Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
Elégetés, fő vétel, vízbefullasztás, megkövezés Boszorkánymáglyák Letezett-e és létezhetett-e olyan ember a világon, akinek természetfölötti hatalma van, s ezért varázslatra és egyéb ,,bűbájosságra,, képes? Egyszóval: boszorkány. Nos. már régen tudjuk, hogy boszorkányok csak a mesében vannak. De volt idő, amikőr hittek létezésükben. A babona a boszorkányokat mindig az ördöggel hozta kapcsolatba. VIII. Ince pápa 1484. évi bullája így ír erről: „Tudomásunkra jutott, hogy mindkét nembeliek egész tömegesen érintkeznek a pokol démonaival, s hogy varázslataik által embereket és állatokat kínoznak. Megrontják a házaságyat, megsemmisítik az asszonyok magzatjait és az állatok szaporodását, semmivé teszik a gabonát a jöldeken, a termést a szőlőkben, a gyümölcsöt a fákon, és a füvet a mezőkön.” Akikre rámondták, hogy boszorkány, szörnyű kínvallatásoknak vetették alá, hogy bevallja rettenetes bűnét. A teljes szigorral foganatosított kínvallatások nyomán a vádlottak „csodálatos” egybehangzósággal vallottak. Főördög kecske alakban Egyformán vallották, hogy amikor az ördög őket meglátogatta, mint díszes ifjú jelent meg, toliakkal ékesítve, azután levetkőzött. Ekkor a vádlott megkötötte vele a szövetséget: lemondott Istenről és engedelmességet fogadott az ördögnek. Ekkor megkeresztelték, nevet kapott, hátgerincén, vagy egyéb testrészén megjelölték. összejöveteleiket erdőkben, fák alatt, akasztófáknál vagy hegyen tartották. Ilyenkor bedörzsölték magukat boszorkánykenőccsel, ittak a boszorkányitalból, meztelenül nyargaltak seprűn, gereblyén, ’ guzsalycm, főzőkanálon, piszkafán, fekete macskán, kecskén stb. Néha az ördög jött el értük. A boszorkányszombati g„ ülekezetre minden boszorkány a szeretőjével jelent meg. A főördög kecske alakban, emberi arccal egy dombon ült, körülötte a többiek. Térdhajtással, kezének és hátsó felének megcsókolásá- vai kellett hódolni előtte. A legszebb nőboszorkányt a főördög boszorkánykirálynővé nevezte ki. Azután lak- mározás következett; az ételt só és kenyér nélkül fogyasztották, a bort lófőből itták. Következett a boszorkány- tánc. A párok egymásnak hátat fordítva járták, a zenész egy fán ült és kezében hegedű helyett lófejet, síp helyett fütyköst vagy macskafarkat tartott. Az ünnepély végén a főördög hamuvá égette magát, ezt szétosztották a boszorkányok között, hogy azzal károkat okozhassanak. Ezután a boszorkányok eltávoztak. A kicsikart vallomások alapján Európában ezreket ítéltek máglyahalálra. Kálmán is hitt bennük A középkori Magyarországon is elevenen élt a boszorkányságba vetett hit, és számos törvényt hoztak ellenük. Már I. István törvényei elrendelik: „aki varázslással ártott valakinek, adassák át az ártalmat szenvedett félnek, s az bánjék vele tetszése szerint". Az állattá váló boszorkányokról, az ún. strigákról azt írja elő I. István, hogy vigyék el őket a paohoz. részesítsék vallási oktatásban, s csak ha harmadszor is visszaesnek, akkor bánjanak el velük a bírák. I. László törvénye egy kalap alá veszi a strigákat a rossz erkölcső nőkkel, s elrendeli, hogy a püspök ítélkezzék felettük belátása szerint. Könyves Kálmán törvénye azonban már a következőket rendeli: „A strigák felől pedig, akik nincsenek, ne follyék vizsgálat". Ezt — mint Kulcsár Zsuzsa: Inkvizíció és boszorkányperek című munkájában olvashatjuk — sokan arra magyarázták, hogy Kálmán király nem hitt a boszorkányok létezésében, s ezzel több évszázaddal megelőzte korát. A dolog azonban úgy áll, hogy Kálmán is hitt a boszorkányokban, varázslókban, de neiből fakad, ezek miatt érzi a város az Űr sújtó kezét; gyakran emlegették az ördögöt és a vele cimboráló gonosz embereket. Ezeket a rémhíreket támasztotta alá az hogy az egyik kuruzsló bábaasszonyt, Kö- kénynét, a pap három ízben is elkergette a gyóntatószékből, de végül mégis áldozott. A pletykák szerint ő és még néhány hasonló vénasszony és koldus varázslást űzött a szent ostyával, ezzel is szolgáltak az a strigák létezését az egyház tagadta, s mint régi po- gányvallások maradványát, tiltotta a strigákban való hitet. A legrégibb magyarországi boszorkány pör 1565-ben Kolozsvárott Botzi Klára bábaasszony ellen folyt, Gráz Péter panasza alapján. Az egyik tanú szerint Botzi Klára hajlandó volt őt megtanítani egy bűvös mondásra, amelynek segítségével a búzavetésekben nem nő gyom. Tanú vallott arról is, hogy a vádlott dicsekedett: ha sikerül megérintenie a bíró ruháját, az sohasem tudja elítélni; továbbá, hogyha kígyóból italt főz, megérti minden állat beszédét, s a füvek is elárulják neki, mire valók. Egy asszonynak megígérte, ha vele kú- ráltatja magát, tetszése szerint szülhet fiút vagy lányt, vagy akár ikreket is. A vádlottat a városi hatóság a „szokott helyen” való elégetésre ítélte. 1565 és 1756 között Magyarországon 554 boszorkány pör zajlott le — legalábbis ennyi pernek az iratai maradtak fenn. A perekben összesen 194 halálos ítéletet hoztak, amelyből 169 elégetés, 23 fővétel és elégetés, 1 vízbe fullasztás és 1 kővel való agyonverés szerepel. Az 1728-as szegedi por A leghírhedtebb magyar- országi boszorkánypör 1728- ban zajlott le Szegeden, amelynek iratait hosszúhosszú időn át titkos anyagként kezelte a városi tanács. A súlyos gazdasági és társadalmi hátterű port a századfordulón először Reis- ner János: Szeged története című munkájában ismertette; ugyancsak összefoglalót közöl a nagy perről Kulcsár Zsuzsa is már idézett művében. A nincstelenek, a koldusok és csavargók száma jelentősen megnőtt Szegeden az 1700-as évek első évtizedeiben. A régebbi lakosság és az újonnan betelepültek között mindennaposak voltak az összetűzések. A kun puszták birtoklása körül perlekedés tört ki a város és a püspök között. A királyi kamara is szüntelenül viszálykodott a városi hatóságokkal. Az adókat kíméletlenül emelték. Aszályos évek követték egymást, és a rossz gazdasági helyzet következtében elkeseredett ' politikai villongások dúlták fel a város békéjét. A papok hangos szóval hirdették: minden baj a nép bűördögnek. Végül is Kö- kénynét a hatóság letartóztatta és vallatóra fogta. Az öregasszony tagadott, de a kihallgatott 32 tanú rengeteg vádat hordott össze ellene: sokakat ■ megrontott; egy szülő asszonyt, akire haragudott, annyira tönkretett, hogy az gyermekestől meghalt; ő okozta a szárazságot is. A tanúk persze másokra is vallottak, így csakhamar újabb letartóztatások következtek. A városi hatóság vízpróbát rendelt el. (Vízpróba: az ártatlan . .a^árne- rül, a bűnös a felszínen marad.) A foglyokat kivitték az Alső-Tisza-partra — olvassuk Kulcsár Zsuzsa könyvében, amelyre a továbbiakban is támaszkodunk —, s a sziget innenső oldalán, a keskenyebb és sekélyebb mederben összekötözve vízbe mártották őket. Három idős asszony vízbe fúlt, a többi részben lemerült, részben a felszínen maradt. A vízbe fúltak holttestét — annak ellenére, hogy a vízpróba ártatlanságukat bizonyította — megégették, mint boszorkányokat. Kökényné beismerő vallomása A vízpróba után újra kihallgatták a rabokat, most már kínzást is alkalmaztak. Ezzel aztán sikerült beismerő vallomásokat szerezniük. Kökényné négyszeri kínzás után bevallotta, hogy eladta a lelkét az ördögnek, eljárt a boszorkányszombatra, rontott és varázsolt. Megnevezte társait is, köztük több javasasszonyt, koldust — és a város leggazdagabb emberét, Rózsa Dániel volt főbírót, feleségével együtt. A vádlottak mind azt vallották: a 82 éves Rózsa Dániel volt a boszorkánykapitány. A hatóság erre őket is letartóztatta. A kínzás minden vádlottat „beismerésre” bírt. A vádlottak elmondották, hogy igenis szerződést kötöttek az ördöggel, aki bakkecske vagy bika alakjában jelent meg előttük, megcsókolták a homlokát és a farát, megtagadták Istent; az ördög ezután emberi alakban közösült velük. Azért léptek kapcsolatba a gonosszal, mert jobb életet, gazdagságot akartak. Sok kárt okoztak, gyermekeket, terhes asszonyokat rontottak meg, a szentelt ostyát nem tudták lenyelni, ezért kiköpték, elásták; háromszor évente a Gellérthegyre repültek. „A vallomásokból kitűnik, hogy a bírák azt szedték ki a vádlottakból, amit akartak. De még így is szeget üthetett volna a fejükbe néhány vallomás teljes képtelensége, továbbá az, hogy semmiféle, a pörben említett tárgyat nem találtak. Az is feltűnhetett volna, hogy a vallomások' — noha a bírák kínzás közben a foglyoknak valósággal szájába rágták — részleteikben mégis ellentmondanak egymásnak...” A vádlottak száma a szegedi boszorkánypörben tizennyolcra emelkedett. Ezek közül majdnem mind szegény koldus, bábaasszony, kegyelemkenyéren élő öreg; még a dúsgazdag Rózsa Dániel volt főbíró is szegény juhászlegény volt, s csak később emelkedett Szeged leggazdagabb emberévé, ezért rendkívül sok irigye volt, még a városi tanácsban is. 14 vádlottra: halál Hamarosan megszületett az ítélet. Tizennégy vádlottra halált szabtak. Kivégzésük előtt még egyszer megkínozták őket, hogy újabb neveket kapjanak tőlük. Hogy Rózsa iránt milyen nagy gyűlöletet (vagy féltékenységet) érzett a tanácsosok egy csoportja, arra jellemző, hogy néhányan nyilvános megkínzásra szavaztak, de kisebbségben maradtak. Az ítéletet egy hónap múlva hajtották végre. Egy elítélt kivégzését egyelőre elhalasztották, mert áldott állapotban volt. A többi tizenhármat kivezették a ma is „Boszorkányszigetnek” nevezett helyre. Ott már állt a három máglya, jó magasra halmozva, közepü- pön cölöppel. Körös-körül ott tolongott a város apra- ja-nagyja. Az egyik asz- kzbrtynái a tanács „kegyelemből” engedélyezte a lefejezést, s csak a holttestét vetették máglyára. A többieket — hat férfit és hat nőt — négyesével a cölöpökhöz kötözték, s csakhamar felcsapott a láng. A város gazdagjai megnyugodtak: úgy látták, hogy a közjóra és Isten dicsőségére hasznos volt a példás büntetés, és a keresztény társadalom súlyos veszedelemtől menekült meg. Ugyanakkor igen sok elégedetlen embert rettentett meg a szörnyű kínok látványa, s nyilvánvalóan százszor meggondolták, mielőtt kinyitották volna a szájukat. De nem ez a szegedi pör volt az utolsó az akkori Magyarországon. Nagykárolyban 1745-ben még elítéltek boszorkányokat. Végül a kormányzat 1768-ban adta ki a rendeletét, hogy csak akkor szabad boszorkánypert indítani, ha a vádat igaz bizonyítékok támasztják alá. A boszorkányüldözés, a boszorkányperek sötét fejezetei az emberiség történelmének. „Nemcsak azt kell tekintetbe venni, hány ember pusztult el miattuk, hány embert tettek szerencsétlenné, hanem azt is, sőt elsősorban azt, hogy milyen szörnyű hatást gyakoroltak, milyen erőteljesen segítették a hanyatló feudális rend fenntartását, a nép elnyomását és gúzsba kötését, hogyan terjesztették a tudatlanságot, vak rémületet, babonát, mennyire akadályozták a tudomány fejlődését... A haladás erői azonban feltartóztathatatlanok, s mint ahogy nem volt hiábavaló azoknak a bátor férfiaknak a küzdelme, akik harcba indultak a szent törvényszék és a boszorkánypörök ellen, nem hiábavaló ma sem, hasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között a további küzdelem a tudatlanság, a maradiság ellen.” Kulcsár Zsuzsa másfél évtizeddel ezelőtt megjelent tanulmányának sommázatá- val ma is egyet lehet érteni. Dér Ferenc APRÓHIRDETÉS ALLAS Idős nővel vagy férfival eltartási szerződést kötne fiatal házaspár lakásért. ,,Sürgős 1977” jeligére, az egri hirdetőbb_______________ Ének szakos tanárt keresek énektanuláshoz. „Énekszó” jeligére, az egri hirdetőbe. A Ludasi Áfész 4. sz. halmaj- ugrai italboltba vezetőt és helyettest keres. Jelentkezés: áruforgalmi vezetőnél. Ludas, Kolozsvári u. 2. Kettő- és négyéves kislányaim mellé pót_ mamát keresek, mindennap 17-tól 19.30- ig. Patvaros Eger, Vallon 5., IX. 27. INGATLAN Belvárosi 2 és félszobás öröklakás garázzsal eladó. Eger. Csiky S. u. 7„ IV/3. Eladó Eger, Brez- nai út 2. számú 1 emeleti 3 szoba-össz_ komfortos, gázfűtéses, kertes társasházi lakás garázzsal, azonnal beköltözhető. Érdeklődni 16 órától, Nagy. ________ K ettőszoba-ö sszkom- fortos OTP-örökla- kás eladó. Eger, Cifrakapu u. 142., . IV. em. 17. _______________ K ertes kis családi ház eladó, Ludas, Fő út 74. sz. alatt. Érdeklődni a helyszínen. JÁRMŰ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. JUHASZ JÓZSEFNÉ sz. Bánfy Rozália november 16-án elhunyt. Temetése november 18-án, 12.30 órakor lesz, a Kis- ■ asszony-temetőben. Gyászolják: gyermekei unokái és dédunokái. Megkímélt, most vizsgázott, 3,5 éves Wartburg de Luxe eladó. Eger Demén- di 16. _________________ R enault R—4-es, CU-s eladó. Megtekinthető mindennap 15 órától. Dr. Erdő. Bélapátfalva, egészségház. Eladó CN-es Trabant, jó állapotban. Eger, Kazinczy út 2/a., fszt. 1. 17 óra után, _________ K arambolos Polski eladó. Eger. Kapás u. 41. x VEGYES Wartburg 353-as, karambolozott állapotban eladó. Zaránk, Szabadság út 23. Kardvirághagyma, óriás növésű, bordó, tűzpiros, aranysárga, narancsos barackrózsaszín, paprikapiros, 4,— Ft darabja, Azonnal megrendelhető utánvéttel. .30 darabnál kevesebbet nem szállítok. Joó Sándor, 2941 Acs,, Toldi u. 6. Elveszett egy fehér-fekete foltos drótszőrű foxi, 3 hónapos. Megtalálót ját jutalmazom. Eger* Telefon: 26-82. A Heves megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat cserépkályha-építést,-átrakást, -tisztítást, továbbá kazánok belső samottozását rövid határidővel vállalja! Vállalatok, építkezők, figyelem! MEGLEVŐ KÉSZLETÜNKBŐL 1/1, 1/2, 1/4, 1/1 iker és 1/2 iker falburkoló téglából 30 százalékos árengedményt adunk! Érdeklődni, befizetni“ és szállítani: Eger I. Téglagyárból, Homok u. Felvilágosítást ad: Ambrus István száll, művezető. Telefon: 17-88. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Főigazgatósága és a II. számú Gyakorló Általános Iskola Igazgatósága, valamint a gyászoló család mély fájdalommal tudatja mindenkivel, akik ismerték és szerették, hogy Gergely Sándor nyugalmazott gyakorlóiskolai tanár, szerető férj és kedves testvérünk, a Kiváló tanár kitüntetés tulajdonosa, 1977. november 13-án, életének 6S. évében, váratlanul elhunyt. A főiskola saját halottjának tekinti. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1977. november 22-én, 14 órakor lesz, az egri városi Kegyelet-temetőben. A gyászoló A n. sz. Gyakorló A Ho Si Minh család Általános Iskola Tanárképző FőIgazgatósága iskola Főigazgatósága Kedvezményes bt az AGRIA Bútori Jelentős árengedménnyel vásárolhat itorvásár lyárban! az AGRIA Bútorgyár bútorkészletéből a vállalat Eger, Knézich K. u. 36. sz. alatti telepén. NYITVA TARTÁS: XI. 19-én 8 h-től 16 h-ig. XI. 20-án 8 h-tól 14 h-ig XI. 21-én 8 h-tól 18 h-ig.
