Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
Le»felsó'bH Tanácsa Befehle a ten és költésvetés vitáját a Sznvje» unió A Szövetségi Tanács ülésével folytatódott pénteken délelőtt Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A képviselők folytatták és befejezték a jövő évi terv és költségvetés vitáiát. A szovjet parlament másik háza, a Nemzetiségi Tanács csütörtök délutáni ülésén már befejezte a két javaslat megtárgyalását. A Nemzetiségi Tanács ülésén 22 képviselő szólt hozzá a tervjavaslathoz. A tanács tagiai általánosságban és részlteiben is egyetértettek a jövő évi terv fő irányvonalaival, amelyek a többi között az életszínvonal három százalékos növekedését irányozza elő. Több képvi- se’ő iavasolt kisebb, főként helyi jelentőségű módosítást. A világ if'úsága nemet mond A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozatban csatlakozott ahhoz a világméretű kampányhoz, amely tiltakozik a neutron- bomba gyártása ellen. A DÍVSZ hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban a neutronbomba gyártásával kapcsolatos szándéka ellenkezik a helsinki záróokmány szellemével és tartalmával, növeli egy nukleáris háború kirobbanásának veszélyét, fenyegeti az enyhülést, a népek közötti együttműködést és a világbékét. A DÍVSZ felhívja tag- és baráti szervezeteit. a világ egész demokratikus és haladó ifjúságát. hogy politikai hovatartozásától függettenttl, ■ minden eszközzel tiltakozzék az űiabb tömegpusztító fegyver gyártása e'len és fokozza erőfeszítéseit a további enyhülésért, a békéért, a népek közötti egyetértésért és a tel’es leszerelésért. „A világ ifiúsága, amely valamennyi már meglevő tömegpusztító fegyver betiltása mel'ett foglal állást, nemet mond a neutronbombának” — feie- zőJ,k be a DÍVSZ nyilatkozata. Magyar-svájci megállapodás A Magyar Tudományos Akadémia és a svájci Tudományos és Kutatási Hivatal két évre szóló tudományos együttműködési megállapo- r’tst kötött, amelyet magyar részről Szentágothai János, az MTA elnöke, svájci részről pedig Urs Hochstrasser, a Tudományos és Kutatási Hivatal igazgatója írt alá. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 296. szám ARA: 80—, FILLÉR 1977. december 17., szombat Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Pántén*.- a* j.it <8. évi állami munkáját az országgyűlés. A Lázár György is részt vett. Kollár József (Budapest), a Csepel Művek főművezetője számadatokkal érzékeltette, hogy hazánk legnagyobb ipartelepének dolgozói hogyan járulnak hozzá az ország költségvetésében előirányzott bevételekhez. A jövő év folyamán a tröszt vállalatai több mint 17 milliárd forint értékű árut termelnek, hosszabb távon pedig olyan változások várhatók termékszerkezetükben, amire a gyártelep 85 éves fennállása alatt nem volt példa. Ifjú Sári János (Somogy m. 6. vk.), a nágocsi Űj Élet Tsz bognára a mezőgazdaságban is szükségesnek tartja a termelés szerkezeténék korszerűsítését. Megyéjében kutatják a körülményekhez jobban ■ igazodó termékek meghonosítását. Törekvéseik nem könnyűek, mert a szövetkezetek egy részében elhasználódtak a gépek, ezek pótlása pedig éppen az alacsony jövedelem miatt nehéz. BankhtteJ segítségével mégis sikerült előbhrelépni gazdaságosabban termelhető növények meghonosításában, az állattenyésztés korszerűsítésével azonban nehezebben boldogulnak. A képviselő véleménye szerint nagyobb segítségre volna szükségük a szarvasmarha- és juhtenyésztéshez szükséges létesítményekhez, a meglevők bővítéséhez. Határozathozatal A vitában elhangzottakra válaszolva Madarasi Attila pénzügyi államtitkár kiemelte, hogy a népgazdaság kulcsfontosságú feladatait érintő elhatározások itt az ülésszakon is erős támogatást kapták. Rendkívül fontos, hogy az elhatározásoknak megfelelően növekedjék a munka hatékonysága, erősödjön a beruházási folyamat tervszerűsége adottságainkhoz és igényeinkhez jobban igazodjon a termelés és érköltségvetés vitájával folytatta tanácskozáson Losonczi Pál és tőkésítés szerkezete, bővüljön a gazdaságos export, javuljon a munka minősége. Rámutatott, hogy a XI. párt- kongresszus határozata alapszerepei, köztük az energiaprogram, . a döntésvégrehajtás ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztése, folyamatban van a tudományos kutatás és gyakorlat kapcsolatának áttekintése. A kormányzat az ülésszakon elhangzott Losonczi Pál és Biszku Béla az ülésteremben ján kidolgozott kormány- program végrehajtása jó ütemben halad, a jövő év folyamán a kormány áttekinti az eddigi eredményeket és a további teendőket. A mostani ülésszakon elhangzott több fontos kérdés is a kormány napirendjén egyéb javaslatokat is megvizsgálja és azokra visszatér. Az országgyűlés a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az igazságügy-miniszter expozéja Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette elő az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. — A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését Szolgálva a törvényjavaslat kettős követelménynek tesz eleget. A központi irányítás hatékonyságát, s ugyanakkor a vállalatok önállóságát is növeli. A vállalatok megfelelő önállósága nem ellentétes a központi irányítás erősítésével és az ellenőrzés fokozásával, sőt azok egymást feltételezik. Kezdeményezésre képes, saját lábukon megállni tudó vállalatok nélkül nem lehet igazán jó a központi irányítás hatékonysága sem. A vállalatok és az őket irányító szervek számára egyaránt vonatkozik az az előírás, hogy a szocialista gazdálkodás elveinek megfelelő munkát kell végezniök, kötelesek elősegíteni a társadalmi és a vállalati érdek lehető legjobb összehangolását, gondoskodniuk kell a jogok és kötelességek egységes felfogásáról és érvényesítéséről. Ez azt is jelenti, hogy a vállalat nemcsak . gazdasági feladatokat lát el, elő kell segítenie azt is, hogy az ott dolgozók tulajdonosi tudata, szocialista életformája, gondolkodásmódja, ■ általános műveltsége fejlődjön, szakmai-politikai ismereteik rendszeresen gyarapodjanak. — A törvényjavaslat valamennyi állami vállalattól megköveteli, hogv olyan belső irányítási és elszámolási, valamint érdekeltségi rendszert Vágyunk és pénzünk A PARLAMENTI KÖLTSÉGVETÉSI VITA — s talán ez mar hagyomány az utóbbi esztendőkben —, az őszinteség, a gondok nyílt felvetésének jegyében zajlott. Az államháztartás helyzetéről, 1978-as tervéről tanácskozva a Tisztelt Ház legfőképpen változtatni valóinkat tette a vizsgálat tárgyasztalára, a visszahúzó erők forrását és a gondok megoldását kereste. Madarasi Attila államtitkár expozéjából kiderült, hogy a gazdaság fejlődése felgyorsult, a növekedési ütem jóval meghaladta a tervezettet — mintegy 8 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem. Igen örvendetes, hogy az 1977- es terv céljai szerint haladtunk; dinamikusan javult a termelékenység. Mind a termelésbővülés, mind pedig az élet- színvonal gyarapodása összhangban áll az ötödik ötéves tervben foglalt irányokkal. Az ipar és építőanyag termelése nagyobb az előirányzatnál, úgyszintén a mezőgazdaság produk- tuma is. Amely utóbbiról csak annyit: még az igen feszített előirányzatot is túlteljesítve jelentékenyen hozzájárult nér>- gazdaságunk fejlődéséhez. Erőteljesen bővült a kivitel, a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásából kivehető: igyekeznek alkalmazkodni a külföldi és a hazai követelményekhez. Ennek is köszönhető, hogy a gazdaság hatékonysága is javulást mutat— bár nem olyan mértékűt, mint amilyent elvárnánk, amilyenre szükség lenne. És ez az a pont, amelynél érdemes időzni. Hiszen a hatékonyság színvonala képes legmegfelelőbben minősíteni erőfeszítéseinket, eredményeinket. Nos, mit mutat a képlet „végösszege”? A pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztéséből csakúgy, mint Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének — a parlamenti vita szinte valamennyi felszólalásának végkövetkeztetéséből az csendült ki, hogy a most záruló esztendőben nem minden kedvezett a hatékonyság gyarapításához. Van a mérlegnek — a sok előnyös változással szemben —, kedvezőtlen oldala is. Itt van például a külkereskedelmünkben elszenvedett cserearányromlás, amely a népgazdaságot jelentős bevételtől fosztotta meg. A nem rubel elszámolású forgalomban az 1977- es terv előirányzatai nem valósultak meg, mivel a kivitel értéke nem éri el azt a szintet, amire számítottunk. Ráadásul a behozatal mértéke felülmúlta a tervezettet — így alakult ki a tekintélyes passzívum. AZ IDEI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN immár kétsége bevonhatatlanul látjuk, hogy a világgazdaság 1974—75-ben elkezdődött — számunkra hátrányos — átrendeződése nem gyorsan lefutó dekonjuktúra-hullám, hanem tartós folyamat. Éppen ezért van annak különös jelentősége, hogy az ország- gyűlés is részletesen elemezte e gondok okait. Abban, hogy a nem rubel elszámolású kivitel értéke — a tervezettől elmaradva —, lassabban nőtt a behozatalénál — részint tőlünls független külső, ám nagyrészt belső okai vannak. Romlott a cserearány és ez egyaránt jelenti azt, hogy meghatározó nyersanyagok — ilyen a szénhidrogén, a kávé — ára tartósan, erőteljesen nőtt az elmúlt években, és azt is, hogv a magyar gazdaság még nem tud kellő mennyiségben előállítani, jó áron eladható exportterméket. Az árveszteséget mérsékelhette volna a termelők és külkereskedők jobb együttműködése, ármunkája, a rugalmasabb piaci tevékenysé" Ugyancsak a gazdálkodás további javítandóinak listáján szerepel a túlfutott beruházási és a célszerűnél jóval nagyobb támogatási tevékenység. Mindezek együttesen szolgáltatnak újabb, és szigorúbban veendő feladatokat. Ennek jegyében született az 1978-as költségvetés is, amelynek legfontosabb követelménye: nem a gazdasági növekedés gyorsítása a feladat, hanem teljesítményünk minőségének javítása. AZ ERŐ KONCENTRALÄSÄNAK szándékát példázzam hogy a beruházások körében elsősorban a befejezésre kivárna a rendelkezésre álló anyagi erőnket összpontosítani. Ez azt jelenti, hogy jövőre mind a vállalatoknak, mind az illetékes főhatóságoknak nagyon meg kell fontolni, hogy hol, mii' er? célra adjanak ki pénzt, hiszen az 1977-ben kialakult beruházási feszültség levezetése természetesen nemcsak az építőiparban hozhat kedvező változást, hanem az egész gazdaságban. A jövő esztendei költségvetés fontos eleme a támogatási szabályok szigorítása is: 1978-ban nem szabad megengedni, hogy az állam és a vállalatok osztozkodásából ismét az állam húzza a rövidebbet. Ennek megfelelően — differenciáltan —. az 1978-ban érvénybe lépő módosított szabályozók nagy mértékben korlátozzák az állami támogatásokat, az ilyen-olyan célra juttatott ingyenpénzeket. És mit ígér az állampolgárnak, az ország, lakosságának a költségvetés jövőre? A nyilvánosságra hozott adatokból mindez jól kiolvasható, a rend kedvéért azonban érdemes fölidézni, hogy a terv a fogyasztói árszínvonal 4 százalékos növekedésével számolva az egy lakosra jutó jövedelem emelkedését 7—7,4 százalékra teszi, tehát a reáljövedelem mintegy 3—3,4 százalékkal gyarapodhat. (Ezek az értékek közel vannak az idén elért hasonló értékekhez.) TERMÉSZETESEN MINDEZ csak úgy válhat valóra — ahogy a költségvetési vita egyik fölszólalója hangsúlyozta —’ ha a reális számvetés ismeretében saját magunkkal szemben szigorúbbak leszünk. Ha minden ember saját munkáj ' ifi életvitelében érvényre juttatja annak fölismerését, hogy igényeinket, vágyainkat teljesítményünkhöz, pénzünkhöz keit igazítanunk. t VILÁG PROLETÁRJAI, EGTEStftJETEKl Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalon) Maiké Isíváq
