Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

V AZ ILLEMTUDÓ PAPÄGÄJ »Fotó: Vie Nouve) Gyermekek az autóban A. KRESZ kötelezően előírja, hogy hat éven aluli gyer­meket semmiféle formában nem szabad a vezető melletti ülésre ültetni.' Tehát kizárólag az utastér hátsó részében tartózkodhat gyermek, kellő elővigyázatosság mellett. Ez ) azt jelenti, hogy ott is — ha nincs mellette felnőtt — hároméves korig csak gyerekülésbe kötve utazhat. Az üléshez való rögzítésről a valamivel idősebb gyermekeknél sem árt gondoskodni. Velük kapcsolatban arra is kell ügyelni, hogy a hátsó ajtókat ki ne nyithassák. Az újabb autótípusoknál már gondoltak erre a konstruktőrök, a régebbieknél pedig akár a belső ajtókilincsek leszerelésé­vel is meg lehet oldani ezt a problémát. A gyermekülést hátul középen helyezzük el, hogy a kis utas jól kiláthas­son a szélvédőn, nem unja el olyan hamar magát, a vezető pedig szemmel tarthatja őt a visszapillantó tükörben, be­szélgethet vele. A gyermeket éppen úgy nevelni kell az autóban való magatartásra, mint ahogyan az asztalnál, vagy amikor a társasági viselkedésre neveljük. Ne zavarja a vezetőt és az utasokat, ne nyafogjon, és ne fickándozzék (ennek meg­felelően gyermekekkel utazva gyakrabban kell megállni. hogy egy kicsit mozoghassanak, futkározhassanak az ifjú utasok). A nagyobbacska gyermek figyeli a forgalmat. Ilyenkor alkalom nyílik rá, hogy néhány megjegyzéssel a helyes közlekedésre oktassuk, amit aligha lehet eléggé korán kezdeni. A kisgyermeknek sohasem szabad a hátsó ülésre feltérdelve, hátrafelé kitekintve utaznia. így részint akadályozza a vezető visszapillantását, részint rendkívül kedvezőtlen helyzetben van balesetvédelmi szempontból. Aki gyermeket visz a kocsijában, hajtson fokozott figyelemmel és mérsékelt sebességgel, kerülje el a hirte­len fékezést és az éles kanyarvételt. Gondoljunk arra, hogy a hátul levő gyermek nem tud kellőképpen megkapasz­kodni, lecsúszhat az ülésről, megsérülhet. A hátsó ülésen helyet foglaló felnőtt utasok gondoljanak arra, hogy a hir­telen támadó nagy erőhatásoknak engedve könnyen rá­dőlhetnek a kis utasokra és azokat megnyomhatják. Ha gyermekek is tartózkodnak a kocsiban, a vezető és az utasok lehetőleg ne dohányozzanak, szellőztessék az utas­teret, de ne csináljanak huzatot. B. I. Rövid tudományos fairek kísérleti Állat — A HÁZISERTÉS? Az USA-ban évenként 'több mint 50 millió állatot használnak kísérleti célokra, • ezekből 33 millió a fehér egér és a patkány. Szám sze­rint utánuk következnek a tengerimalacok, a házinyu- lak, a hörcsögök, s végül a kutyák, a macskák, a maj­mok és az egyéb emlősök, valamint a madarak. Nem­zetközi viszonylatban a szük­séglet kísérleti állatokban évenként 10—15 százalékkal emelkedik. Mind nagyobb méretekben alkalmaznak házisertéseket az az igazság, hogy a reagál, NDK-ban és az NSZK-ban is kísérleti célokra alkalmas törpesertés tenyésztésével próbálkoznak. DELEINEK ÉS A TONIIALASZAT A rajban élő, kiváló mi­nőségű és jó piaci áru ton­hal halászata sok tenger­parti ember főfoglalkozását jelenti. A Kalifornia partjai mentén ebből élő halászok évente sok tonna tonhalat fognak és küldenek a piacra. A tonhalrajok rendszeres kísérői azonban a delfinek is, amelyek üldözőbe veszik, nyaktájéknál átharapják és elpusztítják a tophalakat. A halászok hálójába került del­fin nem kívánatos vendég, mert megrongálja a halász­hajót és jelenlétével is csök­kenti a halzsákmányt. Ér­dekes, hogy a delfinek ■— noha megtehetnék — nem ugrálnak ki a kerítőháló tér­ségéből, nem is menekülnek el onnan időben. A halászok pedig szívesen megszabadul­nának tőlük. Ennek érdeké­ben olyan módszert keres­tek, amely a hálóhúzás előtt a tonhalak közül elriasztja a delfineket. Ehhez termé­szetes ellenségük, a bálnák hangját próbálták felhasz­nálni úgy, hogy azt magnó­szalagra vették és halászat kezdetén lejátszották a del­fineknek. A kísérlet megle­pően hatásos volt: a delfi­nek pánikszerűen menekül­tek a bálnahang hallatára. Egy ízben meg is számolták, hogy a kerítőháló nyitva tar­tott kapuján át a riasztó hang hatására kb. 1000 del­fin menekült el a térségből. KUTATÁSOK a szökőár ELŐREJELZÉSÉRE Befejezte munkáját az a szovjet—amerikai közös ex­pedíció, amelyet a két or­szág közötti tudományos és technikai együttműködési egyezményeknek megfelelő­en szerveztek. A tudósok két hónapon át folytattak meg­figyeléseket a Kurili-szigetek erős szeizmikus tevékenység géről ismert részén. Most folytatlak első ízben ezen a területen hosszan tartó ku­tatásokat. A kapott adatók elősegítik a szökőárak előre­jelzése problémájának meg­oldását. Ezek az óriási hul­lámok víz alatti földrengé­sek következtében az óceán felszínén keletkeznek, és ha alacsony fekvésű partsza­kaszra zúdulnak, nagy ká­rokat okozva messzire beha­tolnak a szárazföldre. Iliim őrszolgálat Ifjú hölgy panaszolja a ba­rátnőjének: — Rettenetes gondban va­gyok. A fiú nem elég gazdag ahhoz, hogy a pénzéért sze­ressem, de nem elég szegény, hogy szerelemből menjek hozzá! — Pincér, kérek egy adag csirkét, de minél fiatalabb legyen! — Uram, friss tojást java­solnék! ★ — Kedves apuka, kisfia nár hosszabb ideje nem jár skolába. — Lehetetlen! Minden reg­gel elkísérem az iskolába. — Az lehet, de a tanítás délben kezdődik. — Mit gondolsz, milyen az ideális házasság? — Igen egyszerű: szép asz- szony, kellemes lakás, gaz­dag após, és nincs anyós! BALOGH ATTILA: HUNYADI ISTVÁN: Ősz Korcsul án Kedves, kint jajgat a bóra megverve iszkol a tenger árbócfa inog és táncol a bója sikít a sirály a víztarajon. Kedves, vond össze a sálat fogadd az őszt türelemmel hajadban fakóbbak a szálak szőke nyarad elúszott, ne bánjad, itt bóra dühöng, forgatja a tengert, az veszetten rágja a szirtet: hullásunk nem keseríthet. Eave lingvis! A sirályok sirassák szép nyarainkat, kedvesem, nincs mire várnod! A pálma is ősz, eldobja gyümölcsét Jobban ölelj! Húzd sálad is összébb. APÁTI MIKLÓS: , Korai hattyúdalok 11. Akárha tengerek terelő morgása előtt úgy éltem életemet. Sirályrikoltás a múlt idő jele, a jövőé ez a tengertükör. S mert múlttá egészen nem lehet senki, el sem jön semmi egészen. Vitorlavásznak, járnak a sirályok a közelebb hurcolt horizonton. Panasz Részeg voltál, azért nem találta anyám nyolcadik gyermekéi. Adtál nekem egy kabátot, amely kies* -ám. Örököltem Tőled egy csikket, amelyből nem rojtosodik a füst Nekem adtad legszebb kutyád, ami másnap megdöglött. Anyám sír, és még mindig nem találja nyolcadik gyermekét. Maradj egy ritmusig, apám! Most húzd! — most lágy a dallam. PÄKOLITZ ISTVÁN: Rebbenő Néhány perccel éjfél után a Flórián tér avitt csárdáját, szobrát égre szippantják tréfás-garabonciás pasik. Csillag-stég-pöttyös öbölben kócsag-nyakú aranyladik várja pecsétes abroszba csavart félkész-múmia utasait. Holdfény-síkálta háztetőn szokvány kandúr-sztori. Csárda és szobor visszabilleg kihűlt helyére. Hajnalodik. — Az az ember, aki min­dig pontosan jelenik meg az értekezleten, sohasem veszít­het semmit. — Csak azt a fél órát, amit a többiekre kell várnia. Aforizmák A szépséget támogatni kell, mert csak kevesen van­nak olyanok, akik megalkotják, de sokan igénylik. (Goethe) Kortársaink nehézség nélkül összeegyeztetik a mágiát és a matematikát, a tudományt, és a mítoszt, a logarit­mustáblázatot és az amuletteket. (Georges Elgozy) A szerelem nem érzés — a szerelem cselekvés és hall­gatás. (Iris Murdoch) A Föld nem a Nap körül kering, hanem mindenegyes lakosa körül. Minden ország fővárosát így nevezik: En. (Gilbert Gesbron) Egyesek számára a legjobb televízió a kulcslyuk. (SUvwomir wróblewski) Jobb irigységet ébreszteni az emberekben, mint szá­nalmat. (Pindaros) — Kipp-kopp. Jó­napot kívánok, uram. Érdekelné önt a leg­jobb kicsinosított neutronbomba mo­dellünk? — Minek kellene nekem neutronbom­ba? — Ez a legpompá­sabb dolog a szin­tetikus rósebni felfe­dezése óta. A neut­ronbomba tulajdon­képpen nem is bom­ba, hanem egy kis atomtöltetű tüzérsé­gi lövedék. — Nagyon köszö­nöm, de pontosan annyi atomfegyve­rem van a háznál, amennyire szüksé­gem van. — Kérem, ne csukja rám az ajtót, ameddig végig nem hallgatott. A neut­ronbamba tiszta fegyver. — Az mit jelent? — Ez azt jelenti, uram, hogy csak az embereket öli meg, de nem pusztítja el a tárgyakat. Kilőhet egyet egy városra, és másnap végigmehet rajta, s az épületeket majdnem hajszál hí­ján épségben fogja találni. Miután még csak most fejlesztet­tük ki, ön lesz az egyetlen a környé­ken, akinek tiszta bombája van. Min­denki önt fogja iri­gyelni. — Nem is tudom. Érdekesen hangzik, de mostanában any- nyit költöttem fegy­verekre, hogy nem tudom, megenged­hetem-e magamnak á tiszta bombát. _ Hadd mutas­sam meg a kataló­gusunkat. Nézze, mekkora ez a neut­ronbomba. Egyszerű­en beteheti a fur­gonjába és onnan ki is lőheti. Ez nem luxuscikk, hanem abszolút létszükség­let. Mint nagyhata­lom, ön nem is le­A rt Bnchwa'd: Tiszta bomba eladó hét meg nélküle. — Maga ugyanezt mondta a B—1 bom­bázóról is. — Hagyjuk a B—1 bombázót. Gondol­jon a neutronbomba környezetvédelmi előnyeire. Nem kell aggódnia a mocskos atomcsapadék mi­att, és nem kell bajlódnia a törme­lékkel, vagy az éve­kig tartó sugárzás­sal. Miután egy vá­rosban mindenkit el­pusztított, huszon­négy óra múlva be­vonulhat, és az olyan tiszta lesz, mint a patyolat. Akár a tisztiklubot is rög­tön fel lehet állíta­ni. — Ez mind igen érdekes, dehát a fegyverkorlátozás nem vonatkozik a tiszta bombára? — Abszolúte nem. A SALT-egyezmény- ben egy szó sincs a neutronbombáról. Ez nem stratégiai fegyver, mint a ra­kéták. Ez csupán tüzérségi lövedék, amelyet az ön szá­razföldi erői éppúgy használhatnak, mint egy lángszórót vagy tankot. — A másik félnek i* van neutronbom­bája? — Nincsen. Éppen ez teszi olyan vonzó fegyverré. Egyedül mi gyártjuk, és mienk a szabadalom is. Ha megvásárolja, biztos előnyre tett szert a fegyverkezé­si versenyben. — Akkor csak egy probléma van. Ha nekem tiszta bom­bám van, a másik oldalnak pedig nin­csen, akkor mi gá­tolhatja meg őket abban, hogy válasz­képpen piszkos bom­bát használjanak el­lenem. — Ez ellenkezne a nukleáris háború játékszabályaival. Reagál — Vidd el ezt a levelet a postára — mondja az asz- szony férjének. — Olyan hideg van kint, hogy én még a kutyát sem kergetném ki a házból, — Nem mondtam, hogy vidd magaddal a kutyát! ★ — Papa, annak a kis ökör­nek van felesége? — Nincs fiacskám, csak a nagy ökröknek van felesé­gük. Elvégre, ha ön nem rombolja le a váro­saikat, akkor miért gurulnának be any- nyira, hogy piszkos bombát alkalmazza­nak? — A maga beállí­tásában mindez na­gyon egyszerűen hangzik. De valahol itt csapdának kell rejtőznie. Ha én len­nék a másik fél, és nem lenne tiszta bombám, akármit felhasználnék, csak­hogy egyenlítsek. — Ez korlátlan háborút jelentene. A tiszta bomba szép­sége éppen abban rejlik, hogy a hábo­rú a fegyveres erők­re korlátozódhat. A neutronbombát úgy lehet irányítani, hogy kizárólag a célpon­tot érinti. Gondol­jon arra, hogy ezzel hány civil életet menthet meg. — No és mennyi­be kerül? — Mindössze napi néhány cent az Egye­sült Államok min­den egyes állampol­gárára számítva. Egyetlen picike há­ború, és máris kifi­zetődik. — Rendben van, megveszem. De ha használni fogom, ki biztosit róla, hogy a másik fél nem dob le rám egy piszkos bombát? — Azt mi garan­táljuk. Ha ön tiszta bombát használ, és a másik azt egy pisz­kos bombával torol­ja meg, minden kér- dezősködés nélkül visszatérítjük a vé­telárat. (Fordította: Zilahi Judit) Mindennapi nyelvhaszná­latunkban alig van olyan be­szédhelyzet, amelyben a cím­beli szó nyelvi szerepet ne kapna. Ez a latin eredetű megnevezés szinte valameny- nyi európai nyelvbe bekerült, s a nemzeti nyelvek alap­szókincsének teljes jogú tag­jává vált. Így van ez nálunk is. Ha a visszahat, visszaható, visszahatás szavak fogalmi értékét és jelentésváltozásait akarjuk kifejezni, azonnal az ajkunkra és toliunkra tola­kodnak a reagál, reagáló, re­agálás szóalakok. Hogy a reagál szó oly gyakran jut nyelvi szerephez, annak elsősorban az az oka, hogy nagyon sokat vállalhat magára. Változatos haszná­lati értékéről ezek a nyelvi formák bizonykodnak: rea­gál, azaz érzékelt hatásra va­lamilyen módon válaszol, va­lamilyen visszahatást mutat, bizonyos ellenhatást fejt ki, tudomást vesz a jelenségek­ről, s jelzi, hogy az értesülést, vagy értesítést megkapta: visszahat valamire, a hatást viszonozza, fogékony valami iránt, stb., stb. A felsorakoztatott kifeje­zések valójában szókapcsola­tok, a nyelvhasználat pedig szereti a lényeget röviden, s ha lehet, egyetlen szóval megnevezni. Ilyen rövid, a tömörséget jól szolgáló hang­sor a reagál is. Ma már alig van olyan iskolát végzett ember, aki ne élne vele, s az az igazság, hogy reagál, reagáló, reagálás szóalakok jókora utat tettek meg a jö­vevény szóvá válásra. Az sem véletlen, hogy ma már versbeli szerepet is gyakran vállal. Ha megfi­gyeljük az idézett versrészle­teket, természetesnek talál­juk, hogy a költők kulcsszói szerepet bíztak rá: „Közbe­szólsz, reagálsz olyan ügyek­re,/ amelyekhez csak a csorda kapcsa fűzhet” (Szabó Lő­rinc: A buta szív). — „Orvo­si tapintással járt a napsu­gár/ az üveges fák törékeny kis ágain:/ rögtön dél-hulla- tással reagáltak” (Illyés Gyu­la: Tág tél). Gyakran halljuk a lereagál igealakot is. A le- igekötőt feleslegesen használjuk. Hogy milyen szövegösszefüg­gésben jelentkezik a lereagál igealak, példának idézem egy felszólalás alábbi részletét; „Ha jól reagálom le az ed­digi hozzászólások vonatko­zásában a lényeget, akkor nem értek egyet a felvetett problémával”. A napjaink­ban oly divatossá vált le-r igekötő az idézett szövegben éppen úgy felesleges, mint a lehatárol, leigazol, leredukál, letárgyal, leterhel nyelvi for­mákban. Dr. Bakos József äfauifiis Öli

Next

/
Thumbnails
Contents