Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

MVSAAAAAA/VSAA/^AAAAAAA^S^A^Ä^A/^AA/^AAAAÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ J < \ Péntek esti külpolitikai kommentárunk: j A Moncloa-paktum 5 SPANYOLORSZÁG MAS — még önmagától is kü­Í ' lönbözik. Tavaly született az idegenforgalmi jelszó, amely kétségkívül ismét Hispániára irányította a turisták fi­gyelmét. Van a reklámmondatban sok igazság, politikai értelemben is. Ki hitte volna akár néhány hónappal ezelőtt, hogy létrejön a spanyol pártok megállapodása, a Moncloa- paktum a gazdaságpolitika1 közös kimunkálására? Sokan és okkal-joggal úgy fogalmaznak: az egyezmény nemcsak Sua.■;* kormányfő kompromisszumos készségének a dia­dala. hanem a spanyol kommunisták realitások iránti érzékének is bizonysága, s vitathatatlanul hozzájárul népszerűségének fokozódásához. Mindenesetre tény, hogy az új összetételű parlament­ben mindössze egyetlen ellenszavazattal — egy baszk képviselő voksával — elsöprő többséget kapott az egyez­tetett gazdaságpolitika, amely viszont rideg fogadtatás­ban részesült a szakszervezetek részéről. Csupán a kom­munisták irányításával működő munkásbizottságok mutat készséget a megegyezés támogatására. Az anarchista ízű CNT és a szocialista irányzatú UGT nem fogadta el a megállapodást. AZ UGT ELSŐSORBAN AZT KIFOGÁSOLJA, hogy 1978-ra 22 százalékban szabták meg a béremelések felső határát — előreláthatóan ez felel meg a várható inflációs rátának —, ami véleményük szerint a bérből és fizetés­ből élők helyzetének további romlását vonja maga után. Suarez miniszterelnök — most már a megállapodás birtokában, s attól kétségtelenül biztonságosabb honi háttérrel — most ismét Nyugat-Európában tárgyal Spa­nyolország közös piaci felvételéről. Bonnban Schmidt kancellár a nyugatnémet kormány nevében fenntartás nélküli támogatásáról biztosította (Madrid belépési szán­dékát. Nem kétséges, hogy Brüsszelben az EGK hason­lóan fogadja Suarez kérelmét, önmagában azonban a kedvező fogadtatás nem oldja meg a spanyol gazdasági élet nyomasztó gondjait: a munkanélküliséget, az inflá­ciót, a beruházási pangást és a termelésben tapasztal­ható visszaélési folyamatot. SOKAN A MON CLO A -PA KTUMOT csodaszernek tartják. Ügy tűnik azonban, a spanyol pártok egyezsége kényszerű kompromisszum, amely csupán laza kereteket nyújt a válság megoldásához, nem pedig hathatós orvos­ságot. Gyapau Dénes ^AAéVVVVVVVVVvVWVVVVN Hírügynökségek jelentik Kapcsolataink mindenben megtelelnek a Nagy Október internacionalista szellemének BRÜSSZEL: Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök pénteken dél­ben Brüsszelbe érkezett. Ez az első hivatalos látogatása a belga fővárosban. Legfon­tosabb tárgyalásait Roy Jen- kinssel, a Közös Piac bi­zottságának elnökével és a közös piaci bizottság más tagjaival folytatja. PEKING: Kína lakossága és vele együtt a külvilág első íz­ben a kínai állami tervbi­zottság elnökének az orszá­gos népi gyűlés állandó bi­zottsága előtt elhangzott be­számolójából értesült hiva- , talosan arról, hogy Szecsu- \ an, az ország legnépesebb lés egyik leggazdagabb tar­tománya kenyérgabona-im­portra szorul. A beismerés horderejének megértéséhez tudni kell, hogy Szecsuan emberemlékezet óta Kína egyik legfontosabb „rizses- tála" volt és az emberek valóságos földi paradicsom­ként tartották nyilván. MADRID: A nyugat-spanyolországi Salamanca városában négy fegyveres elrabolta Daniel /Alcantara Dardeo ötvenéves ékszerészt, amikor lakása előtt kiszállt kocsijából. Az emberrablás oka még nem ismeretes. BELGRAD: A belgrádi európai biz­tonsági és együttműködési találkozó pénteken délelőtt zárt plenáris ülésen folytat­ta munkáját. BONN: N'vigatnémet politikai kö­rökben nagy megkönnyeb­büléssel fogadták a hivata­los orvosszakértői jelentést, amely szerint a stuttga/t— stammheimi börtönben a Baader—Meinhoff terrorista csoport három vezetője sa­ját kezével vetett véget éle­tének. A vizsgálatok már az első napokban megdöbben­tő eredményekkel szolgál­tak: a fegyvereken kívül robbanóanyagot, rádiókészü­lékeket, sőt orvosi műszere­ket is találtak a cellákban, Qjtwmis, 1932. oovobUmc ráadásul nyomára jutottak egy olyan ajtónak, amelyen keresztül az őrszemélyzet számára észrevétlenül meg lehetett közelíteni a börtön hetedik emeletét, ahol a tér- ’ roristák cellái találhatók. (Folytatás az 1. oldalról) ösztönzést adnak arra, hogy még többet tegyünk barát­ságunk elmélyítésére. — Az ezernyi szálú kap­csolatok között számunkra meghatározó fontossága van az országaink között meg­valósuló gazdasági együtt­működésnek. Ezt az is jól érzékelteti, hogy az árucse­re-forgalom értéke ez évben eléri a négymilliárd rubelt. Olyan széles körű műszaki- gazdasági és tudományos együttműködést mondhatunk magunkénak, amelynek ered­ményeként új létesítmények tucatjai születtek, közülük nem egy — mint Dunaújvá­rosban, Leninvárosban — új szocialista városok alapjait vetette meg. A Szovjetunió­val folytatott együttműkö­dés keretében épül fel az új hőerőművek, kohászati kombinátok, vegyipari üze­mek egész sora. A szovjet ipar közreműködésével épül a budapesti Metró és első atomerőművünk. A magyar —szovjet timföld—alumíni­um-egyezmény, az o'.ifin- egyezmény, az országainkat összekötő kőolaj- és gázve- vezetékekről, nagyfeszültsé­gű villamos távvezetékről szóló egyezmények és más megállapodások ugyancsak kiemelkedő szerepet játsza­nak népgazdaságunkban. — A Magyar Népköztár­saság exportjának hozzáve­tőlegesen egyharmada a Szovjetunióba irányul. Öröm­mel tölt el bennünket, hogy elismerő szavakat hallunk szovjet barátainktól az Ika­rusz autóbuszokról — ame­lyekből jelenleg mintegy 40 ezer közlekedik a Szovjet­unióban —, a magyar Tia- jókról, darukról és a mű­szerekről, a gyógyszerekről, a magyar gyümölcsökről és iparunk, mezőgazdaságunk számos más termékéről. — Szorosak és mind ma­gasabb színvonalat érnek el a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok, terebélyesedik az együttműködés a tudo­mányban és külön öröm szá­munkra, hogy mind több személyes barátság szövődik a magyar és a szovjet em­berek között. Lázár György ezután kül­politikai kérdésekről szó­lott: — A világ haladó és béke­szerető erői tudatában van­nak, hogy a Szovjetunió hatalmas ereje és következetes bé­kepolitikája teszi lehető­vé, hogy az emberiség történelmének leghosszabb békés időszakát éli. I Mi teljes meggyőződéssel támogatjuk ezt a politikát, mert népünk létérdeke a bé­ke. Ezért a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a világ haladó erőivel együtt síkraszállunk a fegyverkezé­si hajsza megállításáért, erő­feszítéseket teszünk az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten elfoga­dott záróokmány maradék­talan teljesítéséért, a jelen­leg folyó belgrádi találkozó sikeréért. — Üdvözöljük Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs javas­latait. amelyet akcióprogram­ként terjesztettek elő a belg­rádi találkozón arról, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok kösse­nek szerződést, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás ellen nukleáris fegyvert, állapodjanak meg, hogy á katonai-politikai cso­portosulásokat nem bővítik ki új tagokkal, továbbá arról, hogy a hadgyakorlatok részt­vevőinek számát 50—60 ezer —főben maximálják és a bi­zalomerősítő intézkedéseket terjesszék ki a földközi-ten­geri medence déli részére is a térség országainak kíván­sága esetén. — A Szovjetunióval és a szo­cialista közösség országaival közös harcban széliünk szembe az imperialista kö­rök ellentámadási kísérletei­vel, amelyek arra irányul­nak, hogy az enyhülést meg­állítsák és a nemzetközi élet­be visszahozzák a hideghá­ború korszakát. — Közös harcunknak vál­tozatlanul fontos forrása a proletár internacionaliz­mus, minden haladó erő szolidaritása. Mi, magyarok saját történel­mi tapasztalatunkból tud­juk, milyen legyőzhetetlen erőt képvisel a nemzetközi munkásosztály internaciona­lista összeforrottsága, testvé­ri szolidaritása. Meg va­gyunk győződve arról, nem lehet internacionalista az, aki szovjetellenes, aki nem érté­keli a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világ- történelmi jelentőségét, aki figyelmen kívül hagyja a kommunista és munkáspártok gazdag tapasztalatait. Azt valljuk, hogy korunkban egy­re nagyobb jelentősége van annak, hogy a kommunista és munkáspártok rendszere­sen kicseréljék tapasztalatai­kat — az önállóság és az egyenjogúság alapján — al­kotó együttműködésben erő­sítsék harci szolidaritásukat. Lázár György így fejezte be beszédét: — Az egész haladó embe­riség javára új sikerehet kí­vánunk a kommunizmust építő dicső szovjet népnek. A Minisztertanács elnöke nagy tapssal fogadott beszé­dét követően kohászt és munkásőrt ábrázoló szobrot nyújtott át a jaroszlavli mo­torgyár vezérigazgatójának. A szovjet—magyar barátsági nagygyűlés a két ország himnuszával ért véget. A nagygyűlés a jaroszlavli ama tőrművészek ünnepi hang versenyével zárult. Moszkva— november 7. előtt Kis Csaba, az MTI tudóíi~ tója jelenti: A szovjet főváros már az utolsó előkészületek lázában ég az októberi forradalom hatvanadik évfordulója meg­ünneplése előtt. Mindenütt felszerelték a dekorációkat, s a hét végén kigyúlnak az ünnepi fények. Fényárba borul a Kreml, amelynek teljes restaurálását az ünnepre fejezték be. Több tízezren költöznek új lakás­ba, s az ünnepre elkészült lakóházak fényei ugyancsak valóságos díszkivilágítással érnek fel, az eredményes munka és a megvalósított cé­lok hirdetői. A szovjet fővárosban tar­tózkodó külföldi vendégek számára zsúfolt programot hozott a péntek. Sok küldött­ség utazott a Szovjetunió köztársaságaiba, nagyobb vá­rosaiba, hogy a helyi ünnep­ségeken vegyen részt. Mások moszkvai üzemeket, kerüle­teket látogattak meg, a szov­jet főváros ünnepségein vet­tek részt, vagy annak neve­zetességeivel ismerkedtek. Megtartották már a no­vember 7-i ünnepségek utol­só próbáit. A hagyományos katonai felvonulás — amelynek pa­rancsnoka Govorov hadsereg­tábornok, a moszkvai kato­nai kerület és a szovjet fő­város katonai parancsnoka lesz, s amelyet Usztyinov marsall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere fogad —, a szokásoknak megfelelően ötven percig tart. Ezt követi majd a sportolók felvonulá­sa és a moszkvai dolgozók küldötteinek színpompás se­regszemléje. A Vörös tér ün­nepi díszbe öltözött, s ugyan­akkor megejtően egyszerű dekorációt kapott. Lenin mauzóleumával szemben a proletárforradalom nagy ve­zérének arcképét helyezték el — kétoldalt a két évszám- mal: 1917 és 1977. A teret a szövetséges köztársaságok zászlai, a Kreml falát azok címerei' díszítik. Nóvembér 7-én este a fényáradátot nö­veli a minden eddiginél na­gyobb tűzijáték is. Magyar-mexikói és magyar-ecuadori kapcsolatok Magyarország és Mexikó diplomáciai kapcsolatai vi­szonylag új keletűek, három­esztendős múltra tekintenek vissza. A kontaktusok külö­nösen az elmúlt esztendőtől indultak fejlődésnek. 1976- ban mexikói parlamenti kül­döttség járt Budapesten, Pa- csek János honvédelmi mi­niszterhelyettes vezetésével pedig katonai delegáció tett hivatalos látogatást Mexikó­ban. Idén májusban Juan Jósé Olloqui külügyminisz­ter-helyettes tárgyalt a ma­gyar fővárosban; Púja Fri­gyes külügyminiszter az idén. az ENSZ közgyűlésén talál­kozott Santiago Roel Garda mexikói külügyminiszterrel. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink alakulásában jelentős állomás volt 1976. áprilisa: ekkor írták alá Me­xikóban a két ország közöt­ti első kereskedelmi megálla­podást, amelynek értelmé­ben árucsere-forgalmunk a legnagyobb kedvezmény alapján bonyolódik. Expor­tunk legnagyobb hányadát gyógyszerek, gyógyszeripari. alapanyagok, szerszámgépek Jtoxíkóváros: a Kolumbusz té* és ezek alkatrészei teszik lei. Importunkat szinte teljes egészében vegyi anyagok, szintetikus és növényi fona­lak alkotják. A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat 1968-ban Cortes néven szerszámgép­kereskedelmi vegyes vállala­tot létesített Mexikóban. Az első gyógyszergyártási koo­peráció az elmúlt évben jött létre a Medimpex Külkeres­kedelmi Vállalat és az álla­mi érdekeltségű Proquíve- mex Vállalat között. Az ipa­ri kooperáció a jövőben a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének egyik fontos ele­mévé válhat. A műszaki-tudományos együttműködési egyezmény aláírására idén februárban került sor. A KGST és Me­xikó között 1975-ben létre­jött gazdasági együttműkö­dési megállapodás lehetővé teszi, részvételünket a több-, oldalú kapcsolatok kialakítá­sában és egyben hozzájárul kétoldalú kapcsolataink, áru­csere-forgalmunk, valamint műszaki-tudpmányos együtt­működésünk még erőtelje­sebb fejlődéséhez. Kontaktu­saink fejlesztésére mexikói részről is őszinte törekvés nyilvánul meg. A két ország kulturális együttműködését szorgalma­zó okmányt 1975-ben, az 1979-ig érvényes kulturális munkatervet idén február­ban írták alá. Ugyancsak az év elejétől egyetemközi meg­állapodás van érvényben a budapesti Műszaki Egyetem és a mexikóvárosi egyetem (az UNAM) között. A következő napokban, no­vember 7. és 30. között ma­gyar kulturális heteket ren­deznek Mexikóban. Vendég­szerepei a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesej tár­lat nyílik néprajzi kincse­inkből, s mai képzőművészeti alkotásainkból. Magyar film- bemutatókat is tartanak. Ecuadorral diplomáciai kapcsolatainkat 1946-tól szá­mítjuk. A legnagyobb ked­vezmény elvét rögzítő keres­kedelmi egyezmény aláírásá­ra 1967-ben került sor. A megalakított vegyes bizott­ság első ülését 1969-ben, Quitóban tartotta. A quitói magyar kereskedelmi kiren­deltséget 1971-ben nyitották meg. A két ország közötti műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt ugyan­csak 1971-ben írták alá. A vegyes bizottság legutóbb Budapesten ülésezett. A tár­gyalások záró jegyzőkönyve előirányozza a két ország árucsere-forgalmának eddigi­nél gyorsabb ütemű és sok­rétűbb fejlesztését, valamint meghatározta az együttmű­ködés fő területi«, j Kivitelünk nagyobb rés ben anyagjellegű termékei bői, kisebb részben fogyás tási cikkekből tevődik ös sze. Behozatalunkat főké mezőgazdasági termékek a kotják: kávé, banán, kaka, bab. Importunk az elmü két esztendőben jelentősí emelkedett. Elsősorban b nánvásárlásainkat növeltü hazai banánszükségletünk amely tavaly elérte a 20 ez tonnát — főleg ecuadori te mékekből elégítjük ki. Kulturális és tudomány együttműködésünket állar közi egyezmény szabályozz Idén szeptemberben ÍV. Dobronsky ecuadori oktaté miniszter tartózkodott Búd pesten. Utazásának célja . volt, hogy megvizsgálja m. gyár oktatási berendezési vásárlásának és az ecuadr oktatási beruházásokban t6 té»A »agyar szállítások 1 Hazánkra emlékeztet a fővá ros — Quito — Hungária nevű utcája cs Petőfi Sándor szob ra

Next

/
Thumbnails
Contents