Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

A Naprendszer rabjai vagyunk Közös áram— kevesebb gond Az űrhajózási tárgyú sci- fi regények (novellák és fil­mek) legtöbbje — tisztelet a kivételnek — tévútra vezeti az űrhajózás kedvelőit. (Mint például a Majmok Bolygója című' könyv, amelynek uta­sai — könnyedén — eljut­nak egy :i00 fényév távolsá­gú csillagig.) A regényhősök irreális, csillagközi vándor- utakra indulnak, s homály fedi, mi mozgatja titokzatos űrhajóik hajtóműveit. Mi hát az igazság? Lesz-e inter- sztelláris űrhajó, elérhet­jük-e (valaha is) a csillago­kat? Milyen hajtóanyag kel­lene a nagy sebességű űrha­józáshoz? Cikkünkben e kér­désekre próbálunk válaszol­ni. Előbb azonban ismerked­jünk meg a Tér és az Idő mélységeivel. UGRÁS A „SEMMIBE” A mar leggyorsabb rakéta — ha sebességét végig meg­tartaná, akkor 80—90 ezer év múltán eljutna a legkö­zelebbi csillag birodalmába. Ember számára ez járhatat­lan út, ezért a továbbiakban a fény sebességével „uta­zunk”. A másodpercenkénti 300 000 kilométeres fényse­bességgel a Hold elérése csu­pán 1.3 másodpercig tartana, a Venus-utazás 140 másod­percet igényelne, a Plútót 5 és fél „fényóra” alatt elér­nénk. S itt következik az el­ső ..nagy ugrás”. A legköze­lebbi csillag, a Proxima Cen- taúri távolsága már 4.25 fényév. Bolygórendszerünk határa és a legközelebbi csil­lag távolsága tehát úgy aránylik egymáshoz, mint az 5 és fél óra a 4.25 évhez! A második nagy ugrás, ha csillagrendszerünknek, a Galaxisnak a központi vidé­kére utaznánk: ez fénysebes­séggel is kereken 30 000 évig tartana! A legközelebbi nagy csillagvárosnak, az Andro- méda-ködnek a távolsága -már 2,5 millió fényév. S egy újabb, elképesztő ugrás: a legtávolabbi'ismert c’sillag- rendszeítték távolsága kere­ken 10 milliárd fényév! Az előbbi felsorolás tanul­sága: még a legközelebbi csillag is olyan messze van, hogy odautazni, csak a fényt megközelítő sebességű űrha­jóval lenne érdemes. Bolygó- rendszerünk határa és a leg­közelebbi csillag között leír­hatatlan méretű „szakadék” Az autó vezetőjének és utasainak közérzetét nagy­mértékben befolyásolja, hogy milyenek a „légköri viszonyok” a kocsi belső te­rében. Nyáron elég csak a jó szellőzésről gondoskodni, ősszel, télen azonban már a fűtést is be kell kapcsolni. Vannak autósok. akik olyan teljesítményt várnak a fűtőberendezéstől, amelyre az képtelen. Fagypont alatti környezeti hőmérsékleten csak tíz-tizenöt perces üzem után várható fűtés az autó­ban, amikor a motor — s a fűtőtestben keringő hűtővíz — már elérte az üzemi hő­fokot. Addig ne kapcsoljuk be a fűtést a kocsiban, míg a motor is át nem melege­dett, mert a légáramlás nem fűtő, hanem hűtő hatást fog eredményezni. Persze még 70—80 C-fok körüli üzemi hőfoknál sem várható mind­járt az utastér azonnali fel- melegedése, különösen ak­kor, ha a gépkocsi „csillag­garázsban” parkolt és átvet­te a környezet hőmérsékle­tét. A fűtés hatásosságát csök­kenti, ha a fűtőradiátor vagy az összekötő csövek kívülről elszennyeződnek, il­letve — a régebbi kocsiknál — belülről vízkövesednek (a zárt hűtörendszerű, télen- nyáron fagyálló folyadékkal töltött gépkocsiknál ez nem fordulhat elő). A külső le­rakódásokat forró vizes vagy ^uolajos lemosással, illetve van, távolságban és időben egyaránt. A Galaxis közép­pontjáig, vagy azon túl ha­józni alighanem értelmetlen vállalkozás lenne. (Több mint 5 millió földi év telne el, amíg egy csaknem fény­sebességű űrhajó megláto­gatná az Androméda-köd egyik csillagát.) Tehát csak az első lépésnek, a szomszé­dos csillagok megközelítésé­nek van némi realitása, a többi — ugrás a semmibe. FOTONRAKÉTA Most jön a fő kérdés: épít­hetünk-e ilyen gyorsjáratú űrhajót? A válasz sajnos ki­ábrándító. íme néhány szám­szerű (kiszámított) adat. A fénysebesség 82 százaléká­nak eléréséhez olyan űrhajót kellene építeni (kémiai haj­tóanyagok esetén), amelynek a kekdeti — induló — töme­ge io50000-szer (az egyes után még ötven nulla!) lenne na­gyobb, mint a felgyorsított hasznos teher. Ha a világ- egyetem ismert összes anya­ga csupa petróleum és cseppfolyós oxigén lenne, az is kevés volna az egyszeri gyorsításhoz. Nagyobb gázkiáramlási se­bességet szolgáltató üzem­anyag szükséges tehát, hi­szen a rakéta végsebessége (nemcsak a tömegaránytól, hanem) a gázkiáramlási se­bességtől is függ. A számítá­sok azt mutatják, hogy a sokszor megálmodott atom­rakéták (hasadó urániummal vagy hidrogén-hélium fúzió­val) sem képesek az embert a csillagokig juttatni. Ez utóbbiak tömegaránya is milliárdos szám, és a gázki­áramlási sebesség messze el­marad a fénysebességtől. Ügy tűnik, minha az em­beriség a bolygórendszer örö­kös foglya maradna. Soha­sem tudunk kitörni a Nap­rendszerből? Leírjuk az egyetlen lehetséges elméleti megoldást, ez azonban (talán évezredekig) messze túl van a megvalósíthatóság határán. A sokszor emlegetett foton- rakétáról van szó, amelynek hajtóművéből fényrészecs­kék, fotonok áramlanak hát­rafelé. Ezt a képzeletbeli ra­kétát azonban nem lehet akármivel mozgatni. ANTI ANYAG A fotonrakéta üzemanyagá­nak 50 százaléka bármi le­het, akár víz, petróleum. sűrített levegős átfuvatással lehet eltávolítani. A vízkö- vesedés' megszüntetésére többféle vegyszer kapható, az autóápolási boltokban. Használatukkor nagyon kell vigyázni arra, hogy csak az előírt ideig legyenek a hű- tű-fűtőrendszerben, mert kü­lönben nemcsak a vízkövet „falják fel”, hanem a fém részeket is megsértik. A fűtőrendszer revíziójakor vizsgáljuk meg áz összekötő gumitömlőket is, nincse- nek-e éles törések vagy be­szűkülések rajtuk, melyek gátolják a vizcirkulációt. A hibás termosztát erősen rontja a fűtés hatásfokát, már csak ezért is ki kell cserélni. Nagy hidegben gondolni kell a hűtőradiátor részle­ges betakarására, különösen a kétütemű motoroknál. Elő­fordulhat — különösen nagy sebességnél, amikor erős a légáramlás —, hogy a telje­sen kinyitott légterelőn át beáramló nagy mennyiségű levegő nem tud felmeleged­ni, így nem biztosit megfe­lelő fűtést. A légterelő állá­sát tehát menet közben időn­ként szabályozni kell. Bizonyos fokig növelhető a fűtés hatásossága, ha csök­kentjük a kocsiszekrény hő­veszteségét. Ellenőrizzük a karosszéria tömítéseit, a hi­bás gumiprofiiokat cserél­jük ki vagy megfelelő vas­tagságú habszivacs csút ba­vagy homok, esetleg ócska­vas. Az üzemanyag másik fele azonban antianyag! A mi világunkat alkotó anya­got normális anyagnak ne­vezzük, ennek atomfizikai tükörképe az antianyag. Az antianyag protonja negatív, elektronja pozitív töltésű, vagyis minden ellenkező elő­jelű, mint a mi világunkban. Az antianyag „kifelé” telje­sen semleges, a világon sem­mi sem különbözteti meg a közönséges anyagtól. Am ha a kétféle anyag találkozik, elképzelhetetlen robbanás­sal sugárzássá alakulnak, mégpedig teljesen salakmen­tesen, hiszen az elemi tölté­sek 1—1 arányban kioltják egymást. Az antianyagos fo­tonrakéta 100 százalékos ha­tásfokú lenne. Most már csak az a kér­dés. hogyan lehetne anti- anyagot előállítani — nagy­üzemi módon. Atomfizikai laboratóriumban bármikor előállíthatnak antihidrogént, de ezt nem lehet makroszko­pikus méretekben összegyűj­teni, éppen mert a környezet — a mi világunk — közön­séges anyagból van. Es ha ez sikerülne is, hogyan lehet­ne ezt egy űrhajóba vinni és tárolni és adagolni? Hogyan lehetne a kétféle anyag szétolvadásakor a keletkező roppant erejű sugárzást min­dig egy irányba terelni, s hogyan kellene a több milli­árd fokos hőmérséklettől megmenteni az űrhajót? Az asztronautika görög szó, csillaghajózást jelent, ám korunkban (és még na­gyon hosszú ideig) csak boly­góközi repülések lesznek. Nem tudjuk, mikór lesz an­tianyag „bányánk”, ezért még nagyon sokáig a Naprend­szer rabjai maradunk. Igen sok tudós e zsákutcá­ból érdekes kivezető utat lát és remél. Több millió ide­gen civilizáció létezését té­telezik fel, persze azok épp­úgy foglyok a saját naprend­szerükben, mint mi. Ám tűh­egyszer rádiókapcsolatot lé­tesíthetnénk egy nem túl tá­voli „szimpatikus” civilizá­cióval, akkor annak segítsé­gével elindulhatna az első csillagközi űrhajó. A legne­hezebb problémákat közösen, még indulás előtt megolda­nánk, a visszafelé vezető út­ra a hajtóanyagot idegenben, a partner civilizációtól kap­nánk. ragasztásával pótoljuk a hiányosságait. S végezetül: ne várjuk el, hogy egy Trabant vagy Volkswagen utasterében ugyanolyan meleg legyen, mint a köztudomásúan jó fűtésű Volgában vagy Zsi­guliban. A feleségem vacsora után egyetlen mozdulattal kap­csolta ki a tévékészüléket és hozzákezdett esti szózatá­hoz: — Tisztelt polgártársam, azt mondja a közmondás, hogy addig gondoskodj a betegségedről, amíg egész­séges vagy. Ezt mondhatta volna Buga doktor is, de nem tette. Ezért mondom én. Nincs utálatosabb, mint a légcsöhurut, a meghűlés, a köhögés, a végtagfájás, a borzongás, az étvágytalan-' ság. Amint látjátok, tisztelt polgártársaim, a szakiroda- lom áttanulmányozása után a mi családunk úi korszak­ba lép. A védekezés korsza­kába. A karácsonyi ünnepek óta tömlek benneteket cit­rommal, naranccsal, almá­val, vitaminos tablettával, itatlak benneteket csipkebo­gyóteával. Holnap délelőtt feltesszük a koronát a vé­dekezés fejére. — Éspedig? r— Éspedig nép sorba» atr A Bulgáriát, Csehszlová­kiát, Magyarországot, Len­gyelországot, az NDK-t, Ro­mániát és a Szovjetunió Ívovi villamosenergia-rend- szerét egyesítő „Barátság” távvezeték-hálózat évente 20 milliárd kilowattóra energi­át továbbít, mindig akkor és oda, ahol éppen szükség van rá. E rendszer műkö­désének operatív irányítását a prágai központi diszpé­cserigazgatóság bonyolítja le. Mióta létrejött az egye­sített energetikai rendszer, egyenletesebbé vált a részt­vevő országok áramellátása, minthogy a „Béke”-rendszer révén néhány gombnyomás­sal átcsoportosíthatók a csúcsfogyasztási időszakok más-más terheléseiből adódó tartalékok. A távvezeték-há­lózatba bekapcsolt országok ily módon több mint más­fél millió kilowatt erőmű­kapacitás építését takarít­hatták meg. A „Béke”-rend- szert a hálózat mind töké­letesebb kiépítésével egy ki­vételesen nagy feszültségű, 750 kilovoltos, energiaátvi­teli szakasz megépítésével és sok más módon fejlesztik sétálunk a körzeti rendelő­intézetbe és beoltatjuk ma­gunkat. Még szóhoz sem tudtam jutni, máris igy folytatta: — Helyes. Köszönöm az egyhangú határozatot. Lá­tom, megértitek családanyai fáradozásaimat. Mi nem te­nyésztjük nyálkahártyáink sejtjeiben az influenzavíru­sokat, mi ilyesmit sem kö­högés, sem beszéd, sem tüsz- szentés útján nem hozunk forgalomba. — Éljen! — kiáltotta a kiebbik fiam az ábécésköny­vet lapozva. — És polgártársnő — kér­deztem —, mit vár a tett intézkedésektől? — Kettős célom van. Az esetleges járvány kellős kö­zepén, a fertőzés iránti kö­zömbös állapotban vidáman és nyöszörgés nélkül a hiva­talban szemébe nevethetek Jutkának, aki majd kime­rültén hunyorogva, rekedten igy hívja a hivatalsegédet: JZamázs, hozza be az el­tovább az érdekelt országok. Az is bizonyos mértékű to­vábblépést jelent, hogy a KGST tagjain kívül más or­szágok is részt vehetnek az együttműködésben; Auszt­riával és Törökországgal már meg is valósult az áru­csere. A „Béke” távvezeték-há­lózathoz a Szovjetunió Ívo­vi villamosenergia-rendszere csatlakozik, amely csupán egy a hatalmas ország egy­séges energiarendszerének 11 körzeti egysége közül. (A 11 közül 7 a Szovjetunió euró­pai területén található.) A kolosszális energetikai szer­vezet hatósugara körülbelül 6 millió négyzetkilométerre terjed ki, s az energiater­melés eléri az évi 700 mil­liárd kilowattórát. Az ener­giahálózat továbbfejlesztése rövidesen aktuálissá teszi egy 1150 kilovoltos váltóára­mú, valamint egy 1500 kV- os egyenáramú távvezeték megépítését. Képünkön: alállomás épí­tése a közös energiarend­szerben. (MTI Külföldi Képszolgá­lat — KS) zámolázsd.’’ És az sem lesz kevésbé mulatságos, amikor ezt hallom: „Ozdályvezedő gardárzs, főzhedem a pó­rét?” — Bosszúja nemes, polgár­társnő — tettem hozzá az áment és megkérdeztem: — És mi a másik cél? — A másik cél — vála­szolta, hogy az orvostudo­mány minden fejlettsége és segítsége ellenére megérjük az emberi kor legvégső ha­tárát. Persze úgy, hogy erő­ben nem fogyatkozva felne­veljük, szellemiekben gyara- pitsuk fiaidat, a két haszon­talant. Aztán a konyha felé irá­nyítva szekere rúdját, még vissza is szólt az ajtóból: — Az ülést, polgártársak, bezárom. És félreértés ne essék, természetesen úgy képzelem el a legfelső ha­tárt, hogy ezalatt egy pilla­natra sem lepem túl a hu­szonötödik életévemet SZÜTS ISTVÁN I M AI műsorok: , RAI Hfl . KOSSUTH 8.27; Beethoven: Hármasver­seny. .9.04: Hormon injekció? — vagy valami más? 9.34: Giordano: Fedora (opera). 11.48: Versek. 12.35: Melódia­koktél. 14.00: Kazacsay Tibor: Pantomim-szvit. 14.15: Ezeregy délután. 14.50: Éneklő ifjúság. 15.10: Csajkovszkij: b-raoll zongoraverseny. 15.44: Magya­rán szólva... 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Kórusművek. 16.49: Az élő népdal. 17.07: A környező világ. 17.32: Kétzon- gorás lemezeinkből. I8.00: A Szabó család. 18.30: Esti ma­gazin. 19.15: Budapesti mesék. 19.47: Lenin és a szociológia. 20.17: Népdalok. 20.50: Gor­donkázás. 22.20: Zenekari mu­zsika. PETŐFI 8.05: Nóták. 8.50: Számítók. 9.00: Slágerturmix. 9.34: De­rűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látó­szög. 12.00: Dalok azokról, akik a jövőért haltak. 12.16: Filmzene. 12.33: Arcképek a szovjet. irodalomból. 12.50: Ilaydn-művek. 13.28: Állatba­rátoknak. 13.33: Berlini úttö­rők énekelnek. 14.00: Kettőtől — hatig... 18.00: Harminc perc rock. 18.33: Beszélni ne­héz. 18.45: Népi zene. 19.15: A világ csodái. 19.30: Csak fia­taloknak! 20.33: Örökzöld lamok. 21.23: a lepecsételt asszony (daljáték). 23.46: Kó- ! rusok. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fia­talok zenés találkozója a 9a- jóbábonyi ifjúsági klubban. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — A mikrofonnál a muzeoló­gus. — A mai Dunaújváros helyén a római korban Inter- cisza nevű város állt. 18.00: Eszak-magyarországi krónika (a tartalomból:) KlSZ-védnök- ségi szerződés aláírása az LKM-ben. — Ülésezik a Bor­sod megyei tanács jojjl és igazgatási bizottsága — A tsz- ekben dolgozó fiatal szak­munkások megbecsüléséről tárgyal az encsi járási NEB. — Diákok segítik a szüretet Heves megyében — Opera­slágerek •— Hírösszefoglaló, lap- és műsoréiőzetes. •. 9»olnnif! rádió 17.00-től 18.30-ig. TE! MAGYAR 9.40: Tévétorna. 9.45: Iskola- tévé. 10.00: Idesüss! 11.05: Is­kolatévé. 15.10: Iskolatévé. 16.30: Egészségünkért. 16.35: Az oázis. 16.55: A moszkvai Gorkij Művelődési Ház műso­ra. 17.30: Mindenki iskolája. 18.35: Hat évtized. 19.20: Té­vétorna. 19.30: Tv-hírodó. 20.00: Kék fény. 21.00: Afrikai örö­meink. 21.55: Panoráma. 22.20: Tv-liíradó 3. 2. műsor 50.01: ..Arcomról minden csil­lagot” (Nagy Lászfó-est), 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Su­gárbányászok (riportfilm). 21.30: Fütyülök az egészre! (szovjet film). EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél . 4, fél 6 és este 3 órakor: Riasztólövés Színes magyar film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor: Hétköznapi fasizmus Mihail Romm megrázó erejű szovjet dokumentumfilmje. GYÖNGYÖSI PUSKIN Este 8 órakor: Te vagy a dalom GYÖNGYÖSI S7 ABADSAg Este fél 8 órakor: Lázroham HATVANI VÖRÖS CSILLAG Este fél 8 órakor: Tisztes honpolgárok WWVANT KOSSITTF A hegyi barlang titk FÜZESABONY Indiánkaland Ontarióban Autó—motor Az autó fűtése A védekezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents