Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
Felemelkedésünk záloga: barátságunk a Szovjetunióval Díszünnepség Egerben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60, évfordulóján Hatvan esztendővel ezelőtt igazi vörös nap ragyogott fel Oroszország fölött és sugárzása, fénye a föld legsötétebb pontjaira is elhatolt. Az újkor hajnalát 1.917. november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének évfordulóját ünnepli ma a haladó világ. Eger város és a megye dolgozói tegnap este a Gárdonyi Géza Színházban rendezett díszünnepségen emlékeztek meg a nagy forradalom 60. évfordulójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei és Eger városi Bizottsága, Heves megye Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága által rendezett díszünnepség, a szovjet és a magyar himnusz hangjaival kezdődött, majd Csapó János színművész Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal című versét szavalta. Ezután dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtör- téne’mi jelentőségét, hatását egész földkerekségünk életére, majd köszöntötte a díszünnepségen részt vevő munkásokat, termelőszövetkezeti tagokat, a szocialista brigádok tagjait, szocialista értelmiségünk képviselőit, a veteránokat, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosait, a megyei, a városi, a járási, a város környéki, községi és üzemi párt-, állami, társadalmi szervek vezetőit, az évforduló alkalmából kitüntetetteket, megyénk egész lakosságát. A megyei és a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjait, az elnökség valamennyi tagját. Ezután felkérte Schmidt Rezsőt, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a városi pártbizottság első titkárát ünnepi beszédének megtartására. Schmidt Rezső ünnepi beszéde Bevezetőben a következőket mondotta: — Szerte a világon most száz- és százmilliók gyűlnek a vörös zászlók alá, vágy gyülekeznek illegális összejöveteleken, hogy igaz szívvel köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, azt a napot, amely új értelmét adta e szavaknak: szabadság, nem- zetközlség. A petrográdi .munkások, a matrózok, a bolsevikok egy új korszak katonái voltak. A nagy forradalommal megszűnt az imperializmus egybefüggő láncolata és ott, ahol a legsötétebb volt az elnyomás, a zsarnokság, ott győzött elsőként a világon a proletár- forradalom. A mélyről indult szovjet nép öntudatosan és büszkén dolgozik a kommunizmus építésén. Igaz hittel és internacionalizmussal vallja a vi- lágszabadsgg eszméjét és e nemes eszme ölt testet mindennapjaink bel- és külpolitikájában. A Szovjetunió lé-' te és erősödése biztosítéka a világbékének. A szocialista világrendszer országainak biztató támasza, a még rabságban élő népeknek éltető reménye, a Szovjetunió. Tizenhét októberének igazságát senki és semmi sem „vonhatja vissza” többé, 1917 Petrográdjának matrózai, munkásai, a szocialista hatalom megteremtésével egy háborútól fenyegetett világ békéjének legfőbb bázisa, országát alapozták meg. 1917 óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a társadalmi haladás ügye egymástól elválaszthatatlan. Nincsen olyan haladó forradalmi mozgalom, amely ne 1917- tői kapna ösztönzést. Az októberi forradalom tanulságai nemzetközi érvényűek, Lenin szerint ez elsősorban azt jelenti, hogy annak, ami Oroszországban végbement, minden más országban meg kell ismétlődnie. Az oroszországi proletárforradalom tapasztalatai ugyanakkor azt is jól példázzák, hogy a munkásosztály harcának mindenütt megvannak a maga sajátosságai, amelyek a forradalom győzelemre vitelénél, azt követően a szocializmus felépítésénél mindenképpen figyelembe kell venni. Mindenesetre ilyen kérdés a hatalom jellege. Az októberi forradalom igazolta a klasszikusoknak azt a tételét, hogy minden forradalom alapkérdése a hatalom kérdése. Az 1917- es Októberi Szocialista For- sadáJom a munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát eredményezte. A II. világháború után megszületett szocialista országok mindegyike Október útján — bár az adott körülményekből következően viszonylag békésen —, a proletárdiktatúra útján jutott el a szocializmushoz. Feltehető, hogy a jövőben újabb és újabb formákat hoz létre a szocialista forradalom. Változhatnak a hatalom, az állam, a kormányzás formái. Nyilvánvaló azonban, hogy a társadalmi viszonyok minőségi változása akkor következik be, amikor egy adott országban a kapitalizmust szükségszerűen felváltja a szocialista társadalmi rend. Azt azonban jól kell látni — a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdag tapasztalatai ezt bizonyítják —, hogy a hatalmat annak meghódítása után meg is kell tudni védeni. A történelemben az uralkodó osztály még sohasem mondott le önként osztályuralmáról. A munkásosztálynak és szövetségeseinek készen kell állniok arra, hogy minden szükséges eszközt alkalmazni tudjanak a dolgozók vívmányainak és érdekeinek megvédésére. Az októberi fordulatot egy üj típusú proletárpárt hajtotta végre Ez kétségtelenül az októberi forradalom legfontosabb vonása. Ma már számos olyan párt van, amelyek miután végrehajtottál! a szocialista forradalmat, a szocializmust építik országukban. Ez már önmagában véve is fényesen bizonyítja Október tanulságának, a proletárpárt lenini koncepciójának egyetemes jelentőségét. A Nagy Október tanulságait felhasználva a II. világháború után, a szocialista forradalom Európa és Ázsia több országában viszonylag széles osztálybázison győzedelmeskedett. Több fejlett tőkés országban, ahol reális közelségbe került a hatalom meghódítása, a kommunista pártok ma minden olyan társadalmi erő megnyerésére törekednek, amelyek érdekeltek a monopóliumok uralma ellen, a demokratikus vívmányok védelme érdekében vívott küzdelemben. Az októberi forradalom egyik legfőbb vonása a proletár internacionalizmus. A forradalom és az internacionalizmus fényes megnyilvánulása volt, hogy a belső feltételek érlelődése, a szovjethatalom létrejöttének hatására több országban győzött a proletárforradalom. Az internacionalizmus megnyilvánulása volt az is, hogy a szovjethatalom létrejöttében és megvédésében részt vettek Dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára ünnepi megnyitóját tartja (Fotó: Szántó György) a világ munkásainak és parasztjainak legjobbjai. Ez volt a munkásmozgalom legnagyobb internacionalista tette, a proletár internacionalizmus élő, forradalmi példája. Az orosz bolsevikok, a párt minden tettét áthatotta a világ munkásai iránt érzett internacionalista felelősség. Az októberi forradalom győzelmének eredményeképpen napjainkban az internacionalizmus magasabb szintre emelkedett, az eltelt 60 év alatt tartalmában tovább gazdagodott, alkalmazási köre kitágult, megnyilvánulási formái változatosabbak _ lettek. Napjainkban, amikor bővült" az antiimperialista és a forradalmi harcban részt vevők száma, döntő jelentőségűvé vált az internacionalizmus osztály jellege. Ezután a leninizmus győz;- tes harcát méltatta az előadó, majd így folytatta: — Az imperialista uralom láncának akkori áttörése nélkül, a szovjetek országa, a szocializmus építésének első tapasztalatai nélkül nem alakulhattak volna ki azok a mai új, és kedvező körülmények, amelyek elősegítik a társadalmi haladást, a szocializmushoz, a kommunizmushoz vezető úton. A Nagy Október hatása világméretekben ma legvilágosabban abban nyilvánul meg, hogy erősödik a világforradalom folyamatának három fő áramlata: — szüntelenül erősödnek a szocializmus országai; — fejlődik a tőkés országok kommunista és munkás- mozgalma; — szélesedik a nemzeti felszabadító mozgalom. 1917—1945 között a Nagy Október eszméi még csak egyetlen országban, a Szovjetunióban valósultak meg. Több évtizedes nagyszerű munka és küzdelem árán a 70-es évek elejére a Szovjetunió népei befejezték a fejlett szocializmus felépítését és hozzáfogtak a kommunizmus alapjainak lerakásához. A fejlett szocializmus felépítése és a kommunizmus építésére való áttérés október eszméinek cáfolhatatlan diadala. A továbbiakban a Szovjetunió példátlan hősiességéről, teremtő erejéről, arról a nagy útról szólt Schmidt Rezső, amelyet a Szovjetunió tett meg a kapitalizmus világuralmának áttörésétől addig, hogy a valóságos szocializmus leghatalmasabb és legnagyszerűbb országává, a szocialista világrendszer bástyájává és pillérévé, korunk társadalmi haladásának élcsapatává vált. Nem véletlen hát, hogy a Szovjetunióhoz való viszony, olyan tükör ma, amely világosan és csalhatatlanul megmutatja korunk politikai pártjainak és politikusainak igazi arculatát. A II. világháborút követő években október eszméi több európai, ázsiai, sőt egy latin- amerikai országban is győzedelmeskedtek, bizonyítván ezzel az oroszországi forradalom nemzetközi érvényét. A szocializmus térnyerésére jellemző, hogy Október után az emberiség 9 százaléka, a világrendszer létrejötte után és napjainkban immár az emberiség 33 százaléka él az új társadalmi viszonyok között. A szocialista világrendszer országai többségükben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Takácsa és a varsói szerződés keretében egyeztetett politikájukkal erősítik a szocializmus általános pozícióit, nemzetközi térhódítását,.;Á Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében levő tagállamok a föld területének 26 százalékán tevékenykednek és a világ lakosságának 33 százaléka él ezekben az országokban. Itt állítják elő a világ ipari termelésének több mint 40 százalékát, s nemzeti jövedelmük valamennyi ország nemzeti jövedelmének az egyharmadát alkotja. A mai világban a társadalmi haladás vezető ereje a valóságos szocializmus. A szocialista világ rendszerként létezik, nélküle és még kevésbé ellenére nem oldódik meg és nem oldható meg egyetlen világprobléma sem földünkön. Schmidt Rezső ezek után így folytatta: — 1917 óta hatalmas fejlődésen ment keresztül a tőkés országok kommunista és munkásmozgalma is. Az októberi forradalom után, annak ösztönzésére és annak példáját követve sorra alakultak meg a kommunista pártok, amelyek száma ma már 90. és taglétszámuk meghaladja az 50 milliót. Ezek a pártok számos fejlődő országban a belpolitika nem lebecsülendő tényezőjévé, néhány fejlett tőkés Országban pedig össznemzeti erővé váltak. Sok országban annyira megszilárdították pozícióikat, hogy közel kerültek a hatalomhoz. Az enyhülés, az európai béke és biztonsági konferencia létrejötte, s a szocialista világrendszer léte lehetővé teszi a testvérpártoknak, hogy kidolgozott stratégiájukkal összhangban, békés és demokratikus úton valósítsák meg a tőkés társadalom felszámolását és teremtsék meg a szocializmust. A mai világban az egykori gyarmatok és félgyarmatok népei mind határozottabb lépéseket tesznek azért, hogy véglegesen megszabaduljanak .az imoerializmus befolyásától A nemzeti felszabadító mozgalom, az el nem kötelezett országok csoportja tos runk egyik fontos nemzeti és társadalmi áramlatát alkotja az antiimperialista harcban. Az októberi forradalomig az államok közötti ellentétek megoldásának alapvető eszköze a háború volt. A szovjet hatalom első tette ezzel szemben a lenini békedekrétum volt. amely tartalmazta az igazságos és egy egyetemes békéért vívott harc programját. Lenin a tőkés világhoz fűződő viszony elveit a békés egymás mellett élés koncepciójában fogalmazta meg. Október óta a békés egymás mellett élés lenini elve a szocialista világrendszer külpolitikájának alapelvévé vált. A Szovjetunió, a szocialista országok kitartó békepoliti- Rája nyóThán áz 1917-ben még távolinak tűnő célok, a világbéke fenntartása, a békés egymás mellett élés térhódítása, realitássá váltak. Befejezésül arról szólt az ünnepség előadója, hogy a magyar nép, s köztük megyénk dolgozói is kezdettől fogva rokonszenveztek a Nagy Október eszméivel. A forradalmat követően mintegy 100 ezer, köztük 140 Heves megyei internacionalista harcos küzdött a szovjet hatalom megvédéséért. Az ország belső ellentmondásainak talaján kifejlődő, az októberi forradalom hatására felerősödő népmozgalom 1919 tavaszán elvezetett a Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséig, amikor a magyar munkásság az oroszországi példát követve elsőként lépett a győztes orosz proletariátus nyomdokaiba. Az első magyar proletárdiktatúrát a belső ellenséggel szövetkezett imperialista túlerő még le tudta verni. Népünk legjobbjai a Horthy-fasizmus évei alatt Október élő példájából, a Szovjetunió létéből erőt merítve, harcoltak az ellenforradalmi rendszer megdöntéséért. 1944 őszén, 1945 tavaszán a Nagy Október fiainak segítségével újból megnyílt annak lehetősége, hogy rálépjünk az 1919-ben elkezdett útra. Az elmúlt három évtizedben az eredményesen megvívott szocialista forradalom, a szorgalmas munka eredményeként leraktuk a szocializmus alapjait, s jelenleg már a fejlett szocializmus építésén munkálkodunk. Szűkebb hazánk, Heves megye története és fejlődése is sok szállal kötődik a világot átformáló eszméhez, szülöttéhez, a Szovjetunióhoz. 1944 őszén a felszabadító szovjet hadsereg megyénk dolgozói számára is meghozta a régen várt szabadságot. A felszabadító harcokban csupán Egerben több mint 300 szovjet katona áldozta életéi. A szovjet nép fi nemcsak vérüket hullatták megyén^ felszabadításáért, hanem a békés építő munkád ban is segítenek gépeikkel, berendezésekkel, technológiával, és segíti, hogy a hajdan agrár jellegű megye fejlett iparral rendelkezzék. Megyénkben nincs olyan ipari üzem, termelőszövetkezet. ahol a szovjet segítség nyomai ne volnának kézzelfoghatóak. 1954-ben az Eger—demjéni olajmezők feltárása szovjet fúróberendezésekkel, erőgépekkel indult. A Gagarin Hőerőműben Magyarországon először helyeztek üzembe 200 MW-os szovjet turbinát. Rendkívül jelentős az a szovjet támogatás, amelyet jelenleg két országos jelentőségű beruházásunk kap. A Szovjetunió iránti állandó mélyülő testvéri barátságunk nagyszerű példája, hogy a csepeliek felhívása nyomán megyénk szocialista brigádjai a 60. évforduló tiszteletére szintén jelentős vállalásokat tettek és azokat számos üzemünk határidő előtt teljesítette, vagy túlteljesítette. Testvérkapcsolataink ápolásában kiemelkedő jelentőségű az 54 MSZBT-tagcso- port munkája, amelyek közel 50 ezer dolgozót tömörítenék. Tagcsoportjaink eredményesen népszerűsítik a Szovjetunió népeinek életét és kultúráját. A megyei magyar- szovjet kapcsolatokban 1969 óta új szint jelent meg, a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal való testvéri együttműködés. Jelenleg már 21 gazdasági, kulturális egységünknek, helységünknek, testületünknek van kapcsolata Csuva- siával. Az elmúlt napokban a 6Q. évforduló jegyében megrendezett Csuvas Tudományos és Kulturális Napok is az egyre bővülő együttműködés szép példái tanúsítják. A Szovjetunió és benne a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és Heves megye között eddig kialakult kapcsolatok gazdag hagyományai jó alapot adnak az együttműködés további gazdagításához. Tisztelt Ünneplő Közönség t A magyar nép —• benne megyénk dolgozó népe is — céltudatosan és eredményesen munkálkodik a fejlett szocialista társadalom felépítésén, bizakodva néz a jövőbe. Erőit meghatványozza, hogy barátja és szövetségese a szovjet nép, a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Népünk jól tudja: mindaz, amit a felszabadulás óta elértünk: a szocialista építőmunkánk sikerei, eredményei, pártunk és államunk nemzetközi tekintélyei, szerény, de aktív részvételünk a nemzetközi politikai életben nem választható el a magyar—szovjet barátságtól. A Szovjetunióval való barátság és együttműködés számunkra a nemzeti felemelkedés záloga, hűség á marxizmus—leninizmushoz, a szocializmushoz, a békéhez, a népek felszabadításának ügyéhez, és megnövekedett erő az imperializmus elleni harchoz. Éljen november 7., a világot formáló Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója! Éljen és viruljon a szovjet és a magyar nép .megbonthatatlan testvéri barátsága! Éljen a nemzetközi proletariátus és a béke! — fejezte be ünnepi beszédét Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára. A nagy tapssal fogadott beszéd és dr. Sipos István zárszava után az Internaciö- nálé hangjaival ért véget a díszünnepség első része. Szünet után az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek irodalmi műsora — amelyet Szakonyi Károly állított össze és Sallós Gábor J ászai- iijas rendezett — nyújtott maradandó élményt a dísz- ünnepség résztvevőinek. .