Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

#ttAG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 275. szárn ÄRA: 80,— FILLÉR 1977. november 23., szerda Helmut Schmidt Varsóban „Magyar az űzött magyarságban” Disziinnepség az Erkel Színházban, koszorúzások az Ady-centenárium alkalmából Ötnapos látogatásra Varsóba érkezett Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja. Képünkön: Schmidt és Gierek, a LEMP KB első titkára. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A. varsói városházán tett látogatás után Helmut Schmidt kancellár a SZEJM palotájában találkozott Ed- ward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával. A meg­beszélés során áttekintették a Lengyelország és az NSZK közötti kapcsolatok normali­zálási folyamata elmélyítésé­nek és a békés együttműkö­désnek a kérdéséit. A találkozóról kiadott rö­vid közlemény szerint mind­két fél állást foglalt a két ország és a két nép közötti kapcsolatok fejlesztése mel­lett. A megbeszélés során időszerű nemzetközi kérdé­sekkel is foglalkoztak és ki­Belgrádban kedden mun­kacsoportokban folytatta ta­nácskozásait az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Találkozó. Mind az öt bi­zottság ülést tartott. A vita az elmúlt hetekben előter­jesztett javaslatok értékelé­sére összpontosult. A földrészünk biztonságá­val foglalkozó 1. számú bi­zottságban a bizalomerősítő intézkedéseket érintő javas­latok vitájában felszólalt dr. Gyarmati Ferenc, a magyar küldöttség tagia. A többi között hangsúlyozta, hogy a „Október és az ifjúság” címmel több mint 100 ország nemzeti ifjúsági és'diákszö­vetségének 400 küldötte, va­lamint nyolc nemzetközi és regionális ifjúsági diákszer­vezet képviselőinek részvéte­lével nemzetközi ifjúsági ta­lálkozó kezdődött kedden Leningrádban. A magvar fiatalok képviseletében Ba­rabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának vezetésével vesz részt küldöttség a négynapos rendezvényen. Az ifjúsági találkozó kere­tében nemzetközi elméleti konferenciát tartanak. Ked­den délelőtt a tauriszi palo- íáImh összegyűlt küldöttek fejezésre juttatták országa­ik szándékát a valamennyi nép érdekeit szolgáló enyhü­lési politika további elmé­lyítésére. Nagy figyelmet szenteltek a helsinki záróok­mány teljes mértékű megva­lósítása kérdésének, valamint a fegyverkezési hajsza meg­fékezésé és a leszerelés problémájának is. A közle­mény szerint a tárgyalás jó légkörben folyt le. Edward Gierekkel való ta­lálkozása után Helmut Schmidt előadást tartott a lengyel tudományos akadé­mia palotájában a Német Szövetségi Köztársaság eny­hülési politikájáról. politikai és katonai enyhü­lés elmélyítésének egyik leg­fontosabb feltétele a bizalom növelésére az államok között kapcsolatokban. Ez azonban csak az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása és az ön­kéntesség elvének betartása alapján valósulhat meg. Ki­jelentette: hajlandók va­gyunk megvitatni minden reális, pozitív javaslatot. Tá­mogatjuk a Szovjetuniónak a bizalomerősítő intézkedések egész körét átfogó, a kato­nai enyhülést szolgáló ja­vaslatait. Borisz Pasztuhovhak, a a Komszomol KB első tit­kárának megnyitó szavai után nagy tapssal fogadták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének a találkozó résztvevőihez in­tézett üdvözletét Az üdvöz­lő levelet Grigorij Romanov, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a leningrádi te­rületi pártbizottság első tit­kára olvasta fel. / Ezt követően az „október, a mai világ és az ifjúság” című elméleti konferencia plenáris ülésén két előadás hangzott el. Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából kedden délelőtt megemléke­zést tartottak a Mező Im­re úti temetőben. Részt vett a koszorúzást ünnepségen Áczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. . A költő sírjánál az Ady- emlékbizottság nevében Ap­ró Antal, a Politikai Bizott­ság tagja, az emlékbizott­ság elnöke és Király István akadémikus: a Kulturális Minisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszter és Marczali László miniszter- helyettes, a Magyar írók — Korszakos jelentőségű hagyatékának örököseiként és folytatóiként emlékezünk ma Ady Endrére, születésének századik évfordulóján — mondta. — Róla beszélve nem a múltat idézzük. Az élő Adyt ünnepeljük, aki számá­ra a társadalmi haladás és a művészi megújulás egymás­tól elválaszthatatlan volt, akinél nemzeti múltunk vizs­gálata kora társadalmi kér­déseinek jobb megértését szolgálta, aki képes volt kri­tikusan birtokba venni ko­rának valóságát, aki nemcsak tudott, hanem mert is törté­nelmi távlatokban gondol­kodni. Egy nagy magyar költőt ünnepelünk, ’ áki az értől in­dulva eljutott az óceánig. A világirodalom egyik i nagy költőjét ünnepeljük, a széles Szövetségéből Dobozy Imre és Juhász Ferenc helyezték el Ady Endre sírján a meg­emlékezés koszorúit. A koszorúzás a Liszt Fe­renc téri Ady-szobornál foly­tatódott, ahol az Ady-emlék- bizottság képviseletében Mol­nár Ferenc kulturális állam­titkár és Kiss István, a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetségének elnöke helyezte el a kegyelet virá­gait Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából kedden este díszünnepségre került sor az Erkel Színház­ban, ahol Apró Antal meg­nyitója után beszédet mon­dott Juhász Ferenc Kossuth- díjas költő. látókörű művészt, aki „mesz- sze tornyokat” látogatva sem feledkezett meg soha már gyarságáról, felelősen vállal­ta népének sorsát, minden gondját, kínját, aki ember tudott maradni az emberte­lenségben, „magyar az űzött magyarságban”. Az Ady körüli viták — életében és halála után — el­választhatatlanul összefonód­tak a társadalmi haladás és a reakció szellemi birkózásai­val. Közgondolkodásunkban ma mar a szocialista Ady- értelmezés a meghatározó, bár a vitákba ma is beleját­szanak világnézeti, ízlésbeli, szemléleti különbségek. Az Ady-kutatas eredmé­nyéinek összegzése és megvi­tatása, a még megoldatlan problémák gondos vizsgála­ta az irodalom történetírás fon­tos feladata. A mai ünnep reflektorainak fényében in­kább arra keressük a választ, hogy mit üzen Ady a mának, mennyire élő ma is Ady öröksége. Ezután arról beszélt, hogy Ady az egész magyarságé, de aligha véletlen, hogy legin­kább 1918—19 forradalmár nemzedékét ragadta magá­val. Költészetének felemelő élménye segítette a magyar kommunista mozgalom ki­bontakozását Legteljesebben mindig is a társadalmi prog­resszió élenjárói értették meg Ady történelmi és mű­vészi jelentőségét. Születésének századik év­fordulóján, joggal elmond­hatjuk, hogy Ady a szocia­lista Magyarországon végre hazatalált. Magunkénak mondjuk és vállaljuk a teljes Adyt, örökségét példaszerű­nek és elevennek érezzük ma is. Annak a nagy harcnak az eredményeként, amiből Ady is részt vállalt, megnyílt az üt a nép felnőtté válása, a haza és az emberiség szocialista otthonának megteremtése előtt. „Az új várak fölépültek” a magyar pokol” a múlté. A díszünnepség második részében Kodály Zotán, Bar­tók Béla, Reinitz Béla, Váry Ferenc és Szokolay Sándor által megzenésített Ady-mú- veket adott elő a Munkásőr­ség Központi "Férfikara, a Budapesti Filharmóniai Tár­saság Zenekara, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara Szokolay Sándor és Révész László vezényletével. Ady Endre verseit és prózai mű­veit neves előadóművészek tolmácsolták. Kedden a i írószövetség székházában adták át a Dé­nes Zsófia által Ady Endre emlékére alapított jutalma­kat. A kitüntetettsk tevékeny­ségét, az elismerés jelentősé­gét Király István akadé­mikus méltatta. Posztumusz jutalmat kapott Latinovits Zoltán színművész. A továb­bi kitüntetettek, Nagy László költő, Szokolay Sándor zene­szerző, Kiss István szobrász- művész, Varga József iroda­lomtörténész, Vitályös Lász­ló irodalomtörténész, Tímár György műfordító, Csorba Csilla és Somogyi Ágnes tu­dományos kutató. Georges March ais Budapestre érkezik Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közi ponti Bizottsága első títá -a- nak meghívására novem 'r 34-én Budapestre érke s Georges Marchais, a Fran, a Kommunista Párt főtitkára. Magyar pMiildöltség Kolumbiában A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Bíszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével Latin-Ameriká- ba utazott, kedden megér­kezett útjának első állomá­sára, Bogotába. A magyar pártküldöttség kedden megkezdte tárgyalá­sait a kolumbiai , testvérpárt vezetőivel. (MTI) KGST-vb ülés Moszkvában Moszkvában kedden foly­tatódott a Kölcsönös Gazda­ság! Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának 83. ülé­se. A Mihai Marinescu, a Román Szocalista Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese elnökletével folyó háromnapos ülésen a tagállamok gazdasági együtt­működésének további el­mélyítésével, a Szocialista Gazdasági Integráció Komp­lex Programjának megvaló­sításával kapcsolatos kérdé­seket tekintik át. A magyar küldöttséget dr. Szekér Gyu­la. a Minisztertanács elnök­helyettese, hazánk állandó KGST-képviselője vezeti. Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés Tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága A Varsói Szerződés Tagál­lamainak Honvédelmi Mi­niszteri Bizottsága nővén, er végén, december elején Bu­dapesten tartja soron követ­kező ülését. Az ülésen meg­vitatják a varsói szerződés katonai szerveinek tevékenv- ségével összefüggő időszerű kérdéseket ZÖLDKER­tájékoztató Az elkövetkező időszakban sem várható számottevő ár­emelkedés a szövetkezeti zöldség-, gyümölcskereskede­lemben, — mondotta Kenye­res László vezérigazgató­helyettes, a ZÖLDKER-köz- pont keddi sajtótájékoztató­ján. A múlt évi. kormányin­tézkedések és a kedvező idő­járás együttes hatására álta­lában kínálati piac, alakult ki, s a készleteit továbbra is jő ellátást biztosítanak. Nunkatervfovaskt, • árellenőrzési kérdések Olést tartóit a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott Egerben a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Első napirendi pontként a végrehajtó bi­zottság tagjai a megyei tanács decemberi ülésének előkészí­tésével foglalkoztak. Ennek során először Kántor Imre pénz­ügyi osztályvezető tett javaslatot a megye tanácsainak kö­vetkező évi költségvetési és fejlesztési alapjára. Ezután fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnöke terjesztett' lő Heves megye Tanácsának 1978. évi munkatervjávaslatá*'" A következő napirendi téma előadója dr. Varga József, a ne­gyei tanács elnökhelyettese volt. aki jelentést tett a végre­hajtó bizottságnak az árhatósági jogkörrel rendelkező szak- igazgatási szervek, valamint a járási hivatalok és helyi taná­csok szakigazgatási szerveinek árellenőrzési tevékenységéről. Bizottsági ülések: Belgrádiban Október és az ifjúság Ifjúsági találkozó Leningrádban Juhász Ferenc beszéde Juhász Ferenc. a Magyar írók Szövetsége képviseleté­ben méltatta Ady forradal- miságát. Egyebek közt rá­mutatott: — Ady Endre küldetéses költő volt, s a; biztató, okos, hasznos jövőt a proletariá­tusban látta. S a nemzet, a nemzetek országos, világnyi jövőjét a megváltó forrada­lomban látta! És hitte! Ö, Ady Endre a megváltó for­radalom virágzó-szájú éne­kese a gőgös ostorozó. A küldetéses hírhozó, akárcsak zseniális, szent, tiszta elődje Petőfi Sándor. És ő mondta, Ady Endre: Petőfi nem al­kuszik! És mondom most én ez ünnep-pillanat gyönyörű szigorában, szigorú gyönyö­rében: Ady Endre nem al­kuszik: mert hányán voltak a kisajátítók és hányán van­nak a kisajátítók: az átma- gyarázók a szétmagyarázók, a nacionalista magyarság­magyarázók, az álpróféták! De Ady Endrének ez nem kel­lett: Ádv Endrén^'' a "Mság kellett! Ezért választotta a forradalmi dacot ahogy ők mondták, a dekadenciát! Ezt választotta, de nem a romlás önös értelmében, de a kor, kora egészséghirdető rothadt arisztokrata-nemesidzsentri- úri Magyarországa ellen. És visszanézve még merengve elhangzott mondatain szíve­felé; égő, egyetlen — .utolsó — tudata Ady Endrének: volt a szégyenkezni-tudás büszke bizonyossága is! Mert korábban ő volt az az elme, ő volt az a tiszta szív e ha­zában, aki nemcsak gyűlölni, ütálkozni, halált-ordítani tu­dott, de tudott szégyenkezni is. Múltjáért és jelenéért. Az országos szégyen, a történel­mi szégyen, a nemzeti szé­gyen, a világszégyen, a szép emberszégyen liliomai is ki­nőttek dantei eposz-szívé­ben ! És van-e ennél na­gyobb, tisztultabb, emberebb tulajdonsága, gyarló, gyáva, győztes embervoltunknak? Ady Endre a forradalmi dac választott dekadenciájával, becsületes, egészséges élethi­telével válaszolt kora Ma­gyarországának minden re­ménytelenségére. Forradalmár volt az a cso- dafiú-szarvas, íorradalmat- váró, s úgy halt meg, vérző és elsorvadt biológiai lénye kegyetlen haláldadogásával, hogy az ablak felé, a fény felé mutatott. Mert odakint már, az e világban csillag- hemzsegéssel világítottak a rózáák, az őszi rózsák! És zengett a bakanóta! A nem­háborús! A forradalmi! Vi- lágolva izzottak az ő rózsái! Rózsái a forradalomnak! — fejezte be beszédét Juhász Ferenc. Óvári Miklós beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents