Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

^wkaaaaaaaaaaaa/vsaaaa^aaaaaaaaaaa^^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^a Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Algéria ünnepén Hazánkban is sok százezren látták — ha nem film­színházban, akkor a televízióban — „Az algíri csata” című felejthetetlen filmet. Az ízlések — tartjuk — különbözők, de ezúttal aligha lehetett néző, akinek nem az volt a meggyőződése, hogy — hősköltemény pereg a celluloidszalagon. Ez a nagy területű és nagy múltú észak-afrikai ország most 23 esztendője kezdte meg a maga legen­dás — és győzelemmel végződött — szabadságharcát a francia gyarmatosítók ellen. 132 évi idegen elnyomás során halmozódott fel az az érzelmi-politikai gyú- anyag, ami 1954. november elsején az egységes fegy­veres ellenállás megkezdésében robbant. „Amerika Vietnamjában” csaknem egy évtizeden át ropogtak a fegyverek. Massu tábornok és a többi hírhedt ejtőernyős főtiszt nem válogatott az eszkö­zökben. Működtek az ujjszorítók, fejeket vágott le a guillotin, megteltek a koncentrációs táborok és a bör­tönök. a „párák” békés falvak lakosságán mutatták be a „felperzselt föld” brutális módszertanát. A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vezetésével folytatott harc egymillió (!) hősi halottat követelt: nagy ára volt annak, hogy az 1954. november elsejei kezdet után végre megszülethetett 1962-ben az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság. Az új állam mind bel-, mind külpolitikában ha­ladó elvek pilléreire épült. A sebek gyógyítása, a kiál­tó társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek felszámolá­sának megkezdése után 1970-ben hirdették meg a „hármas forradalom” (ipari, mezőgazdasági, kulturális felemelkedés) nagyszerű programját, amelynek meg­valósítása — természetesen nem könnyen, hem is ál­dozatok nélkül — mindmáig sikeresen folyik. Tavaly újabb látványos továbblépés történt. A népszavazás elsöprő többséggel fogadta el azt a nem­zeti chartát, amely már egyértelműen a szocialista tí­pusú, minden kizsákmányolástól mentes társadalom fokozatos felépítését szorgalmazza. Erre az algériai ve­zetés az elmúlt években megteremtette a reális alapot: az ipari termelés kilencven (!) százalékát ma már az állami szektor jelenti. Algéria el nem kötelezett konstruktív külpoliti­kája nagy tekintélyt vívott ki az ország számára a nemzetközi élet minden fórumán. A szocialista orszá­gok, amelyek támogatták Algéria hős népét az anti- kolonialista harc nehéz napjaiban, mindenoldalú se­gítséget nyújtanak a békés építés munkájában is. Nagy ünnepén hazánk népe is őszinte szívvel ki- > van további sikereket a baráti Algériának. i Francia lapok a magyar—francia kapcsolatokról Vasárnap nem jelentek meg napilapok Franciaor­szágban, így a hétfői újságok visszatérnek Raymond Barre miniszterelnök szombaton véget ért magyarországi lá­togatására. A Le Monde és a J. Informe idézte a tárgyalá­sokról kiadott közös közle­ményt, kiemelve, hogy a lá­togatás új ösztönzést adott a két ország kapcsolatainak. A L’ Humanité címben ki­emeli, hogy a két ország az árucsere-forgalom megkét­szerezését tűzte ki /:élul. A Le Figaro jelentésében a magyar élet különböző vo­natkozásait idézi fel, s azt írja, hogy Raymond Barre egy „dinamikus” néppel kí­vánja fejleszteni az együtt­működést. A Les Echos, az üzleti kö­rök lapja a látogatás gazda­sági eredményeit emeli ki. A Le Quotidien de Paris sze­rint a két fél a kölcsönösen meghódította egymást” és a tárgyalásokon nem merül­tek fel komoly problémák. Mint az MTI párizsi tudó­sítója megjegyzi, Raymond Barre magyarországi látoga­tása kapcsán szerdától hétfő­ig számos elismerő értékelés jelent meg Magyarországról. Egyrészt láthatóan megnőtt az érdeklődés Magyarország és a vele való együttműkö­dés, kapcsolatkiépítés iránt, másrészt a francia hírközlés is felfigyelt a magyar építő­munka eredményeire. (MTI) A Pravda a spanyolországi politikai és gazdasági helyzetről Viktor Afanaszjev, a Prav­da főszerkesztője a Spanyol Kommunista Párt sajtóorgá­numa, a Mundo Obrero fesz­tiválján való részvétel kap­csán lapjának vasárnapi szá­mában beszámolt a jelenlegi spanyolországi politikai és gazdasági helyzetről. A fesztivál bebizonyította — írja a főszerkesztő —, hogy a hosszú és dicső utat megtett Spanyol Kommunista Párt fellendülőben van, ere­je, tekintélye és befolyása szüntelenül növekszik. Na­gyon jó lenne, ha ezt az erőt teljes egészében a munkás­osztály, a dolgozó spanyol nép javára sikerülne kiak­názni. A szerző a továbbiakban arról ír, hogy az ország sú­lyos gazdasági válságban szenved. Rendkívül deficites a kereskedelmi mérleg. Több mint egymillióra tehető a munkanélküliek száma, ezek többsége fiatal. Még mindig egymillió spanyol kénytelen dolgozni idegenben. Az or­szágban legalább félmillió új lakásra lenne szükség. Tisztogatások Kínában A helyi sajtóból származó értesülések szerint Kínában egyre nagyobb méreteket öl­tenek a tisztogatások. A Zsenmin Zsipao legutóbbi cikke újólag követeli: „Ko­molyan hozzá kell látni az ellenőrzéshez”. (A hivatalos kínai propaganda nyelvén ez tisztogatást jelent a káderek körében.) Ezt be kell fejez­ni még ebben az évben, vagy legkésőbb a jövő év elején”. A lap arra szólít fel, hogy a jelenlegi vezetés politikai ellenfeleit „olyan mély gyű­lölettel kell felszámolni, ame­lyet korábban a japán ag- resszorokkal, a csangkaj- sekistákkal szemben érez­tünk”. A cikk kifejti, hogy a tisztogatások során nem sza­bad „könyörületet tanúsíta­Nincs hír az elrabolt holland multimilliomosról A pénteken elrabolt multi­milliomos Mauritz Caransa családja a holland hírügy­nökség útján felszólította az elrablókat, lépjenek érintke­zésbe vele. A széles körű nyomozás ellenére a rendőr­ség — úgy tűnik — még mindig sötétben tapogatózik. Caransáról változatlanul nincs semmi hír, annál töb­ben jelentkeznek elrablói­ként, s a legkülönbözőbb szélsőséges szervezetek nevé­ben több millió dolláros vált­ságdíjakat és bebörtönzött terroristák szabadon bocsá­tását követelik. Az egyik ilyen telefonáló ultimátuma lejártának vasárnap 16.00 órát jelölte meg. Az egymás­nak ellentmondó, az ember­rablást politikai színezetben próbáló telefonjelentkezések ellenére a rendőrség közön­séges zsarolásnak tekinti a bűncselekményt. Oroszország mindent kimondott II. „Hol a kivezető út...” John Reed írja: „Szeptem­ber és október Oroszország­ban — különösen Petrográd- ban — a két legridegebb hó­nap. Sötét, felhős az égbolt, egyre rövidülő napok és ál­landóan szakadó eső. Az ut­cán bokáig ért a csúszós sár... A Finn-öböl felől ned­ves szél fújt és hideg köd ereszkedett le az utcákra .. Délután három órától reggeli tízig sötét volt... Hétről hét­re kevesebb lett az élelem ... Tej a városban legfeljebb minden második csecsemő­nek jutott, a legtöbb szállo­dában, vagy magánháztar­tásban hónapokig színét sem látták ... Tejéri, kenyérért, cukorért, cigarettáért órá­kat kellett sorba állni a hi­deg esőben ...” 1 Ez volt a főváros. És a fronton? Részlet Verhov- szkij hadügyminiszter októ­ber 20-án a külügyi és a hadügyi bizottság előtt tar­tott titkos beszámolójábói: „A hadsereg létszáma 10,2 (!) millió, ebből 6 millió a fron­ton ... A háború költségei napi 63—67 millióra rúgnak ... Szeptemberben a fron­tokra szállított lisztmennyi­ség a szükségletnek legfel­jebb 26 (!) százalékát fede­zi... már-már éhínség mu­tatkozik ... A hadsereg havi lábbeli-szükséglete 2,5 millió pár, januárhan 1 3 millió ké­QJíwmtk 1077. november 1., kedd szült, szeptemberre ez a szám 900 ezerre csökkent... „MINDENT ELVESZÍTHETÜNK!.. Ugyancsak október 20-án a számárai szovjet politikai vitáján Kujbisev kijelenti: „A németek Petrográdhoz közelednek. Petrográd vesz­te az orosz forradalom vesz­tét jelenti, márpedig a kor­mány kész feladni Petrográ- dot, mert tudja, hogy aztán a vidékkel már könnyen elbá­nik ... Ilyen eredményekkel járt a burzsoáziával való megalkuvás hét hónapja ... Hol a kivezető út?...” A választ négy nappal ké­sőbb Lenin adja meg. Rész­let a Központi Bizottsághoz írott leveléből: „Elvtársak! Ezeket a sorokat 24-én este írom, a helyzet a végletekig kritikus. Napnál világosabb, hogy a felkelés halogatása most már végleg egyértelmű a halállal... Nem szabad várni!! Mindent elveszíthe­tünk!!.” „A város — írta erről a napról John Reed — robba­násig telt feszültséggel, min­den élesebb hangra összerez­zent. De a bolsevikok nem mutatkoztak: a katonák a kaszárnyákban maradtak, a munkások a gyárakban ...” Ez a nyugalom azonban csak látszólagos volt. A párt most már vigyázott arra, hogy ne ismétlődjék meg jú­lius 3.. amikor a spontán detonáció csak bonyodal­makat okozott. A bolsevik katonai vezérkar, amelyről hamarosan kiderült, hogy mesteri munkát végzett, már az utolsó simításokon dolgo­zott. Nemcsak a világ, maga Petrográd sem tudta, minek lesz a tanúja órákon belül. A bolsevikok nem mutatkoz­tak, de főhadiszállásuk, a Szmolnij már nyüzsgő han­gyabolyhoz hasonlított. „A SZMOLNIJBA SIETTEM.. „... A Szmolnijba siettem — írja John Reed. —. A 10. számú szobában állandóan ülésezett a Forradalmi Ka­tonai Tanács ... Futárok és komisszárok szakadatlan áradata. Az ajtó előtt vagy egy tucat önkéntes vállalko­zó, készen arra, hogy a híre­ket, parancsokat eljuttassa akár a város legtávolabbi pontjára is. Az egyik közü­lük, egy cigányképű had­nagy, franciául mondja: — Minden készen áll. Csak egy gombnyomásra van szük­ség.........Láttam Podvojszki.it, a felkelés stratégáját, ezt a sovány, szakállas, szinte részegen a sok virrasztástól; Kirilenkot. a mosolygós, széles arcú, foly­ton beszélő és hevesen gesz­tikuláló katonát és Dibenkot, az óriási termetű nyugodt matrózt. Ezek voltak a jelen és a jövő emberei ..” ......Egyikük a revolverére m utatott. — Kezdődik a já­ték — mondta sápadtan ... A másik tábor tudja: vagy ők végeznek velünk, vagy mi velük ...” PARANCS AZ AURÖRANAK Kerenszkij tudta. hogy „valami készül”, de fogalma sem volt a szervezkedés mé­reteiről és a legapróbb rész­letekig kidolgozott terv ka­tonai, lélektani, politikai horderejéről. „Hajlandó len­nék misét mondatni — mondta a felkelés előestéjén egy Nabokov nevű diploma­tának —, hogy végrehajtsák az államcsínyt. — És biztos benne — kérdezte Nabokov —, hogy le tudja verni ? — Több erőm van, mint kelle­ne. Végképp megsemmisítjük őket...” A kormányfő, akit Bruce Lockhardt brit konzul „Dosztojevszkij-típusú szent őrültnek” nevezett, szinte egész életén át szünet nélkül tévedett. De ez volt az utolsó és döntő tévedése. Sokáig azt hitte, a tömeg őt akarja, pe­dig a tömeg éppúgy nem tudta, mi a teendő, mint ahogy ő sem. Október máso­dik felében azonban a tömeg már tudta, mit akar és októ­ber 24-én már azt akarta, amit Lenin akart. Kerenszkij ezekben az órákban sem volt kevésbé aktív, mint egész életében. Meg akarta előzni a bolsevi- kokat. Egymás után adta ki parancsait. Csakhogy ezekkel a parancsokkal már nem tö­rődött senki. Az egyik parancs úgy szólt, hogy az Auróra cirkáló, ame­lyet éppen javítottak egy dokkban és amelynek le­génysége a jelek szerint megbízhatatlannak tűnt, hagyja el a várost. Ma már nincs iskolásgyerek, aki ne tudná, hogy az Auróra nem hagyta el a várost és ágyúi­nak csövét lassan a Téli Pa­lota felé fordította ... Harmat Endre (Következik: „Az Ideiglenes Kormányt megdöntöttük...”) ni és erélytelennek lenni” ezekkel a személyekkel szemben. PÁRIZS A L’Humanité megjegyzi, hogy a külföldi hírügynök­ségek Pekingből keltezett jelentéseikben újabb halálos ítéletek végrehajtásáról szá­molnak be. A lap ezzel kap­csolatban rámutat, hogy az ítéleteket „politikai bűncse­lekmények” elkövetésének vádjával hozták. A Le Ma­tin hangsúlyozza, hogy Kí­nában a kivégzések számá­nak növekedése „minden esetben a Kínai Kommu­nista Párt vezetésén belüli újabb válságot tükrözi”. A gazdasági bajokból ki­vezető utat — hangzik a cikk —, a kormány az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásban látja. Az an- dalúziai szocialista párt az EGK miniszteri tanácsához intézett levelében azonban arra figyelmeztet, hogy Spa­nyolország belépése a „ki- lencek” közé történelmi hiba lenne, mert csak tetézné az ország problémáit. Afanasz­jev úgy véli, hogy ez való­jában így is van: Spanyolor­szágnak nehlz lesz majd konkurrálnia a nála jóval erősebb partnerekkel. A belső és a külső reakci­ós erők egyre jobban a NATO felé taszítják az or­szágot, s ez semmiképpen sem felel meg Spanyolország nemzeti érdekeinek, az euró­pai béke és az egyetemes bé­ke érdekeinek. A fentiek alapján — álla-í pítja meg a Pravda főszer­kesztője— a spanyol gazdaság egyoldalú nyugati orientációja nem hozhat és a jövőben sem hozhat könnyebbséget. A szovjet—spanyol kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről írva, az SZKP központi sajtó- orgánuma megállapítja, hogyf azok egy része valóra válts a gazdasági és más kapcsola­tok — ha nem is gyorsan —, de biztosan fejlődnek. A to­vábbi lehetőségeket is ki kell aknázni, ehhez azonban köl­csönös erőfeszítésekbe van szükség. (MTI) Lottó tárgynyeremények gyorslistája A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Népstadion Press-termében 1977. október 31-én megtar­tott 42. heti tárgynyeremény­sorsoláson a Zsiguli személy- gépkocsit a 2 651 430, a 60 809 860 és az 5 253 753 számú szelvények tulajdo­nosai nyerték. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Zsiguli személyg. utalv. h 50 000 Ft-os ötlet ut. c 15 000 Ft-os otthon lakb. ut. e 10 000 Ft-os vásári, ut. # 9000 Ft-os „Ki mit választ” uj g 7000 Ft-os ,7Tetőtől talpig” ut; h 5000 Ft-os vásári, ut. i 4000 Ft-os „Konyhafelsz.” ut. .1 3000 Ft-os „Textil” utalv. k színes tv 1 10 ooo Ft értékhatárig televízió vásárolható m 9100. Ft értékhatárig televízió vásárolható n 7500 Ft értékhatártjg hűtőgép vásárolható o 6000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható p 4000 Ft értékhatárig háztartási felszerelések vásárolhatók r 2500 Ft. értékhatárig táskarádió vásárolható s 1500 Ft értékhatárig d sztereorádió táskarádió vásárolható 9 096 348 m 9 658 834 f 62 037 883 g 9 102 036 .1 9 872 365 f 62 044 801 b 9 110 800 .1 9 680 880 e 62 049 140 j 9 120 686 h 9 718 896 c 62 050 818 m 9 124 282 h 9 742 600 c 62 299 889 f 9 125 798 k 9 734 785 g 62 311 250 e 9 132 505 g 9 737 961 h 62 318 881 g 9 136 150 m 9 742 298 e . 62 349 813 h 9 140 897 1 9 742 909 f 62 378 620 i 9 159 155 1 9 763 618 g 62 379 211 g 9 162 473 n 9 769 548 c 62 382 281 e 9 166 875 f 9 808 022 g 62 406 008 h 9181 009 f 9 810 081 m 62 409 792 £ 9 188 939 P 9 818 466 i 62 421 575 i 9 194 599 k 9 833 995 j 62 431 944 f 9 209 694 f 9 840 98Ó r 62 418 922 e 9 228 134 f 9 851 306 e 62 449 476 g 9 244 071 e 9 864 026 c 62 450 547 h . 9 261218 e 9 866 644 f 62 469 547 h 9 263 042 i 9 884 426 3 62 469 863 s 9 274 984 h 9 886 054 r 62 484 069 j 9 297 911 f 9 887 776 i 62 495 565 h 9 328 387 1 9 912 643 e 62 516 149 j 9 340 987 c 9 920 047 0 62 533 941 h 9 342 278 k 9 943 403 i 62 548 428 f 9 346 216 g 9 969 173 3 62 554 294 g 9 351 182 j 9 983 005 r 62 565 094 h 9 366 912 i 9 995 182 g 62 595 253 i 9 387 228 c 9 995 258 e 62 052 797 P 1 9 391 444 P 9 997 179 e 62 067 339 9 403 482 f 25 414 970 s 62 981 459 f 9 417 159 h 44 516 072 i 62 083 945 e 9 440 723 h 44 517 029 e 62 085 411 f 9 441 162 h 44 529 697 g 62 091 678 h ■ 9 448 116 1 44 530 869 c '62 105 279 g 9 450 508 j 44 822 169 ' 44 824 449 n 62 108 565 1 9 467 981 m h 62 138 283 h 9 477 489 h 55 511 669 h 62 178 926 f 9 492 139 f 55 515 491 h 62 183 956 g 9 492 200 g 55 517 089 1 62 215 370 f 9 513 009 h 55 529 431 s 62 222 282 j 9 518 404 h 55 906 401 f 62 228 910 > 9 531 488 j 55 808 970 o 62 231 122 f 9 536 406 h 55 817 863 k 62 233 419 g 9 570 114 s 55 820 734 k 62 243 360 f 9 573 676 f 55 826 871 3 62 260 105 ■ f 9 611 484 f 55 835 860 f 62 286 394 i 9 626 689 e 55 849 442 b ( 62 272 680 0 9 633 432 t 62 021 772 P 62 274 909 h 9 635 129 j 62 035 834 i 62 604 745 g 9 637 507 e 62 036 959 f 62 616 452 r A nyertes szelvényeket 1977. november 20-ig kell a fotó- lottó kirendeltségnek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság (1875 Buda­pest, V., Münnich Ferenc u,1 15.) eljuttatni. A gyprslista követlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősség get nem vállalunk. I \ i

Next

/
Thumbnails
Contents