Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-11 / 265. szám
A nagyréttel hűlőházban Megtölteni sem könnyű Nem kell hozzá nagy képzelőerő: több mint kétszáz vagonnyi gyümölcs- és zöldségfélét bepakolni valahová, egyáltalán nem tartozik a könnyű feladatok sorába. Egyáltalán, honnan lehet ennyi kerti terményt összeszedni ? A nagyrédei Szőlőskert Tsz hűtőháza egyszerre 165 vagon árut képes magába fogadni. Amikor azonban arról érdeklődtünk, ebben az évben mit produkálnak, akkor Freestca Sándor elnök egészen más számokat mondott. A tervük 214 vagon volt, de ezt a mennyiséget legalább harminc vagonnal túlteljesítik, sőt még annál is többel. — A gazdaságunkat ért jégkár miatt kellett arra törekednünk, hogy minél többet teljesítsen a hűtőhá- zunk — magyarázta az elnök. Ha ez csak annyiból áll, hogy el kell határozni, akkor könnyű sétának tetszik a végrehajtás. De hát...! — A Hatvani Konzerv- gvártól kaptunk gyors segítséget — tudjuk meg. — A piros paradicsompaprikából ötven vagonnal, a fehérből tizennégy vagonnal vehettünk át tőlük. Azért is nagyon kellett a paprika, mert a markazi és a gyöngyösi tsz paprikáját teljesen elverte a jég. A szerződés szerint onnan várhatták volna ezt a zöldségfélét. Nagyon jól jött az is, hogy a jászszentandrási áfész a szerződött hét vagon paprikát » megtoldotta még három vagonnal. Összesen tizenöt gazdasággal kötöttek annak idején szerződést a különböző terményféleségekre, méghozzá úgy, hogy meghatározott mennyiségben állapodtak meg, illetve ügy, hogy a teljes termést átveszik tőlük. — Nem is fordult elő, hogy akár egykilónyi termést is visszautasítottunk volna — jegyzi meg Frecs- ka Sándor. De az is igaz, a szállítók is igyekeztek megtölteni a hűtőházat, mint a gyöngyöspataiak és a tarnaőrsiek meggyel vagy a demjéniek a meggyen kívül még cseresznyével is. A Csányi Állami Gazdaság pedig zöldbabbal látta el a rédeieket. Persze, mindehhez a tárgyalások sora is kellett, hiszen a piac törvényei sem hanyagolhatóak el. ■ Amikor ott jártunk, a hűtőházban a karfiol adta a legtöbb munkát. Tisztították, rózsákra bontották, főzték, majd utána fagyasztották ezt a kerti terményt az asszonyok. A két műszakban összesen 120 személy szorgoskodik a hűtőházban. A Kállai Éva, a November 7. és a Dózsa brigád tagjai a termelésben tevékenykednek, a tmk-soknál pedig a Kilián és a Bánki brigád szorgoskodik a szocialista cím birtokában. A jubileumi vetélkedőben a Kilián a második, a Dózsa brigád pedig a harmadik helyet szerezte meg. Ha már a hűtőházról van szó, ezt se hallgassuk el. A szocialista % brigádmozgalom eredményeire, terjeszkedésére egyébként is büszkék a közös gazdaságban a vezetők is, a tagok is. A málna osztályozásán is fáradoztak meg majdnem húszán, ahogy a belföldi szállításokat is kereken tízen készítették elő. Hogyan is folyik az értékesítés? — Az exportot a Magyar Hűtőgépgyár bonyolítja le — mondta Kivés János, a hűtőház vezetője. — A terményeink negyven százaléka megy külföldre, főként a nyugati államokba. A belföldi értékesítés teljesen a mi gondunk. — Kikkel építettek ki kapcsolatot a hazai fogyasztók közül? — Elsősorban a megyénk minden kereskedelmi szervével, méghozzá közvetlenül, tárgyalások útján. A célunk az, hogy Heves megyének juttassuk a legtöbb terméket, de a Jászságba is szállítunk, oda, ahonnan beszerezzük a nyersanyagot. A Magyar Hűtőipar Budapesti Gyára is jelentős vevőnk a belföldi piacon. A legnagyobb tételeket jelenleg a hűtőházban a paradicsompaprikából készített kocka adja, összesen 31 vagonnal, a zöldborsó és a málna egyaránt húsz vagont tsz ki, a meggy, a cseresznye és más bogyós pedig nyolc vagonnal vár szállításra. Az igazság azonban az, hogy nem lehetne olyan sok, ami elég lenne a hűtött árukból. Gyorsan mondják a kivételt is, az pedig a tasakos lecsó. A lecsó? Csodálkozhatunk. ■ Amikor a hűtőház gazdasági jelentősége felől érdeklődtünk, a tsz elnöke többek között azt is említette, hogy lehetővé teszi a szövetkezeti gazdák állandó foglalkoztatását. A már megnevezett brigádokon kívül a növénytermesztők közül is dolgoznak ott húszan-hu- szonöten. A szövetkezet egész termelési értékének tekintélyes részét, nagyjából a harmadát adja az évi nyolcvanmilliójával. A beruházás ugyan sok gondot okozott, mint minden beruházás, a már elkészült hűtőház üzemeltetése is rengeteg faradozással jár együtt, de közhasznú üzemeltetését a lakosság ellátásában betöltött szerepe is bizonyítja. Az más dolog, hogy egy ilyen jégverte év, mint amilyen az idei is, még a megszokottnál is több álmatlan éjszakát okoz, még több sóhajt fakaszt, de hót őket annak idején senki meg nem kérdezte, hogy mit szólnának egy kis jéghez. Hogy a hűtőház az éves termelésiérték-tervét több mint harminc vagonnal még túl is teljesíti, ez önmagában is sokat mond. Mindenekelőtt azt, hogy a szorgalomban, rátermettségben, lelkiismeretességben nincs hiány Nagyrédén. G. Molnár Ferenc Komplett kórházak exportja A Medicor Művek a jövőben fokozza a komplett kórházak, komplett rendelőintézetek és laboratóriumok exportját mind a szocialista, mind a tőkés piacra, de a kisebb szériájú vagy egyedi orvosi műszerek, berendézé- sek kivitelét is bővíti, elsősorban a partnereivel kialakított közös fejlesztések és gyártási kooperációk útján. A gyár az idén már eddig többet exportált mint tavaly az egész évben, s a jövő évi még nagyobb exportterv 60 százalékát már magánjogi szerződésekben lekötötte. A szocialista piacra az idén első ízben szállítottak komplett poliklini- kát, 600 ágyas létesítményt, egy szovjet vaskitermelő kombinát lakótelepére került. Azóta újabb ajánlatot tettek szovjet partnerüknek, s lengyel, bolgár és NDK- beli vállalatok is bejelentették igényüket a magyar komplett kórházakra. A tőkés országok közül eddig Peruba szállítottak kórházat, Nigériában egy 21 millió dollár értékű szerződés alapján 1979-ig készül el egy teljesen magyar berendezésekkel felszerelt egészség- ügyi létesítmény, s a Medicor nemrég ajánlatot küldött Ecuadorba is. Répcelak! patronok Befejező szakaszába lépett a Répcelaki Szénsavgyár új patrontöltő üzemének építése. Az új üzem része _ a hazánk fontos természeti kincsét feldolgozó gyár évek óta tartó nagyszabású rekonstrukciójának, amelyre 1970 és 1980 között összesen 580 millió forintot fordítanak. Ennek eredményeként korszerű technológiát honosítanak meg, gépesítik a kiegészítő tevékenységeket is, növelik a biztonságot. Az üzem teljesen átalakul, korszerűvé válik, hatékonyabban hasznosítja a természetes széndioxidot. Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberért v. A másik egri internacionalista, aki a polgárháború idején komoly politikai munkát fejtett ki: Németi Lajos volt. Mint az egri 60. gyalogezred tizedese került 1914-ben az orosz harctérre, ahol 1915-ben fogságba esett. Az Októberi Forradalom idején Verhoturijában élt és a hadifoglyok helyi forradalmi bizottságának egyik szervezője volt. Első harcaikat a környező falvakat dúló bandákkal vívták. Moszkvába küldtek az 1918 májusában megnyílt első agitá- torképzö iskolába. Tagjaiéit az 1918. március 24-én megalakult Magyar Kommunista Csoportnak és munkatársa a csoport Szocialista Forradalom c. lapjának. Az agitátorképző iskola 90 magyar hallgatója közül 15- er) vállalkoztak a megszálló csapatok közötti illegális tevékenységre. Karikás Frigyes — a 39-es dandár politikai tisztje 1919-ben — jól beszélt németül és ő a megszállók között végzett eredményes munkát. A másik csoport a frontvonal mentén, vagy annak közelében dolgozott, mint Németi Lajos is. Az volt a feladata, hogy a hazatérő hadifoglyok közt felvilágosító munkát végezzen, másrészt önkénteseket toborozzon a súlyos harcokat vívó Vörös jftadsereg számára. Németi elvlárs egy fontos vasúti csomópontra, Vjazmába került. ,Az ilyen agitátor eszköze az élő szón kívül a csoport által rendelkezésére bocsátott újság és röpcédula volt. Az agitátoroknak a munkáját a szovjethatalom minden tőle telhető módon támogatta, mert fontosnak tartotta tevékenységüket. A szovjet kormánynak komoly érdeke fűződött ahhoz, hogy a hazatérő hadifoglyok otthon agitál ót fejtsenek ki a háború tovább folytatása ellen, ami mind a polgári lakosság, mind a katonaság közt szinte járványszerűen terjedt. A hazatérő hadifoglyok azonban nemcsak ezért agitáltak. Szemtanúi voltak a földosztásnak, az üzemek és bankok államosításának, és a forradalomnak ezek a vívmányai rendkívüli hatást gyakoroltak a zömében szegényparasztokból és üzemi munkásokból álló hadifoglyokra. Otthon hasonló célok eléréséért is agitáltak, és könnyű volt őket a forradalmi eszmék számára megnyerni. Jól látta ezt Lenin, aki erre többször is rámutatott. Németi elvtárs munkájáról állandóan tájékoztatta a Magyar Kommunista Csoport vezetőségét. Ezeknek a leveleknek zömét (kilencet) eredeti példányán a moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézet központi pártarchivumában őrzik. A leveleket Mile György közli a Párttörténeti Közlemények 1967. 3. számában. A levelek tartalma érdekes fényt vet ezeknek az agitátoroknak a tevékenységére, problémáira, a hazatérő hadifoglyok gondjaira, elképzeléseire, stb. Ép- pén ezért érdemes egyikmásik levélből néhány sort ismertetni. 1. számú levél Vjazma, 1918. június 24. Elvtársak! 19-én (szerdán) reggel érkeztem meg ide a vjazmai állomásra, ahol éppen invalidus (hadi) foglyok szállítmánya állott. Az itt eddig működő Kertész és Szabó elvtársak felkeresve, újságokat és röpiratokat véve magukhoz, azonnal munkához láttunk. Kocsiról kocsi-, ra jártam, miután csoportosítani őket igen nehéz, mert sok az olyan, aki nehezen hagyja el a vasúti kocsit. Mindenütt sikerült magyar hazatérőre találnom, akik között kocsinként megfelelő mennyiségű újságot és röp- iratot osztottunk ki és mindenütt egy vagy több személyhez kisebb-nagyobb beszédeket intéztem. A munka bőséges ... Hétfőn, 17-én haladt át az első egészséges hadifogoly-szállítmány, amely Moszkvából indult és tegnap, 23-án (vasárnap), a második, akik között sikerült gyűlést tartottam. A hangulat közöttük igazán forradalmi. Eltekintve, hogy másfél órán keresztül tartó beszédem alatt senki sem zavart meg közbeszólásával és beszédem a jelenlevő 120 —150 magyar legőszintébb helyeslésével találkozott, még a leghiggadtabb emberek is kijelentették, hogy „csak fegyvert adjanak a kezünkbe, majd megmutatjuk mink, hogy nem vagyunk buta parasztok”. Az pedig különösen az egészségesek között, egybehangzó elhatározás: „Nem megyünk többet a frontra!” Békés megyei parasztokkal beszéltem, akik mint elhatározott szándékukat jelentették ki, hogy úgy tesznek, mint 1916-ban az aratósztrájk alkalmával; leégetik a termést, de mégsem fog abból a magyar és német burzsuj enni...” 5. számú levél. Vjazma, 1918. július 20. Elvtársak! E sorok átadója Aszatu- roff Armenak orosz elvtárs, aki még nemrég hadifogoly volt Mezőhegyesen és elég jól beszél magyarul. Itt érdekes eseményeket mondott el. Ha idejük van kérdezzék ki. mert lehet, hogy nemcsak érdekes, de értékes, fontos dolgokat is megtudhatnak tőle. Pór elvtársat várom ide. A kommunista csapat számára 23 elvtársat innen valószínűleg magával vihet.” A sajtvásár után Az elmúlt hetekben a szokásosnál lényegesen több vaj és sajt fogyott az üzletekben — sikere volt az ár- engedményes vásárnak. De vajon minek köszönhettük az alacsonyabb árakat? Egyszerű a válasz: az iparnak nagyok voltak a készletei, időszakos árcsökkentéssel igyekezett a romlandó árutól megszabadulni. A fogyasztók természetesen örültek ennek. Ám, ha végiggondoljuk a dolgot, mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Mert a kedvezőbb árak országos gondokat is jeleznek. Nem csekély állami támogatással sikerült a tejtermelést fokozni, s most, hogy rendelkezésre áll a fehérje- és vitamindús egészséges ital, meg kell teremteni elfogyasztásának feltételeit. Bármilyen furcsán hangzik, de így van. hiszen eredeti, folyékony állapotában csak egy töredékét fogyaszthatjuk el. Készül nálunk több mint negyvenféle sajt — az árjegyzék szerint. A gyakorlatban jóval kevesebb van forgalomban ; kisebb üzletben egy-két félét, nagyobb áruházban nyolcat-tízet kínálnak. S azok is milyenek?! A műanyag tömlőbe csomagolt ömlesztett sajtokat ízük szerint alig tudjuk megkülönböztetni, de az ementáli, a trappista, az eidami és a többi régi márka is többé-kevésbé elvesztette jellegzetességeit. Hasonló a helyzet a többi tejtermékkel is. A tejföl, a túró, a vaj, a joghurt határainktól keletre vagy nyugatra, északra vagy délre szinte mindenütt ízesebb, mint nálunk. Alighanem ez a magyarázata, hogy alig akad ország Európában, ahol olyan alacsony lenne az egy lakosra számított fogyasztás, mint nálunk. Igazságtalanság lenne a tejiparnak csupán a hibáit felróni és hallgatni a sikereiről. Mert sikert arattak az újabb készítmények: a gyümölcsös joghurtok, az ízesített krémtúrók, a francia li- cenc alapján készülő joghurthabok és a napokban megjelent tartósított tej is, amelyet hat hétig tárolhatunk szobahőmérsékleten. Éppen ezek az újdonságok bizonyítják: kelendőek a tejtermékek, ha jellegzetes, jó ízűek, változatlan a minőségük. És igazságtalanság lenne mindent csak az ipartól kérni számon, hiszen a forgalmazásnak olyan elemi részét sem sikerült eddig mindenütt megoldani, mint az iskolai tejárusítás. Pedig termelők, kereskedők, pedagógusok, szülők, úttörőcsapatok, társadalmi szervek próbálkoznak vele már hosszúhosszú évek óta! A vendéglátás sem teszi meg a tőle telhetőt. Az unalmas és zsíros pörköltek, sültek minden rendű és rangú étterem étlapján megtalálhatók, de például sajtos fánkot, tejszínes almahabot, juhtúrós lángost, vagy — hogy egyszerűbbet, köznapibbat mondjunk — túrógombócot soha, vagy csak ritkán kínálnak. Nem kétséges: mindenekelőtt a tejiparnak kell stabilan jó minőségű termékeket előállítania a jelenleginél nagyobb választékban. És nemcsak azért, hogy elfogyjon a tej, amit a gazdaságok megtermelnek, hanem azért, hogy az ország népe egészségesebben, korszerűbben táplálkozhasson. A sajt vásár után is. (g. zs.) November 30-ig Felkészül a kereskedelem a télre Az idénynek megfelelően választékos és a továbbra is bőséges napi ellátás mellett a kereskedelem a téli és a kora tavaszi zöldség-gyü-* mölcs ellátásra készül. I Németi Lajos Németi elvtárs november 7-ig végezte ezt a munkát és ekkor Moszkvába ment. Részt akart venni azon a konferencián, amit a Magyar Kommunista Csoport a vidékről érkező agitátorok tájékoztatására hívott össze. A konferencián azonban már nem vehetett részt, mert a Magyar Kommunisták Csoportja október 24-i és november 4~i konferenciáján elhatározták a hazatérést, és a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítását. Öt is hazatérésre szóló utasítás várta. Négyén indultak együtt, de útközben szétszóródtak és kalandos utazás után érkeztek haza. Részt vett a KMP megalakításában és mint futár, másfél órán át referált Leninnek a magyar helyzetről. Dancza János A Belkereskedelmi Minisztérium, összesítve és felülvizsgálva a megyei tanácsok tárolási áruszükségletét, azt megfelelőnek ítélte. Az 1977/78. évi ellátásra országosan 27 216 vagon — ebből Budapesten 8300 vagon — zöldség es gyümölcs tárolását tervezik. Burgonyából több mint 15 ezer vagon, zöldségfélékből 5150 vagon, almából mintegy ötezer vagon a tárolási előirányzat. A tervezett meny- nyiség 3600 vagonnal több annál, mint amennyit tavaly ugyanebben az időszakban értékesítettek. A múlt évben a tárolt áruk forgalma mind mennyiségben, mind összetételében ki- elégu "te a lakosság keresletét, így az annál 15 száza- lét-kcl magasabb előirányzat teljesítésével a szükségletet megnyugtatóan fedezni tudják. A téli tárolás sarkalatos pontja a minőség — s ez jelenleg kedvező. A tárolás a befejezéséhez, közeledik, az előírás szerint ugyanis a kereskedelemnek november 30-án már rendelkeznie kell a télire, a tavaszra szükséges készletekkel, amelyek többsége már biztonságban van. Miután változatlan követelmény, hogy minden fogyasztásra alkalmas árut fel kell vásárolni, — s a termelői piacon a kínálat meg is van — minden bizonnyal a tervezettnél több áru, főleg burgonya, karfiol, fejes káposzta, sárgarépa, gyökér és téli alma kerül a tárolókba. Mindez biztosíték a lakosság kiegyensúlyozott ellátásához, a jövő évi új termésű zöldségfélék megjelenéséig. (MTI) , NéflWB4 Q 1977. november 11.« seaiejfc J
