Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

%kt- 4Á0tStopét/' Szakmai versenyek ifjúmunkások részére hirdetett versenyt az Egri Finom­szerelvény gyár KISZ-bizottsága. A szakma ifjú mestere címért folyó küzdelemben valamennyi résztvevő jeleske­dett: a gyakorlati és az elméleti feladatok megoldása után a maximális 160 pontból a győztesek, Miklós Ferenc esztergályos 147-et, Lovas Sándor esztergályos 140-et, Farkas János tmk-lakatos 133-at gyűjtött össze. Képün­kön Cseh József az esztergályosok mezőnyéből. (Fotó: Pásztor Tibor) Négy égtáj ifjúsága A különböző korú nyugat­német fiatalok életcéljaira vonatkozó tudományos fel­mérés eredményei meglepték a szakembereket. Kiderült például, hogy a 20 éves fia­talok fő célja az autó meg­szerzése, a 22—24 éveseké a saját lakás elérése, a 25 éve­seké a házasodás és három évvel később a gyermekne­velés elkezdése. A lányok azt tervezik, hogy valamennyi életcéljukat 33 éves korukig megvalósítják, a fiúk — 37 éves korukig. Hogy mindeh­hez meglesznek-e a megfele­lő anyagi lehetőségeik, arról a tanulmány készítői, illet­ve a felmérés végzői mélyen h""oatnak. Az amerikai iskolai ifjú­ság vandalizmusa évente 600 millió dollárba kerül az ál­lamnak. A fiatalok között fokozódik a kábítószer-fo­gyasztás és a bűnözés. Egy év alatt 70 ezer esetben fordult elő az, hogy a tanulók meg- ' 'madták tanáraikat. Egy párizsi orvostanhall­gató sokáig fáradozott azon, hogy meggyógyítsa háziasz- szonya fülbaját. Amikor ez si­került, a szállásadónő rövide­sen felmondta a szobát, a következő indokkal: „Maga túl zajos!” Ez a hálátlanság. Mi a véleményed? Szeretlek vagy „bírlak picim”... Tizenéves barátom panaszolta a minap, hogy a kis­lány, akivel három hónapig „együtt járt”, kinevette, mert ifjú barátom azt mondta egy átölelgetett mozielőadás után, hogy „szeretlek”. Tehát nem azt: „bírlak, picim, jó vagy nálam”, hanem „szeretlek”. , A teenager leányzó gúnykacaja tulajdonképpen szót sem érdemelne, ha nem lenne általánosítható. A szavak, amelyeket nem is olyan régen még szépnek, fölemelőnek tartottunk és tartottak mások, egyebek mellett a költők, elveszítették tartalmuk magasztosságát, fennköltségét. De nemcsak a szerelem kifejezésére használunk más, valami egészen más szót, zsargonszüleményt, hanem szinte vala­mennyi érzésre is. Diákok közt forgolódva nemritkán hallok számomra érthetetlen szavakat, szóösszetételeket. Vannak szavak, amelyek egyszerűen kivesztek a köztudatból, illetve kizá­rólag osztályfőnöki órákon, vagy politikai továbbképzése­ken, esetleg vizsgákon hangzanak el. Kapásból lehetne so­rolni a jobb sorsra érdemes szép magyar szavakat, amelye­ket jó esetben helyettesítenek mással, rosszabb esetben meg sem említik. Ilyen például a barátság szavunk. Meddő és átlátszóan didaktikus lenne most a magyar irodalomból venni példákat az igazi, az átélt barátságra. Sajnos, nin­csenek sokan a diákok között, akik Arany és Petőfi ba­rátságán kívül képesek volnának példákat előkotorni ta­nulmányi emlékeikből. Vagy itt van például a szabadság szó. Ezt is többnyire már csak transzparenseken olvashatjuk, esetleg irodalmi, vagy történelmi témájú dolgozatokban. A fogalom etikai tartalmát kevesen élik át igazán. Létezik ugyan egy félre­“ értelmezett „szabadság”-kép, de ez inkább a szabadosság körébe sorolható. Mert mit érthet „szabadságon” az a húszéves fiatalember, aki a nyári tanítási szünetet a Bala­ton körüli csavargással tölti, közben az éhségtől nem veszi észre a látnivalókat, és a tanév kezdetekor kitalált törté­netekkel tömi diáktársait. Még sokáig sorolhatnánk a példákat, de talán ezekből is nyilvánvaló, hogy érdekes ugyan a fiatalok zsargonja, a nyelvet is színesíti, ám hiba lenne a magasztos érzéseket — amelyek pedig mindannyiunkban megvannak —, piron­kodva eltitkolni, vagy erőltetett, ostoba szavakkal elszür- kíteni. ( dó) Tánc a tajgában Mitől topis a farmer? Ruházkodási, üzletpolitikai szakemberek országos eszme­cseréjén, Hódmezővásárhe­lyen, a divatkötöttáru-gyártás fellegvárában hangzott el: „Divat a topisság”. Szakem­berek elmondották, hogy kül­földön akadnak olyan cipő­gyárak, amelyek külön „an- tikoló”, vagyis koptató üzemrészt rendeznek be, hogy kellően csámpás cipők ke­rülhessenek a kirakatokba. A HÓDIKÖT is ért már el sikereket eleve „műtopisra” kialakított, kötött holmikkal: nagyüzemileg foltokat varr­tak a vadonatúj, szintetikus akrilból kötött ruhadarabok­ra, más ruhaféléknél pedig belekötötték a foltmintát az anyagba. Az ilyesmi tehát már a hazai nagyvállala­tainknak is mind inkább gondot okoz. Egyes textil­gyárakból „műgyűrött” ruha­anyagok kerülnek ki. s a be­lőlük készült divatruhákat pillanatok alatt elkapkodják. Ugyanakkor alig használt, alig kopott, drága szintetikus anyagból készült ruhák tö­megei fillérekért megvásárol­hatók a „kilós boltokban”. Hovatovább a kispénzűek lesznek a „jólöltözöttek”, a gyűrött ruhaviselet pedig va­lamivel jobb módra vall majd Ez már valószínű túl- haitása a természetes anya­gokhoz — a természetes vi­selethez való visszatérés tö­rekvésének. Jelenleg talán a legtöbb ilyen ellentmondásos problé­ma az igencsak reflektor- fénybe került farmeranyagok­nál, illetve a farmergyártás­nál jelentkezik, gondot okoz­va az egész ország ipari és kereskedelmi vállalatainak. Eljutottunk odáig, hogy az ilyen ruha viselését nem te­kintik divathóbortnak. Sze­geden nem kisebb szószólói akadtak, mint Ádám. Éva és Lucifer. Az emberiség egész történetén farmerben vonul­tak végig Az ember tragé­diája kisszínházi bemutató­ján. Talán ez volt a jeladás, hogy a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat fel­készüljön a farmerszövet gyártására. mégpedig az egész ország ellátásának mennyiségi és minőségi igé­nyével. Jórészt megvannak Részlet Csák Elemér a BAM építőit bemutató könyvéből A sátrak ponyváin a dél­utáni zápor cseppjei csillog­nak ; ezernyi gyöngyként tükrözik vissza a fákról le­lógó villanykörték fényét. A tisztáson zene szól. Túlger- jesztett, érzelgős dallam, amely elnyomja még az áramfejlesztő „dízel” pöfö- gését is. A párok imbolygó árnyakként kerülgetik a föld­ötödik esztendeje ad otthont a gyöngyösi Mátra Szálló bárja a fiatalok körében oly nép­szerű disco-klubnak. A vasárnaponként rendezett „lemezlovaglás’’ vezetője Kiss Imre, aki a megyei művelődési központ által szervezett tanfolyamon tanult meg zenei műsorokat szerkeszteni. De voltak a klubnak hivatásos előadói is: egy alkalommal Komjáthy György, a rádió kedvelt könnyűzenei adásainak szerkesztője, illetve Viltner Imre, aki ugyancsak jártas művelője a discó-programok összeállításá nák. Képünk a legutóbbi discón készült, a lemezjátszón Amadeó — Moving like a superstar című száma forgott, volt hát kedvcsináló a tánchoz. (Fotó: Szabó Sándor) Fiatalok a BAM építői közül re tett lemezjátszót. A csiz­más lábak nehezen követik a zene ritmusát, de ez senkit sem zavar. Kevés a lány, fi­úk járják egymással. Tánya, a konyháslány, mégis kosarat ad a gavalléroknak. — Amikor ennyi srác van, kicsit kérethetem magam, nem? S amíg a többiek táncolva búcsúznak a naptól, Tánya magáról mesél. Arról, hogy „réges-régen” Kalugábkn, nem messze Moszkvától, ke­zébe került egy újság, amely­ben tanulni hívták a fiata­lokat: varrónőnek, szobafes­tőnek", borásznak, ö, ki tud­ja, miért, az utóbbit válasz­totta, s hamarosan a Kauká­zus felé robogott vele a vo­nat. Egy esztendő múlva Tat­jana Alferova ifjú borász, már a Krímben dolgozott, a Livadia Szovhoz szőlőjében, a tengerre járt fürödni és él­vezte a déli napsütést. Így telt el észrevétlenül két esz­tendő, amiből csak a legutol­só nap maradt meg ponto­san, fényképszerűén emléke­zetében. Jalta, városi párt- bizottság. Izzadó, nyakkendős fiatalember mereszti rá a szemét: — Mit akarsz te Szibériá­ban? A Krím nem jó neked? Mire ő csak annyit vála­szolt: — Nem. Itt meleg van és nem csípnek a szúnyogok ... Aztán ismét kattogtak a kerekek .,. Tánya hamaro­san gödröket csákányoz ki, kis betonlábakat állít belé­jük és boldogan nézi, hogy jelzőoszlopai katonásan, fe­héren sorakoznak a sínek mentén. Ez Tajset és Uszty- Kut között volt, Bratszk kö­zelében. Amikor az első deszantot toborozták a Ta- jura .folyóhoz, s a tizenhét, legszívósabb férfit választot­ták ki, ő és Galja Nefegyje- va elkéredzkedett, alkalmi szakácsnőnek. S most itt, a tajgában őt kérik. Egy táncra. hozzá a megfelelő szövőgé­pek, a jó minőségű pamut­fonalak. Kezdetben azonban itt is problémát jelentett: nem tudták garantálni, hogy az anyag gyorsan kopottá, topissá váljék. Márpedig „nem tehetik ki a vásárló­kat olyan tortúrának”, hogy maguk antikolják az anya­got. A tizenévesek nemrég tégladarabbal dörzsölték a szövetet, hogy színéről lekop­jon a kék festék. Ezért a vál­lalat szakemberei kidolgoz­ták az úgynevezett kéreg­festés technológiáját. Ez azt jelenti, hogy a festék a fona­lat nem teljes keresztmetsze­tében, hanem csak a felüle­tén színezi meg. így arány­lag rövid használat után elő­tűnik a vonal világos, natúr színe, a kopásnak kevésbé kitett helyeken pedig meg­marad a kék. így lesz a far­mernadrág „patinás”, ha úgy tetszik — topis. A kü­lönleges festési technológiá­hoz a legmegfelelőbb, indigó­szerű festéket Svájcban ta­lálták meg, ottani cégtől ho­zatják, meglehetősen költsé­gesen. S egy újdonság: a ke- ki színű, valamint úgyneve­zett légiós, vagyis homokszí­nű farmerokkal is megjelen­tek a piacon. Naponta már mintegy kétezer négyzetmé­ter ilyen anyagot gyártanak Szegeden. Discóban... MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.57: Zenevár. 912: Beszél­ni nehéz. 9.24: Szabó Csil­la zongorázik. 10.05: „Nyit- nikék”. 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.55: Ze­nekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Szabó Magda: Régimódi történet. 13.30: Népi zene. 14.00: Ezeregy délután. 14.35: Mu nkásőrdalok. 14.42: Perczy Faith zeneka­ra játszik. 15.10: Messziről — messzire. 15.50: Kerin- gők fúvószenekarra. 16.10: Schubert-művek. 16.44: Mindenki iskolája. 17.07: Egyenjogúság. 17.35: Hang­verseny a Mindenki zene­iskolája hallgatóinak. 18.30: Esti magazin. 20.00: Nép­szerű muzsika. 20.57: Visz- szapillantás. 21.27: Kis ma­gyar néprajz. 21.32: Cho­pin: h-moll szonáta. 22.20: A brit oroszlán olajra lép... 22.30: Üj felvételeinkből. 22.45: Olvasólámpa. 23.00: Népszerű filmdalok. 23.20: Operafelvételek. PETŐFI 9.00: Nóták. 9.29: Félóra a Kehelyben. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Ver­bunkos feldolgozások. 12.10: Könnyűzene. 12.33: Otelló (Verdi operája). 13.33: A budafoki zeneiskola zene­kara játszik. 14.00: Kettő­től ötig... 17.00: Ötödik se­besség. 18.00: Véleményem szerint... 18.10: Két Offen- bach-finálé. 18.33: Harminc perc rock. 19.03: Daloló, muzsikáló tájak. 19.49: A tegnap slágereiből. 20.33: Barlang (rádiójáték). 21.10: Dzsesszklub. 21.59: Verbun­kosok, katonadalok. 22.33: Állami Áruház (operett- részi.). 23.00: András Sego- via gitározik. 23.20: Jereb Ervin szerzeményeiből. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő a Borsodi Ve­gyi Kombinátba. Riporter: Sütő Enikő. — Női dolgok, női gondok. A munkakörül­mények javításáért. Ripor­ter: Jakab Mária. — Gil­bert Bécaud sanzonjai. — Minőségi munka, minőségi bérezés. Önodvári Miklós jegyzete. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. — Peter Nero zongo­rázik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... w MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­láiévá: 10.20: Delta. 10.45: Logardere lovag kalandjai. 11.40: Miért ne lehetnénk jobbak? 14.00: Iskolatévé. 16.25: A gólya — kipusztu­lásra ítélve. 17.10: Újra napsütésben, 17.25: Zichy Mihály nyomában. 18.10: Lírai riport Kormos Ist­vánnal. 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A 78-as autóbusz útvonala, kis kitérővel. 20.50: Jogi esetek. 21.30: Kapussors. 22.10: Lesz-e tornaterem Szomolyán? 2. műsor 20.01: Bolondok hajója (amerikai film). 22.25: Tv- híradó 2.

Next

/
Thumbnails
Contents