Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

Fejlődés — függőség Az árutermelés a kapcso­latok világa. Szabódva je­gyezzük ide ezt a magasröp­tűén elméletinek tűnő, jólle­het földhözragadtan köznapi tőmondatot. S mindjárt men­tegetőzve is, amiért efféle teoretikus nyilatkozatokat engedünk meg magunknak, hozzátesszük: aligha gondol­tuk még végig minden válla­latnál és szövetkezetben — a népgazdaságban —, hogy mit jelent a valóság nézőpontjá­ból vizsgálva ez a közgazda- sági közhely. Országunkban árutermelés folyik. Az áru értékét — foly­tatván idejegyzett közhelye­inket —, a társadalmilag szükséges, korunkban pedig: a világpiaci értelemben mért társadalmilag szükséges munka határozza meg. Itt pedig egyszeriben véget is vethetünk ennek az elméleti fejtegetésnek: az áruterme­lés kapcsolatokat feltételező jellegét — századunk befeje­ző harmadában — ez a világ­méretű mértékegység, tehát: a nemzetközi piac mérték- rendszere határozza meg. PÉLDÁK: TETSZÉS SZERINT VÁLASZTHATOK S ha az olvasó szíves — és megköszönt — figyelmét si­került eddig e gondolatsorhoz vonzanunk, most már akár abba is hagyhatjuk az elmé­leti alapvetést. Valóban, em­lékeztethetünk néhány tény- re-példára. amelyek iménti fejtegetéseink meghökkentő­en naprakész, sőt, millió-mil- liárd forintokban kifejezhe­tő tartalmát alighanem egy­szeriben igazolhatják. A pél­dázat pedig — amit mindenki tetszése szerint újabbakkal tetézhet, — arra utal, hogy az üzem hasztalan várja az alkatrészt. Arra továbbá, hogy az egyik textilgyárunk a készleteinek — szaknvelven szólva: úgynevezett bizton­sági tartalékainak — feldol­gozására, jobb híján saját konfekcionáló üzemet létesí­tett.. Még továbbá: hogy egyik gépipari vállalatunk a műkö­déséhez, létezéséhez nélkü­lözhetetlen csavarok és kis tartozékok krónikus hiányát megunva, csavar- és tartozék­gyártó háziüzemet rendezett be. Ne feledjük — s ehhez kérjük az olvasó türelmét is —, témánk ezúttal ez: az árutermelés — a kapcsolatok világa. Ha viszont az, akkor kár is tűnődnünk most azon, mennyibe kerül a vállalat­nak — és természetesen az országnak — ez a bizonyos háztáji konfekcionálás és csavargyártás. Elégedjünk meg annyival: nagyok sokba. Ennél is fontosabb arra utal­nunk, amiről példáink vég­eredményben szólnak: vajon végiggondolták-e nálunk mindenütt az árutermelés és a gazdasági kapcsolatbővülés logikáját? ELMÉLETILEG VILÁGOS Nos, próbáljuk végiggon­dolni! E gondolatsor lénye­ge: a gazdasági fejlődés szük­ségképp azonos a gazdasági függőség térhódításával. Szo­katlan fogalom ez, első hal­lásra már-már riasztó is, pe­dig a gazdasági fejlődés ter­mészetes és szükségszerű kö­vetkezménye. Ami a foga­lom külgazdasági összefüggé­seit illeti, nyilvánvaló, hogy önmagába véve a külforga- lom aránya — amely a nem­zeti jövedelem termelésének mintegy a felét már megha­ladja — ezt a kölcsönös füg­gőséget jól szemlélteti. A fo­lyamat azonban a belgazda­sági kapcsolatokban is éppen ilyen intenzitású, bár jelen­tősége a köztudatban még nem foglalta el a méltán megillető helyét. A hazai vál­lalatok—szövetkezetek kap­csolataiban az önellátás, il­letve a kölcsönös függőség gazdasági, gyakorlati dialek­tikája egyenlőre csak elméle­tileg világos — a valóság­ban kevéssé. Mit jelentenek, ha jól meggondoljuk, a Központi Bizottság október 20-i ülésé­ről tudósító közlemény bizo­nyos meghatározó fogalmai ? Miként értelmezzük a szelek­tivitás hangsúlyozását, a kül­gazdasági specializáció és sza­kosodás népgazdasági jelen­tőségét? Ezek a fogalmak va­lójában a kölcsönös vállalati függést erősítik, indokolják, sőt erősödését fejlődésünk feltételének tekintik. AKAR TETSZIK, AKAR NEM Nem kell különösebb esz­mefuttatás annak bizonyítá­sául, hogy a szelekció az egyik termék gyors fejleszté­sét és a másik megszünteté­sét jelenti. Márpedig a meg­szüntetés mozzanata önmagá­ban is feltételezi pótlását — esetleg importból; netán egy másik vállalattól — s ez mindenképpen a függőség, a piaci ellátás függésének bő­vítését jelenti. Ha ehhez hoz­zátesszük, hogy a modern termelés nélkülözhetetlenné teszi az alkatrészek, részegy­ségek — műszakilag milli­méterre egyeztetett, szabvá­nyosított — kooperatív elő­állítását, ez a függőség továb­bi indoklását, szemléltetését kínálja. Nos, a magyar gazdaság abba a korszakváltó szakasz­ba lépett, amikor a bezárkó­zás — az autarchia — sem népgazdasági, sem vállalati méretekben nem kínál jár­ható utat. megoldást. A gyor­suló fejlesztés, amely szándé­kunkban áll, a terebélyesedő és kölcsönösen erősödő gaz­dasági függést is jelenteni, teljességgel mellőzve azt a körülményt, hogy ez is szán­dékunkban áll-e, vagy sem, tetszik-e minden vállalatnak, vagy sem. A valóság — így tanultuk —, tudatunktól füg­getlen. Ha nem cselekszünk mindig e törvényszerűség szerint, azt természetesen megtehetjük, csak sokat kell fizetnünk érte a világpiacon, amely szigorúan megméri minden termékünket —, s megeshet, hogy e megmére­téskor könnyűnek találta­tunk ... Tábori András Építkezés fentről lefelé Az Építéstudományi Intézet ■ és a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat szakemberei érdekes építési módszert dol­goztak ki. A zsaluemeléses eljárással először az épületek legfelső szintjét készítik el, ezután az egyes emeleteket felülről lefelé haladva alakít­ják ki. Az ötletes találmány ott is használható, ahol kicsi a felvonulási terület; ipari rekonstrukcióknál, „foghíj­beépítéseken. Képünkön be­mutatjuk az új technológiá­val készülő épületet. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Iráni cipő, lengyel magnó, kínai porcelán Importáru 4,5 milliárdért karácsonyra Eredeti farmernadrágok, import kozmetikai és baba­ápolási cikkek, kvarcórák, új típusú magnók és játékok színesítik az üzletekben a karácsonyi áruválasztékot. A KONSUMEX Külkereskedel­mi Vállalat az év végéig még több mint 4,5 milliárd forint értékben hoz be különböző fogyasztási cikkeket, az egész évre lekötött mennyiség 30 százalékát. Bár nem karácsonyi jelle­gű termék, de az év végi szállítmányok közé sorolható: Csehszlovákiából 80 és 100 literes boylerek érkeznek, amelyek némileg enyhíteni fogják a boylerhiányt. A vá­lasztékcsere keretében né­hány új típusú lengyel gyárt­mányú magnetofon kerül majd a következő hetekben az üzletekbe. Ilyenkor sokan keresik a híradástechnikai eszközök mellett a legmoder­Recept mindenkinek Az Ezüst egyszerű története Dr. Szcmerkényi László otthonában (Fotó: Perl Márton) Újsághír; dr. Szemerkényi László orvost a NOSZF 60. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki. Elöljáróban, ha már erről ran szó, hadd hangsúlyoz­om, hogy ezt a kitüntetést :n elsősorban a körzeti or­vosi munka elismerésének te- ántem. Természetesen külön iröm számomra, hogy az el- smerést ebben a megyében nőst az én kitüntetésemmel :apta meg a hivatásunk. Ami >edig eddigi életutamat illeti, i Munka Érdemrend ezüst okozatával most csúcsához rkezett, de már gyerekko- omtól az orvosi pályára 'aló készülés jellemezte. Eb­ien meghatározó szerep ju- ott édesapámnak, aki hosz- zú évekig volt verpeléti kör­úti orvos. Miután 1981-ben „Summa um !au4e”-diplomát nyer­em a Budapesti Orvostudo- nányi Egyetemen, magam is alusi doktor lettem, és ez :órházi háttér nélkül nem ppen könnyű dolog. Erről alán rövider csak annyit, iogy mint minden pályán, így az orvosin is — kezdő mber könnyebben hibázik, s kezdő embernek kevésbé bocsátják meg a hibát... Annak érdekében, hogy ezt elkerüljem, nagyon sokat dolgoztam, és igyekeztem lel­kiismeretesen dolgozni. Kez­dődött pedig ez a Vécs—Kis- nána körzetben 1962. tava­szán, és ez a hely és ezek az évek munkám „hőskorsza­kának” tekinthetők, akkori­ban ugyanis a mostaninál lé­nyegesen rosszabb feltételek között dolgoztunk. Mást ne mondjak: nem volt rendes út a két falu között, így a néhány kilométernyi távol­ságot nemegyszer gyalog kel­lett megtennem. Igaz, ma ez már inkább kellemes, mint­sem kellemetlen emlék, csak­úgy mint az, hogy sílécen is megtettem ezt az utat, de nem annyira kényszerből, mint inkább a sport kedvé­ért. És ha már itt tartunk, ta­lán nem is kell külön hang­súlyozni, hogy kedvelem a sportolást, a zene számomra üdítő, és remélem, nem te­kintik illetéktelen behatolás­nak a művészet régióiba, ha megvallom: festegetek is. és tavaly ősszel Egerben az or­vosképzőművészek kórházi kiállításán szerepelt néhány képem. Mindez természetesen in­kább hobby, nekem örömet jelentő aktív kikapcsolódás, első viszont természetesen a hivatás. A vécsi—kisnánai bemutatkozó után, mely sze­rintem, és remélem, akkori betegeim szerint is sikeres volt, Verpelétre kerültem édesapám mellé, és egy időre megosztottuk egymás közt a körzeteket. Ekkorra már az is eldőlt, hogy engem az or­vosi beállítottságom a beteg­ségek pszichológiai hátteré­nek alapos megismerésére ősz tömött, mert én testestöl- lelkestől fogom fel az em­bert, és ezen belül a neuró­zis okai és megnyilvánulásai rendkívül érdekelnek. Hi­szem, hogy a testi panaszon túl a pszichés vonatkozások megismeréséhez azt a kóros vonatkozást kell megtalálni — legyen az családi, munka­helyi vagy egyéb, konfliktust okozó tényező —, melynek , következménye az adott testi helyzetben, tehát betegségben mutatkozik meg. Kimutatott tény, hogy az eseteknek leg­alább egyharmad részében komoly szervi panaszokban nyilvánul meg egy-egy pszi­chés háttér. Ezek felderítése természetesen nem könnyű, igen jó orvos és beteg közötti kapcsolat szükséges hozzá, határozott bizalmat feltételez a beteg részéről. Ehhez a megfelelő feltételeket meg­teremteni az orvos feladata. Így ma a régi — jó értelem­ben vett — háziorvosnak is kell lennünk, akit valósággal családtagnak tekintenek, ugyanakkor magas szinten birtokában kell lennünk a modern orvostudomány ered­ményeinek és módszereinek, vagyis a fejlődési spirál min­denkori csúcsa körül köteles­ségünk élni és dolgozni. Mindebből, gondolom, kivi­láglik, hogy én elsősorban nem hivatalnok, hanem in­kább barát-orvos, jól felké­szült orvosbarát.ja kívánok lenni betegeimnek. Mivel pe­dig szeretem mind a pályá­mat, mind a betegeimet, ez számomra egyáltalán nem okoz problémát, nem volt az sem Vécsen, sem Verpeléten, és most itt, Egerben nem az. 1971. júniusától ugyanis már itt dolgozom, a munkát a ka­nadai körzetben kezdtem, most periig a la.iosvárosi belső körzet az enyém. Az elmondottakból bizo­nyára kitűnik, hogy szabad időm nem sok marad, azt a keveset pedig, ami „nincs”, azt szintén gyógyításra, illet­ve a betegségek megelőzésé- . re fordítom: az erdészet üzemorvosa vagyok, a vibrá­ciós betegségek gyógyítása, illetőleg a preventív jellegű rendszeres vizsgálat a felada­tom. Dióhéjban: ez minden. Ti­zenhat éve vagyok tehát or­vos, meglehetősen hosszú ideje. Eddigi eredményeim annál kevésbé nevezhetők látványosnak, mert munká­mon túl a közéleti szereplés­re sem volt sok alkalmam. Hogy az általános orvosi munkát hivatalos szerveink mégis elismerik, azt sok eset* ben tapasztaljuk kollegáim­mal, és ennek ékes bizonyí­téka a most kapott kitünteté­sem is. Mondanom sem kell: nagyon örülök neki, és eh­hez még hadd tegyem hozzá, hogy olyan szintű munkát végezni, melynek gyümölcse ennyire értékes, szerintem csak akkor tudunk, csak ak­kor lehet, ha megfelelő csa­ládi miliőben él az ember. Ezt én elmondhatom, mert a feleségem társam a munká­ban is, gyerekeink pedig — egy kislány és egy kisfiú — teljessé teszik családi boldog­ságunkat. Higgyék el, ez egy kitűnően bevált recept, csak javasolni tudom mindenki­nek. És most végezetül hadd is­mételjem meg: a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát, ha megérdemeltem, ilyen mó­don érdemeltem meg, és ter­mészetesen mindenekelőtt az általános orvosi munka elis­merésének tekintem. Ezért is esik különösen jól a sok gra­tuláció. mellyel mind a kol­légáim, mind a betegeim kö­zül várakozáson felüli szám­ban elhalmoztak. Hiszem és remélem, hogy további mun­kámmal alkalmam lesz rá­szolgálni elismerésükre, jó­kívánságaikra. B. Kun Tibor nebb, jó minőségű háztartási, konyhai eszközöket, így a KONSUMEX újdonságként széles választékban rendelt hongkongi étkészleteket és késeket, argentin hőálló üvegből készült edényeket, NDK-beli és kínai háztartási porcelánárut. A legkedvel­tebb ajándékok közé tartoz­nak a márkás karórák is, a közkedvelt, divatos szovjet és NDK-beli órák mellett most első ízben hoznak be digitá­lis kijelzésű kvarckarórákat Svájcból. Kozmetikumokból évről évre nagyobb a választék, most elsősorban az NDK-ből és Lengyelországból, vala­mint a licenc alapján gyár­tott indiai és jugoszláv szép- I ségápolási cikkekből impor­tálunk. Ruházati termékekből is gazdag kínálatot ígér a ke­reskedelem, a KONSUMEX kétmilliárd forintért importál egyebek között iráni lábbeli­ket, indiai, pakisztáni és hongkongi ingeket, mongol, indiai és egyiptomi bőrkon­fekciót, angol szöveteket, olasz és belga műszőrmét, ■kötöttárut. Az eredeti farme­rek népszerűségét mutatja, hogy az ősszel beérkezett több tízezer brazil és uru- guay-i farmernadrág napok alatt elfogyott, az év végéig azonban újabb szállítmányok várhatók. Játékokból még soha nem volt akkora választék, mint amilyet a mostani karácsony­ra ígérnek, az őszi BNV-n óriási sikere volt az Inter- playexpo nemzetközi játékki­állításnak, és ott jó néhány üzletkötésre is sor került Ennek eredményeként a ko­rábbinál több játékot vet­tünk, és újabb kis- és autó- modellekkel bővül a Mateh- box-sorozat. A BNV-n 150 ezer dollár értékű szerződé­seket írtak alá 11 olyan já­tékgyártó céggel, amelyek eddig még nem szállítottak hazánkba. így elősző',- kap­ható az ünnepek előtt a ha­zai játékboltokban a Playmo- bil-sorozat néhány mozgat­ható, összerakható figurája. (MTI1 Eufémia Eufémia — szóról szóra ezt jelenti: szépenszólás. Arra a beszédmódra értjük, amely ilyen, vagy olyan okból nem akarja névén nevezni a gyer­meket. Persze leginkább ak­kor válik ez szükségessé, ha a gyermeknek valami leple­zendő fogyatékossága van, valami hibája, amelyről — hogy folytassuk a metaforát — a szóban forgó gyermek apja, vagy anyja tehet, tehát önös érdekből beszél róla eufémisztikusan. S hagyján, ha puszta ta­pintatból, magánbeszélgetés­ben szólunk eufémisztikusan; ha — mondjuk — egy öreg rokonról azt mondjuk, hogy „szenilis”, nem akarván azt mondani, hogy „aggkori el­megyengeségben szenved”; ha a szabónő nem azt mond­ja a ruhát próbáló hölgyre, hogy „kövér”, hanem azt, hogy „erős”; ha társaságban azt mondjuk valakiről, hogy „nem veti meg az italt”, pe­dig tudván tudja mindenki, hogy az illető többször hulla­részeg, mint józan. Mondom, ilyenkor a tapintat ad zöld utat az eufémiának — nem ártunk vele, ha nem is hasz­nálunk. De ha közügyről van szó, akkor az ártatlannak, udvari­asnak, tapintatosnak látszó eufémia spanyolfallá válik, ami a reálisan létező hibákat (hozzá nem értés, lustaság, hanyagság stb.) egyszerűen elfedni, leplezni igyekszik. Ilyen eufémisztikus jelző például a „halovány” — mű­vészeti kritikákban találkoz­hatunk vele lépten-nyomon Ha a kritikus szive szerint azt írná, hogy ..kritikán aluli, csapnivaló”, akkor ezt írja. „A mester ez alkalommal a szokottnál haloványabb volt”. Másik ilyen műszó a „nem teljesen meggyőző", ami ma­gyarul ezt jelenti: „teljesen kiábrándító”. Szerény megítélésem sze­rint (hogy eufémisztikusan beszéljek) ebbe a kategóriába tartozik a hivatalos műszó­nak elfogadott „hiánycikk” kifejezés is. A magyar nyelv logikája szerint cikk az, ami van. Márpedig a hiánycikk pontosan az, ami nincs. Hát persze, szebben hangzik ez: „A fogkefe ez idő szerint hiánycikk”, mint ez: „Mos­tanában nem lehet kapni fogkefét”. Már ilyen fából vaskarikát is olvastam, hal­lottam: „Üzletünkben egyre gyérülnek a hiánycikkek”, e helyett: „Egyre többféle árut lehet kapni”. No és a félhivatalos mű­szavak: az „umbuldálás” meg a „téma’, és a „lerendezni” — hogy csak a legközkeletűb­beket említsem. „Hát kérem, majd megumbuldáljuk vala­hogy”, ez kimondatlanul is azt jelenti, hogy a dolog egye­nes úton nem intézhető el, de hát van kiskapu a nagykapu mellett — csakhogy ezt nem illik kimondani. Folytassam? A folytatásból az lenne, hogy elkezdenénk eufémizálni, azaz egymással és önmagunkkal udvarias- kodni, egymás szemébe ha­zudni (illetve bocsánat: kul­turáltan beszélni). Elóbb- utóbb úgy járnánk, mint a tapintatukról hires angolok, akik a helyett, hogy ezt mondanák: „Szívből utálom az egeret”, ezt mondják: „At­tól tartok, hogy még nem sikerült elégge megkedvel­nem az egeret”. Node, engcdelmet kérek, nem Viktória királynő kor­szakában és országában elünk! (kemény) Msmsmey 1977. november 29., kedd Jj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents