Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

Losonczi Pál Afganisztánba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Mohammad Daoadnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívására ma október 14-én, hivatalos látogatásra indul Afganisztánba. (MTI) Magyar felszólalás Bécsben VILÁG PBOLETÄRIAI, EGYESÜLTETEK! \ J Az osztrák fővárosban csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők es fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tanács­kozássorozat 148. plenáris ülését. A tanácskozáson Jiri Meisner nagykövet, a cseh. szlovák küldöttség vezetője elnökölt. A csütörtöki ülés egyedüli felszólalója Fodor Zoltán nagykövet., a magyar kül­döttség vezetője volt. Beszé­dében megállapította, hogy a táí gyal ásókkal eltelt évek — a NATO-országok álláspont­ja miatt — nem hozták meg a várt, szükséges és lehetsé­ges eredményeket. A tervezett csökkentés kör­zetén kívül elterülő országok köztük Magyarország is, ame_ lyek különleges státussal vesznek részt a tárgyaláso­kon, közvetlenül érdekeltek a Közép-Európában állomá­sozó fegyveres erők csökken­tésében. Ezért azt az állás­pontot képviselik, hogy a csökkentés a szárazföldi csa­patok mellett terjedjen ki a légierőre, az atomeszközökkel felszerelt alakulatokra, még­hozzá nemcsak azok személyi állományára, hanem fegy­verzetére és felszerelésére is, különös tekintettel az atom­fegyverekre. A költetalállezó résztvevői a PEN klubban Csütörtökön a IV. nemzet­közi költőtalálkozó vendégei magyar kulturális intézmé­nyekbe látogattak. Felkeres­tek a Vörösmarty téri kultú­ra házát, ahol a PEN-klub- ban rendezett baráti találko­zón megismerkedtek a Nagy­világ című világirodalmi fo­lyóirat munkájával, szerkesz­tőivel. A vendégek egy má­sik csoportja a Szerzői Jog­védő Hivatal munkájába te­kintett be. Este Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter, a költő találkozó vendégeinek tiszteletére fo. gadást adott a Hungária Ét­teremben. O Dzin U látogatása A hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó O Dzin U hadseregtábomok, 4 Koreai Munkapárt Politi­kai Bizottságának, tagja, a KNDK, népi fegyveres erői­nek minisztere vezette kato­nai küldöttség csütörtökön meglátogatta a Magyar Nép­hadsereg egyik dunántúli alakulatát. A vendégeket el­kísérte Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, és a HM katonai taná­csának több tagja. Ott volt Kim Ze Szűk, a KNDK bu­dapesti nagykövete is. , Affin ff/rmr AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 242. szám ARA: 80 FILLÉR 19T7. október 14.< péntek Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a finn parlament küldöttségét Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke csütörtökön az Oi'szágház ÍMunkácsy- termében fogadta a finn parlament küldöttségét, amely Veikko Hellenek, a finn parlament elnökének vezetésével tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón jelen volt Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke, valamint Kaarlo Juhana Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Orvosi Nobel-díjak A" stockholmi királyi Ka- rolina-intézet három ameri­kai orvostudósnak ítélte oda — megosztva — az 1977. évi orvostudományi Nobel-dijat Roger Guillemin és Andrew V. Schally az agy peptidhor- mon-termelésével kapcsola­tos felfedezéseiért, Rosalyn Yalow a peptid hormonok radíoimmunológiai módszer­rel való vizsgálatának ki- fejlesztéséért részesült a ma­gas elismerésben. Mátravidéki Fémművek kiállítása Országos tanácskozás a fémcsomagolóeszközök gyártásáról A felhasználó, a gyártás­ban közreműködő vállala­tok, s a hazai csomagolás- technika fejlesztésében érin­tett kutatóintézetek képvise­lői, több mint százan jöt­tek el az ország minden ré­széből az egri Technika Há­zában csütörtökön kezdődött tanácskozásra. A fémcsoma­golóeszközök gyártásáról, fejlesztésről, minőségről, el­látásról szőlő kétnapos kol­lokviumot aktív vélemény- cserének tervezték a rende­zők: a Gépipari Tudomá­nyos Egyesületnek a Mát­ravidéki Fémműveknél mű­ködő vállalati szervezete, illetve a Központi Anyag- mozgatási Bizottság. A tu- . busókat, aerosol palackokat, dobozokat hazánkban egye­dül gyártó, de Közép-Euró­pában is az egyik legna­gyobb ilyen profilú válla­latra, a Mátravidéki Fém­művekre a korszerű cso­magolóanyagok iránt ug­rásszerűen megnőtt igény nagy felelősséget ró, s olyan fejlesztésekre van szüksége, amely központi támogatás nélkül nem lehetséges. Mint arról, nemrégiben tudósítot­tunk, csaknem százmilliós hitelt kapott ez a vállalat az exportfejlesztési keret­ből; korszerű gépeket, be­rendezéseket vásárolhat ezért az összegért. Ám a követ­kező években megvalósuló fejlesztés nem nélkülözheti a felhasználók, alapanyago­kat gyártók közreműködé­sét — többek között ezt a célt is szolgálja a kétnapos országos tanácskozás. A csütörtöki megnyitón Hajas János, a vállalat ve­zérigazgató-helyettese kö­szöntötte a vendégeket, kö­zöttük ' Kovács Sándort, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának osz­tályvezető-helyettesét. Meg­jelentek a tanácskozáson a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, vala­mint a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület országos szervezetének képviselői is. Györfi Endre, az Anyag- mozgatási és Csomagolási Intézet igazgatóhelyettese a kollokvium első napjának elnöke bevezetőjében a cso­magolástechnika fejlődésé­ben bekövetkezett változá­sokról szólt; a nyolc éve rendezett hasonló témájú ankét óta merőben mások lettek az igények is. Az első előadásban Kárász János, a KGM főosztály ve­zető-helyettese, a fémcsoma­golóeszközök gyártásának népgazdasági jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta azt a sürgető igényt, hogy a szű­kös gyártó kapacitásoknak gyors fejlesztésekre van szükségük. Ennek részletei­vel foglalkoztak az ezután következő hozzászólások is, közöttük Hajas Jánosé, a vendéglátók képviseletében. A tanácskozás résztvevői megismerkedhettek a ne­gyedszázados jubileumát nemrég ünnepelt vállalat életét, munkáját jól repre­zentáló kiállítással is, majd az első nap vitája után Sí­rokban és Füzesabonyban gyárlátogatáson vettek részt. A finn törvényhozás küldöttsége Losonczi Pálnál (MTI fotó — Szebellédy Géza felv.) Finomszerelvénygyár—Mecman szerződés A jobb együttműködésről Az egri Finomszerelvény- gyar és svéd partnere, a Mecman cég első szerződés- kötésének 10. évfordulója alkalmából e héten rende­zett találkozók a két válla­lat közötti együttműködés kiszélesítéséről szóló megál­lapodásokat is eredményez­tek. A svéd vállalat Ma­gyarországon tartózkodó ve­zetőit fogadta Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke is, aki az or­szágaink közötti kereskede­lem fejlesztésében végzett munkájuk elismeréseként emlékplaketteket adott át. Az egri gyár vezetőivel együtt ezt követően a Kül­kereskedelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Bank és a Pénzügyminisztérium kép­viselőivel is találkoztak, ahol a két vállalat közös te­vékenységének kiszélesítésé­ről volt szó. Végül tegnap, csütörtökön, Egerben ünne­pélyes igazgatói tanácsülé­sen vettek részt a svéd ven­dégek. Ezen a tanácsülésen adtak át jutalmakat, ki­tüntető okleveleket a svéd —magyar kooperációban kezdettől fogva aktívan részt vevő 11 gyári vezetőnek és munkásnak. Kócza Imre vezérigazgató­tól az együttműködés továb­bi lehetőségeiről érdeklőd­tünk. Válaszában elmondta, hogy a pneumatikus auto- matikaelemek iránti igény növekedése, a kapcsolatok továbbfejlesztését sürgeti. A jelenleg érvényes megálla­podások csak részmegoldást jelentenek, sok még például a párhuzamos gyártás. Ru­galmasabban kell alkalmaz­kodni a piachoz, nagyobb mértékű szakosodást kell el­érni a két vállalat között; ezzel gazdaságosabb lehet a termelés és egyúttal már lé­nyegesebb beruházás nélkül is nő a teljesítmény. A mű­szaki fejlesztésben szintén jobban együtt kell működni a két vállalat mérnökgárdá­jának, a közös kutatómunka gyorsabban hozhat eredmé­nyeket. Szó esett közös ér­tékesítő vállalat létrehozá­sának lehetőségeiről is. Barta Alajos Recsken és Mátraderecskén Képünkön: a tanácskozás résztvevői. (Fotó: Perl M.) Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Habé­ra Lászlónak, az egri járá­si pártbizottság első titkárá­nak és Szabó Bélának, a megyei pártbizottság munka­társának kíséretében Recsk- re és Mátraderecskére láto­gatott. A Recski Rézércműnél dr. Gagyi Pálfy András, az Or­szágos Érc- és Ásványbá­nyák vezérigazgatója tájé­koztatta a vendégeket az ak­namélyítés, a vágathajtások helyzetéről, előrehaladásuk­ról, gondjaikról és terveikről. A tájékoztatón részt vett Szigeti Károly, a Recski Réz­érc mú igazgatója. Nagy Ká­roly, a megyei pártbizottság tagja, szocialista brigádveze­tő, Demeter Bálint, a pártbi­zottság titkára és az Aknamé­lyítő Vállalat gazdasági és politikai vezetése is. Recskről a Mátraderecskei Téglagyárba látogatott a me­gyei pártbizottság titkára. Itt Panyik Sándor gyárvezető, Kiss R. József párttitkár, For­gó János, a helyi tsz elnöke, Zám K. István párttitkár és Bakonyi Tibor, az Észak-ma­gyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat igazgatója fogadta a vendégeket, akik a tájékoztató meghallgatása után üzemlátogatáson vettek részt. Barta Alajos elismerés­sel szólt a téglagyár fel­újításáról, a beruházásról, amely hat hónappal a határ­idő előtt és a tervezett költ­ségen belül készült el. A majdnem teljesen automati­zált üzemben a korábbi ér­tékesítési gondok megszűn­tek, termékük iránt — ért­hetően, hiszen egy kétszobás lakás falazóanyag-költsége ez­zel a téglával 10—12 ezer fo­rinttal olcsóbb — megnőtt az érdeklődés. Hasonló céltuda­tos, hozzáértő, tervszerű mun­káról tájékozódhatott a me­gyei pártbizottság titkára a termelőszövetkezetet illetően is, ahol a termelési szer­kezetet jól alakították az adottságokhoz és a kiegészítő üzemágak is jól Illeszkednek a gazdaság egészéhez. A lakosság véleménye SOKÁIG EMLÉKEZETES marad számomra a szeder­kénypusztai falugyűlés. Az apró település szinte vala­mennyi lakója ott szorongott a művelődési teremben, hogy meghallgassák a falufejlesz­tés terveit. A közös tanács­kozás igazi értékét a hozzá­szólások jelentették. A lakos­ság' fóruma volt ez a falu­gyűlés, itt mindenki elmond­hatta a véleményét, kérdez­hetett, ötletekkel járulha­tott hozzá a településfejlesz­tési elképzelésekhez. S a résztvevők többsége élt is a közügyekbe való „beleszólás” lehetőségével: az óvodaépí­tésről, a postai kézbesítésről, a faluszépítésről, a társadal­mi munka megbecsüléséről beszéltek többek között az emberek. Azaz, a legfonto­sabb helyi kérdésekről dön­töttek együtt, egy emberként leadva a voksot a falu nyil­vánossága előtt. Mindez akkor jutott eszem­be ismét, amikor meghívót' kaptam az egri VI. számú népfrontkörzet lakossági ta­nácskozására. Mint kiderült, a megyeszékhelyen ezen a tanácskozáson kívül még hét körzetben tartanak, ilyen gyű­lést. Átvitt értelemben ne­vezhetnék ezeket ■ is . .’^mo- lyan „falugyűléseknek’'’, hi­szen egy-egy városi népfront­körzet megfelel egy kisebb településnek... De nem az elnevezésen van a lényeg, hanem a témán, a tanácskozás napirendjén és fontosságán. Nem utolsósor­ban pedig a megyeszékhelyen élő hatvanezer ember véle­ményén, amelyre ezúttal a város vezetői kíváncsiak. A népfront és a tanács által szervezett gyűléseken az ér­deklődő városrészbeliek Eger, ezen belül a szűkebb kör­nyezet időszerű fejlesztési kérdéseiről kapnak tájékoz­tatást. És természetesen jo­got arra, hogy az ezekkel kapcsolatos véleményüknek hangot adjanak. De ki lehet-e puhatolni hatvanezer ember véleményét, érdekli-e a la- josvárosiakat, hogy milyen újabb fejlesztés előtt áll Eger északi lakótelepe, Cse- bokszári? Vagy a 25-ös út városi átkelőszakaszának épí­tése? Érdekli bizony! Példa erre az egyik hozzászóló megálla­pítása: „Mi csak a városfej­lesztés egészét tekintve gon­dolkodhatunk, mert az egész, séges lokálpatriotizmus ha­tása nem szűkülhet le a köz­vetlen környezetre, a lakóte­lepre, s az ezekért végzett társadalmi munkára”. Való­ban nem szűkülhet le, s amint az eddig lezajlott la­kossági tanácskozások is bi­zonyítják, nem is szűkült le. Az egriek egyformán a szí­vükön viselik a belváros re­konstrukcióját, a lajosvárosi rész jobb ellátásának kérdé­sét, illetve a Csebokszári la­kótelepi iskolagondok megol­dására született elképzelése­ket. A város vezetői jól szá­mítottak hát, amikor arra építettek, hogy az itt élők jó érzékkel alkotnak véleményt a jövőt illetően. S a közösen kialakított elképzeléseket könnyebb megvalósítani, hi­szen állandóan számítha'nak a lakosság támogatására. JÖ ÉRZÉS TUDNI, hogy a hatvanezer egri véleménye és támogatása egyformán ara­nyat ér. Szilvás István

Next

/
Thumbnails
Contents