Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-25 / 251. szám
Az indiánok jövője Egy nép a helyét keresi A hivatalos adatok szerint Latin-Amerikában ma harmincmillió indián él, ez körülbelül a népesség tíz százalékát jelenti. A szám bizonytalan, hiszen a nép- számlálások még ma sem tudták felmérni az őserdők rejtett zugait és az Andok kis indián településeit. Továbbá azért Ts, mert az indiánok közül a törzsi szer„Kis Farkas”, a cheyenne indiánok főnöke, törzse jellegzetes ruházatában. vezetben élőket foglalja magába, az elvándoroltakról csak durva becsléseket vett figyelembe, és a népszámlálási adatokból nem tűnik ki a félvérek száma sem. A legtöbb indián, a lakosság 70 százaléka, Bolíviában él, de Peruban, Brazíliában, Guatemalában és Mexikóban is meghatározó jellegű az indiánok súlya a népességen belül. Latin- Amerika indián közösségei 309 különböző nyelvet beszélnek, néprajzilag és éghajlati szempontból is differenciáltak. Ezeket a különbségeket a világ egyik legszebb és leggazdagabb antropológiai múzeuma — a Mexikói Nemzeti Antropológia Múzeum — több ezer négyzetmétert elfoglaló gyűjteménye mutatja be. Felvetődik a kérdés, hogy egységes egészként lehet-e kezelni az indiánok társadalmi és gazdasági problémáit? A válasz: igen, hiszen az egyes indiánközösségek életformájában, társadalmi és gazdasági helyzetében sok az azonos vonás. A termelőerők fejlődési foka megegyező. Az indiánok általában törzsi szervezetben élnek, amelyek létszáma 50— 500 fő (kivételt képeznek a pampákon élő indiánok, ahol 50 ezer főt számláló nagy törzsek is vannak), és nagy a törzsi hagyományok hasonlósága is. Gazdasági-termelési viszonyaikat az áru- és pénzviszonyokkal „fertőzött” na- turálgazdálkodás jellemzi. Az indián települések a folyóvölgyekben, vagy a tavak mentén találhatók. A férfiak vadásznak, halásznak, gyűjtögetnek, a nők az állattenyésztést és a mező- gazdasági termelés kezdeti formáit, s a háziipart űzik. Pucallpában (Peru) az indiánok által látogatott piac olyan, mint a régi amerikai filmeken. Mintha megállt volna az idő! Az indián asz- szonyok fő beszerzési cikke a só, a cocalevél, az alkohol, a petróleum és a bádogbögre. Az indiánok többsége a pénz csereértékét még nem érzi: árviszonyaik kialakításában a termékek sajátos hasznosságát mérlegelik. A civilizáció egyes vívmányai ma már az indián számára is kézenfekvők San Ramonba (Peru) például az indiánok a legmodernebb sportrepülőgépeken szállítják a holmijaikat a városba, de még mindig a csillogó üveggyöngyök lelentik számukra a legnagyobb ajándékot. Sajnos, a legtöbb latinamerikai kormány „elfelejtkezik” az indián-problémákról. A közöny rendkívül veszélyes, mert az indiánkérdés nem oldódik meg önmagától, s az indiánokat fenyegető veszély két oldalról is jelentkezik. Az indiánok törzsi szervezetét és elosztási viszonyait az árupénzviszonyok gyors térhódítása felbontja, megjelenik az indián közösségben is a kizsákmányolás. Az indiánokat elzavarják lakhelyeikről; felégetik az erdőket, a pampákon nagyüzemi állat- tenyésztést, vagy mezőgazdasági termelést folytatva szűkítik az indiánok életterét. Az új telepesek behurcolják a tuberkolózist és más tömegesen pusztító betegségeket, amelyek megtizedelik a lakosságot. Ez tapasztalható az észak-perui olajvezeték építésénél vagy a brazíliai erdőkben épülő országutak mentén. A polgári kutatók többsége elismeri ugyan a kipusztulás veszélyét, de rendszerint a modern technikát okolja a tőkés termelési viszonyok helyett. Pedig nem az a baj, hogy az indiánok képtelenek befogadni az új technikát, a civilizációt, hanem hogy hiányoznak az ehhez szükséges feltételek. Az új hatások felkészületlenül érik őket, ami együtt jár a pusztulás szörnyű következményeivel. Van olyan szélsőséges, fasiszta jellegű koncepció is, államot tűz ki célul. A mexikói szeparatisták törekvése például, provokatív jellegű a kormánnyal szemben, ami az országban élő 2,5 millió indián helyzetét nem könnyíti. Elgondolásuk ugyanakkor romantikus és utópista. Nehezen elképzelhető, hogy a 24 nyelvet beszélő több törzsből olyan nemzeti formátumot lehet létrehozni, amely a fennálló társadalmi viszonyok mellett eséllyel szállhatna harcba követeléseiért. A latin-amerikai marxisták szerint az első feladat a társadalmi viszonyok alapvető átalakítása, a társadalmi haladást fenyegető jobboldali veszély elhárítása. Ezt követően érvényesíteni lehet a marxista nemzetiségi politika elvét az indiánprobléma megoldására is. A marxista nemzetiségi politika jó iránytű, de a követendő útvonalat már „helyi terepen” úgy kell meghatározni és elérni a célt, hogy az indiánok a társadalom egyenrangú tagjaiként — történelmi, nemzeti hagyományaikat megőrizve és felvirágoztatva — integrálódjanak. Az indiánok ősi hagyományait napjainkban a kipusztulás veszélye fenyegeti és ha Latin-Amerikában nem következik be e téren Egy nép a helyét keresi... A felirat az önállóságra törekvő, pusztuló nép gondolatait fejezi ki (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) amely szerint Latin-Ameri- ka gazdasági elmaradottságának egyik oka, hogy magas a gazdaságban haszontalan indián népesség száma. Ha nem is mondja ki nyíltan, de úgy véli, hogy az indiánok kipusztulását nem kell meggátolni, sőt!E felfogást azonban egész Latin-Amerikában elvetik a józanul gondolkozó emberek és igyekeznek — a társadalmi korlátok ellenére is — humánus kiutat keresni. A törzsi közösségből „kiemelkedett” indián, félvér, gyakran megtagadja azt a közösséget, amelyből jött. Egy értelmiségi munkakörben dolgozó indián barátom kesernyés lemondással jegyezte meg: egy út van — az indiánoknak fel kell szívódniuk a latin-amerikai népességben, elsősorban a criollik (a latin-amerikai spanyol származék között), s el kell tűnniük, mint ahogy kihaltak az inkák és más ősi népek. A rezervátum hasonlatos az állatkerthez. „Akkor inkább jöjjön a pusztulás” — mondta. Találkozhatunk az indián szeparatizmussal is, amely valamiféle független indián alapvető változás, akkor a következő évezredben már valóban csak a múzeumokban lehet megtalálni az Újvilág őslakóinak nyomait. Iván Mihály „ Télies szeptember—nyárias október A kora őszi időjárás summája Ki értené ezt meg? Az időváltozást általában a ciklonjárások okózzák. A ciklon örvénylő légmozgás, fél Európára is kiterjedhet. Egy hideg és egy meleg szárny kergeti egymást, ami azt jelenti, hogy az északi mérsékelt égöv alatt az óramutató járásával ellentétes, forgómozgást végeznek az alacsony légnyomás körül. E ciklonok jórészt az Atlantióceán fölött keletkeznek, de a nyugati szelek kelet felé hajtják őket. Ezért hallhatjuk gyakran az időjáráselőrejelzésekor, Izland vagy az Azuri-szigetek felől hűvös vagy meleg front közeledik. Ha meg akarjuk érteni az időjárás gyakori változását, ezekre kell figyelni. Sőt, a tv időjárási térképéről mi magunk is következtethetünk a várható időjárásra. De tekintsük végig az ősz eddigi futását. Szeptember három évszakot vonultatott fel. A meteorológusok szerint, ha a napi maximum eléri a 25 Celsius-fokot, az „nyári napnak” számít. E hó első harmadában 26—28 °C-t ért el a legmagasabb hőmérséklet, a napi átlagok is elérték a 20—21 °C-t, ami augusztusi középértéknek felelt meg. Szeptemberi nyár. Nem túlzott érték a 28 °C, sőt elég gyakoriak — 100 év távlatából — a 30 °C felettiek is. Például 192ß-ban szeptemberben, Egerben 34,2 °C volt a havi csúcsérték. Szeptember 9-én ÉNY felől 5—8 °C-kal hűvösebb légtömegek jelentkeztek. Hatásukra 10- és 18-a között — szeptember második harmadában — az évszaknak megfelelő időjárást tapasztalhattunk. Csak a hideg zápor okozott csalódást. Egerben 4 fokra esett le a reggeli hőmérséklet, ám Put- nokon már mínusz 1 fokot észleltek. De a kellemetlen fordulat 16-án indult el azzal, hogy észak felől több hullámban hideg levegő áramlott Közép-Európa felé, 17-én itt szeles, hűvös, csapadékos ciklon örvénylett. Elvonulásával magas légnyomás ülte meg a területet, gyakran kiderült, az éjszakák igen hidegek lettek. Fázott Közép-Európa. Ahol lehetett, befűtöttek. Szeptember utolsó harmadát tehát télies időjárás uralta. A maximum 10—15 °C, a reggeli hőmérséklet 0 °C fölött járt, ám 28-án nálunk is 0 °C-os volt a reggeli hőmérséklet, de Putnokon mínusz 4, Borsodnádasdon mínusz 5 fokos hidegre virradtak. Azután következett 29-e, amikor Egerben is fagypont alá esett a hőmérő mutatója, de a talajszinten mínusz 3 fok volt a hőmérséklet. Vigasztalásul: Borsodnádasdon mínusz 8, Putnokon mínusz 5, a Kékesen pedig mínusz 4 fokot észleltek. E napon Moszkvában csak mínusz 3 fokos volt a reggeli hideg. Mit mutat a sokévi tapasztalat? 1901—1950 között szeptemberben csak három esetben észleltek Egerben 0 °C alatti hőmérsékletet, köztük 1906-ban mínusz 2 fokot. Budapesten 28-án mintegy 7 fokkal maradt el e napi átlag a sokévi középértéktől. Szeptember 29-én hirtelen időváltozás mutatkozott. A száraz, hideg levegő helyére az Atlanti-óceán felől meleg és sok nedvességet hozó légtömeg érkezett hozzánk. 30-án reggel 7 fokot, délre 14 fokot mérhettek a hőmérők. Helyrebillent az időjárás mérlege, s egy héten át tartott ez az idő. Ez sem uralkodott sokáig. Október 6-án újabb ciklon szól bele az .időjárás alakulásába. „Kontinensünk fölé nyugati, hatalmas kiterjedésű ciklon közeledett, hidegfrontja ÉK felől hideg, száraz, DNY-ról enyhe, nedves levegőt szállított. A két szárny találkozásánál Kelet- Európában derült, száraz időjárás keletkezett.” Ez határozta meg e hó második hetének az időjárását. A hőmérséklet nálunk csak 23 °C-ra emelkedett a kora délutáni órákban, de Gyöngyösön és Poroszlón elérte a 25 °C-t (a Jászságban 26 °C-ra is felmelegedett). Ez már „nyári napnak” számított. Íme megyénkben is volt októberi nyár. Mindezek az időjárási alakulások ma már 2—3 nappal előre is jelezhetők. A meteorológiai mesterséges holdak 8-án jelezték is az Atlanti-óceán felett kialakuló hatalmas ciklont, mely meg is érkezett és 11-én átmeneti lehűlést okozott. Mindezekből az időjárási jelenségekből milyen éghajlati tanulság vonható le Eger viszonylatában? Eger az Alföld és az Északi-hegyvidék éghajlati területeinek találkozásánál fekszik. Az időjárási változások emiatt hamar bekövetkezhetnek, de szélsőséges értékeket nem mutatnak. Ez kedvező jelenség. Az is következtethető mindebből, hogy az időjárás gyors átalakulását tényleg a ciklonok járása, a hideg és meleg front váltakozása idézi elő. v Ami pedig az időjárás előrejelzésének a jövőjét illeti, igen biztatóak a kilátások. A Taliándörögdön (Bakony) épülő úgynevezett „inter- szputnyik” (távközlési) földi állomás alkalmas lesz televízió-, rádióműsor továbbítására és vételére, valamint 12 távbeszélő-csatorna használatára is. Közelebbi hasznunk az lesz, hogy például a Molnyija szovjet műhold közvetlen hozzánk adhatja le észleléseit egy-egy ciklon közeledtéről. És akkor még pontosabb lesz az időjárás előrejelzése is. Dr. Zétényi Endre BUDID AVTAN0IL AOeiSV/ll mmomö Protäßtidi — Halló! Halló! Kahétia? Állami gazdaság? — Igen, tessék. — Az előadó elindult önökhöz. Halló! Halló! — Igen, igen, tessék! — Készítsenek elő megfelelő helyiséget, szervezzenek hallgatóságot. Az előadás témája: Az alkholizmus és az alkoholizmus elleni harc. Az állami gazdaság igazgatója rendkívüli értekezletet hívott össze. — Egy előadó jön hozzánk Tbilisziből — kezdte. ,. — Igen, igen... — ingatták a fejüket a beosztottjai. — Fel kell készülni a fogadására. Te, Vano, levágsz egy bárányt. — Igenis! — mondta a zootechnikus. — Te, lraklij, bort szerzel. — Meglesz! — mondta a főagronómus. — Te, Elizbar, „Extra" konyakot hozol. — „Extrát” nem enged a könyvelés — mondta a bérelszámoló. — Akkor vegyél három- csillagosat. Te pedig, Givi, előkészíted a literes ivótülköket. — Rendben! — mondta a raktáros. , — Gogi, te mondod a tósz- tokat. — Ezen nem fog múlni — mondta a főmérnök. — Jászon, te arra ügyelsz, hogy mindenki fenékig kiigya a tülköt. — Ne aggódj, senkit sem tévesztek szem elől — mondta az igazgatóhelyettes. Az igazgató elégedetten nézett végig munkatársain. — No, azt hiszem, minden rendben van, jöhet az előadó ...-ír — Halló! Halló! Tbiliszi? — Igen, tessék. — Haladéktalanul küldjenek egy szívspecialistát. Helikopterrel! Az előadó a végér járja ... Oroszból fordította: Zahemszky László KOSSUTH 8.27- Utazás az agy körül. 8.57: Operafinálék. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Zenekari muzsika. 11.40: Ady Endre pályája. 12.35: Melódiakoktél. 14.04: Ezeregy délután. 14.50: Éneklő ifjúság. 15.10: Brahms: c-moll vonósnégyes. 15.44: Magyarán szólva... 16.05: Harsan a kürtszó. 16.34: Kóruspódium. 17.07: Fiatalok stúdiója. 17.33: Bach: V. brandenburgi verseny. 18.00: A Szabó család. 18.30: Esti magazin. 19.15: Mindenki zeneiskolája. 20.08: Budapesti művészeti hetek. 20.58: JDietrich Fischer-Dieskau énekel. 21.29: Négyszáz tervező Sopronban. 22.20: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33: Zenés játékokból. 9.27: Monológ. 9.32: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Népi zene. 12.33: Arcképek a szovjet irodalomból. 12.50: Lux Erika zongorázik. 13.28: Bélyeggyűjtőknek. 13.33: Napszakok. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tánczene. 18.33: Népi zene. 18.51: Barangolás régi hanglemezek közt. 19.15: A maja papolj titka. 19.30: Csak fiataloknak! 20.36: Megzenésített versek. 21.03: Mindenki könyvtára. 21.35: Magyar tájak dalaiból és táncaiból. 22.43: Részletek Millöcker operettjeiből. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Egészségünk védelmében, idegesek vagyunk. Beszélgetés dr. Pénzes Géza főorvossal. 18.00: Északmagyarországi krónika. A tanácsi szervek árellenőrzö tevékenységéről. — A világtakarékossági nap alkalmából. — A diósgyőri tánckar Vologdába készül. — Operaslágerek. — Hírösz- szefoglaló, lap- és műsorelőzetes. ... MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 15.50: Iskolatévé. 16.35: Egészségünkért. 16.40: Magyar rövidfilmek a képernyőn. 17.15: Melyiket az ötezerből? 17.30: Mindenki iskolája. 18.35: Jó utat, Kamaz! 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Golgota. 21.10: Soha jobb kor! 21.40: Családi kör. 22.30: Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01: Kuzbasz — a „nagy kovácsműhely”. 20.45: Tv- híradó 2. 21.10: A világ nagy cirkuszai. 21.35: Beethoven (NDK film).
