Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
Nők a közéletben A nők oolirikai, gazdasági és szó as Helyzetét 1971- ben értékelte az MSZMP Központi Bizottsága, és átfogó határozatokat hozott. Ezt követően tartották meg 1971-ben a Magyar Nők Országos Tanácsának I. kongresszusát. A tanácskozáson széles körű vita folyt a nla- gyar nőknek a társadalomban elfoglalt helyzetéről, szociális gondjairól, egyenjogúságukról, a rájuk háruló feladatokról és azok megvalósításának lehetőségeiről. 1977. márciusában a MNOT II. kongresszusán értékelték az utóbbi hét esztendőben elért eredményeket, s megvitatták napjaink nőpolitikái gondjait. E politika lényegét szocializmust építő társadalmunkban félszavakból is értjük. Azt például, hogy a női egyenjogúság nem egyszerűen törvényalkotás kérdése, a jogi egyenlőségé, hanem a nő társadalmi és politikai jogait jelenti gazdasági függetlenségét, s egyenjogúságát a munkában és a családban egyaránt. EgyenjogSság — megköidnbözlelés Mindezek teljesüléséhez hazánkban adottak az objektív feltételek. Az a tény, hogy a munkaképes nők több mint 70 százaléka munkavállaló, illetve, hogy a munkavállalók 44 százaléka nő, hogy a választott testületekben növekedett számarányuk, a közélet fórumain aktivitásuk, bizonyítja, hogy képesek és készek is társadalmi kötelezettségeik vállalására. Természetesen, ahogyan a társadalmi fejlődés minden területén meg kell küzdenünk azért, hogy a lehetőség valósággá váljon, a cél, a program — ha tetszik, a határozat — teljesüljön, ez törvényszerűen vonatkozik a tényleges és teljes női egyenjogúság megvalósításáért folytatott munkára is. E munka során azonban akarva-akaratlanul fellépnek a szubjektív tényezők. S míg a nők társadalmi egyenlőségét a munkalehetőségek, vagy a gyermekgondozási segély objektívan és törvényesen biztosítja, addig ugyanezek a tényezők ma még erősítik a szubjektivizmust. Ki ne tudna példát mondani az egyenlőtlen bérezésre, vagy A népgazdaság számára tagadhatatlanul hasznos kis üzem a felnémeti mészkőőrlő, hiszen évente 90—100 ezer tonna talajjavító anyag s mintegy 230 ezer tonna finomáru, jelentős mennyiségű „cukorkő” kerül ki innen a felhasználókhoz. Mégis régóta „háború dúl” körötte. Jóllehet, az ominózus munkahelyet jóval korábban létesítették, mint a Finomsze- relvénygyár közeli lakótelepét: a házakban élők a „felperesek” a vég nélküli vitában. S ezt utóbb már az — annak idején a várostól, illetve a megyeszékhelytől meglehetősen távol eső területen terjeszkedő — Országos Érc- és Ásványbányák is kénytelen elismerni. Mint Egerben, a vállalat kutató és termelő művénél — Székely László igazgatótól, Graff József műszaki előadótól valamint Bucsi András beruházási csoportvezetőtől — értesültünk: egyre határo- zottabbak a törekvések az említett kellemetlenségek megszüntetésére, a környezet védelmére. Miközben intézkedések történtek az üzemi dolgozók egészségének óvására. iparkodtak s iparkodnak csökkenteni, megszüntetni a külső hatásokat is. Az öt, nagy teljesítményű s hangos ventillátor közül kettő farostlemezből készült, belül habszigeteléssel ellátott burkolatot — valóságos kis házat — kapott. Most pedig az Építési Minőségellenőrző Intézet akusztikai osztályának szaka kisgyermekes anyák egyes munkahelyeken való negatív értelemben vett megkülönböztetésére? Oka ennek jó néhány helyen a rossz beidegződés, de oka a nemritkán tapasztalt ellenszenv is a „női munkával” szemben. A „gyengíti nem” Uionyit Hogy az ilyenfajta szubjektivizmus háttérbe szoruljon, azért nem a nőknek, hanem magának a társadalomnak kell tennie. A nők ugyanis napról napra bizonyítanak. Bizonyítanak a tanácsi hivatalokban, ahová ha benyitunk, leginkább női ügyintéző kérdezi meg tőlünk, mi járatban vagyunk. Ha telefonon keresünk egy- egy tanácsi tisztségviselőt, osztályvezetőt, többször jelentkezik a vonal túlsó végén női hang, mint ahányszor számítanánk rá. A tanácsüléseken Is mintha következetesebbek, határozottabbak lennének a női tanácstagok hozzászólásai, állásfoglalásai. A helyi tanácstestületeknek negyede, a megyei és fővárosi tanácstagoknak harminc százaléka nő. Ennél is örvendetesebb arányokat találunk a szakigazgatási szervekben A tanácsapparátus teljes létszámának ma már csaknem fele nő És nem kevés a „gyengébb nemből” a vb-titkár sem. De nemcsak a tanácsoknál találunk nagy számban nőket. A népfront választott testületéiben 34 százalékos a nők aránya. E testületek mellett mintegy kétezer nőbizottság tevékenykedik. A több mint ezer egyéb munkabizottság is — érdeklődési körüknek megfelelően — teret ad a nők közéleti tevékenységéhez. Szervező és felvilágosító munkájukkal hozzájárulnak a népfront politika lényegének teljesedéséhez, szocialista céljaink szolgálatában a politikai cselekvési egység erősítéséhez, s egyidejűleg a szocialista demokrácia gazdagításához. 461 lakóterületi nőklub és 650 szakkör léte bizonyítja a nők társadalmi aktivitását. A szakszervezeti mozgalom is elképzelhetetlen ma már nők nélkül. A SZOT-ban 35, a szakmai szakszervezetek központi vezetőségében több mint 40, az üzemi szakszervezeti bizottságokban több mint 50 százalékban vannak képviselve. Bármerre megyünk az iparban, nőkkel találkozunk. A szocialista brigádok több mint egyharmada nőnemű. A felsorolásból a párt sem maradhat ki, ahová napról napra jelentkeznek a kommunista nők, ahol egyre többen lesznek alapszervezetek titkárai, vezetőségek tagjai. Kettős leiadat A nők megállják a helyüket tisztségükben is, munkájukban is, családjukban is. És ez utóbbi sem mellékes. Mert itt a munka oroszlánrésze hárul rájuk — bármilyen gazdasági, vagy társadalmi funkciót is töltenek be. Pártunk célja ugyanis nemcsak az, hogy gazdasági, politikai feladatainkat maradéktalanul teljesítsük, hanem az is, hogy egészséges családok, nyugodt, kiegyensúlyozott emberek legyenek a célok teljesítői. Hogy ez így is legyen, az a nőkön, anyákon, feleségeken múlik. Olyanokon, akik maguk is kiegyensúlyozott, harmonikus életet élnek. Ehhez azonzan egy egész társadalom akarata, igyekezete, segítsége szükséges. Megértés a kisebb és nagyobb közösségekben a nők kettős feladatához, politikai, társadalmi, egyéni felelősségéhez. Nem lenne azonban teljes a nők közéletiségéről alkotott kép, ha elhallgatnánk, hogy míg általánosan folyamatos fejlődésről beszélhetünk, addig hiányosságokkal is találkozunk. A falvakban élő nőknek ugyanis még mindig nem jut elegendő szerep a közéletben. Ezen csak a helyi társadalmi és politikai szervek, szervezetek tudnak segíteni. És nem holnap, hanem már ma kell elkezdeniük a munkát. Nőknek, férfiaknak egyaránt. A párt programnyilatkozata megszabta a továbblépés irányát. Van még mit tenni, mert a gazdasági, társadalmi változások az életformát is változtatják, összhangba kell hoznunk a társadalmi, a közösségi és egyéni érdekeket. Ilyen nagy feladatok megvalósításában nem lehet maradi módon felfogni a társadalmi, vagy családi munkamegosztást nők és férfiak között, mint ahogy a társadalom sem férfiakra és nőkre oszlik elsősorban. Mérő Miklós Dohánytermelés—i parszerííen Élen a Füzesabonyi Állami Gazdaság Nem új növény a dohány a Füzesabonyi Állami Gazdaságban. A hatvanas évek végéig foglalkoztak termelésével. 1969-ben mégis megszüntették, mert nem volt gazdaságos, hiszen alig adott többet hektáronként hét mázsánál. A hagyományos agrotechnika sok kézi erőt is igényelt, amit a termelési szerkezet egyszerűsítésével más növények — főleg a cukorrépa — művelésére csoportosítottak át. Elavultak és elhasználódtak a régi, több évtizedes dohányszárító pajták is, ami megint csak azt indokolta, hogy hagyjanak fel a termeléssel. ^ ÚJ ALAPOKON A Minisztertanács által korábban meghirdetett dohánytermelési program megvalósítására az Állami Gazdaságok Országos Központja arra ösztönzött néhány gazdaságot, hogy ötödik ötéves tervi programjába a dohány- termelést is beépítse. Több állami gazdaság — közöttük a füzesabonyi is —. új alapokon, az élenjáró technikát meghonosítva, 1978-ban megkezdi az iparszerű dohánytermelést Az ötéves terv végéig folyamatosan száz hektáron valósítják meg ennek a fontos élelmiszeripari nyersanyagnak a termelését. A füzesabonyiak csatlakoztak a Szabolcs-Szatmár megyében levő, Nyírtasi Állami Gazdaság irányításával már eredményesen működő dohánytermelési társuláshoz. Támogatásukkal a Hanyi kerületben már kiválasztották a termeléshez legalkalmasabb területet, ahol öntözni is lehet. Ebben segít a földeket átszelő Hanyi-ér, amely a nemrég létesített két és fél hektáros víztárolót táplálja A kijelölt területen elvégezték a kémiai talajvizsgálatot, ennek alapján műtrágyáztak és feltöltötték a földek tápanyagkészletét. A nyírtasiak amellett, hogy biztosítják az iparszerű technológia teljes leírását, rendszeres szaktanácsokat is adnak a palántaneveléstől egészen a betakarításig a Füzesabonyi Állami Gazdaságnak. DOHÄNYTELEF HANYIBAN I Amint Kelemen Béla termelési igazgatóhelyettessel és Farkas János növénytermesztési főmérnökkel folytatott beszélgetésünk során megtudtuk — jövőre 30 hektáron kezdik meg az iparszerű dohánytermelést. Az ehhez szükséges beruházások terveit az AGROBER Heves megyei kirendeltségének mérnökei, valamint technikusai készítik el. A Hanyi kerület központjában épül fej az új dohánytelep. Közgazdaságilag is indokolt ez, hiszen közel lesz a termőföldhöz, így a dohányszállítást a válogatóig. illetve a szárítóig, minimálisra csökkentik. A telepen négy, úgynevezett Sirokkó szárítóberendezést építenek, melyekkel folyamatos üzemmel, 240 mázsa dohányt szárítanak meg. 1980-ig 12 szárítót helyeznek üzembe. Mellettük kap majd helyét . a dohányválogató, valamint az iroda is, a telep megközelítésére pedig utat építenek A jövő évi, 30 hektáros termeléshez már megtették az előkészületeket. Ennek érdekében a leendő dohánytelepen két vasvázas fóliasátrat építenek ahol a palánták nevelését kezdik meg február végén. A Nyírtasi Állami Gazdaság útmutatásai alapján, beszerezték az ehhez szükséges tőzeget és lomb- földet. A jövő év elején elkészülő két fóliasátorban csaknem kétmillió palántát nevelnek, amely elegendő lesz a 30 hektár dohány te- leoítéséhez. Az ötéves terv végéig összesen hat fóliasátrat építenek s ezzel saját magukat ellátják Palántáéi kai, a százhektáro.. dohány- termeléshei. TÍZMILLIÓS BERUHÁZÁS A gépeket a társulás irá- nyitásával már beszereznék. Két, kanadai gyártmányú Baltes-gépsort vásároltak, amely magába foglalja a kultivátorokat, az ültető, és permetezőgépet, valamint ■ a dohánytörő adaptert. Ezekre és a dohánytelep létrehozás sára, tízmillió forintot köl~ fenek, melyhez állami támogatást kap a füzesabonyi gazdaság. A jövő esztendőben az iparszerű termelés megvalósításával és rendszeres szak- tanácsadással, hektárankénfc 16 mázsás termést kívánnak elérni, melyet szárítás után szerződés alapján a Kápolnai Dohánybeváltónál értékesítenek. Ez a tervezett hozam igen kedvező és gazdaságos lesz, mert két és. fél milliós árbevételt jelent majd 1978-ban az állami gazdaságnak. Az ötéves terv végéig pedig, a 100 hektárról nyolc és fél milliós bevételre számítanak. A füzesabonyiak tehát részt vesznek a Minisztertanács által meghirdetett dohánytermelési program megvalósításában. Az élenjáró technika bevezetésével a korszerű és gazdaságos termelés megvalósítására törekszenek példát mutatva más gazdaságoknak is. I Mentusz Károly Európába, Afrikába „Utazik” a hatvani konzerv Az év végéig csaknem tízezer vagon paradicsomot, paprikát, karfiolt, zöldbabot, borsót, uborkát és különféle savanyúságnak való terméket dolgoznak fel a hatvani konzervgyárban. Az idei 716 millió forint értékű termékek csaknem 13 százaléka exportra kerül, a konzervek java része Europa és Afrika különböző országaiba „utazik.” Kiszűrik a port, a zajt Környezetvédelem Felnémeten értői véleménye alapján még tökéletesebb megoldáson dolgoznak. Megrendelésük alapján a „Ferroglobus” vállalat már a helyszínre is szállította a méretre vágott, úgynevezett „csendes lemezeket”, amelyekkel a már említett „védődobozokat” még egyszer körülveszik. Újdonság a 22,5 ezer forintért vásárolt s jelenleg szerelés alatt álló Silplat nevű „csendes lemez”, ami tulajdonképpen szigetelő réteggel egymástól elválasztott két, összeerősített vékony fémtábla. Alkalmazása pedig kísérleti jellegű: amennyiben beválik az eddig legzajosabb két ventillátornál, felhasználják a többinél is. Egyidejűleg foglalkoznak a rakodásnál használt sur- rantó berendezés csöndesíté- sével is. A jelenlegi módszert egy újabbal váltják majd fel jövőre: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével biharkeresztesi kopásálló gumival bélelik a kopogó felületet. A vagontöltések alkalmával kettő-négy másodpercig hallható robajnak pedig a töltőállomásnál magasabb „árnyékoló fal” felhúzásával próbálják tompítani az erejét, _ amennyiben a MÁV hozzájárul a vágányok közötti építkezéshez. Megtették már az - első lépéseket az óránként 115 ezer köbméter levegőt portalanító zsákos szűrő további korszerűsítésére is. A feladat azonban igen költségigényes — csupán a tanulmányozáshoz szükséges mérésekért 82 ezer forintot fizettek. A tanulmányterv 140 ezer forintba került, a beruházás pedig legalább 20 milliót igényel — így a program végrehajtása, sajnos hosszabb időbe telik. Meglehetősen távoli az őrlemények szabadtéri tárolásánál elkerülhetetlen porolás megszüntetése is —, de a terv az előbbinél lényegesen hamarább megvalósítható. Valószínű ugyanis, hogy még az idén megérkezik az üzembe a két vagontöltő fej, a zárt rendszerű tárolásra módot teremtő 2500 köbméteres tartály felállításához pedig ■— egy sikeres, országos pályázat alapján — éppen nemrégiben ígért az ÉVM ötmillió forintos támogatást. Ez utóbbinál, lényegében a gabonaiparból már ismert fémsilók megerősített változatáról van szó, amelynek terveit jövőre készítené el az AGROBER, kivitelezéséhez pedig a Borsodnádasdi Lemezgyár fogna hozzá 1979- ben. A feladathoz természetesen még egy sor más tennivaló is kapcsolódik. A talajjavító őrleményeket igénylő mezőgazdasági üzemek — szakmából eredő — sajátos szállításai miatt, az év második felében hagyományosan felhalmozódó nagy termékmennyiséget — a jelenlegi technológiának úgyszólván teljes megváltoztatásával — a tervezett raktár sokkal kisebb méreteihez kell igazítani. Másrészt például olyan módszert szükséges kikísérletezni, hogy a tárolt anyag ne tapadjon a raktár falához s ezáltal köny- nyen mozgatható legyen. Idő kell a tervezésekhez és a kivitelezésekhez egyaránt, s az említett ötmillió forintos támogatás alapját jelentő hasonló összegű saját erőforrás megteremtése sem megy máról holnapra. Így csupán 1981-ben lehet számolni a jelenlegi helyzet tökéletes megváltozásával. Nyilvánvalóan jó lenne gyorsítani ezt az ütemet — mondták a vállalat képviselői is —, de lehetőségeik nem engednek többet. Mindenesetre: a jó szándék, a mind határozottabb törekvés, igyekezet is bizonyos megnyugvásra adhat okot a környező lakott terilDoboz, doboz, doboz... Falu dl Józsefné a dobozgyártógép mellett leteken, Automata vezérlésű berendezés zárja a paradicsommal tel! dobozokat. fáVóni} MrnmQ (Fotó: Szabó Sándor) IBVL december 15U, vaaáraag
