Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

A lovag megépítette a putnoki vasutat... MINDEN VAROS történe. tében vannak különösen ne­vezetes esztendők, még akkor is, ha nem a nagy történe­lem rajzolta be véres dátu­mait a helyi história lapjai­ra. Ilyen esztendő Eger éle­tében az 1907-es... Mi tör­tént hetven évvel ezelőtt eb­ben a hősi pusztulásai porá­ból lassan éledező, csendes léptű vidéki kisvárosban? Ek­kor leplezték le Dobó István és az egri hősök szobrát a város főterén. Ekkor rendez­tek országos dalosversenyt a régi történelmi Magyarország két és fél ezer dalosának részvételével, s ebben az év­ben adta ki a kereskedelmi miniszter az eger—putnoki vasút építésének engedélyok­iratát, ami azt jelentette, hogy Eger megszűnt végállo­más lenni, s az élet vérkerin­gése tovább áramolhatott az egri pályaudvartól észak felé. Régi keserűségek enyhültek meg ezzel a ténnyel, amelyek amiatt keletkeztek, hogy a vasúti fővonalat nem Eger és Gyöngyös érintésével alakí­tották ki annak idején. Akik szeretnek bűnbakot keresni, évtizedekig Eger városát vá­dolták a fővonal eltérítésé­vel, mintha döntő szava le­hetett volna ebben az ügy­ben. Viccet is faragtak róla, amit már csak azért is ér­demes megemlíteni, mert annyira jellemző a század elejének szellemi színvonalá­ra. Meg különben sem jegyzi már fel senki. • Megkérdezték — úgymond — az egri „kupaktanácsot”: milyen vonatot akarnak? Olyat-e, amelyik fütyül és továbbmegy, vagy amelyik fütyül és megáll. — Az eg­riek az utóbbit választották. Mások az érsekséget és fő­káptalant emlegették titok­ban. mert „sok földet kellett volna odaadniuk” a vasút számára. Az új vasúttal új keserű­ség is támadt: a vár egyik bástyája áldozatul esett a pálya építésének. AZ EGER—PUTNOKI vasút gomjolata egy lovag,, óíno- Wessely Károly nevű tőkés . vállalkozónak jutott eszébe. Korántsem azért, hogy az Egertől északra fekvő or­szágrészeket közelebb kap­csolja a városhoz, hanem, hogy az egeresehi bányavidék kincsének kitermelését jöve­delmezőbbé tegye ... Honnan csöppent ide ez a lovag, mi szél hozta őt Szilvásváradra, a századfordulón, hogy meg­vásárolja az Erdődy grófok­tól a tizennégyezer holdas szilvási uradalmat? Bizonyos, hogy nem a romantikus kor lovagjaként érkezett. Bécsi üzletember volt, nagytőkés, vállalkozó. Személyi kapcso­latok, vagy a jó befektetés szimata csinált belőle Heves megyei nagybirtokost, ma már csak találgatni lehet. Három lépésben valósította meg ügyes tervét. Az első a szilvásvárad! uradalom meg­szerzése volt. Mint nagybirto­kos, a megyebizottság tagja­ként erős helyzetet teremtett a vasúti vállalkozás tőkéjé­nek megszervezésére. A szer­vező munka gyors és ered­ményes volt, mert a megye már 1901-ben százezer, Eger városa kétszázezer korona törzsrészvényt jegyzett, ezért három tagot küldhetett a részvénytársaság igazgatósá­gába. Lovag Wessely szeré­nyen, társas viszonyban kez­dett munkához Márkusz Ágoston egri mérnökkel együtt. A vasút előmunkála­ti engedélyét ketten kérték és kapták meg és 1902-ben már megtörtént, a vasútvo­nal műszaki bejárása. Ma­gyar és olasz munkások szá­zai álltak munkába és gyor­san haladtak előre. 1906 őszén megbontották, a vár Zárkándy-bástyáját, elvágták a belső vár testétől. A MŰSZAKI BEJÁRÁS­TÓL a bástya megbontásáig eltelt négy esztendő alatt senki sem szólalt fel, nem til­takozott ez ellen a barbár tett ellen. A hatóságok hall­gattak, pedig nyilván tudtak róla, de a várral kapcsolatos közszellem teljesen közöm­bös volt. Ezt a jelenséget menteni nem lehet, csak ma­gyarázni. A nagy kiterjedésű külső várat a császár paran­csára felrobbantották még 1702-ben. Anyagát Eszterházy püspök és a lakosság építke­zésekhez használták fel, te­rületén új városrész alakult ki, apró házakkal, görbe kis utcákkal: a Sánc. Fuchs ér­sek később a belső vár még épen maradt épületeit bon- tatta le Mit törődtek a vár­ral, amikor császár robban­totta, püspök, nép elhordta, érsek rombolta? De mégis! Egy kicsi tanár­ka feljajdult a sajtó hasáb­jain és megkongatta az úgy­nevezett hazafias lelkiisme­retet Türk Frigyes volt ez a tanár, Eger szerelmese és első néprajzkutatója. Talán ennek a fetjaidulásnak ered­ménye lehetett. hogy 1907. januárjában, amikor a vasút létesítésének ügye a törvény- hozás elé került, a kápolnai (nem az egri) kerület képvi­selője. Samassa János szóvá tette a vár sérelmét és fi­gyelmébe ajánlotta Kossuth Ferenc kereskedelmi minisz­ternek. A miniszter kijelen­tette, hogy az ilyen műemlé­kek fenntartása igen fontos, és a vasútvonalat át kell he­lyezni, még akkor is, ha többletköltséggel jár. Kos­suth Lajos fiának kijelentése szgp volt, de a bástyát már nem lehetett megmenteni. A sziklakemény építmény ro­mokban hevert. Mindössze pár méterrel kellett volna a nyomvonalat kelet felé tolni, oda, ahol ma a Bástya utca van, de ezért az utca házait ki kellett volna sajátítani. Könnyebb és olcsóbb volt a bástya szétrombolása. A ter­vezőket az az árok is csábí­totta, amely annak idején a belső és külső várat elvá­lasztotta, s amelyre a Sötét­kapu nyílt. Ott szabad volt az út, csak a Zárkándy-bástya torlaszolta el észak felől. A VAS ÜT ÉPÍTÉSÉT a törvényhozás elfogadta, s az engedélyokiratot a kereske­delmi miniszter kiadta, egye­dül lovag Wessely Károly föld- birtokosnak. A vasút volt Wessely második lépése. Csak amikor már előrehalad­tak a munkálatok, kötötte meg a bánya bérletére vo­natkozó szerződést a Be- niczkyekkel, 1904-ben. Ügye­sen elgondolt és megvalósí­tott terv volt. Az első vonat már 1908. novemberében megindult az új vasútvonalon. A közönség hamar megszokta, megszeret­te. A Bükk állatvilága azon­ban nehezebben törődött hoz­zá, füstjéhez, zajához, vi­szonylagos gyorsaságához. Érdekes esetet jegyeztek fel ezzel kapcsolatban 1910-ből. A felnémeti csorda bikája már kezdettől fogva ellensé­ges szemekkel méregette a mozdonyt, ezt a kormos bikát, amely olykor megzavarta a csendesen legelgető csordát. Egyik nyári este nekirontott — és felöklelte. A vonat ki­siklott, csak két személyko­csival futott be az egri állo­másra. A bikát darabokra szaggatta a vonat. Lovag Wessely Károly nem sokáig élvezhette mun­kája gyümölcsét. 1912-ben halt meg Bécsbén. Dr. Kapor Elemér „Madár-idegenforgalom” a Balatonnál A Balatonnál megkezdő­dött a „madár-idegenforga­lom”. A vándormadár „fő­bérlők” többségükben már elhagyták tanyájukat, 6 he­lyükbe tömegesen érkeznek északibb vidékekről a téli „szállóvendégek”. Különösen népes csoportokban lepték el a nádasok melletti szélvé­dett helyeket, s a Kis-Bala- ton nyílt vízfoltjait a vadka­csák és a különféle libafaj­ták. A vadlibák naponta már százas csapatokban „húznak” a Balaton-felvidéki hegyek fölött és gyakran látogatják a távolabbi szántóföldeket. A Balaton — a vándorma­darak nagy „országújának” fontos állomáshelye — ezek­ben a napokban gyakran nyújt pihenőhelyet a délebb­re tartó átvonuló madárcsa­patoknak is. Dél-Dunántúl . legnagyobb halastava — a Sumonyi-tó — köré valóságos gyűrűt vontak a halat leső szürke gémek. A „szürke kabátos” csapat elvonulóban téli szállására, a Földközi-tenger mellékére, kondíciójavítást tart a hosz- szú út előtt. Az egy méter­nél is magasabb madarak órak hosszat ácsorognak mozdulatlanul a vízparton és rendkívüli türelemmel lesik a zsákmányt. Amíg a banán a boltokba jut (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Egyre népszerűbb és kere­settebb nálunk is a déligyü­mölcsök közé sorolt banán, amely valójában nem is déli­gyümölcs, hanem egzotikus gyümölcs. Kellemes, jelleg­zetes ízű, illatú, nagy a cu­kortartalma, tehát hizlal. A nemzetközi kereskede­lemben pontos szabályok rög­zítik a banánszállítás módo­zatait, speciális kondicionált térben is legfeljebb húsz na­pig hajózhat, kirakodáskor pedig azonnal hűtőházba kell vinni. A banánültetvények nem lehetnek 100—150 kilo­méternél távolabb a berakó kikötőtől, mert a gyümölcs nem tűri a közúti szállítás viszontagságait, a rázódást. Pedig akkor szedik le a fá­ról, amikor még zöld, s csak 75—80 százalékban érett. A banán rosszul tűri a hőinga­dozást is. Már plusz 12 C fok alatt „megfagy” (ezért nem szabad betenni a hűtőszek­rény felső polcaira), (22 C fok felett pedig valósággal „meg­fő”. A tengeri és szárazföldi szállítás és a raktározás so­rán 12—14 C fokos hőmér­sékleten tartják. Hozzánk főként Ecuadorból érkezik az ízletes gyümölcs. A szüret hosszú hónapokig tartó ideje alatt minden hé­ten megérkezik Európába, Hamburgba a „banánhajó”, ahonnan hűtőkamionok vi­szik a gyümölcsöt szerte Európába. Mielőtt a raktárakból az üzletekbe szállítanák, 5—6 napig utóérlellk. Ekkor még nagyobb nedvességtartalmú, 21—22 C fokos környezetben tartják, ahol a gyümölcs fo­kozatosan megsárgul, beérik. Egyes banánfajták csak eti­léngáz tartalmú levegőben érlelhetők. A tárolásra és az érlelésre is alkalmas banánraktárak egész hálózatát építették ki hazánkban. Képünkön: Szüretelik a ba­nánt. Borravaló A középkorú férfi még egyszer megnézte magát a ruhabolt nagy állótükrében. — Kérem, ez a felöltő ne­kem megfelel — mondta az­után. — Tessék. — Ezzel a zakója zsebébe nyúlva, egy bankjegyet nyújtott oda az eladónak. A fiatal elárusító nem nyúlt a pénz után. — A pénztárnál tetszik fi­zetni — mondta elutasítóan. — Tudom, de ez az ötvenes a magáé. Miért ne fogadná el? — öntudatos dolgozó nem fogad el borravalót •— hang­zott a válasz. — Ugyan, kérem — mond­ta n vevő —, ez csak amo­lyan szólam. Mert éppen el­lenkezőleg: a borravaló nö­veli az öntudatot, hiszen azt csak a jó munkáért kapja az ember. — Ezzel én nem tudok egyetérteni — felelte az ifjú alkalmazott, — Ez nem fér össze a szocialista erkölcs­ösei. A felöltös azonban nem hagyta magát. — Nagy tévedés! — szólt élénken. — A szocializmus eszméje éppenséggel nem zárja ki a borravalózást. Hi­telt érdemlő régészeti leletek amellett szólnak, hogy a bor­ravalót már az őskommu­nizmusban is ismerték. Ahol a számla egy mammutagyart tett ki. ott megtoldották a fi­zetséget egy elefántagyar­ral ... Ez volt a borravaló. — Ki hitte volna! — bá­mult el az eladó. — Hát csak higgye el ne­kem — folytatta a vevő —, hogy a borravalónak évezre­des hagyományai vannak ... Amióta az ékírást megfejtet­ték, már tudjuk, hogy az ókori Babilóniában is szo­kásban volt a kötelező szol­gáltatáson felüli juttatás ... aki a kardját kiélezte... De általában adtak borravalót a régi görögök és a rómaiak is, valamint a népvándorlás ko­ri népek, az avarok, az alá­nok, sőt még a takarékossá­gukról közismert hunok is ... Attila királyuk is annak kö­szönheti, hogy máig sem is­merik a sírját, hogy a sírásó rabszolgák a temetés után magas hallgatási dijat kap­tak a temetkezési vállalkozó­tól... De az egyiptomi fáraók sír­jában is találtak erre vonat­kozó feljegyzéseket. — Igazán? — kérdezte fo­kozódó érdeklődéssel, de né­mileg még hitetlenkedve a becsületes, kissé naiv arcú fiatalember. — Hót persze. A világhó­dító Nagy Sándorról is felje­gyezték a krónikások, hogy amikor kardjával kettévágta a gordiuszi csomót, száz darchmát adott külön borra­valóként a fegyverkovácsnak, Az eladó bólintott: — Erről mintha már hal­lottam volna én is, — Nem is beszélve a késői középkorról — folytatta a még mindig az új felöltőben álldogáló férfi —, amikor vi­rágjában volt a borravaló­zás. Különösen a Keleten. Harun al Rasid, a bölcs és igazságos kalifa, amikor ál­ruhában járta a régi Bagdad utcáit, két kézzel szórta a baksist a nép között..* — Ezt olvastam az Ezer­egyéjszakában ... — De vannak közelebbi példák is. Mária Terézia fri- zernőjéről feljegyezte a kró­nika, hogy öregségére családi házat vett a királyi, helye­sebben királynői Trinlcgel- dekből, pedig Mária Terézia olyan takarékos háziasszony volt, hogy állandóan a sarká­ban járt a konyhalányok­nak .. ■ Ferenc József pedig, az egykori Osztrák—Magyar Monarchia ura, valósággal tömte borravalóval az udvari tyúkszemvágóját... Pedig Ferenc József császár és ki­rály is olyan smucig volt, hogy minden áldott este el­számoltatta a feleségét, Er­zsébet királynét a konyha- pénzzel ... XIV. Lajosról, a Napkirályról tudjuk, hogy félévenként csak egyszer für­dőit, de akkor fejedelmi bor­ravalót adott a kabinos­nak ... Ugyanakkor pedig a francia királyasszony kény­telen volt éjszakánként a fel­séges férj lajbizsebéból ki­csenni pár aranyat, hogy le­gyen neki miből bevásárolni másnap reggel a piacon... A fiatal eladó, aki mind­ezt szinte szájtátva hallgatta, a szóözön befejeztével meg­szólalt. — Uraságod nagyon jól is­meri ezt a témakört — mond­ta elismerően. — Igen, a hivatásom foly­tán valóban elég alaposan foglalkozom vele. — Talán történettudós, vagy régész tetszik lenni? — Dehogy — mondta egy­szerűen a vevő. — Pincér vagyok. Heves Ferenc M I műsorok: HADID KOSSUTH 8.27: Népdalok. 9.00: Lánc, lánc, játéklánc.. . 10.05; Isko­larádió. 10.30: Zenekari mu­zsika. 11.17: Népművelők fó­ruma. 11.32: Pillangó. 12.35: Melódiakoktél, 14.00: Minden­ki könyvtára. 14.31: Kodály* duó. 15.10: Kórusdalok ma­gyar költők verseire. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Daloló, muzsikáló tájak, 18.37,: „Te­kints reánk, szabadság!” 17.0?: Kincsünk a víz. 17.32: Lipcse — Weimar — Harz hegység. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Az élet vize. 21.23: Üj felvételeinkből. 22.20: Századunk zenéjéből. PETŐFI 8.05: Mezők, falvak éneke. 8.33: Régi híres énekesek mű­sorából. 9.00: Dzsesszfélvéte­Ick. 10.00: A zene hullámhos­szán. 11.55: Ifjúsági könyves­polc. 12.00: Nóták. 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12,55: Csajkovszkij műveiből. 13.28: Édes anyanyelvűnk. 13.33: Kó­rusmuzsika. 14.00: Rádiónap­ló. 17.00: Belépés nemcsak tornacipőben! 18.00: Minőt iskolája. 18.33: Hétvégi pano­ráma. 19.55: Slágerlista, 20.33: Dzsesszmuzsikusokról. 21.30: Külpolitikai klub. 22.00: Slá­gerparádé. 22.43: Kacsok Pong­rác daljátékaiból. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Feke­tén, fehéren. Építkezések en­gedéllyel és anélkül. Riporter: Tolnai Attila — A beatkedve- lőknek az M—7-es cs a Ru- bettes együttes játszik, — Munkásportrék. Az acélöntő. Riporter: Sütő Enikő — Slá­gerpanoptikum. 18.00: Észak­magyarországi krónika. — A 15. ipari szemináriumról. — KISZ megyebizottsági ülés Egerben — Észak- és kelet­magyarországi orvoskongresz szus kezdődött Ózdon — Az ózdi „Hagymácskák” együttes versfeldolgozásaiból — Hírösz- szefoglaló. lap- és műsorelő­zetes. .. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Td MAGYAR fl.no: Iskolatévé. fl.30: Wickie. 14.10: Iskolatéve. 18.35: Magyar rövid filmek p képernyőn. 17.00: Kuckó. 17.30: Telesport. 17.ó5: 1849. október 4. 18.10: Ipari kaleidoszkóp. 18.50: Szépen, jól magyarul. 19.20: Tévétor* na. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. 20.50: Orvos szemmel. 21.25: Tízmillió állampolgár. 22.25: Tv-híradó 3. 2. műsor 19.00: Francia nyelv. 19.1S: An­gol nyelv. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tizenöt lépés távolság. 20.40: Sugárbányászok. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Joseí Läu­fer énekel (zenés bolgár film). EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4, fél fi és 8 órakor: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja Színes, szinkronizált amerikai film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-01.) Du. fél 4 órakor: Peti és a csodagyerek Színes mesesorozat Este fél 6 és fél 8 órakor: Túl a hídon Színes, szinkronizált román • film GYÖNGYÖSI PUSKIN Gyilkosság az Orient expresszen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor: No, megállj csak Du. fél 6 és fél 8 órakor: Chaplin-revü HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az utolsó völgy HEVES Holttest a Témáéból Füzesabony Felragyog tiszta szép fényű csillag I—II. LŐRINCI A leszámolás napja *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents