Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
PILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! Afiömisö.a AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS NAPILAPJA _____________ X XVHL évfolyam, 850. szám ÄRA: 1,— FORINT .977. október 83., vasárnap Kommunista műszakok megyénk üzemeiben Több mint ezren a visontai bányában Sajátos üzemi rendje miatt a visontai külfejtésben a kommunista műszak nyolc héten át tart, mivel csak így tudják megoldani, hogy a pihenőnapon levőkre sor kerüljön a társadalmi munkában. A tegnapi műszak ennek ellenére is kiemelkedett a sorból, mert az általános hatyan-kilencven személy helyett 1100-an mentek le a „gödörbe” az éppen műszakban levőkön kívül. Köztük volt a vállalati központ 80 tagú, és a bánya vezetőségének száz tagú csapata is. Az „irodisták”, műszaki, gazdasági és társadalmi vezetők lapátot fogtak a kezükbe és a szálagpálya karbantartásánál segédkeztek. Az üzemi KISZ-vezetőség által szervezett kommunista műszak résztvevői nagykarbantartást végeztek a HM—2- es, a HK—1-es gépen, és az 50-es szénszalagon, karbantartási munkákat pedig az MT— 1-es és az MT—2-es gépen, valamint a 7-es gépláncon. Dolgoztak még az 16Ö0-as szalagpálya előszerelésén is. A fiatalok segítettek a kábelrendezésben, a vashulladék begyűjtésében, valamint a törőmű karbantartásán is. A tegnapi kommunista műszak csúcsot jelent az eddigi hasonló műszakokhoz képest, mert ennyien még soha nem jelentkeztek önkéntes társadalmi munkára. Ennek a tegnapi létszámnak a magyarázata abban van, hogy a jubileumi évforduló tiszteletére a bányászok is ki akarnak tenni magukért. Összesen mintegy másfél- millió forint termelési értéket produkáltak tegnap a visontai bányászok, a KISZ a tegnapi eredmény alapján mintegy kétszázezer forintot fordít majd Petőfibányán az óvodák építésére és bővítésére. illetve a KlSZ-szerve- zetek tevékenységének támogatására a vállalaton belül. HÁROMMILLIÓ FORINTOS \ TERMELÉS AZ IZZÓBAN Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárában tegnap délelőtt teljes műszakban dolgoztak, közel 2300 személy vett részt a gyár különböző üzemeiben a termelési munkában. A félvezetőgyártásban délutáni műszakot is szervezniük kellett, erre további 450—500 személy jött be. Az adminisztráció dolgozóinak majdnem ötszáz fős csoportja szintén műszakot tartott, nagyobb részük folytatva szokott munkájukat. A tegnapi termelés ered- ménj’-e hárommillió forintra tehető, amelyből körülbelül 400 ezer forintot használhatnak fel olyan célokra, mint a munkáslakás-építés, óvoda építése a városi tanácscsal karöltve, illetve a VIT- alapra is juttatnak belőle. Lehetőségük nyílik így arra is, hogy azoknak a községi óvodáknak is segítséget adjanak, amelyek dolgozóik gyermekeit gondozzák, nevelik. A pesti Izzó pártbizottsága kezdeményezésére az idén már két kommunista műszakot tartottak a gyöngyösi gyárban a jubileumi évforduló tiszteletére. Az első március 12-én zajlott' le, a második pedig tegnap, jóval nagyobb sikerrel, mint az előző. ÉRTÉKES MUNKA A FINOMSZERELVÉNYGYÁRBAN Ebben az évben második alkalommal vállaltak kommunista műszakot a Finom- szerelvénygyár dolgozói. Márciusban a vasascentenárium, szombaton pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett munkaver- seny-vállalások teljesítésén dolgozott a vállalat kollektívája. Az egri törzsgyárban és a hevesi gyáregységnél Összesen, 2058-an jelentkeztek munkára, köztük 550 alkalmazott, akikből százan fizikai munkát vállaltak, a többiek pedig mindennapi munkájukat végezték. A kommunista műszak nagy segítség volt ahhoz, hogy a finomszérelvénygyá- ri dolgozók biztosan váltsák valóra 1977. évre szóló célkitűzéseiket. A brigádok egy része teljes létszámban részt vett a munkában. Sokuk november 7-i pótvállalásából már csak a kommunista műszakon való részvétel hiányzott. A kommunista műszakban előállított közel négymillió forint termelési érték a kollektíva eredményét növeli. A műszak alatt megkeresett bér ötven százalékát a vállalati lakásépítő akcióra, 25 > —25 százalékát pedig ifjúságpolitikai alapra, valamint gyermekintézmények támogatására ajánlották fel a dolgozók. RÖVIDÍTETTE ÉVÉT A CSEPEL AUTÓGYÁR ÉS A KAEV A Csepel Autó Egri Gyáregységében 545-en vállaltak önkéntes munkát ezen a napon jubileumi felajánlásaik teljesítése jegyében. Miután a kollektíva október 30-ra ígért 4,4 millió forint értékű szovjet pótalkatrész-exportját lendületes munkáltai már október 20-ra teljesítette, a hét végén az egriek az országos vállalat 2. számú pesti gyára hasonló feladataiban segítettek. Részt kért a termelésből a műszakiak, alkalmazottak egy része is, a technikusok, mérnökök másik csoportja a jövő évi új gyártmányok előkészítésén dolgozott, többen pedig a gyári sporttelepet építették. A műszak során a gyár dolgozói egyébként 600 ezer forint értéket termeltek, s India miniszterelnöke Brezsnyevnél Moszkvában tovább folytatódtak a szovjet—indiai tárgyalások. Morardzsi De- szait, India miniszterelnökét tegnap Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke is fogadta. A két politikus aktuális nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserét. Elutazott a vietnami delegáció Nguyen Thi Binh asszony, a Vietnami Szocialista Köztársaság oktatási minisztere vezetésével vietnami delegáció tartózkodott hazánkban. A vendégek szombaton elutaztak hazánkból. Carter a SALT-ról Carter amerikai elnök pénteken este az Iowa állambeli Des (Moines-ban egy vacsorán mondott beszédében üdvözölte Leonyid Brezsnyev szavait a SALT- tárgyalásokról, amelyek a Moszkvában tartózkodó Morardzsi Deszai indiai kormányfő tiszteletére adott vacsorán hangzottak eL (Folytatás a 2. oldalon) A Bükki Nemzeti Parkban A szentléleki kolostor romjai- (MTI fotó — Fényes Tamás) Útmutatás' hosszú távra AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA csütörtöki ülésen gondos előkészítő munka után megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Az állásfoglalás nagy jelentőségű a népgazdaság, a vállalatok, az üzemek hosszú távú fejlesztésében. A XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozat szerint a következő 15—20 évben megteremtjük a fejlett szocialista társadalom műszaki-gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. Ennek elérése, a jelenlegi közepes fejlettségi szint átlépése — a belső korszakváltás — nem valósítható meg az eddigi módszerekkel. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, s így a termelés nem bővíthető tovább a létszám növelésével, hanem csak a termelékenység emelésével, ésszerű munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén létszám-átcsoportosítással. Az intenzív gazdasági fejlesztés, a termelékenység emelése nem csupán a munkástól, a vezetőtől követel többet, hanem a korábbinál nagyobb eszközöket, több beruházást is igényel. A hazai nyersanyag- és energiatermelés fokozása, a nagyszabású lakásépítés, a kommunális fejlesztés, a környezetvédelem ugyancsak növeli a beruházási igényeket. KEDVEZŐTLENEBBÉ VÄLTAK fejlődésük külgazdaság gi feltételei. Ez tovább fokozta a fejlesztéssel szembeni követelményeket. A külgazdasági korszakváltás nyitánya és szembetűnő megnyilvánulása, az árrobbanás nyomán hazánkat jelentős külgazdasági veszteségek érték es érik. Ezeknek a veszteségeknek az ellensúlyozására nem elegendő a hatékonyság eddigi növekedése. Éleződik a világpiaci verseny, termékeinknek a jövőben rendkívül erős konkurrenciával kell megküzdeniük. ... A megváltozott külső és belső helyzetben is fent kívánjuk tartani a dinamikus gazdasági növekedést. Ez csak a hatékonyság erőteljesebb fokozásával érhető el. Ennek egyik forrása, nagy tartaléka: a termelés szerkezeti átalakítása. Nélkülözhetetlen, hogy a beruházási eszközöket és a munkaerőt a hatékony célok elérésére összpontosítsuk, s a nem gazdaságos tevékenységet pedig egyidejűleg korlátozzuk, illetve megszüntessük. A másik nagy forrás és tartalék: fokozott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal, a Szovjetunióval szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. A különböző népgazdasági és iparágak fejlesztési irá-l nyainak kidolgozásánál figyelembe vették hazai adottságainkat és lehetőségeinket a műszaki, gazdasági fejlődés törvényszerűségeit, s a növekvő világgazdasági követelményeket. Így számoltak a világpiac megváltozott értékitételeivel is. Tartósan felértékelődtek az energiahordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékekhez képest. Felértékelődtek a világpiacon az alapvető élelmiszerek is. Végül felértékelődtek a magas műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladás élvonalában levő termékek is. Ugyanakkor abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a közepes és alacsony technikai szinten álló kommerszáruk, a hagyományos félkész- és késztermékek. (PL a méteráru, a? egyszerű konfekcionált cikk stb.) MAGYARORSZÁG NYER az élelmiszer (gabona, hús, zöldség), továbbá a timföld, az alumínium exportján, magasabb áron való értékesítésével, de a nyereség többszörösé* ráfizetjük a kőolaj, az energia, a nyersanyag, áz élenjáró technika behozatalán. Kivitelre kerülő késztermékeink túlnyomó többsége pedig abba a csoportba tartozik, ahoj az árak emelkedése jobb esetben az átlagos inflációs rátát Követi, s gyakran el sem éri. A külgazdasági veszteségek kiegyenlítésének elvileg kei változata lehetséges. Az egyik: ugyanannyi, de drágább importért több magyar áruval fizetünk, a másik: növeljük az értékesebb (a világpiac által felértékelt) termékek arányát, a kevésbé jövedelmező vagy ráfizetéses áruk rovására. Gyakorlatilag e két módszer kombinált alkalmazása a járható út, méghozzá úgy, hogy hosszú távon növekszik és túlsúlyba kerül az utóbbi — a termelés, az értékesítésszerkezeti átalakításának — hatása. így az árrobbanás okozta veszteségeket nem több, hanem jobb munkával pótoljuk. Minden ország termelési szerkezetének fejlesztésére törekszik. Jellemző például, hogy napjainkban a legfejlettebb tőkés országok azokat az elektromos háztartási gépeket és elektronikus készülékeket (például a hűtőszekrényt, a televíziót, az automata mosógépet), amelyek a II. világháborút követő konjuktúra serkentői voltak, egyre nagyobb arányban importálják. A hazai adottságok és a nemzetközi munkamegosztás-, bán rejlő lehetőségek feltételezik, hogy bizonyos termékeket mi is rendszeresen importáljunk — munkát és más erőforrásokat megtakarítva. Idehaza pedig a gazdaságosan és versenyképesen exportálható termékek gyártását fejlesztjük. TERMELÉSÜNK FEJLESZTÉSÉHEZ szintén növekvő importra szorulunk, s ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellensúlyozni. Nagy arányú exportot kell lebo- nyilítani, olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekednek a minőségi követelmények. Mire alapozzuk a villamos energia növekvő hazai tér-; melését? Hogyan fejlesztjük közép- és hosszú távon a mező- gazdaságot? Milyen lesz a vegyipar, a gépipar és különböző ágainak holnapja? A műszaki fejlesztést mennyiben alapozzuk saját erőre és mennyiben a külföldi tapasztalatokra, licencek, gyártási eljárások vásárlására? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt a Központi Bizottság minapi ülésén. Nincs olyan vállalat, szövetkezet, üzem, amely mint termelő, mint felhasználó és beruházó ne kapna közvetlen, vagy közvetett útmutatást a közleményből és majd a közlésre kerülő irányelvekről. Az állásfoglalás hosszú távon meghatározza a gyártásfejlesztés helyi feladatait, s a kormányzat, a minisztériumok gazdaságfejlesztő, — szervező-^ tervező-, végrehajtó-, szabályozó munkájának célját, tartalmát. _________- (K.SJ j
