Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
J Beszéljünk a házasságról Jegyesség, lakodalom, nászút A népmesék kedvenc témája a királylány és a pásztorfiú — vagy a királyfi és a pásztorlány — egymásra találása, viszontagságai, egészen a beteljesült szerelemig, a házasságig. Az ifjú pár azután minden mesében „hetedhétországra szóló lakodalmat csap és boldogan él, míg meg nem hal.” A szerelem, a párválasztás, az együttélés azonban koronként nagyon is eltérő sajátosságokat mutat. Elég utalni arra, hogy napjainkban is intenzív pszichológiai, mély lélektani kutatások foglalkoznak a házassági szokásokkal, a pár- kapcsolatok mozgatórugóival. Sokan a házasságot valamiféle „szükséges rossznak" tartják — hozzátéve, hogy ehelyett jobbat még senki sem talált. Tény, hogy a házasodási kedv évről évre növekszik. Tavaly hazánkban több mint százezer pár mondta ki a boldogító igent. Érdemes megjegyezni, hogy a házasságok többsége nem a szerelem évszakában köttetett. A tavaszt, és a többi évszakot „fejhosszal" megelőzi a nyár, a július és az augusztus. E két hónapban több mint 20 ezer házasságot kötöttek. Szociológiai felmérések szerint fokozatosan későbbre kerül a házasságok időpontja, s napjainkban a huszonévesek korcsoportjában nő leginkább a házasságra lépők száma. Érdekes megfigyelés, hogy csökken a jegyesség ceremóniájának jelentősége. Inkább régebben volt szerepe, amikor a lányos háznak szüksége volt a kapcsolat biztonságának ilyen külső „demonstrálására”. A karikagyűrűnek az volt egykor a hivatása, hogy hírül adja a lányoknak: a jegygyűrűt viselő férfi udvarlóként már nem jöhet szóba. A társadalom általában a jegyességet mindig nagyon komolyan vette, egyes országokban felbontását büntette is, ha elfogadható okok nélkül bontotta fel valaki. Napjainkban viszont szűnőben van a házasság ilyenfajta társadalmi szabályozása. A mai feltételek között a fiataloknak egymásban kell bízniuk, nem pedig a jegyesség intézményében. E hagyománynak inkább az ünnepség kedves emlékében van szerepe. Az egybetartozás érzését fokozza, s csak ennek jelképe a karikagyűrű. A vizsgálatok szerint általában alaposan megrövidült a jegyességi idő, sőt mind gyakoribb, hogy eljegyzés nélkül házasodnak a fiatalok. A házasságkötés ünnepi külsőségeiben meg jóval nagyobb a hagyományok szerepe. A fiatalok többnyire engednek a család igényeinek, hiszen ekkor még szorosak a szülői házhoz fűződő kötelékek. A házassági ceremónia tehát sokkal inkább a szülők, mint a fiatalok felfogását és szemléletét tükrözi. A családi „hagyomány” érvényesül abban, hogy hány vendéget hívnak az esküvőre, hogyan bonyolítják le a lakodalmat, vagy hogy hova mennek a fiatalok nászútra. A városi szokások már távolodnak a tradícióktól. Mind gyakoribb, hogy csak a két család és a legszűkebb baráti kör, a legközelebbi rokonság van együtt. A szerényebb külsőségekkel zajló esküvőnek és lakodalomnak — vagy inkább ünnepi ebédnek, vacsorának — az „alkalom” ad külön fényt. Falun viszont változatlanul nagy közönség előtt zajlik az esemény. Mindenki „kitesz magáért”, s a lakodalom hatalmas költséggel, nemegyszer a családok anyagi helyzetéhez mérten aránytalan áldozattal jár. „Átalakult” a nászút korábbi funkciója, ami lényegében a szexuális élet megkezdésének alkalma, időszaka volt. Bár a szexuális ösz- szehangolódás szempontjából változatlanul fontos szakasza a házaséletnek, ma már inkább az a jelentősége, hogy módjuk van a fiataloknak lélektanilag feldolgozni az esküvő élményét: foglalkozhatnak terveikkel, közelebbről, jobban megismerhetik egymást — erényeikkel, hibáikkal együtt. Egy perc Koncz Zsuzsával Járási úttörő- és Ifjú Gárda zászlóalj alakult Füzesabonyban A füzesabonyi fedett lőtéren rendezték meg vasárnap délelőtt az Ifjú Gárda és az úttörőgárda járási zászlóalj alakuló ülését. A látványos eseményen jelen volt Joó István, a füzesabonyi járási pártbizottság osztályvezetője, Farkas Júlia, a megyei úttörőelnökség titkára, és Végh AÚila, a KISZ megye bizottságának munkatársa, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka. Molnár Lajos, a járási úttörőelnök megnyitója után Kalina József, a KISZ füzesabonyi járási titkára mondott ünnepi beszédet, aki az Ifjú Gárda és az úttörőgárda szerepét méltatta. Elmondotta, hogy az ifjúgárdisták száma jelentősen megnövekedett az elmúlt években a járásban s ezért vált szükségessé, hogy a századból zászlóalj alakuljon. Erre a NOSZF 60. évfordulója alkalmából került sor, a járási úttörőgárda zászlóbontásával egyidő- ben. Az úttörőgárda Karikás Frigyes nevét vette fel. Az Ifjú Gárda zászlóaljnak az egyik patronáló honvédségi alakulat parancsnoksága nevében Pintér László őrnagy adta át a zászlót. Öcsi, Bori, pacsitacsi és a többiek Másfél évtizede még ő kért autogramot. Akkor készült el ugyanis első rádió- felvétele, a Kérek egy autogramot. Azóta népszerűsége semmit sem csökkent, pályája még most is töretlenül ível felfelé. Mi a véleménye erről magának Koncz Zsuzsának? — Azt hiszem, ez azért van, mert nagyon komolyan veszem, amit csinálok, csak így van értelme. Külön öröm, hogy nemcsak a tizenéves korosztály tölti meg egy-egy estén a nézőteret, és ez kötelez. — Azt mondják önről, hogy maximalista. — Ha valaki azt csinálja, amit szeret, annak kötelessége munkájában maximálisát nyújtani. — Nagy feltűnést keltett önálló verslemeze ... — Nagyon szeretem a verseket. Majd minden nagylemezemen volt egy-két megzenésített klasszikus vers. Az idők folyamán összegyűlt jó néhány olyan költemény, melyeket szerettem volna elénekelni, Szörényiék zenéjével. A gondolat az ötödik nagylemez után született, s így jött létre a Kertész leszek. Kár lenne elhallgatni, hogy voltak, akiknek nem tetszett ez a vállalkozás, szentségtörésnek tartották Ötéves zongoraművész Aljosa Panov moszkvai kisfiú még járni sem tudott, amikor már megtanult zongorázni. Ma — pedig még csupán ötéves múlt — már Csajkovszkij, Beethoven, Mozart és Rimszkij-Korsza- kov műveit játssza. Kotta nélkül, emlékezetből zongorázik, a zenét minden nehézség nélkül memorizálja — igaz, kénytelen a memóriájára támaszkodni, ugyanis Aljosa nagyon gyengén lát. A szakemberek tanulmányozzák a kisfiú különleges adottságait, ezalatt 6 kedvenc zeneszámát, a Hold- }tny-szonátát játssza. József Attilát, vagy Adyt popzenével. Természetesen mindenkinek más az ízlése, mindenkinek lehet véleménye. — Mai költők? — Én Bródy Jánost is költőnek tartom, ebből a szempontból az ő versei teljesen kielégítenek. — A könnyűzene világában először köszönthetünk az ön személyében Liszt-díjas művészt... — Ez az elismerés az egész műfaj és a szakma szempontjából nagyon fontos állomás. Azt jelenti, hogy értékelhetőnek tartják, amit csinálunk. Biztatást és reményt ad arra, hogy végre megszülethet talán a műfaj saját újságja, s létrejön Budapesten egy állandó koncertterem, enyhítve ezzel fellépési gondjainkon. Mindez azt mutatja, hogy figyelnek ránk. Ami engem illet, a kitüntetésnek nagyon örültem, de most is ugyanaz vagyok, aki voltam. T. Simon István Minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy rossz- nak lenni sokkal mulatságosabb, mint jónak lenni. Folyton jónak lenni iszonyúan unalmas és amellett fárasztó is — írta Janikovszky Éva a „Ha én felnőtt volnék” című könyvében. — Saját gyermekkori élményei, vagy szülői tapasztalatai alapján ismeri a gyermekek sajátos világát? — Gyermekkori kalandjaim aligha lennének alkalmasak arra, hogy a mai apróságokhoz szóljak. Egészen mások a ma óvodásai, kisiskolásai, mint mi voltunk annak idején. Természetesen az örök gyermeki tulajdonságok, a mindent tudni akarás, a játékosság, az állandó kíváncsiskodás ma is változatlan. Főhőseimet részben fiamról mintáztam, aki már egyetemista ugyan, de egykori „tettei” ma is elevenen élnek bennem. Természetesen sokat járok gyerekek közé. — Kikhez szólnak művei: a legkisebbekhez, vagy szüleikhez? — Mindig a gyermekekhez. Nem igaz, hogy őket más foglalkoztatja, mint a felnőtteket. Pontosan értik a humort, kitűnő érzékük van a szatírához. Arra próbálom buzdítani a kis olvasókat, hogy bármennyire is nincs ideje a papának, mamának foglalkozni velük, ne adják fel kíváncsiságukat, figyeljenek, kérdezzenek bátran. Sajnos, sok kérdés marad megválaszolatlanul. — Hogyan ír? — Nagyon nehezen, lassan. Rendszerint csak egytizede marad meg annak, amit papírra vetek. Minden soromat többször átfogalmazom. Az első kötetek írásakor vázlatot készítettem, lerajzoltam magamnak a főhősök figuráit. A szerencsés találkozás Réber Lászlóval azonban ezt már feleslegessé tette. Rajzai grafikái pontosan olyanok, amilyennek elképzeltem őket, még megszületésük előtt. Ma már, mielőtt hozzálátok egy-egy munkámhoz, megbeszélem ötletemet Réber Lászlóval. Ha írni kezdek, már az a kis figura jelenik meg a fejemben, akit ő elképzelt. — Melyik írását tartja a legsikerültebbnek? — Egyik legkedvesebb .művem a „Ha én felnőtt volnék”. Meglepetésként ért a hír annak idején, hogy tíz évvel az első megjelenése után, az NSZK állami díjával jutalmazták. Másik kedvencem a „Kire ütött ez a gyerek?” Ez a kamaszokról, sajátos világukról íródott. E művem volt az első. amely nem az óvodáskorúaknak. kisiskolásoknak szólt, hanem a tinédzsereknek és szüleiknek. Furcsa volt, hogy a könyv megjelenésekor éreztem először: beskatulyáztak már bennünket Réber Lászlóval, mint kisgyermekekhez szóló alkotókat. Még a könyvesboltokban sem vették tudomásul, hogy ez a könyv nem a legapróbbak világáról szól; a kicsiknek ajánlott kötetek közé tették. A legnagyobb sikernek éreztem, hogy az egyik iskolában a tanári kar úgy határozott, hogy a szülői értekezletek előtt a szülőknek bemutatják az ebből készült diákszínpadi feldolgozást. Az ifjúsági találkozók elmaradhatatlan programja: a polbeat M 1 MŰSOROK: RADIO KOSSUTH 8.57: Zenés képeskönyv. 9.12: A szovjet rádió napja. 9.22: Világhírű előadó- művészek. 10.05: „Nyitnikék”. 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.55: Zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20 : Üj falusi krónika. 13.40: Kórusok. 14.00: A szovjet rádió napja. 15.10: Messziről messzire. 16.05: A szovjet rádió napja. 16.25: Mozart: Esz-dúr szonáta. 16.44: Mindenki iskolája. 17.07: A szovjet rádió napja. 17.37: Vivaldi-versenyművek. 18.15: Ady Endre összes verséi. 18.30: Esti magazin. 19.15: A szovjet rádió napja. 20.29: A zongora- művészet első aranykora. 21.10: Kis magyar néprajz. 21.15: A szovjet rádió napja. 22.30: Régi muzsika. 22.45: Kazinczy Ferenc kényszerű utazása. 23.00: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05: Operettek. 9.00: Verbunkosok, nóták. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Slágereinkből. 12.33: A titkos házasság. 13.33: Varázsének. 14.00: Kettőtől fél ötig... 16.30: A szovjet rádió napja. 17.30: Hajdúk Split—DVTK KEK labdarúgó-mérkőzés II. félideje. 18.20: Népi muzsika. 18.54: A szovjet rádió napja. 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.33: Gilbert Bécaud Budapesten. 21.00: Közvetítés a Bilbao —Ü. Dózsa UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 21.50: Búcsúzás. 22.00: Gilbert operettjeiből. 22.33: Népi zene. 23.00: Örökzöld dzsesszmelódiák. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Tíz perc mezőgazdaság. — A termelőszövetkezeti gépállomány karbantartói Sa- jópetriben. Riporter: Borsodi Gyula. — Heves megyei népdalkörök műsorából. — Női dolgok, női gondok. — Nők a békéért. Riporter: Jakab Mária. — Edith Piai énekel. — Rugalmasan, korszerűen. Ónodvári 'Miklós jegyzete. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. —Október fényein címmel kiállítás nyílt Hatvanban. — Űj gyárüzem létesült Kiskörén. — Üj nőgyógyászati pavilon Miskolcon. Gelka- szerviz átadása Leninvá- rosban. — Presszer Gábor énekel — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... HVf I MAGYAR 7.55-től 14.30-ig Kapcsoljuk Moszkvát (Színes). Helyszíni közvetítés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésről. 14.45: Iskolatévé. 16.35: Melyiket az ötezerből? 16.50: A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.40: „Eletet az éveknek”. 18.15: Szépen, jól magyarul. 18.25: Most mutasd meg! 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vihar egy kalap körül (tévéjáték). 21.05: 1917—1977. Kb. 21.35: Sylvie Vartan műsora. 22.30: Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01: Leningrádi szimfónia. 21.05: Tv-híradó 2. 21.35: Baleset (svéd filmJ.
