Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-18 / 271. szám
A fejlődés ára »A fejlődés jelenlegi Intenzív szakaszában fokozó, dik a népgazdaság eszközigényessége. Az új, magas műszaki színvonalú termelő létesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár.” (Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i üléséről kiadott közleményből.) Az Állami Bábszínház tavaly befejeződött teljes újjáépítésekor egy .egy, nézőtéri hely kialakítása majdnem százezer forintba került. Vajon mikor térülne meg az itt elköltött 52 millió forint az amúgy is áron alul adott — azaz állami támogatást élvező — jegyekből? -A példa és a kérdés persze inkább ' tré- Eás, mintsem komoly, hiszen — tartja a közfelfogás — az eszközigény., fokozódása, elsősorban a termelőágazatokhoz kapcsolódó folyamat. Ami sáűk szakmai, közgazdasági értelemben, igaz.. Éppen ettől a szakmai egyoldalúságtól óvakodva és óva hozakodtunk elő a bábok tarka Színpadával; az eszközigény, a fejlesztések költsége a nem termelő területeken is növekszik. ' ' ‘ '■ i ■■■ ■ Egymillióért tgy tanterem Egy általános iskolai tanterem ma átlagosan egymillió forintot emészt fel felépítéséig. Tagadhatatlan, a mostani osztálytermek nem hasonlíthatók a valamikori zord hodályokhoz, vagy éppen — falusi iskolák esetében — az apró ablakú lyukakhoz, de mert korszerű fölszereltségük, a hozzájuk kapcsolódó közművek természetesek, akárcsak az ún. kiszolgáló létesítmények — mosdók, konyha stb. —, úgy azt is természetesként kell elfogadni, hogy az új oktatási intézmény sokba kerül. Még egy, most már a termelőterületről választott példát : az ország legnagyobb energiatermelő központjában, a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál, a legutolsó, XIII-as jelű, 215 megawattos áramtermelő blokk 946 millió forintba került. Drága? Kazánja — így gazdaságos — vegyes tüzelésű, éghet benne földgáz és kőolaj- finomítási melléktermék. A nagy teljesítmény — a régi erőművekben az 50 megawattos gépek óriásoknak számítottak — elengedhetetlenné teszi a magas fokú műszerezettséget és automatizáltságot; a vezérlést és ellenőrzést számítógép látja el. Mindez költséget növel, ahogy a környezetvédelem úgyszintén. S ez okokból csak marékra, s nem ölrevaló, holott annyi is akadna. Jórészt objektív okai vannak az eszközigény növekedésének. A nyersanyagok beszerzési feltételei kedvezőtlenebbek, mint korábban, s a hazai alapanyagok többsége is drágább — nagyobb költséggel, mert nehezebb geológiai feltételek, termelési körülmények között.— állítható elő. Azután: bizonyos fejlesztések elkerülhetetlenek, mert nélkülük megbénulna körülöttünk az .élet. Ilyen az energiatermelés, a szállítás, az építőanyagipar, ezek azonban — technológiájukból következően — nagy befektetést kívánó, eszközigényes területek, s ráadásul a kiadások megtérülése is lassú. A feladat mégsem kerülhető meg; lehetetlenné válna mind a személy-, mind az áruforgalom, s a külföldiek széles ívben kerülnék el — akár turistaként, akér tranzitszállítóként — hazánkat. Kétszeres áron vásároltuk Eszközigényes, köznapibban sokba kerülő beruházás az energiavezetékek, a kőolaj- és kőolajtermék-tárolók megépítése is, de szükségszerű. Hiszen volt idő, amikor — tárolótér híján — eladtuk külföldre a fűtőolajat tavasztól őszig, télen .meg vásároltuk. a szezonban kialakult kétszeres áron-... Ugyancsak drágák a vízgazdálkodással összefüggő fejlesztések, de mi lenne nélkülük az intenzív mezőgazdasági termeléssel, az üdülőterületekkel, a növekvő városok vízellátásával? Mihez kezdene Kovács és Kiss állampolgártársunk a Zsigulijával, ha hiába állna oda a benzinkúthoz, közölnék vele, nem épült meg a távvezeték s a tárolótér, így kétszáz kilométeres körzetben ne is reméljen üzemanyagot? Mivel bizonyos területeken mind többe kerül az előrehaladás, kézenfekvő következtetés; rangsorolni szükséges a feladatokat, következetesen arra törekedve, hogy a ma beruházott tőke kamatai a holnapi kiadásokhoz teremtsenek egyre bővülő fedezetet. Odahaza, háztartásunkban mérlegelünk: ^ az automata mosógép drágább, de többet tud mint egyszerű elődje, a kútból felhúzott vízért nem fizetünk, a vezetékből csörgőért igen. Mérlegel a népgazdasági irányítás is. Ha pénzt ad — és ad — az anyagmozgatás korszerűsítésére, arhi megintcsák eszköz- igényes feladat, teszi ezt azért, mert az így fölszabaduló emberekre más népgazdasági területeken van szükség, s mert miiíd kevesebben vállalják a hórukkmunkát. Nem sorscsapás A kiadások növekedése — az eszközigény fokozódása — törvényszerű, a gazdasági fejlődés mai szakaszának egyik ismérve. Nem sorscsapás, : hanem kalkulálható tényező. A többért többet kell áldozni, de úgy, hogy a több a még több forrása legyen; jól kamatozzanak az eszközök. Számítások szerint — a sok közül az egyik lehetőség — a beruházások kivitelezési idejének húszszázalékos csökkentése egyetlen év alatt 17—20 milliárd forint népgazdasági többletjövedelmet eredményezne. Sajnos, ritka kivételtől eltekintve, erre még csak számítások vannak; a tények adta igazolást kívánjuk, sürgetjük. Veress Tamás Gusztáv — olcsóbban Pénteken kezdődik az OFOTÉRT kedvezményes vására Az OFOTÉRT az év véfj ajándékvásárlások megköny- nyítésére, a torlódások elkerülésére az idén is megrendezi hagyományos, előzetes, kedvezményes karácsonyi vásárát. A november 18-án kezdődő és december 5-ig tartó akcióban mintegy 30 millió forint értékű fotócikket hoznak forgalomba, egységesen 20 százalékkal olcsóbban. Péntektől többféle szovjet fényképezőgépet, nyolcfajta csehszlovák, lengyel és szovjet gyártmányú nagyítókészüléket kínálnak kedvezménnyel. Olcsóbban árusítják egyebek között a Rusz dual filmvetítőt és a saját készítésű mozifilmek összeállításához használható Com- pakt - S 8. típusú montázsasztalt. A szokásos fotócikkeken kívül engedményt adnak ezúttal a Gusztáv és Peti mozifilmek 30 féle változatára is. Gazdag a választék a gyermekekrték ajándékozható cikkekből, amelyek a kedvezményt figyelembe véve 26 forinttól 264 forintig kaphatók. A Szmena 8 M. fényképezőgépet például 330 forint helyett 264 forintért árusítják, az optikai építőszekrényt 40 forinttal adják olcsóbban, a Stereomat dianéző filmsorozattal 32 forint helyett 25,60 forintért kapható. A kéthetes vásárba az OFOTERT-szaküzleteken kívül bekapcsolódnak az áruházak, a megyei iparcikkkiskereskedelmi vállalatok és az áfész-ek kijelölt boltjai is, amelyek ugyancsak megadják a 20 százalékos engedményt az akcióba bevont fotócikkekre. (MTI) Nem a város árnyékában Szarvaskő. Mint egy piciny ékszeresdoboz: tiszta utcáival, rendezett tarka, és mégis ízléses házaival szerényen húzódik meg a völgyben, Egertől alig több mint tíz kilométer távolságra. Mindössze négyszázhuszan lakják. Közülük is száztízen túl a nyugdíjkorhatáron. Egyre öregebb lesz a falu. Ennek több oka is van, de a legdöntőbb a megyeszékhely közelsége: mágnesként vonzza a fiatalokat Igaz, sok lehetőségük nincs is a letelepedésre. Építési engedélyt csak magasan a hegyoldalban kar-hatnak. Ott pedig inkább hétvégi házat érdemes építeni. A község évek óta „Éger külvárosa”. Nemcsak a földrajzi közelség miatt. ..Községi tanácsot város- környéki községi tanáccsá akkor lehet nyilvánítani, ha a város és a község között kölcsönösen szoros társadalmi, gazdasági, ellátási, munkaerő-foglalkoztatási földrajzi és közlekedési kapcsolatok vannak, továbbá a község és a város összehangolt fejlesztése különösen indokolt." (11/1971. Korm. számú rendelet) Egernek 1975 január elseje óta három város környéki községe van: Szarvaskő, Fel- sőtárkány Noszvaj,. Punyi István, Szarvaskő tanácstitkára: — Falugyűlésen közöltük a lakossággal, hogy . város környéki község leszünk. — Nem csináltak belőle hiúsági kérdést? Megértették-e a falu lakói, hogy ez nem valamiféle lefokozás, nem jelenti az önállóság, elvesztését? — Eleinte bizony fenntartásokkal fogadták a dolgot. De úgy 'érzem, sikerült bebizonyítani, hogy ez a rendelet is az ő érdekükben született. Azóta, tehát a város környéki községgé válás óta, ha nem is rohamosan, de mindenképpen jó ütemű fejlődésnek indult a község. — Tudna erre példákat? — Többet is. Gyorsabban készültek az útjavítások, aztán épült egy szép autóparkolónk is. Egyszóval, amióta a város a tulajdonképpeni képviselőnk, mindent köny- nyebb elintézni. — Tehát nem igaz a fel- tételezés, hogy a város környéki községek nem a város fényében, hanem árnyékában élnek? —v Semmi értelme. Nézze, itt volt például a herce-hur- cánk a postával. A miskolci igazgatóság meg akarta szüntetni a postahivatalt Szarvaskőn. Nem tartották megfelelőnek a helyiséget. Mi az időközben feleslegessé vált iskola egyik osztálytermét jelöltük ki az új postának, de az igazgatóságnak ez sem tetszett. Ekkor közbelépett a városi tanács, és megmaradt a postánk, mégpedig az általunk felkínált új helyen. — Nagyobb lett a tekintélyük? — Nem így fogalmaznám. Tárgyalóképesebb az egri tanács, mint mi. Mégiscsak másként hangzik a telefonban, hogy városi tanács, mint az. hogy szarvaskői községi tanács. Hát nem ? ... — Említette az előbb, hogy megszüntették Szarvaskőn a tanítást. Igen Egerbe járnak a gyerekek. Ezzel kapcsolatban van egy kis gondunk: az alsó tagozat délutános, de busz csak egy- órakor indul a városba, éppen akkor, amikor a tanítás kezdődik.Tehát mindig késnek. Visszajönni meg csupán későn, hét óra tájt tudnak. Igaz, mindössze nyolc kisgyerekről van szó de szerintem nem mindegy, hogy milyen körülmények között tanulnak. A Volán mégsem indíthat nyolc gyereknek külön iskolabuszt... — Ezt nem is kívánja senki. De talán egy félórás módosítás a menetrenden... Szarvaskő egyetlen „étterme”, amely sokkal inkább kocsma, mint étterem: — Valami főtt ételt szeretnék.. . — Mi nem főzünk, kérem. Konzervet tudok adni. — Nyáron, az idegenforgalmi dömping idején, ha ide betér egy turista éhesen, ő is csak konzervet kap? — Igen De hát ki akar itt ebédelni? Eger egy ugrásra van mindössze. Punyi István tanácstitkár: — Nem kizárólag rajtunk múlik, hogy konyhát kapjon a vendéglő. Nagy igény nincs rá. Az itt levő két üdülő saját konyhával rendelkezik, a szarvaskőieknek meg .minek ...? Délután két óra van. Helybélieket keresek, szeretném megkérdezni őket, előnyökkel . vagy hátrányokkal jár-e a „város környékivé” válás? Az utcán egy lélek sincs. A .felnőtt' lakosság nagy. része Egerbe jár át dolgozni. Otthon esetlég kis szőlőt művelnek, ,de ma már ez sem jellemző. Hamarosan nyugdíjas falunak nevezhetik magukat. Zöld fakerítés mögül fejkendős néni fürkészi az utcát. Barátságosan közlékeny. — Hogy szarvaskői va- gyok-e? Bizony, már hetven éve. Az ükszüleim is itt éltek. — Ha gyorsan teljesülne egy kívánsága, mi lenne az? — Ivóvizet kérnék, be a házba... A vb-titkár: — Hát igen. Az ivóvízhálózat építése régi problémánk. De amióta Egerhez tartozunk, ebben is nagyot léptünk előre. 1978-ban, ha minden jól megy, elkészül a víztároló. Jelenleg 840 méter vezetékünk van, pár éven belül két kilométernél is hosz- szabb lesz. — Sok errefelé a hétvégi ház... — Ha minden igényt ki tudnánk elégíteni, sokkal több lenne. Sikerült elérni, hogy jövőre eladhatunk még huszonnégy telket. — Elég pénzt ad-e a város a falujának? — Erre az évre még csak 330 ezer forintunk volt. De jövőre 440 ezret kapunk. A többletet útjavításra és a közvilágítás korszerűsítésére fordítjuk. Nem sok. de hát mi sem vagyunk nagyok... Szarvaskőn tehát úgy tűnik, megértették „az idők szavát.” A város környéki fokozatot nem tártják megalázónak. hiszen önállóságukon nem esett csorba. Terveznek, építenek, fejlődnek. Éppúgy, mint azelőtt. Csak egy kicsit gyorsabban... . .... . - - Beadó János Kesztyűk exportra Az automata japán kesztyűkötőgépnél, ahol a divat kesztyűk készülnek A Győri Kötöttkesztyűgyárban az idén 6 millió 770 ezer pár kesztyűt gyártanak több mint 180 millió forint értékben. A kesztyűmennyiség 53 százalékát exportálják a Szovjetunióba, Norvégiába és Hollandiába. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a szocialista brigádok szakaszos munkaversenyt indítottak. Ennek köszönhető, hogy az utolsó pór exportra szánt kesztyű októberben elhagyta a gyárat. Az elkészült ke sztyűk minőségellenőrzése (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS) A vasasszakma munkájáról Szakszervezeti tisztségviselők országos értekezlete Heves megyében A Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szalzszervezete rendezésében csütörtökön délelőtt kétnapos országos szervezői munkaértekezlet kezdődött Egerben, az S2MT székházában. A megyék és a főváros tisztségviselőit Agócs István, a szakszervezet központjának osztályvezetője köszöntötte, majd a résztvevők kiselőadásokon tájékozódtak a mozgalom különböző aktuális kérdéseiről. Szó esett az idei munkaprogram eddigi megvalósításáról, a szervezeti kapcsolatokról, a káderképzés eredményeiről, s — Dienes Sándorné Heves megyei? szervező tolmácsolásában — a jogsegély- szolgálat helyi tapasztalatairól. Ma, pénteken Sírokban, a Mátravidéki Fémműveknél folytatódik a program. A résztvevők megbeszélik további feladataikat, majd mozgalmi tapasztalatcserére, végül pedig üzemlátogatásra kerül sor. 1977. november 18., péntek i
