Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

Le»felsó'bH Tanácsa Befehle a ten és költésvetés vitáját a Sznvje» unió A Szövetségi Tanács ülé­sével folytatódott pénteken délelőtt Moszkvában a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A képviselők folytatták és befejezték a jövő évi terv és költségvetés vitáiát. A szovjet parlament másik háza, a Nemzetiségi Tanács csütörtök délutáni ülésén már befejezte a két javaslat megtárgyalását. A Nemzetiségi Tanács ülé­sén 22 képviselő szólt hozzá a tervjavaslathoz. A tanács tagiai általánosságban és részlteiben is egyetértettek a jövő évi terv fő irányvo­nalaival, amelyek a többi között az életszínvonal há­rom százalékos növekedését irányozza elő. Több képvi- se’ő iavasolt kisebb, főként helyi jelentőségű módosítást. A világ if'úsága nemet mond A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozat­ban csatlakozott ahhoz a világméretű kampányhoz, amely tiltakozik a neutron- bomba gyártása ellen. A DÍVSZ hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban a neutronbomba gyártásával kapcsolatos szándéka ellen­kezik a helsinki záróokmány szellemével és tartalmával, növeli egy nukleáris háború kirobbanásának veszélyét, fenyegeti az enyhülést, a né­pek közötti együttműködést és a világbékét. A DÍVSZ felhívja tag- és baráti szer­vezeteit. a világ egész de­mokratikus és haladó ifjúsá­gát. hogy politikai hovatar­tozásától függettenttl, ■ min­den eszközzel tiltakozzék az űiabb tömegpusztító fegyver gyártása e'len és fokozza erőfeszítéseit a további eny­hülésért, a békéért, a népek közötti egyetértésért és a tel’es leszerelésért. „A világ ifiúsága, amely valamennyi már meglevő tömegpusztító fegyver betiltása mel'ett foglal állást, nemet mond a neutronbombának” — feie- zőJ,k be a DÍVSZ nyilatko­zata. Magyar-svájci megállapodás A Magyar Tudományos Akadémia és a svájci Tudo­mányos és Kutatási Hivatal két évre szóló tudományos együttműködési megállapo- r’tst kötött, amelyet magyar részről Szentágothai János, az MTA elnöke, svájci rész­ről pedig Urs Hochstrasser, a Tudományos és Kutatási Hivatal igazgatója írt alá. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 296. szám ARA: 80—, FILLÉR 1977. december 17., szombat Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Pántén*.- a* j.it <8. évi állami munkáját az országgyűlés. A Lázár György is részt vett. Kollár József (Budapest), a Csepel Művek főművezetője számadatokkal érzékeltette, hogy hazánk legnagyobb ipartelepének dolgozói ho­gyan járulnak hozzá az or­szág költségvetésében elő­irányzott bevételekhez. A jö­vő év folyamán a tröszt vál­lalatai több mint 17 milliárd forint értékű árut termelnek, hosszabb távon pedig olyan változások várhatók termék­szerkezetükben, amire a gyártelep 85 éves fennállása alatt nem volt példa. Ifjú Sári János (Somogy m. 6. vk.), a nágocsi Űj Élet Tsz bognára a mezőgazda­ságban is szükségesnek tart­ja a termelés szerkezeténék korszerűsítését. Megyéjében kutatják a körülményekhez jobban ■ igazodó termékek meghonosítását. Törekvéseik nem könnyűek, mert a szö­vetkezetek egy részében el­használódtak a gépek, ezek pótlása pedig éppen az ala­csony jövedelem miatt nehéz. BankhtteJ segítségével még­is sikerült előbhrelépni gaz­daságosabban termelhető növények meghonosításában, az állattenyésztés korszerű­sítésével azonban nehezeb­ben boldogulnak. A képvise­lő véleménye szerint nagyobb segítségre volna szükségük a szarvasmarha- és juhte­nyésztéshez szükséges létesít­ményekhez, a meglevők bő­vítéséhez. Határozat­hozatal A vitában elhangzottakra válaszolva Madarasi Attila pénzügyi államtitkár kiemel­te, hogy a népgazdaság kulcsfontosságú feladatait érintő elhatározások itt az ülésszakon is erős támogatást kapták. Rendkívül fontos, hogy az elhatározásoknak megfelelően növekedjék a munka hatékonysága, erősöd­jön a beruházási folyamat tervszerűsége adottságaink­hoz és igényeinkhez jobban igazodjon a termelés és ér­költségvetés vitájával folytatta tanácskozáson Losonczi Pál és tőkésítés szerkezete, bővüljön a gazdaságos export, javul­jon a munka minősége. Rá­mutatott, hogy a XI. párt- kongresszus határozata alap­szerepei, köztük az energia­program, . a döntésvégrehaj­tás ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztése, folyamat­ban van a tudományos kuta­tás és gyakorlat kapcsolatá­nak áttekintése. A kormány­zat az ülésszakon elhangzott Losonczi Pál és Biszku Béla az ülésteremben ján kidolgozott kormány- program végrehajtása jó ütemben halad, a jövő év folyamán a kormány átte­kinti az eddigi eredményeket és a további teendőket. A mostani ülésszakon el­hangzott több fontos kérdés is a kormány napirendjén egyéb javaslatokat is meg­vizsgálja és azokra visszatér. Az országgyűlés a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az igazságügy-miniszter expozéja Korom Mihály igazságügy­miniszter terjesztette elő az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. — A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését Szolgálva a törvényjavaslat kettős követelménynek tesz eleget. A központi irányítás hatékonyságát, s ugyanak­kor a vállalatok önállóságát is növeli. A vállalatok meg­felelő önállósága nem ellen­tétes a központi irányítás erősítésével és az ellenőrzés fokozásával, sőt azok egy­mást feltételezik. Kezdeményezésre képes, saját lábukon megállni tu­dó vállalatok nélkül nem lehet igazán jó a központi irányítás hatékonysága sem. A vállalatok és az őket irá­nyító szervek számára egy­aránt vonatkozik az az elő­írás, hogy a szocialista gaz­dálkodás elveinek megfelelő munkát kell végezniök, kö­telesek elősegíteni a társa­dalmi és a vállalati érdek lehető legjobb összehangolá­sát, gondoskodniuk kell a jo­gok és kötelességek egységes felfogásáról és érvényesítésé­ről. Ez azt is jelenti, hogy a vállalat nemcsak . gazdasági feladatokat lát el, elő kell segítenie azt is, hogy az ott dolgozók tulajdonosi tudata, szocialista életformája, gon­dolkodásmódja, ■ általános műveltsége fejlődjön, szak­mai-politikai ismereteik rendszeresen gyarapodjanak. — A törvényjavaslat vala­mennyi állami vállalattól megköveteli, hogv olyan belső irányítási és elszámolási, va­lamint érdekeltségi rendszert Vágyunk és pénzünk A PARLAMENTI KÖLTSÉGVETÉSI VITA — s talán ez mar hagyomány az utóbbi esztendőkben —, az őszinteség, a gondok nyílt felvetésének jegyében zajlott. Az államháztar­tás helyzetéről, 1978-as tervéről tanácskozva a Tisztelt Ház legfőképpen változtatni valóinkat tette a vizsgálat tárgyasz­talára, a visszahúzó erők forrását és a gondok megoldását kereste. Madarasi Attila államtitkár expozéjából kiderült, hogy a gazdaság fejlődése felgyorsult, a növekedési ütem jóval meghaladta a tervezettet — mintegy 8 százalékkal emelke­dett a nemzeti jövedelem. Igen örvendetes, hogy az 1977- es terv céljai szerint haladtunk; dinamikusan javult a ter­melékenység. Mind a termelésbővülés, mind pedig az élet- színvonal gyarapodása összhangban áll az ötödik ötéves terv­ben foglalt irányokkal. Az ipar és építőanyag termelése na­gyobb az előirányzatnál, úgyszintén a mezőgazdaság produk- tuma is. Amely utóbbiról csak annyit: még az igen feszített előirányzatot is túlteljesítve jelentékenyen hozzájárult nér>- gazdaságunk fejlődéséhez. Erőteljesen bővült a kivitel, a vál­lalatok, szövetkezetek gazdálkodásából kivehető: igyekeznek alkalmazkodni a külföldi és a hazai követelményekhez. En­nek is köszönhető, hogy a gazdaság hatékonysága is javulást mutat— bár nem olyan mértékűt, mint amilyent elvárnánk, amilyenre szükség lenne. És ez az a pont, amelynél érdemes időzni. Hiszen a haté­konyság színvonala képes legmegfelelőbben minősíteni erő­feszítéseinket, eredményeinket. Nos, mit mutat a képlet „vég­összege”? A pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésé­ből csakúgy, mint Huszár Istvánnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének — a parlamenti vita szinte valamennyi felszólalásának végkövet­keztetéséből az csendült ki, hogy a most záruló esztendőben nem minden kedvezett a hatékonyság gyarapításához. Van a mérlegnek — a sok előnyös változással szemben —, kedve­zőtlen oldala is. Itt van például a külkereskedelmünkben elszenvedett cserearányromlás, amely a népgazdaságot jelentős bevételtől fosztotta meg. A nem rubel elszámolású forgalomban az 1977- es terv előirányzatai nem valósultak meg, mivel a kivitel értéke nem éri el azt a szintet, amire számítottunk. Ráadásul a behozatal mértéke felülmúlta a tervezettet — így alakult ki a tekintélyes passzívum. AZ IDEI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN immár kétsége bevonhatatlanul látjuk, hogy a világgazdaság 1974—75-ben elkezdődött — számunkra hátrányos — átrendeződése nem gyorsan lefutó dekonjuktúra-hullám, hanem tartós folyamat. Éppen ezért van annak különös jelentősége, hogy az ország- gyűlés is részletesen elemezte e gondok okait. Abban, hogy a nem rubel elszámolású kivitel értéke — a tervezettől elma­radva —, lassabban nőtt a behozatalénál — részint tőlünls független külső, ám nagyrészt belső okai vannak. Romlott a cserearány és ez egyaránt jelenti azt, hogy meghatározó nyersanyagok — ilyen a szénhidrogén, a kávé — ára tartó­san, erőteljesen nőtt az elmúlt években, és azt is, hogv a magyar gazdaság még nem tud kellő mennyiségben előállí­tani, jó áron eladható exportterméket. Az árveszteséget mér­sékelhette volna a termelők és külkereskedők jobb együtt­működése, ármunkája, a rugalmasabb piaci tevékenysé" Ugyancsak a gazdálkodás további javítandóinak listáján szerepel a túlfutott beruházási és a célszerűnél jóval nagyobb támogatási tevékenység. Mindezek együttesen szolgáltatnak újabb, és szigorúbban veendő feladatokat. Ennek jegyében született az 1978-as költségvetés is, amelynek legfontosabb követelménye: nem a gazdasági növekedés gyorsítása a fel­adat, hanem teljesítményünk minőségének javítása. AZ ERŐ KONCENTRALÄSÄNAK szándékát példázzam hogy a beruházások körében elsősorban a befejezésre kivárna a rendelkezésre álló anyagi erőnket összpontosítani. Ez azt jelenti, hogy jövőre mind a vállalatoknak, mind az illetékes főhatóságoknak nagyon meg kell fontolni, hogy hol, mii' er? célra adjanak ki pénzt, hiszen az 1977-ben kialakult beruhá­zási feszültség levezetése természetesen nemcsak az építő­iparban hozhat kedvező változást, hanem az egész gazdaság­ban. A jövő esztendei költségvetés fontos eleme a támogatási szabályok szigorítása is: 1978-ban nem szabad megengedni, hogy az állam és a vállalatok osztozkodásából ismét az állam húzza a rövidebbet. Ennek megfelelően — differenciáltan —. az 1978-ban érvénybe lépő módosított szabályozók nagy mér­tékben korlátozzák az állami támogatásokat, az ilyen-olyan célra juttatott ingyenpénzeket. És mit ígér az állampolgárnak, az ország, lakosságának a költségvetés jövőre? A nyilvánosságra hozott adatokból mind­ez jól kiolvasható, a rend kedvéért azonban érdemes föl­idézni, hogy a terv a fogyasztói árszínvonal 4 százalékos nö­vekedésével számolva az egy lakosra jutó jövedelem emelke­dését 7—7,4 százalékra teszi, tehát a reáljövedelem mintegy 3—3,4 százalékkal gyarapodhat. (Ezek az értékek közel vannak az idén elért hasonló értékekhez.) TERMÉSZETESEN MINDEZ csak úgy válhat valóra — ahogy a költségvetési vita egyik fölszólalója hangsúlyozta —’ ha a reális számvetés ismeretében saját magunkkal szemben szigorúbbak leszünk. Ha minden ember saját munkáj ' ifi életvitelében érvényre juttatja annak fölismerését, hogy igé­nyeinket, vágyainkat teljesítményünkhöz, pénzünkhöz keit igazítanunk. t VILÁG PROLETÁRJAI, EGTEStftJETEKl Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalon) Maiké Isíváq

Next

/
Thumbnails
Contents