Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
ülést tartott a megyei pártbizottság 'Folytatás az 1. oldalról) fejlesztési alap, mind az állami támogatás mértéke csökkent, s ezt a növekvő amortizációs alap nem tudta ellensúlyozni. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége valamelyest magasabb lesz az előző évinél. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és az egri Épületkarbantartó Szövetkezet várhatóan veszteséggel zárja az évet. A bélapátfalvi cementgyár nagyberuházáson tovább növekedett a lemaradás, s így az eredeti beruházási program határidejének tartása most már nem lehetséges. Ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium — a további munka alapjául — új programjavaslatot dolgozott ki, amely kilenc hónappal későbbre tervezi a cementgyártás első vonalának próbaüzemét. A megyei párt-végrehajtóbizottság — 1977. október 18-i ülésén — feltárta a lemaradás két alapvető okát: egyrészt az építőipari kivitelezés üteme szervezési és kapacitáshiánybeli okokból nem volt megfelelő, másrészt gépszállítási késedelmek, műszaki-tervezési nehézségek zavarták a tervszerű munkát. A végrehajtó bizottság meghatározta a beruházás legfontosabb politikai tennivalóit, amelyeknek végrehajtása folyamatban van. Kedvezőtlen, hogy az év utolsó hónapjaiban, az új időprogramhoz képest egyes létesítmények kivitelezésében újabb lemaradások történtek. A beruházáson jelenleg 2200 fő dolgozik, a munkások munkakörülményei, egészségügyi, szociális ellátása javult, a téli munkára való felkészülés megtörtént. A recski mélyszinti érckutatások folytatására 320 milliót biztosított a népgazdasági terv 1977. évre. A részletes bányászati módszerekkel történő kutatást — az aknamélyítést és vágathajtást — A mezőgazdasági termelés — az előirányzatnál mérsékeltebben — két-három százalékkal nőtt csak az 1975. évihez képest A tervezettnél gyengébb fejlődés döntően a természeti csapásokkal — többszöri jégverés, belvíz, fagy — függ össze és a kár eléri az éves termelés 10—11 száza'ékát A fontosabb szántóföldi növények 1977. évi terméshozama közepes szinten alakult. A kalászosok, gabonafélék közül a búza és az őszi árpa termésátlaga magasabb az előző évinél, de az összes gabonatermés annak csak 94 százaléka, elsősorban az elemi kár és területkiesés következtében. A búza 34,5 mázsás hektáronkénti ter- mésát'aga elmaradt a tervezett 37 mázsától, mert a belvíz négyezer hektáron, a jégverés hatezer hektáron okozott kárt. így együttesen az összes búzaterület 20 százalékát érintette az elemi kár, ahol 30—35 százalék a termésveszteség. A kukorica termésátlaga hektáranként 38 mázsa, ez ugyan 20 százalékkal magasabb az előző évinél, de 15 százalékkal elmarad a tervelőirányzattól. Cukorrépából a vártnál gyengébb, 250 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be a gazdaságok, s ez 14 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A napraforgó, a dohány, a szálas és tömegtakarmányok termésátlaga és termésmennyisége a tervezett szinten alakult. Megyénk zöldségtermesztése jelentősen továbbfejlődött. Az előirányzott 10— 12 százalékkal szemben 22,6 százalékkal növekedett a zöldségtermő terület. Kedvező irányban változott a vetésszerkezet, növekedett a paradicsom, a paprika, a burgonya, a gyökérzö'dség vetésterülete. A zöldségtermelés anyagi" és műszaki feltételei iavultak A zöldségtermő terület növekedése, a hatékonyabb munka és a kedvező időjárás hatására az előző évi 7522 vagonnal több műszaki probléma is nehezíti. Akadozik például az alkatrész-utánpótlás, sok a géphiba, gyakori a vízbetörés, mindezek miatt 1977-ben a tervtől kis mértékű lemaradás tapasztalható. A Heves megyei kórház első ütemének kivitelezése jól halad, Egerben a beruházó és generálkivitelező vállalat megfelelően felkészült feladataira. A megyei lakásépítési terv 2600 lakás felépítését tűzte ki célul. Az építőipari vállalatok megértették a lakásépítés fontosságát és terveikben kiemelt helyen szerepeltették azok időbeni megvalósítását. A célkitűzések összességükben valóra válnak és december végére a lakások átadásra kerülnek. Építésük azonban ebben az évben sem volt mentes a gondoktól és a problémáktól. Agrárpolitikai célkitűzéseinkhez kapcsolódva elkészült a hevesi homokhát öntözésfejlesztési beruházását megalapozó tanulmányterv, valamint a Gagarin Hőerőmű hulladékhöje hasznosításának tanulmányterve egy 3000 négyzetméteres kísérleti növényház létesítésére. Az egri új teherpályaudvar építése a tervezettnél lassúbb ütemben halad. Késik a módosított beruházási program, amely lassítja a folyamatos tervkészítést és kivitelezést. Tervezési és egyeztetési problémák miatt elhúzódik a 25-ös számú út egri átkelési szakaszának építése. A módosított program szerint az elkészítési határidő 1980. IV negyedéve. Az M 3-as autópálya Heves megyei szakasza építésének előkészületei megtörténtek. A hírközlés területén két jelentősebb beruházás van folyamatban: befejezés előtt áll az egri távbeszélőközpont szerelése, a crossbar rendszerű központ szerelési munkálatai ütem szerint haladnak; és elkezdődtek a kékesi televízióadóállomás építési munkálatai is. szemben ez évben 50 százalékkal több, mintegy 11500 vagon zöldség került betakarításra. A megnövekedett, terméssel a feldolgozó, felvásárló és kereskedelmi szervek kapacitása azonban nem tartott megfelelően lépést. A megye szőlőültetvényeiben számottevő terméskiesést okozott a. többszöri jégverés. Az-elért 67 mázsás hektáronkénti termésátlag az elemi károk ellenére meghaiadia az előirányzatot. Az előző évi 3677 vagon gyümölcsterméssel szemben ez évhen mintegy 20 százalékkal többet takarimHak be megyénkben. Az állattenyésztésben kedvező tendenciák bmasztalba- tók, de a meglevő adottságainkat — objektív és szubjektív okok m'att — megfe'eló- en kihasználni még nem tudtuk. Egyes Aeazatokkan dinamikus feilndés állapítható meg — ígv a sertéeiétszám. a sertéshús- és a tpitermelés- nél — mfg más ágazatoknál lemaradás tanasztatható. így a tehén- és koealétszámmal, a vágómarha termelésénél. A szavasmarba-össziátsTím végüj is 3—4 százalékkal lesz több, mint az elmúlt évben volt. de a tehénlétszám 3 tavalvi.színtan marad Az áeazaton. belől továbbra is a kis- ámtenme’ő.k szarvasmarba£s tehánállománvának csökkenése okozza a legnagyobb gondot. A tfz szakosított tehenészeti télén kihasználtsága 92— 93 százalékra növekedett. Megyei átlaehan az egy tehénbe hité teitermelés az elmúlt évi 2350 litem-ői év végére mintegy 2700—2800 liA megyében tevékenykedő párt-, állami, társadalmi szervek az 1977. évi gazdasági feladatok nagyságának tudatában készültek a politikai, terre emelkedik. A szaporulati és elhullási mutatók alakulásánál lényeges javulás nem tapasztalható az előző évhez viszonyítva. A sertés- termelés az 1975. évi mélypont után létszámban és árutermelésben is növekedett. A növekedés a hízósertésben a legjelentősebb. A sertéslétszám 3—4 százalékra nőtt, de ezen belül az anyakocák száma 3—4 százalékkal csökkent az elmúlt évhez képest. A vágóbaromfi-termelés több mint 10, a tojástermelés mintegy két százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest, az ágazat létszám- és árutermelési tervét teljesítette. Ez annak következménye, hogy évekkel ezelőtt kialakult a koncentrált, szakosodott, iparszerű árutermelés. Nagy mértékben fellendült a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése. Az elmúlt évhez viszonyítva a kisgazdaságokban 110 százalékkal nőtt a zöldségtermő terület. 1976—77-ben az áfész-ek által forgalmazott szaporítóanyag mintegy 260 hektár szőlő, illetve gyümölcsös telepítését tette lehetővé. A fólia alatti zöldségtermesztés területe 30 ezer négyzetméterrel növekedett. A termelőszövetkezetek 500 ezer előnevelt baromfit értékesítettek a kistermelők részére. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzetére általában a javulás jellemző, de a Tisza menti térségben, valamint Nagy fügédén és Csány- ban jelentős gondok vannak: öt-hét termelőszövetkezetben mintegy 56 millió forint veszteség és alaphiány mutatkozik. A szövetkezetek nyeresége az elmúlt évit 22—23 százalékkal haladja meg, de nem éri el az 1975. évi szintet. A lakosság jövedelme és áruellátása A lakosság reáljövedelme mintegy 4—4,5 százalékkal nő. Ebben szerepük van a vállalati bérfejlesztéseknek, a mezőgazdasági termelésből származó jelentős jövedelemnövekedésnek, valamint a központi bérrendezéseknek. A munkabérek növekedése 8—9 százalék, ugyanakkor az egyéb bérjellegű jövedelmek némileg csökkentek (nyereségrészesedés, prémium). A pénzbeni társadalmi juttatások növekedése 10—12 százalékos. A mezőgazdasági dolgozók keresete 8—10, a termékértékesítésből származó jövedelem több mint 30 százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal várhatóan 3.8 százalékkal nő. A jövedelmek növekedésével egyidejűleg jelentősen, 15 százalékkal nőtt a lakosság betét- állománya. A javuló jövedelmek hatására a tervezett 8,5 százalékkal szemben 12’százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Dinamikus, 14—15 százalékos a vendéglátóipari forgalom növekedése. A lakosság áruellátása az év folyamán érzékelhetően javult. A hús- és húskészítmény-ellátás biztosított volt. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből á kedvező termelési eredmények hatására a keres’etet teljes egészében kielégítették. A zöldségfélék ára egész évbe« alacsonyabb volt az elmúlt évinél, a nyári időszakban 18— 35 százalékkal volt mérsékeltebb a fogyasztói ár. A lakosság vásárlási körülményeit. javította elsősorban a megyeszékhelyen több nagy alaoterületű kereskedelmi létesítmény üzembe helyezése az irányító és az ellenőrző munkára. Munkaterveikben a leglényegesebb feladatokat határozták meg, ezeket jórészt végre is hajtották. Az erőfeszítéseknél szerényebb eredmények — a beruházások, a mezőgazdaság terén — azonban azt bizonyítják, hogy a tervszerűség fokozása, a realitások messzemenő figyelembevétele, a különböző szintű szervek munkájának összehangolása továbbra is nagy feladatunk. A megyei pártszervek fontos feladatként foglalkoztak megyénk gazdaságának helyzetével, a tennivalók meghatározásával. Élőtérbe került a mezőgazdasággal, az építőiparral, a beruházási tevékenységgel való foglalkozás. Folyamatosan segítették, ellenőrizték a „Cselekvési programban” meghatározott feladatok végrehajtását. Megfelelő elemzés alapján határozatot hozott a pártvégrehajtóbizottság a szelektív iparpolitika további végrehajtására, az exporttal ösz- szefüggő feladatokra. A megyei pártbizottság megkezdte a Központi Bizottság 1977. október 20-i, valamint a KB. titkárság 1977. október 10-i — a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának továbbfejlesztése határozatainak feldolgozását, a végrehajtás szervezését. Az 1978. évi tanácsi és vállalati tervező munka főbb feladatainak ismertetése érdekében gazdasági aktívát tartott- tünk. A járási-városi pártszervek megfelelő arányban és színvonalon foglalkoztak területük főbb gazdaságpolitikai kérdéseivel. Az egri járási pártbizottság fokozta a A megye V. ötéves tervi gazdasági célkitűzéseiből — a népgazdaság 1978. évi terveit figyelembe véve — alapvető feladat a gazdasági munka hatékonyságának fokozása. Lehetőségeink alapján fokozottabb mértékben kell hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. I Az 1977. évi eredmé- • nyék jó alapot teremtettek a további fejlődéshez. Valamennyi ágazatban biztosítható a termelés bővítése, a termékek minőségének, piacképességének fokozása. — Az ipari termelés volumenének növekedése érje el a népgazdasági tervben megfogalmazott hat százalékot. A nehézipar területén továbbra is kiemelt feladat az energiatermelésünkben legnagyobb szerepet játszó Gagarin Hőerőmű Vállalat, valamint a Thorez Bányaüzem termelésének tervszerű növelése. Az átlagosnál gyorsabb ütemben növelje termeléséta gép- és könnyűipar. Az élelmiszeriparon belül a néogaz- daságilag is kiemelt, fontos konzerv- és cukorgyártást az átlagot meghaladó ütemben kell növelni. — Az építőipar jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem megszilárdításával, a koncentráció további fokozásával biztosítsa az építési igények fokozottabb kielégítését. Biztosítani kell a lakás- és kommunális építési igények kielégítését. — A mezőgazdasági termelés növelésére lehetőségeink kedvezőbbek az országosnál. El kell érni, hogy a mezőgazdaság termelése az országos átlagnál gyorsabb ütemben növekedjék 1977-hez viszonyítva. Az őszi talajelőkészítés és vetés minősége alapján, az agrotechnikai követelmények betartásával a gabonafélék — elsősorban a búza és kukorica — hozama jelentősen növelhető. A belföldi ellátás és az exportfeladatok teljesítése érdekében a zöldségtermelő területet az 1977 évi szinten kell stabilizálni a terméshozamok egyidejű növelése mellett. Az állattenyésztés területén kiemelt feladat a minőségi követelmények érvényesítése. — A beruházási tevékeny, ségben alapvető feladat a bélapátfalvi és a recski nagyberuházásokon az éves célok teljesítése. Az éves lakásépítési feladat megvalósítása, a folyamatban levő nagyberuházásokkal összefüggő politikai, szervező, koordináló tevékenységét. A mezőgazdasági helyzettel ösz- szefüggésben a járási pártszervek elsősorban a veszteségek csökkentésére, a rugalmasabb tevékenységre ösztönöztek. Az építőipari kapacitáshiány miatt több várospolitikai feladat végrehajtása késik, emiatt az érintett pártszervek tevékenységében — esetenként — a fejlesztésekkel kapcsolatos munka előtérbe, illetve túlsúlyba került. A járási-városi pártszervek fokozták ellenőrző munkájukat mind a gazdasági vezetők, mind az alapszervezetek irányába. Az üzemi pártszervek és szervezetek egyre bátrabban nyúlnak gazdaságpolitikai kérdésekhez, többségük helyesen értelmezi és végzi az elvi-politikai irányítást. A legfontosabb napirendek a beruházással, a munkaszervezéssel és a munkafegyelemmel, az exporttal, a tartalékok feltárásával a termelést segítő mozgalmak kérdéseivel foglalkoztak. Az együttes erőfeszítések hatására több területen biztató eredmények születtek (EIVRT beruházása, konzervgyári rekonstrukció, több üzem sikeres exportfelfutása, a mezőgazdasági üzemek jégkárpótló intézkedései stb.). A helyi szervek gazdaságpolitikai munkáját nem kísérte teljes siker a bélapátfalvi beruházáson, néhány termelőszövetkezetben, illetve építőipari egységnél. beruházások minél gyorsabb befejezése igényli a beruházó, a tervező, a bonyolító és a kivitelező szervek jobb együttműködését. — A területfejlesztésben kiemelt feladatot képez Heves térségében a népgazdasági igényeknek megfelelő zöldségtermelő és -feldolgozó társulás feltételeinek megteremtése. Fontos feladat az öntözésfejlesztést megalapozó beruházás megkezdése a hevesi homokháton, valamint a Gagarin Hőerőmű hulladékhőiének hasznosításán alapuló 3000 négyzetméteres kísérleti növényház üzembe helyezése. A közlekedés és hírközlés terén biztosítanunk kell az úthálózat-korszerűsítés feladatainak időarányos végrehajtását, valamint az egri telefonközpont határidőben történő átadását. 2 További előrelépésünk • elengedhetetlen feltétele a gazdasági hatékonyság növelése, a versenyképesség javítása. Ennek alapjait képezi a vállalati adottságok jobb kihasználása, a műszaki színvonal, a szervezettség fejlesztése. Szorgalmazni kell az új műszaki vívmányok, gyártási eljárások bevezetését. El kell érni. hogy a vállalatoknál, a szövetkezeteknél magasabb színvonalra emelkedjék a közgazdasági elemző munka. 3 Valamennyi ágazatban • fontos feladat a gyártmányszerkezet és a termelési szerkezet folyamatos javítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyes termékek minőségére és gazdaságosságára. Ennek nagy szerepe van a fejlett tőkés országokkal folytatott külkereskedelemben és egyre inkább a szocialista áruforgalomban is. Az export bővítése mellett az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az importból származó anyagok célszerű és takarékos felhasználására, a belföldi anyagokkal és alkatrészekkel történő kiváltására. 4 A lakosság élet- és • munkakörülményei a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban iavu'ianak. A lakosság fogyasztásának növekedése várhatóan mérséklődik, ezért különösen fontos, hogy az ellátásért felelős tanácsi szervek, vállalatok szövetkezetek az árukínálat minőségének javítására, a vásárlási körülmények kedveA tanácsok gazdaságszervező munkája tovább javult, hatékonyabbá vált. A politikai állásfoglalások ala' án jelentős munkát fejtettek n a mezőgazdasági felada c megoldásában; a termelőszövetkezetek korszerűsítésében, a szűkös építőipari kapacitások elosztásában, rangsorolásában, a munkaerő-gazdálkodás egyes kérdéseinek megoldásában. A szakszervezeti szervek és üzemi szervezeteik legfontosabb gazdaságpolitikai tevékenysége ez évben is a termelési mozgalmak szervezése, segítése volt Aktívan bekapcsolódtak a 60. évfordulóra kibontakozott szocialista munkaverseny irányelveinek kidolgozásába, a vállalások, felajánlások elkészítésébe és teljesítésébe. Tovább javult érdekvédelmi tevékenységük; nevelőmunkájukban nagyobb hangsúlyt kapott a népgazdasági érdek, és az egyéni érdekek összefüggésének megértése. A KISZ-szervezetek, illetve fiatalok elsősorban a munkavégzés minőségének javítására törekedtek. Emellett sikeres volt az üzemi és a diákifjúság „kampány- munkája” is, amely jelentősen segítette a mezőgazdasági munkát. A fiatalok jelentős számban vettek részt a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlások végrehajtásában is. zőbb kialakítására fokozott figyelmet fordítsanak. 5 A párt- és társadalmi • szervek munkájának hatékonyságától nagymértékben függ a gazdasági célok megvalósítása. Alapvető, hogy a pártszervek, pár talapszervezetek megismerjék és megértsék a népgazdaság valóságos helyzetét, ösztönzést adjanak a gazdasági vezetésnek reális, a gazdasági egyensúly javítását elősegítő célok kialakítására, képesek legyenek a kollektívák mozgósítására a feladatok végrehajtása érdekében. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a gazdasági hatékonyság növelése, az ennek érdekében végrehajtott termelési szerkezetkorszerűsítés, munkaerő-átcsoportosítás, a népgazdasági érdekkel való azonosulás a gazdasági vezetőkkel szemben az eddiginél magasabb követelményeket támaszt. A káderpolitikai elvek következetesebb megvalósításával is növelni kell a vezetői munka színvonalát. A párt-, állami és társadalmi szervek aktívan támogassák a népgazdasági és megyei célkitűzéseket, ezek megvalósítását szolgáló Intézkedéseket Gondoskodjanak arról, hogy a megye felnőtt a- kossága reálisan értékelje gazdaságunk helyzetét, •' megismerje feladatainkat, s aktívan részt vegyen megvalósításukban. A termelést segítő mozgalmak hatékonyságának növelésével is elő kell segíteni gazdaságpolitikai céljaink elérését A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára kibontakozott szoc a- lista munkaverseny lendületét az 1978-as évben is íe un kell tartani. A sajtó járuljon hozzá, hogy a dolgozók megértsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai céljaink, terveink végrehajtását A párt. a KISZ és a szakszervezeti politikai oktatás keretében — az adott tanfolyam jellegének figyelembevételével — mindenütt ismertessék, vitassák meg az 1978 évi gazdaságpolitikai feladatokat. A megyei, állami, és tár-salaim- szervek, a jár' á- rosi pártbizo. ságok 8. évi cselekvési progr; at a megyei pártbizottság Utal elfogadott határozat, illetve a helyi sajátosságok figyelem- bevételével készítsék el. 1 Lassabban nőtt a mezőgazdaság termelése II. 4 gazdaságpolitikai munka több tapasztalatai III. Az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok — a megyei pártbizottság cselekvési programja
