Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
STILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i Ma hoz határozatot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Érkezés az ülésterembe AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 295. szám ÁRA: 80—, FILLER 1917. december 16., péntek Megyénk képviselői Madaras! Attila expozéját hallgatják Napirenden az 1978. évi költségvetés Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Mindebből adódnak legfőbb feladataink: a termékstruktúra korszerűsítésének gyorsítása, s ezzel gazdaságos exportunk fokozása, továbbá a beruházások területén tapasztalható feszültségek lényeges enyhítése. Ezért helyesek a hatékonyabb, megfontoltabb munkára ösztönző intézkedések, egyebek között azok a követelmények is, amelyeket a költségvetési törvényjavaslat is magában foglalt. A vita Szvirldov Ivánné (Szabolcs m. 7. vk.) arról a gondról beszélt, hogy a megnövekedett mezőgazdasági termékmeny- nyiség felvásárlásához és forgalmazásához hiányosak a technikai feltételek. Bizonyos szempontból az értékesítés többcsatornás rendszere is hátrányos, mert a többféle felvásárlási ár a termelők egy részében elégedetlenséget vált ki. Ugyanakkor a soklépcsős. vagyis közbülső vállalatok közreműködésével történő értékesítés, az áru kézről kézre adása nemcsak az árat emeli, hanem a minőséget is rontja. Véleménye szerint több állami támogatásra lenne szükség a felvásárlás és forgalmazás technikai feltételeinek javítására, s intézkedéseket keHene tenni az áru Htjának rövidítésére is. Molnár Béla, (Bp. 67 vk) jogosnak tartja a lakosságnak azt a panaszát, hogy bár névlegesen bővült az élelmiszerek választéka, sokféle termék csak elnevezésében és árában különbözik egymástól, gyakran pedig a nyilvántartott választék csak papíron létezik. A választéklista csaknem 300 féle hústerméket tüntet fel, a boltokban azonban legfeljebb 10—15 féle kapható A százféle tejtermék közül pedig még Budapesten is csupán 30—40 üzletben található meg a választék egy- harmada. Javasolta, hogy a Minisztertanács időnként vizsgálja meg a törvények, így az élelmiszertörvény végrehajtásának menetét is, így hatékonyabban elejét lehet venni a jogos panaszokra okot adó hibáknak. Bankó Mihály (Békés m. 1 vk.) véleménye szerint felül kellene vizsgálni a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek besorolását, mivel ezek helyzetében az évek folyamán sok változás történt. így elkerül(Folytatás a 3. oldalon) Külön-külön ülésezett csütörtökön a szovjet parla- két a szövetségi tanács es a nemzetiségi ta- nács. Mindkét testület a jövő évi tervet és a költségvetést vitatta meg. A vitában igen sok képviselő szólalt fel — általánosságban elfogadva a két javaslatot, amelyeket előzőleg már a szakbizottságok is megtárgyaltak. Ugyanakkor a képviselők több ki-* sebb-nagyobb módosítást javasoltak. főként a beruházások megvalósítására, a szociális és a kulturális kiadások elosztására vonatkozóan. Számos képviselő kért módosításokat a köztársaságok, a helyi szervek javára. A javaslatok általában egybeesnek azokkal a módosításokkal, amelyeket a terv- és költségvetési bizottság terjesztett a két ház elé. Az ülésen eddig mar csaknem minden szövetségi köztársaság, a legtöbb fontos ipari és mezőgazdasági központ küldötte felszólalt. Többen tettek konkrét javaslatot a gazdaságosság növelésére, a tervfegyelem tovább erősítésére, a takarékosságra, az új technika alkalmazásának meggyorsítására. A szovjet szakszervezetek véleményét a szakszervezetek központi tanácsának elnöke, Sibajev fejtette ki csütörtökön. Sibajev méltatta a szocialista munkaverseny szerepét az ötéves terv döntő fontosságú harmadik éve előirányzatainak valóra váltásában A legfelsőbb tanacs ülésszaka ma, pénteken folytatódik. A képviselők ezen a napon hoznak határozatot a tervjavaslatról és a költség- vetésről. Feliér Lajos kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fehér Lajosnak, a Minisztertanács nyugalmazott elnökhelyettesének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Partizán Szövetség elnökének több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, valamint a szocializmus építésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Részt vettek a téli ülésszakon: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Indítványára az ország- gyűlés — egyhangúlag —' a következő állásfoglalást fogadta el: „A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Minisztertanácsa üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján közzétett, a világ népeihez, valamennyi ország parlamentjéhez és kormányához intézett békefelhívását. A magyar nép nevében kinyilvánítja egyetértését a béke, az enyhülés megszilárdítására, és további kiterjesztésére szólító felhívással. Támogatja a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésére, az eddig felhalmozott készletek csökkentésére, a nukleáris fegyver- kísérletek betiltására vonatkozó javaslatokat. A magyar nép számára, amely történelme során gyakran szenvedett háborútól, létkérdés a világ békéjének megőrzése. A múlt keserű tanulságai, a legutóbbi három évtized békés építő munkájának nagyszerű eredményei és a jövő nemzedékek sorsáért érzett felelősség egyaránt köteleznek bennünket arra, hogy tevékeny részt vállaljunk a világ biztonságának megszilárdításában, a nemzetközi feszültség robbanásveszélyes tűzfészkeinek felszámolásáért folyó küzdelemben. A béke megőrzésének kilátásai ma kedvezőbbek, mint korábban. Történelmi eredmények születtek a békés egymás mellett élés politikájának elfogadtatásában és kibontakoztatásában. A nemzetközi enyhülés folyamata előre halad, a kölcsönös előnyök alapján gyümölcsözően fejlődnek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok. Az emberiség egyetemes létérdeke, a társadalmi haladás elemi feltétele a tartós béke biztosítása. A Szovjetunió javaslatainak — a kölcsönös biztonság elvein nyugvó — megállapodásokba foglalása hathatós lépés lehetne az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza megfékezésére. A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Minisztertanácsa ajánlja a világ valamennyi országa parlamentjének és kormányának, hogy népeik érdekeinek megfelelően támogassák a Szovjetunió újabb békejavaslatait. Kijelentik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni az emberiség egyetemes vágyának, a világ békéjének biztosítása érdekében.” Az elnöklő Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéit, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tartotta meg expozéját. Madarasi Attila expozéja fokozni a vállalatok aktivitását azért, hogy e beruházások segítségével valóban kitermeljék az ígért többlet-exportot. A gazdasági fejlődés jövő évre előirányzott üteme lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék, a reálbérek 2,8 —3 százalékkal magao'.b- bak legyenek, mint az idén. Társadalombiztosításra jövőre 8 százalékkal fordítanak többet, s 1978. január 1-től legalább 70 forinttal az eddigi minimális 50 forint helyett. Csupán ez az egy intézkedés mintegy félmilliárd forint többletbevételt jelent az érintettek számára. Végül az államtitkár rámutatott, hogy meg kell szívlelni azokat a jogos bírálatokat, javaslatokat, amelyeket a dolgozók a munka jobb megszervezésére, a termelés eredményés folytatásához szükséges munkafeltételek biztosítására, és a társadalmi tulajdon nagyobb megbecsülésére, védelmére tettek. Szabó Kálmán (Bp. 36 vk) a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy gazdasági életünk két legérzékenyebb pontja ma a külkereskedelmi mérlegben és a beruházások területén kialakult helyzet. Tőkés külkereskedelmünkben a növekvő export sem tudta megakadályozni a jelentős passzívumot, másik gondunk, hogv az 1976-ban visszafogott beruházások az idén nekilendültek. és erősen túllépték a terv határait. Az építkezések, feilesztések felgyorsult üteme miatt az import is jelentékenyen nőtt, fokozva a külgazdasági mérleghiányt. , Az állami költségvetés idei alakulása több vonatkozásban is eltér a tervezettől — mondotta a pénzügyi államtitkár. Bevétele kisebb, kiadása nagyobb volt a tervezettnél, így az államháztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. A költségvetési egyensúly helyzetét jövőre oly módon kívánják javítani, hogy a vállalatoknál és a szövetkezetektől származó bevételeket hathét százalékkal növelik, míg a részükre adott támogatások az idei 23 százalék helyett alig 3 százalékkal nőnek. A közgazdasági szabályozók bizonyos mérvű módosulása is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy hatékonyabban dolgozzanak, a piaci igényeknek megfelelően gyorsítsák a termékszerkezet korszerűsítését, jobban gazdálkodjanak, s így nagyobb arányú állami támogatás nélkül is érjenek el megfelelő nyereséget. A javuló eredményekre alapozva azzal számolnak, hogy a költségvetésnek mind a bevétele, * mind a kiadása 6,8 százalékkal nő, ez az ideinél jobb eredmény lesz, így sem kerülhető azonban el egy 3,8 milliárd forintos költségvetési hiány. A megváltozott piaci árakhoz való közelítés folyamatában jövőre is szükségessé válik, hogy felemeljék egyes cikkek termelői árát. A vaskohászati termékek ó-szintje 22. a kábeleké és a villamosenergiáé 15 százalékkal nő. A magasabb árakat azonban csak a vasbeton-termékek és néhány főleg beruházási célú gépipari termék árában háríthatják tovább a vállalatok, ez még inkább szükségessé teszi a költséggazdálkodás javítását, a termelékenység növelését, mert csak így tudják ellensúlyozni a nagyobb terheket. Közgazdasági szabályozással szabnak határt az indokoltnál nagyobb mérvű és szélesebb körű beruházásoknak is. Szűkítik az adó- kedvezmények és a mentességek körét, ezzel is erősítve a teljesítményeken, a hatékonysági különbségen alapuló differenciálódás folyamatát. Több területen megszüntetik az építési adómentességet, a korábbinál nagyobb erőtartalékolási kötelezettséget vezetnek be azokra az induló beruházásokra, amelyekről a vállalatok döntenek. Beruházásokra a kormány jövőre 25 milliárd forint hitelt nyújt, ennek körülbelül felét olyan létesítményekre, amelyek segítségével a konvertibilis export- árualapot lehet növelni. Az idén 120—130, jövőre pedig 80 exportbővítő beruházás befejezése várható, s tovább kell
