Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-26 / 252. szám
%kt- 4Á0tStopét/' Szakmai versenyek ifjúmunkások részére hirdetett versenyt az Egri Finomszerelvény gyár KISZ-bizottsága. A szakma ifjú mestere címért folyó küzdelemben valamennyi résztvevő jeleskedett: a gyakorlati és az elméleti feladatok megoldása után a maximális 160 pontból a győztesek, Miklós Ferenc esztergályos 147-et, Lovas Sándor esztergályos 140-et, Farkas János tmk-lakatos 133-at gyűjtött össze. Képünkön Cseh József az esztergályosok mezőnyéből. (Fotó: Pásztor Tibor) Négy égtáj ifjúsága A különböző korú nyugatnémet fiatalok életcéljaira vonatkozó tudományos felmérés eredményei meglepték a szakembereket. Kiderült például, hogy a 20 éves fiatalok fő célja az autó megszerzése, a 22—24 éveseké a saját lakás elérése, a 25 éveseké a házasodás és három évvel később a gyermeknevelés elkezdése. A lányok azt tervezik, hogy valamennyi életcéljukat 33 éves korukig megvalósítják, a fiúk — 37 éves korukig. Hogy mindehhez meglesznek-e a megfelelő anyagi lehetőségeik, arról a tanulmány készítői, illetve a felmérés végzői mélyen h""oatnak. Az amerikai iskolai ifjúság vandalizmusa évente 600 millió dollárba kerül az államnak. A fiatalok között fokozódik a kábítószer-fogyasztás és a bűnözés. Egy év alatt 70 ezer esetben fordult elő az, hogy a tanulók meg- ' 'madták tanáraikat. Egy párizsi orvostanhallgató sokáig fáradozott azon, hogy meggyógyítsa háziasz- szonya fülbaját. Amikor ez sikerült, a szállásadónő rövidesen felmondta a szobát, a következő indokkal: „Maga túl zajos!” Ez a hálátlanság. Mi a véleményed? Szeretlek vagy „bírlak picim”... Tizenéves barátom panaszolta a minap, hogy a kislány, akivel három hónapig „együtt járt”, kinevette, mert ifjú barátom azt mondta egy átölelgetett mozielőadás után, hogy „szeretlek”. Tehát nem azt: „bírlak, picim, jó vagy nálam”, hanem „szeretlek”. , A teenager leányzó gúnykacaja tulajdonképpen szót sem érdemelne, ha nem lenne általánosítható. A szavak, amelyeket nem is olyan régen még szépnek, fölemelőnek tartottunk és tartottak mások, egyebek mellett a költők, elveszítették tartalmuk magasztosságát, fennköltségét. De nemcsak a szerelem kifejezésére használunk más, valami egészen más szót, zsargonszüleményt, hanem szinte valamennyi érzésre is. Diákok közt forgolódva nemritkán hallok számomra érthetetlen szavakat, szóösszetételeket. Vannak szavak, amelyek egyszerűen kivesztek a köztudatból, illetve kizárólag osztályfőnöki órákon, vagy politikai továbbképzéseken, esetleg vizsgákon hangzanak el. Kapásból lehetne sorolni a jobb sorsra érdemes szép magyar szavakat, amelyeket jó esetben helyettesítenek mással, rosszabb esetben meg sem említik. Ilyen például a barátság szavunk. Meddő és átlátszóan didaktikus lenne most a magyar irodalomból venni példákat az igazi, az átélt barátságra. Sajnos, nincsenek sokan a diákok között, akik Arany és Petőfi barátságán kívül képesek volnának példákat előkotorni tanulmányi emlékeikből. Vagy itt van például a szabadság szó. Ezt is többnyire már csak transzparenseken olvashatjuk, esetleg irodalmi, vagy történelmi témájú dolgozatokban. A fogalom etikai tartalmát kevesen élik át igazán. Létezik ugyan egy félre“ értelmezett „szabadság”-kép, de ez inkább a szabadosság körébe sorolható. Mert mit érthet „szabadságon” az a húszéves fiatalember, aki a nyári tanítási szünetet a Balaton körüli csavargással tölti, közben az éhségtől nem veszi észre a látnivalókat, és a tanév kezdetekor kitalált történetekkel tömi diáktársait. Még sokáig sorolhatnánk a példákat, de talán ezekből is nyilvánvaló, hogy érdekes ugyan a fiatalok zsargonja, a nyelvet is színesíti, ám hiba lenne a magasztos érzéseket — amelyek pedig mindannyiunkban megvannak —, pironkodva eltitkolni, vagy erőltetett, ostoba szavakkal elszür- kíteni. ( dó) Tánc a tajgában Mitől topis a farmer? Ruházkodási, üzletpolitikai szakemberek országos eszmecseréjén, Hódmezővásárhelyen, a divatkötöttáru-gyártás fellegvárában hangzott el: „Divat a topisság”. Szakemberek elmondották, hogy külföldön akadnak olyan cipőgyárak, amelyek külön „an- tikoló”, vagyis koptató üzemrészt rendeznek be, hogy kellően csámpás cipők kerülhessenek a kirakatokba. A HÓDIKÖT is ért már el sikereket eleve „műtopisra” kialakított, kötött holmikkal: nagyüzemileg foltokat varrtak a vadonatúj, szintetikus akrilból kötött ruhadarabokra, más ruhaféléknél pedig belekötötték a foltmintát az anyagba. Az ilyesmi tehát már a hazai nagyvállalatainknak is mind inkább gondot okoz. Egyes textilgyárakból „műgyűrött” ruhaanyagok kerülnek ki. s a belőlük készült divatruhákat pillanatok alatt elkapkodják. Ugyanakkor alig használt, alig kopott, drága szintetikus anyagból készült ruhák tömegei fillérekért megvásárolhatók a „kilós boltokban”. Hovatovább a kispénzűek lesznek a „jólöltözöttek”, a gyűrött ruhaviselet pedig valamivel jobb módra vall majd Ez már valószínű túl- haitása a természetes anyagokhoz — a természetes viselethez való visszatérés törekvésének. Jelenleg talán a legtöbb ilyen ellentmondásos probléma az igencsak reflektor- fénybe került farmeranyagoknál, illetve a farmergyártásnál jelentkezik, gondot okozva az egész ország ipari és kereskedelmi vállalatainak. Eljutottunk odáig, hogy az ilyen ruha viselését nem tekintik divathóbortnak. Szegeden nem kisebb szószólói akadtak, mint Ádám. Éva és Lucifer. Az emberiség egész történetén farmerben vonultak végig Az ember tragédiája kisszínházi bemutatóján. Talán ez volt a jeladás, hogy a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat felkészüljön a farmerszövet gyártására. mégpedig az egész ország ellátásának mennyiségi és minőségi igényével. Jórészt megvannak Részlet Csák Elemér a BAM építőit bemutató könyvéből A sátrak ponyváin a délutáni zápor cseppjei csillognak ; ezernyi gyöngyként tükrözik vissza a fákról lelógó villanykörték fényét. A tisztáson zene szól. Túlger- jesztett, érzelgős dallam, amely elnyomja még az áramfejlesztő „dízel” pöfö- gését is. A párok imbolygó árnyakként kerülgetik a földötödik esztendeje ad otthont a gyöngyösi Mátra Szálló bárja a fiatalok körében oly népszerű disco-klubnak. A vasárnaponként rendezett „lemezlovaglás’’ vezetője Kiss Imre, aki a megyei művelődési központ által szervezett tanfolyamon tanult meg zenei műsorokat szerkeszteni. De voltak a klubnak hivatásos előadói is: egy alkalommal Komjáthy György, a rádió kedvelt könnyűzenei adásainak szerkesztője, illetve Viltner Imre, aki ugyancsak jártas művelője a discó-programok összeállításá nák. Képünk a legutóbbi discón készült, a lemezjátszón Amadeó — Moving like a superstar című száma forgott, volt hát kedvcsináló a tánchoz. (Fotó: Szabó Sándor) Fiatalok a BAM építői közül re tett lemezjátszót. A csizmás lábak nehezen követik a zene ritmusát, de ez senkit sem zavar. Kevés a lány, fiúk járják egymással. Tánya, a konyháslány, mégis kosarat ad a gavalléroknak. — Amikor ennyi srác van, kicsit kérethetem magam, nem? S amíg a többiek táncolva búcsúznak a naptól, Tánya magáról mesél. Arról, hogy „réges-régen” Kalugábkn, nem messze Moszkvától, kezébe került egy újság, amelyben tanulni hívták a fiatalokat: varrónőnek, szobafestőnek", borásznak, ö, ki tudja, miért, az utóbbit választotta, s hamarosan a Kaukázus felé robogott vele a vonat. Egy esztendő múlva Tatjana Alferova ifjú borász, már a Krímben dolgozott, a Livadia Szovhoz szőlőjében, a tengerre járt fürödni és élvezte a déli napsütést. Így telt el észrevétlenül két esztendő, amiből csak a legutolsó nap maradt meg pontosan, fényképszerűén emlékezetében. Jalta, városi párt- bizottság. Izzadó, nyakkendős fiatalember mereszti rá a szemét: — Mit akarsz te Szibériában? A Krím nem jó neked? Mire ő csak annyit válaszolt: — Nem. Itt meleg van és nem csípnek a szúnyogok ... Aztán ismét kattogtak a kerekek .,. Tánya hamarosan gödröket csákányoz ki, kis betonlábakat állít beléjük és boldogan nézi, hogy jelzőoszlopai katonásan, fehéren sorakoznak a sínek mentén. Ez Tajset és Uszty- Kut között volt, Bratszk közelében. Amikor az első deszantot toborozták a Ta- jura .folyóhoz, s a tizenhét, legszívósabb férfit választották ki, ő és Galja Nefegyje- va elkéredzkedett, alkalmi szakácsnőnek. S most itt, a tajgában őt kérik. Egy táncra. hozzá a megfelelő szövőgépek, a jó minőségű pamutfonalak. Kezdetben azonban itt is problémát jelentett: nem tudták garantálni, hogy az anyag gyorsan kopottá, topissá váljék. Márpedig „nem tehetik ki a vásárlókat olyan tortúrának”, hogy maguk antikolják az anyagot. A tizenévesek nemrég tégladarabbal dörzsölték a szövetet, hogy színéről lekopjon a kék festék. Ezért a vállalat szakemberei kidolgozták az úgynevezett kéregfestés technológiáját. Ez azt jelenti, hogy a festék a fonalat nem teljes keresztmetszetében, hanem csak a felületén színezi meg. így aránylag rövid használat után előtűnik a vonal világos, natúr színe, a kopásnak kevésbé kitett helyeken pedig megmarad a kék. így lesz a farmernadrág „patinás”, ha úgy tetszik — topis. A különleges festési technológiához a legmegfelelőbb, indigószerű festéket Svájcban találták meg, ottani cégtől hozatják, meglehetősen költségesen. S egy újdonság: a ke- ki színű, valamint úgynevezett légiós, vagyis homokszínű farmerokkal is megjelentek a piacon. Naponta már mintegy kétezer négyzetméter ilyen anyagot gyártanak Szegeden. Discóban... MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.57: Zenevár. 912: Beszélni nehéz. 9.24: Szabó Csilla zongorázik. 10.05: „Nyit- nikék”. 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.55: Zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Szabó Magda: Régimódi történet. 13.30: Népi zene. 14.00: Ezeregy délután. 14.35: Mu nkásőrdalok. 14.42: Perczy Faith zenekara játszik. 15.10: Messziről — messzire. 15.50: Kerin- gők fúvószenekarra. 16.10: Schubert-művek. 16.44: Mindenki iskolája. 17.07: Egyenjogúság. 17.35: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 18.30: Esti magazin. 20.00: Népszerű muzsika. 20.57: Visz- szapillantás. 21.27: Kis magyar néprajz. 21.32: Chopin: h-moll szonáta. 22.20: A brit oroszlán olajra lép... 22.30: Üj felvételeinkből. 22.45: Olvasólámpa. 23.00: Népszerű filmdalok. 23.20: Operafelvételek. PETŐFI 9.00: Nóták. 9.29: Félóra a Kehelyben. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Verbunkos feldolgozások. 12.10: Könnyűzene. 12.33: Otelló (Verdi operája). 13.33: A budafoki zeneiskola zenekara játszik. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Véleményem szerint... 18.10: Két Offen- bach-finálé. 18.33: Harminc perc rock. 19.03: Daloló, muzsikáló tájak. 19.49: A tegnap slágereiből. 20.33: Barlang (rádiójáték). 21.10: Dzsesszklub. 21.59: Verbunkosok, katonadalok. 22.33: Állami Áruház (operett- részi.). 23.00: András Sego- via gitározik. 23.20: Jereb Ervin szerzeményeiből. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő a Borsodi Vegyi Kombinátba. Riporter: Sütő Enikő. — Női dolgok, női gondok. A munkakörülmények javításáért. Riporter: Jakab Mária. — Gilbert Bécaud sanzonjai. — Minőségi munka, minőségi bérezés. Önodvári Miklós jegyzete. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Peter Nero zongorázik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... w MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskoláiévá: 10.20: Delta. 10.45: Logardere lovag kalandjai. 11.40: Miért ne lehetnénk jobbak? 14.00: Iskolatévé. 16.25: A gólya — kipusztulásra ítélve. 17.10: Újra napsütésben, 17.25: Zichy Mihály nyomában. 18.10: Lírai riport Kormos Istvánnal. 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A 78-as autóbusz útvonala, kis kitérővel. 20.50: Jogi esetek. 21.30: Kapussors. 22.10: Lesz-e tornaterem Szomolyán? 2. műsor 20.01: Bolondok hajója (amerikai film). 22.25: Tv- híradó 2.
