Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
I Expot tfejlesz tö hitmen Mire költik a milliókat? Népgazdaságunk, ezen belül megyénk V. ötéves terve is alapvető gazdasagpolitikai feladatként szabta meg üzemeinknek a minden piacon exportképes áruk termelésének növelését. Házai termékeink külföldi piacokon történő értékesítésének sokfajta eszköze, útja, s módja van. Néhány dologban azonban egyetlen különbség sincs. Ilyen például a minőség, az ár, a pontos szállítás, a konkurrencia ismerése. valamint a piacok stabilizálása. Mert a rossz minőségű gépekkel ma mar sehol a világon nem lehet a „labdába rúgni”, a pontatlan szállítások előbb utóbb a bizalom elvesztését jelentik és nem mindegy továbbá az sem, hogy milyen költségekkel állítjuk elő az exportra szánt ipari, vagy mezőgazdasági áruinkat. fi legjobbakkai is partiképesek Dicséretükre legyen mondva: megyénk gazdasági egységei egyre nagyobb számban és eredményességgel veszik ki részüket hazánk exportjából. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy exportjukon belül 1977. I. félévében a nem rubel elszámolású értékesítés aránya az 1976-os 31,3 százalékról 35,6 százalékra emelkedett, és az év végére várhatóan — az eddigi munkájuk alapján — megközelíti az 50 százalékot. A megyénkben gyártott gépipari termekek közül elsősorban az alumíniumból készült fémcsomagoló eszközöknek — Mátravidéki Fémművek, a félvezetőknek és a vákuumtechnikai berendezéseknek — Izzó gyöngyösi gyára, a különböző méretű és típusú alumínium tömböknek — Apci Qualitál Vállalat és a pneumatikus elemeknek — egri Finomszerelvény gyár — vannak stabil piacai a tőkés országokban. Könnyűiparunknak cipőiből, ruháiból, népművészeti termékeiből. élelmiszeriparunknak pedig hús és húskészítményeiből, valamint kon- zervféleségeiből vásárolnak évről évre többet a kemény valutával fizető partnereink. Korszerűt korszerűvel — Lehet-e elavult, kimustrált gépekkel a világpiac igényeinek megfelelő termékeket gyártani? Nem. Az új, a korszerű berendezések megvásárlásához viszont igen tetemes pénzre van szükségük a vállalatoknak. És gyakran nem is csak fo- rinti'a, hanem tőkés valutára is. Mivel egyikben sem dúskálnak üzemeink — ami elsősorban fejlesztéseiken látszik meg — ezért kormányunk úgy döntött, hogy a világ valamennyi piacán versenyképes termékek gyártásának segítésére, a gyártás tárgyi és technikai feltételeinek előteremtéséhez 45 milliárd forintos hitelt biztosít az arra érdemes ipari és mezőgazdasági üzemeknek, állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek. A jelentős hitelből — mint lapunkban már többször is írtunk róla — pályázat útján lehet részesedni, s mint a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese — október 30-i számunkban — lapunkban is elmondotta: a .pályázatok döntő többsége megalapozott, a népgazdaság érdekeinek megfelelően kerülnek felhasználásra a hitelként kapott milliók. És . az annál is inkább biztató, mert a több export hasznát végső soron az egész ország élvezi majd. De a nagyobb exportot sürgeti továbbá az is, hogy ha a hitelben részesülő vállalatok nem tesznek eleget Ígéreteiknek, akkor kivétel nélkül komoly szankciókkal kell számolniuk. Mi is sokat kaptunk Hangsúlyozni is fölösleges, hogy megyénkből is igen sok pénzt kérő pályázat erkezett a Magyar Nemzeti Bankhoz. A reális, a jogos kérések többsége támogatásra talált, s több jelentős fejlesztés már meg is kezdődött. Az Izzó gyöngyösi gyárában — lapunkban részletesen is szóltunk már róla — mindössze egyetlen esztendő elegendő volt a nem kevesebb mint 620 millió forintos fejlesztés — integráltáram- kör-szerelő és -mérőüzemet építettek — megvalósításához, amelynek eredményeként 1980-ig mintegy 60 millió dollár értékű megtakarítás érhető el. Hetvenmillió forintot kapott az egri Finomszerel- vénygyár, amelyet a háztartási hütőgépkompresszorok és az 1600-as típusú léghengerek gyártásának növelésére fordítják. Több mint 75 millió forintos hitelben részesült az Agria Bútorgyár, így rövidesen korszerű, modern gépekre cserélik fel a gyár műszaki berendezéseit Tolna, Baranya és Fejér megyében több mint 200 ezer fogyasztót látnak el propán-bután gázzal a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pincehelyi üzemegységéből. A töltőállomáson évente 28 ezer tonna gázt használnak( fel a két és fél millió palack megtöltésére. (MTI Fotó: Bajkor József.) A Mátravidéki Fémművek 92 millió forintos kérelmét a közelmúltban hagyta jóvá a bank. Az Egri Ruhaipari Szövetkezet 9, az Egri Cipőipari Szövetkezet pedig 26,7 millió forintos hitelben részesült Megyénk élelmiszeripara több mint 180 millió forintot kapott. ßdni Is tudni kell 4' Kétség nem férhet hozzá: kérni nagyszerűen tudunk. Ez esetben azonban majd adni is kell. A hitelt ugyanis az utolsó fillérig vissza kell fizetni. Mégpedig azoknak a termékeknek az exportálásával — minőségben, mennyiségben egyaránt — amelyek gyártásának bővítésére kérték, illetve kapták a hitelt a vállalatok. S hogy ez minden tekintetben sikerüljön, ahhoz mindenek előtt arra van szükség — ahogyan a közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság is megállapította —, hogy a tervezett fejlesztések kifogástalan minőségben, és határidőre valósuljanak meg, valamint ugyancsak a terveknek megfelelően kerüljön sor a beruházások üzembe helyezésére is. És természetesen: az eddiginél is szervezettebb, fegyelmezetteb munkára, a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére. Mert különben mit sem ér a hitel, az új üzem, a korszerű gép És ezért már korántsem csak azok tartoznak felelősséggel, akik kézjegyükkel látták el a hitelkérvényeket, hanem azok a kollektívák is, akik nevében kérték, illetve akikre alapozva adta államunk a támogatást. Koós József Ennek a szőlőnek egyetlen magja sincs. Bár jó tulajdonságnak ennyi is elég lenne, ez a szőlő még más egyébbel is dicsekedhet. Messzire sem kell menni érte. Elég csupán a gyöngyösi főiskola kísérleti telepét felkeresni. Máris helyben vagyunk. ■ ■ P ■ Kinyílik a hűtőszekrény ajtaja és ott látjuk magunk előtt a szép fürtöket. Kissé szokatlan látvány a madzagon lógó szőlő a hűtőszekrény belsejében. A magyarázat sem várat sokáig magára. — Szeptember vége, október eleje az érés ideje. Ezért vagyunk kénytelenek most mar itt őrizni a fürtöket. Aki ezt mondta, dr. Krisz- ten György kandidátus, főiskolai tanszékvezető tanár. Majd elmondta a mag nélküli szőlő történetét is. A kísérletek kezdete elég régi időkre nyúlik vissza. Két fajtát keresztezett: a Thal- lóczy Lajosról el nevezettet a szultánszőlővel. A kiválasztás okát is megnevezte. Ugyanis a magyar származású szőlő nagy fürtű, nagy bogyójú, jól beérik a vesszője is. Míg a török származású fajta csak a meleg éghajlatot kedveli, ezért nálunk rendszertelenül terem és a vesszője sem érik be. De — magja nincs. Hazánkban tehát olyan szőlőt, amelyet mazsolának is lehet használni és frissen is azt a különleges tulajdonságot hordozza, hogy egy szem magja sincs, eddig nem lehetett biztonsággal ter- meszteni az eredeti fajta útján. B ■ ■ ■ — Mit tud az új szőlő? — Elég sok a jó tulajdonsága. A fürtjeinek a súlya átlagban hetven deka. De termett már egy kiló hatvan dekás fürt is. Tőkénként átlagban öt kiló szőlőt ad. A saszla után érik, de hamarabb, mint az Afuz Ali. — Hol érdemes termeszteni ? — Azt ajánlom, hogy a kiskertek tulajdonosai foglalkozzanak vele. — Miért csak ők? — Mert csak csemegeszőlő. Kipréselni, borrá érlelni nem kívánatos, mert erre kevésbé alkalmas. Csemege- szőlő. Bora aligha tetszene bárkinek. annyira más lenne a már megszokottól. Ez a szőlő étkezésre való, vagy friss állapotban, vagy mazsolának. Ezért sem felel meg a nagyüzemi gazdaságoknak, mert csak egy módon értékesíthető. Nem lehet úgy bánni vele, hogy „legfeljebb leszedjük kipréselni és borként értékesítjük”. Piacot találni pedig akkora mennyiségnek, amely a nagyüzemi keretek között, megtermelhető, aligha lenne könnyű feladat. Legalábbis egyelőre. ■ ■ ■ ■ Ennek az új szőlőnek még nincs neve. Arra vár még ma, hogy az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet a minősítését elvégezze. De ez sem megy máról holnapra, érthető okokból a minősítési eljárás évekbe telik. Ha az intézet kimondja a véleményét, az a kedvező megállapítás esetén garanciát is jelent, hogy csakugyan új fajta, tehát, úgy kezelendő, mint egy találmány. Amíg az intézet dolgozik, az új fajtát tulajdonképpen semmi és senki sem védi. Szabadalma még nincs. — Mi lesz ezzel a fajtával? — kérdeztük dr. Krisz- ten Györgyöt. — Írtam egy levelet Jerevánba, az örmény Szőlészeti és Gyümölcstermesztesi Ku* tató Intézetbe. Nekik ajánlottam fel az új fajtat tér-, illesztésre, véleményezésre. — Miért pont Jerevánnak? A — Ennek több oka te van. Az egyik: nagyon régóta figyelem a tevékenységüket- Tudom azt is, hogy az örmények altalaban jó! beszelnek franciául. Valami kis örmény vér az én ereimben is folyik. Aztán meg cirill- betűs írógépet nem tudok szerezni. Amit közölni akartam velük, azt magam fordítottam le franciára, és 'gépel tét nem sem kellett mással. A választ orosz nyelven kaptam meg. valószínűleg azért, mert nekik a latin betűs írógép okozhat gondot, (íven praktikus okok is közrejátszottak. A legfontosabb azonban: en ezt a szőlőfajtát jubileumi felajánlásként kezeltem. — Erkezett már valasz? — Igen. Várják a szőlőt. Most inár minden a hivatalos eljáráson múlik. Ennek te megvan a maga útja, módja. A levelet A. Sz. Po- goszján írta. ő közölte, hogy nagy kíváncsisággal várják a sima vesszőket. Ha minden igaz, nem kell már sokáig várni arra, hogy az új szőlőfajta megkezdje életútját Jerevánban. ■ ■ ■ ■ Korábban te folytattak már kísérletet nálunk mag nélküli szőlő honosítására. Úgy tetszik, dr. Kriszten György gyöngyösi eredményei célba értek. A végső szót a mi fajtakísérleti intézetünk mondja majd ki. Közbeeső állomás Jereván lesz. Ha most valaki azt kérdezi: hogyan juthat ő ehhez a mag nélküli szőlőhöz, válaszként arra biztatjuk, forduljon a szőlő „szülőatyjához”, dr. Kriszten Györgyhöz. G. Molnár Ferenc Modellgazdaság a homokháton mA modellgazdaság meghatározott és előírt viszonyok, illetve természeti és gazdasági feltételek alapján tervezett tipusüzem. Célja a kísérletezés és az elméleti feltételezések kipróbálása természetes körülmények között.. .** (Közgazdasági ABC) Jellegzetesen alföldi táj. A föld nagy része erre homokos, amely legjobb a zöldség- és gyümölcstermelésre. A hevesi homokhátnak — ahogy évszázadok óta nevezik ezt a vidéket —, szerves része az erdőtelki, a tenki határ is. Ezen az értékes földdarabon régi hagyománya van a zöldségkertészetnek. Az itt termő paprikát, paradicsomot és dinnyét messze földön ismerik. Kora tavasszal a primőröket, nyáron, egészen késő őszig pedig a szabadföldi zöldségeket viszik innen a piacokra és exportálják a külföldi országokba. Nem véletlenül esett tehát a választás az erdőtelki —tenki Szabadság Termelő- szövetkezetre, amikor a Mezőgazdasági és Élelmézés- ügyi Minisztérium a szövetkezetét zöldségtermelő, pon- tosábban zöldségmag-terme- lő modellgazdasággá nyilvánította. Mint modellüzem az idén zárja az első évet. Lőcsei Ferenc elnök íróasztalán számok, grafikonok és tervek sorakoznak. A sokféle feljegyzésből a jövő képe tárul elénk. — Az idén 456 hektáron termeltünk zöldségféléket — sorolja az elnök. — Főleg paprikát, paradicsomot, uborkát, dinnyét, káposztát, zöldbabot, másodvetésként pedig karfiolt és vöröskáposztát. Munkánk nem volt eredménytelen, hiszen október közepéig teljesítettük a zöldségtermelés idei tervét Mindez 20 millió forint árbevételt. jelent gazdaságunknak, ami a 130 milliós várható összbevételnek egy része. Sok zöldség termett tehát az idén. Amellett, hogy jelentős mennyiségű árut eladtunk a ZÖLDÉRT-nek, csaknem 300 vagon dinnyét, paprikát, zöldborsót és zöldbabot exportáltunk a HUN- GAROFRUCT útján Svédországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Csehszlovákiába. a Német Demokratikus. Köztársaságba, Lengyel- országba és a Szovjetunióba. — Mennyi zöldségvetőmagot termeltek? _ 38—40 mázsa paradicsom és 540 kiló hibrid - dinnyemagot, ami kétmillió forintot hozott szövetkezetünknek. A Kertészeti Kutató Intézettel együttműködve termeltük a rendkívül munkaigényes dinnyemagot, amely Hevesi futó néven került forgalomba. A zöldségmagvakat a Vetőmag Vállalat Országos Központjánál értékesítettük. Bár fogytán a munkaerő, de érdemes a magvakkal foglalkozni, mert szükség van rá és kifizetődő. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának javaslata alapján kidolgoztuk szövetkezetünk fejlesztési tervét — fólytatja Lőcsei Ferenc —, amely az V. ötéves terv végéig szól. 1980-ig a mostani 456 hektár helyett 557 hektáron termelünk majd zöldségféléket. Az adottságok ezt lehetővé teszik, ezért 73-ról 90 hektárra növeljük a zöldségve- tőmag-termöterületet. is. Különösen jelentős lesz a zöldborsó, az étkezési zöldpaprika, valamint a dinnyetermelés fokozása. Ennek megfelelően növekszik majd az áruértékesítés is. Csak egy adatot említek, amely hűen kifejezi ezt. Tavaly csaknem 43 ezer mázsa zöld • séget adtunk el a hazai es külföldi piacoknak, ez a mennyiség 1980-ra már megközelíti a 106 ezer mázsát. Mindez persze az árbevétel emelkedésében is megmutatkozik majd, miután az idei 20 millió az ötéves terv végére eléri a 34,7 millió forintot. A műszaki fejlesztést már lényegében tavaly megkezdték Erdőtelken. Az V. ötéves terv első évében 30 ezer négyzetméter alapterületű fűthető fóliatelepet létesítettek. Ezt az idén áprilisban helyezték üzembe, ahol palánta- és primőrtermeléssel foglalkoznak. A szántóföldi zöldségtermelés azonban sokféle gépet igényel. A kézi munkaerő csökkenésével a paradicsomot már helyben, géppel vetik és fokozatosan bevezetik a gépi betakarítást is, amelyhez a Csányi Állami Gazdaság kedvező tapasztalatait használják fel. Ügy tervezik, hogy a Hatvani Konzervgyárral és az Egyesült Tarnamenti Termelőszövetkezettel együttműködve Erdőtelek határában jövőre egy úgynevezett paradicsom-lévonalat építenek. Ott majd a konzervipari célra termelt paradicsomot, félkész állapotban dolgozzák fel és szállítják tovább Hatvanba. Megoldják a zöldségfélék öntözését te. Ehhez 30 milliós költséggel telepet létesítenek, amely 300 hektár zöldségtermő területet lát majd el vízzel. Miután ezen a vidéken kevés a csapadék, a hozamok növeléséhez elengedhetetlen az öntözés. A szövetkezet volt sóderbányájónak tavában levő vízmennyiség elegendő lesz ehhez. A tele1 építését még az idén meg kezdik. Az öntözéssel termelt étkezési pritamin és cecei paprikát a tőkés or-i szágokba exportálják. Bővítik a fóliatelepet is, további két hektáron, 14 újabb sátrat hoznak létre a tápkockás palánta- és a primőrtermelés fokozására. Ehhez tőkés importból egy 45 lóerős Holder-traktort vásárolnak, a hozzá tartozó munkagépekkel. Ezzel elvégzik a talajfertőtlenítést, a sorközi kapálást, illetve a beérett primőrök fólia alatti szállítását A modellgazdaság teljes kialakítására és vele együtt a műszaki fejlesztésre 1980- ig 49 millió forintot költenek, melyből 23,8 millió állami támogatás lesz. A többit a közös gazdaság saját fejlesztési alapjából biztosítják. A kertészetben a gépesítés mellett máris rendelkezésre állnak a jól felkészült üzemi szakemberek. Jelenleg nyolc növénytermesztő és hat öntözőgépész szakmunkás dolgozik. A foglalkoztatottak 90 százaléka pedig betanított munkás. ^z erdőtelki modellgazdá- ság tehát élen jár a zöldségtermelésben, melynek továbbra is nagy jövője lesz. A kedvező adottságok jól párosulnak a fejlesztési tervben meghatározott lehetőségekkel. Így megvan minden remény arra, hogy a gazdaság eredményesen közreműködjön a Minisztertanács által meghirdetett zöldségtermelési program megvalósításában. Mentusz Károly MWÜSŐS Q/j Ura. miveiuuer 13., vas»ru»p A magjaiesztett szőlő
