseiket. A vállalati kollektívák tehát már a végleges tervek tudatában készülhetnek fel az új versenyszakaszra, mérlegelhetik, hogy az adott vállalati tferv mely céljainak teljesítéséhez szükséges hozzáadni a munkáköri kötelességen felüli tudást és akaratot. A belső tartalékok feltárásának gyorsasága, az egyének, brigádok kezdeményező-készsége, lelkesedése pontosan sohasem tervezhető. Számíthatnak a tervezők persze erre az erőforrásra is, de csak a tervek túlteljesítésének lehetőségeként. A túlteljesítés mértékét a munkaversenyekben részt vevő százezrek lendülete, munkaszeretete, akarata szabja meg. Ez az, amit 1977-ben is, szerte az országban a gyárak, közlekedési és kereskedelmi vállalatok, az állami gazdaságok é« termelőszövetkezetek kollektívái hozzáadtak a tervekhez. Százféle módon, tízezernyi alkalmat találva ahhoz, hogy a tervezők, vállalati vezetők elképzeléseihez hozzáadják saját leleményességüket, hozzáértésüket. A VERSENY MA MAR NEHEZEBB. Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol a jobb eredmények eléréséhez elégséges lenne pusztán a nagyobb mennyiség: a több' darab, tonna, méter. Mindenütt az egész gazdálkodás minőségének javítása a legfontosabb feladat: az újdonságok gyors bevezetése, a költségek leszorítása, a termékek műszaki színvonalának emelése, az idő jobb kihasználása stb. Ezekben az években a gazdaságfejlesztés célja: „felsőbb osztályba” kerülni. (A közepesen fejlett országok sávjából a magasabban fejlettek alsóbb régiójába.) Nyilvánvaló, hogy — miként a sportban — a gazdaságban is, a „felsőbb osztályban” másképpen kell versenyezni. A folytatás tehát, egyre inkább, egyre több helyen a „versenyt, de magasabb szinten” követelményét írja elő. Ahol a következő napokban, hetekben elfogadják majd az angyalföldi munkások „kihívását” — erről a követelményről el ne feledkezzenek. A munkaverseny, a felajánlások sikere, mindenütt, csakis ezzel együtt válhat teljessé és időszerűvé. Gerencsér Ferenc Komplex művelődési intézmény épül Ünnepélyes nlapköletéleS EleseBayüfegicen Jelentős, esemény, kedves ünnepség színhelye volt csütörtök délután Besenyőtelek, ahol az iskola mögötti szabad területen lerakták a 14 millió forintos költséggel épülő komplex művelődési intézmény alapkövét. A nevezetes alkalom sok résztvevőt vonzott, hiszen a diákság mellett ott voltak számosán a falu felnőttéi, a megye és a járás párt- és állami szerveinek vezetői, közöttük dr. Sipos Istvánnal, a megyei pártbizottság titkárával. Az ünnepséget Juhász Gyula Egy munkásotthon homlokára című költeménye vezette be. Majd Vadnai László, a községi tanács elnöke méltatta az emlékezetes esemény jelentőségét. Az alapító okirat aláírása következett ezután, amelyet Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese, Vadnai László, községi tanácselnök, Csank Lajos, a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat vezetője, Varga Lajos, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója és Bikái Tamás, a Heves megyei Beruházási Vállalat főmérnöke látott el kézjegyével. Az alapító okiratot, az intézmény terveit, az építést engedélyező okiratot acélhengerbe zárták, s ugyanide került Besenyőtelek község monográfiája, a Népújság 1977. december 22-i példánya és egy aprópénz-érméket tartalmazó doboz. Az acélhengert Szalay István helyezte az épülő- intézmény alapkövébe. Az ünnepség szavalattal es az iskola kórusának énekszá- (Fotá: Szántó György) maival zárult.
