Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-18 / 271. szám
A piros és zöld postaládák nyomában... Nyolcvan helyett százhatvan — Chalupka volt az e'sö kézbesiiő DE JÖ VOLNA — mondja a társadalom levelező tagja —, ha volna a közelben egy postaláda, nem kellene bemenni a Széchenyi utcai postahivatalba. Ezt rendszerint akkor mondja a társadalom levelező tagja, amikor körmére égett a dolog, mondjuk szerda délután még a zsebében lapul a lottószelvény. Aztán nekiiramodik a főposta felé, mígnem hirtelen megtorpan egy zöld fémláda előtt, amelyről fehéren világít a Posta felírat, meg egy szám. No hálistennek. Nem piros, nem cifra, de alkalmatos jószág. Nézzük csak. Próbálja bedobni a szelvényeket, de hiába kerülgeti négyfelől, nyújtogatja a nyakát a fedele felé, nyílás sehol. — Hát akkor minek van ez itt — dörmögi. Rejtélyes dolog, az bizonyos. A kérdésekre szíves készséggel válaszol Kállay Lajos, az egri postahivatalvezetője : — Állandóan növekedik a város lakosságának száma, s ez a gyarapodó tömeg nemcsak az északi és déli városrészek toronyházaiban helyezkedik el, hanem kiterjeszti a beépített város határait a Hajdúhegyre, aLa- josváros, a kerecsendi út, a Dónát-part szélei felé is. Komoly igények jelentkeznek újabb és újabb postaszekrények elhelyezésére s ezeket igyekszünk is kielégíteni. Minden vonatkozásban iparkodunk fejleszteni a szolgáltatásokat. Három postahivatal helyett már öt működik az év elején megnyitott csebokszári létesítménnyel együtt. . Készítenek-e hagyományos gépi rendszerű „csattogó” levélszekrényeket? Aligha. Ezeket inkább karbantartjuk. Valószínűleg a kisebb, kulcsos szekrények terjednek el, ezek készítése és kezelése is könnyebb. Eger területén huszonhat gépi rendszerű és négy kulcsos láda található. Üj ládák elhelyezése meglehetősen bonyolult dolog. Több helyről kell engedélyt kérnünk, hogy egyebet ne mondjak, azt is mérlegelni kell, hogy a kérelmezett, vagy véleményezett helyen meg- állhat-e a postahivatal gépkocsija, nem akadályozza-e a forgalmat. A TITOKZATOS zöld ládák említésekor mosolyog a kérdező és a válaszoló is. Pedig nagyon komoly és okos dolog ez, mint kiderül. — A posta levélforgalma rendkívül megnövekedett Tíz, tizenötezer levél nem ritkaság. Régen nyolcvan fővel dolgozott az egri postahivatal, ma százhatvan fő a létszám, de még ez sem elegendő. Igyekszünk tehát gépesíteni a kezelést. Az Egerben feladott leveleket gépi úton bélyegezzük, ezért is kellett a borítékok nagyságát szabványosítani, illetve a díjszabást a borítékok nagysága szerint rendezni. Az érkezett levelek kézbesítését huszonhat kézbesítő végzi s az ő munkájukat könnyítik a zöld ládák. Ezek mintegy fél-gépesítést jelentenek. A múltban, még az idei év elején is, sokszor megtörtént, hogy a kézbesítő túlterhelten indult ki reggel a főpostáról. Bőrtáskája félig nyitva, annyira tömött a küldeményektől. Ha kerékpárral ment útjára, az is el volt halmozva anyaggal. A kerékpárral nem mehetett be a házakba, a címzettekhez, odakint a ház falához kellett támasztania. Ki biztosította őt arról, hogy míg bent jár, a kint maradt küldemények bántatlanok maradnak? Ilyen helyzetben a levéltitok megsértésére könnyű lehetőség nyílik. Éppen ezért, ha egy-egy kézbesítő terhe túlzottnak, terjedelmesnek mutatkozik, — ott a zöld láda. — Kézbesítésének útjába ládát helyeztünk, amelynek száma megegyezik az ő számával. Kora reggel a kézbesíteni- való egy részét, ugyancsak számozott postazsákban a hivatal gépkocsija kiszállítja a zöld ládához és abban elhelyezi. Mikór a kézbesítő odaér, és addigi munkáját biztonságosan elvégezte, kinyitja a ládát, s benne találja a további kézbesítés anyagát. Tehermentesítés és biztonság a rendeltetése ezeknek a zöld ládáknak. A hálás kérdező, aki most már megfejtve látja a postaládák titkait, egy pillanatra elmereng a múlton, hogy lemérje, mennyit fejlődött a posta, mint szolgáltató szerv egy évszázad alatt. Bizonyos, hogy a múlt század ötvenes éveinek elején még merev hivatali ügy volt a levelek ügye Egerben. A mai Május í. utcában, a Szekfú utca sarkán, két ablakra nyílt az egyszobás postahivatal. Ezekbe az ablakokba tette ki az érkezett leveleket Sőtér Antal postamester — címzéssel kifelé, hogy aki arra jár, értesítse a címzetteket. Szájról szájra járt egy-egy név, míg eljutott a megfelelő helyre. Apáról fiúra szállt a posta- mesterség s a Sőtér család egy évszázadig viselte a postamesterek kötelező egyenruháját: fehér nadrágot, fekete csizmát, skarlátvörös kabátot, sárga zsinó- ros fekete gallérral s a háromszögletű, aranyszegélyű vörös kalapot, amelynek dísze egy fekete kokárda volt, sárga gombbal. Az ötvenes évek végén a mai orthodox izraelita templom udvarára költöztette á hivatalt Lux postamester, ő gondoskodott a levelezők nagyobb kényelméről. Itt volt található a mai levél- szekrények őse; egy nyílás az utca felőli falon. Itt káromkodott, mérgelődött az első kézbesítő, szidván a csintalan utcagyerekeket, akik a nyíláson temérdek kavicsot miegyebet dobáltak be. ENNEK AZ ELSŐ kézbesítőnek a nevét is megőrizték az írások. Chalupkának hívták a jámbort, kiszolgált katona volt Ezekben az időkben Eger lakossága már megközelítette a 19 ezer főt. De az az egyetlen kézbesítő is meggyőzte a munkát, nem leveleztek annyit az emberek, mint manapság. Dr. Kapor Elemér — * ••• v i I r • r • A jovo televíziója, a televízió jövője A színes televíziót minden elbűvölő adottságával együtt majdnem ugyanakkor találták fel, mint a fekete-fehéret. A színeket sugárzó és felfogó rendszereket érdemeikkel és hátrányaikkal a szaksajtó vitatta és vitatja azóta is. Könyvek jelentek meg, kis elektronikus anekdoták arról, hogy a különböző szisztémáknak mi az előnyük, hátrányuk... Felbukkant a megállapítás — két azonos színnel sohasem lehet találkozni... A franciák a Secam-rendszert egyszerűen Amerika-ellenes európai társulásnak nevezik, a Pal-rendszert luxuskiadásnak ... Persze, ez csak tréfa. Minden rendszernek megvan a maga előnye és a maga hátránya. A színes televízió tulajdonképpen jobban közelit a valósághoz, teljesebb képet ad a valóságról, mint a fekete-fehér. A színek hű visszaadásától a következő lépés a valóság teljes megközelítéséhez egyelőre az elméletben létező háromdimenziós televíziózás. És mivel a hír április 1- én látott napvilágot, mindenki tréfának gondolta. Pedig nem volt az. Ez alkalommal sikerült először a dolgok térbeli helyzetét valóságosan közvetítő adás- rendszert kidolgozni. Az ilyenfajta televízió nagyon is komplikált, részben a há- romdinenziós fényképeknél, a monográfiánál szerzett tapasztalatokra támaszkodik. Peesze azért addig még nagyon sok részletkérdést tisztázni kell. Ennek ellenére a szakemberek nagyon is bíznak abban, hogy az eddigi tv-képernyő a jövőben hamarosan átalakul. A tv-nézők sok adást szívesen megnéznének újra. Ez azonban egyelőre csak a tv- állomások jóindulatától függ. A Videon-kazetta megjelentetése, amely nagyon is ha- sonlit a magnókazettához, hatalmas lelkesedést keltett a gyártók körében, és valamivel! kisebbet a fogyasztók között. Valóban lehetővé vált a képernyőn bemutatott adás otthoni rögzítése, és a látottak meglehetősen hű felidézése. A Video-magnetofonok lehetővé tették a hang és a kép egyidejű rögzítését. Egyszerre hét, illetve nyolc rivális Dideo-kazettacég versenyzett a vásárlók kegyének megnyeréséért. Nyilvánvaló, a tökéletes sikert egyikük sem érte el. A Videó-kazetta ma is inkább kuriózum maradt, mint megszokott és bevált otthoni technikai segédeszköz. Elsősorban az iskolák használják. Ennek talán az az egyik oka, hogy a rögzítés meglehetősen bonyolult. Már megjelentek a Videolemezek is, amely akárcsak a közönséges hanglemezek, megfelelő „lejátszóra” téve, fölidézik nagyon is pontosan — a lézernél is finomabb sugarak közvetítésével — az előre felvett látványosságot. A kép minősége nagyszerű, de a lemez túl gyorsan kopik, már néhány lejátszás után alig-alig vehető ki a kép. Egy másik most kísérletezés alatt álló rendszer átlátszó műanyag sza'agra rögzíti az adást, hologrammá alakítja át, majd színes képpé dolgozza fel. Ám erre sem várhat nagy jövő. Azok: a horribilis árak... Egyre divatosabb az úgynevezett kábelen közvetített műsorok megtekintése. Itt egy központból szórják a műsort különféle kábeleken, így az illető megrendelheti az adást, természetesen nem kis előfizetési díj ellenében. Ugyancsak látványosan fejlődtek az utóbbi években azok az adások, amelyeket a nagy stúdiók mellőzésével, szerény eszközökkel, főleg nem hivatásos közreműködőkkel állítottak elő. Ezek inkább a különféle közművelődési akciókhoz állnak közel, és kevésbé a televíziózás szokott formáihoz. Ezzel együtt a szakértők az eddig bevált tv-su- gárzási módok közeli alkonyát jelzik... Hamarosan nem lesz lehetetlen a kazettákból előre összeállított házi tv-könyvtár, a műbolygókról közvetített adás, a kábelen vehető televíziós adás, vagyis a tv-néző nem lesz kizárólag csak egy adó kiszolgáltatottja... így aztán megnövelhetjük az információszerzés lehetőségeit, a kérdés csak az, hogyan élünk majd vele? Nemlaha György Kun Zoltánná, Eger: A jelenlegi forgalmi rend szerint nincs lehetőség arra, hogy Egerben bővítsék az 1- es^ járat megállóhelyeit. A Tűzoltó tér környékén forgalombiztonsági okokból nem lehet újabb megállót létesíteni. Az 1973-ban sorra került forgalmirend-változta tás tette szükségessé a korábbi megálló megszüntetését. „Kismama” jeligére, Eger: Többször is foglalkoztunk már azzal az észrevétellel.. miért nincs Egerben úgynevezett csecsemőtej. A csecsemők jegy alapján való ellátását az 1940-es, évek végén és még az ötvenes évek elején is meglevő ellátási nehézségek tették szükségessé. A legellátatlanabb városokban, a munkásgyermekek tejellátásán kívántak segíteni akkoriban a Minisztertanács döntésével, amelynek alapján 13 ipari várost jelöltek ki erre a szolgáltatásra. A városok száma azóta sem változott, s a mai ellátási lehetőségek nem is teszik indokolttá, hogy ezt a szolgáltatást bővítsék. „Fiatal költő” jeligére: Figyelemre méltóak írásai. Keresse fel személyesen szerkesztőségünket, vagy közölje pontos címét, mert néhány észrevételünk azért lenne. Tresó György, Márkáz: Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíj- korhatárát nem azért szállítják le fokozatosan az ipari munkásokéval egyenlőre, hogy egy-két év múltán ismét felemeljék. A híresztelés egyes „jólértesültek” találmánya. A Munka Törvénykönyvnek több paragrafusa foglalkozik azzal, kik azok, akiknek munkaviszonyát csak rendkívül indokolt esetben lehet felmondani. Ezek közé tartoznak a gyermeküket egyedül‘nevelő szülők, bizonyos kitüntetések tulajdonosai, a kitüntetést követő meghatározott ideig, s többek között a nyugdíjkorhatár előtt állók. Ez a védettség azt jelenti, hogy a vállalat nem szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát mindaddig, amíg számára a vállalaton belül megfelelő munkakört biztosítani lehet. Természetesen kivétel az olyan dolgozó, aki fegyelmi vétséget követ el. Súlyos vétség esetén még ezeknél az úgynevezett „védett” embereknél is alkalmazni lehet a fegyelmi elbocsátást. Azok az emberek is, akiket többek között felsoroltunk, a vállalat munkaügyi döntőbizottságához, másodfokon a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, ha munkaviszonyukat jogellenesen megszüntetik. Keresztrejtvény Téli ueröffény Aladár, festőművész. 53. Tört rész. 55. Kezdődik a verseny. 57. Formájú. 58. Görög légi- forgalmi társaság. 59. Iram. 61. Szabad, németül. 62. StaA fősorok megfejtése után Tóth Árpád egyik hangulatos versének két sorát olvashatják. Vízszintes: 1. Mozgatható, idegen rendszerű szóval. 2. Az idézet első része (zárt betűk: Ü, A, T, F). 14. Tündérkirály, Titánia férje. 15. Lear király egyik leányának neve. 16. A soron következő. 17. Irány. 18. Férfinév. 19. Indoeurópai nyelvű ókori nép. 20. Magyar szobrászművész (Ede, 1872—1948). 22. Az USA űrhajózási hivatala. 23. Az üzemben pontosan feljegyzik mindennap. 25. Fordított névelő. 27. A Dél-afrikai Köztársaság jelzése gépkocsikon. 29. A cirkónium vegyjele. 30. Óriási méretű sivatag Ázsiában. 32. Mindegyik vezet valahova. 33. Papírra veté. 35. A gomb közepe! 37. Élősködő. 39. Becézett Vilmos. 41. Feni. 43. Adódik. 44. Nincs rajta jel. 46. Személyes névmás. 48. Faírtó. 49. Rangjelző szócska. 50. Az egyik szülő. 52. Nitrogén és hidrogén vegyjele. 54. Az ozmium vegyjele. 56. Kötőszó. 57. Szervái. 60. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás angol nyelvű rövidítése. 64. Ránc. 66. Magyar táncművészcsalád. 68. Az olasz rádió és televízió rövidítése. 69. .. .-ámmal — kedvetlenül. 70. Lepakolnak. 72. Nem jön belőle víz. Függőleges: 1. Az idézet harmadik része (zárt betűk: S, K, E, Z, A). 2. Nemes ital. 3. Megharagszik, argóban. 4. Észak-amerikai indián törzs. 5. .. .Angeles. 6. Mint a vízszintes 52. számú sor. 7. Milánó híres dalszínháza. 8. Bútorba erősített vízszintes lap. 9. Az argon vegyjele. 10. Pad betűi keverve. 11. Alul. 12. Álomba ringat. 13. Sziget Indonéziában, Szumátrától nyugatra. 17. Svájc fővárosa. 20. Állóvíz. 21. Présel. 24. .. .Urbe — A városért. 26. Durva posztóféle. 28. Shakespeare- hős A vihar című drámából. 30. Gyom. 31. Kis folyó, Romániában ered, a Tiszába torkollik. 32. Ütőn levő. 34. Nem mozog. 36. Az idézet második része (zárt betű: N). 37. Nemzetközi íróklub. 38. Kis betűi keverve. 40. Brit televíziós társaság. 42. Bibliai női név. 45. Vége, angolul. 47. Fehérnemű. 51. ...•'Illés tisztika készül belőle. 63. Maros-parti város. 65. Kedves angolul (DEAR). 67. A rakás közepe! 69. Ilonka. 71. NN. 72. Közeire mutató szó. ★ A november ll-i kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: „Még hull a nyári fények zafír, rubin agát esője, szinte zeng, de már borús e zengés”. A helyes megfejtést beküldők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Szecs- kó Anna Bátor, Vermes Albán Eger, Durai Lászlóné Hatvan, Molnár Ferencné Eger, Lakos Sándorné Füzesabony. A könyveket postán küldjük el. H ti P r műsorok: RADIO KOSSUTH 8.37: Zenekari muzsika. 9-34: Kácsafürösztő. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Paul Éluard versei. 10 40: Alfred Cortot zongorázik. 11.00: Gondolat. 11.45: A Budapesti Leánykar énekel. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népi zene. 14.00: Kóruspódium. 15.25; „Nyitnikék”. 15.10: A természet harangjai. 15.46: Fúvósművek. 16 05: Takarékos társadalom. 17.10: Mascagni: Iris. 17.25: „Üj matekot” tanul a gyerek. 17.45: Népzenei magazin. 19.15: Világszínház. 20.29: Űj lemezek. 21.34: Láttuk, halottuk. 22.30: Hegedű-és zongoraművek. PETŐFI 8.33: Operettrészletek. 9.35: Lottósorsolás. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.50: Konyhalakók. 12.00: Énekegyüttesek félórája. 12.33: Zenekari muzsika. 13.33: Vajas- pánkó (népmese). 14 00: Kettőtől ötig... 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Magyar operaénekesek. 19.38: Nóták. 20.33: A tegnap slágereiből. 21.14: Férjek és nők iskolája. 22.00: Dó-remi (részi.). 22.33: Könnyűzene. 23.00: Egy óra dzsessz. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — ^Kulturális körkép. Munkás- szálláson színészekkel. — Versek zenével. — Együtt, vagy külön-külön? ónodvá- ri Miklós jegyzete. — Munkásprotrék. — Vancák József a DIGÉP esztergályosa, — Riporter: Sütő Enikő. — A Katowicéi Rádió zenés ajándékműsora. — Hol töltsük a hét végét. — Tűrajavaslatok, sportprogramok.j 18 00: Északmagyarországi krónika. — Egészségügyi dolgozók szak- szervezetének nagygyűlése. — Finn delegáció Egerben. Ülésezett a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. — A dzsessz kedvelőinek Louis Armstrong felvételeiből. — Hírösszefoglaló^, lap- és műsorelőzetes... MAGYAB 11.00: Tévétorna. 11.05: Iskolatévé. 15.15,: Iskolatévé. 16.35: Pedagógusok fóruma. 17.10: Játék a betűkkel. 17.35: Kettőn áll a vásár... 18.05: öt perc meteorológia. 18.15: Mindenki közlekedik. .. 18.30: Tájak, városok, emberek. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Röpülj Páva! 21.55: Tv-hiradó 3. 22.05: Kolduskaland (tévéjáték). 23.30: Képtelen képes történelem. 2. műsor 20.01: A „Santa Maria Iskola balladája". 20.25: öt perc meteorológia. 20.30: Veszélykeresők (amerikai rövidfilm). 20.40: Mlacen úr harangjai (csehszlovák film). 21.30: Tv-hiradó 2. 21.50: Az ezred lánya (operafilm).
