Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
Piedone Hong Hongban Olasz film Sok-sok életkép, sok-sok tájkép, de mindenütt a fő díszítőelem az ököl. Piedone ökle azért kiválik a többi közül, az övé olyan nagy és olyan félelmetes, hogy soha nem téveszthet, soha nem lehet neki akkorát és úgy visz- szautni, hogy ő akár egy percig is megroggyanna, vagy földre terülne. Akkor is igazunk lenne, ha csak ennyit mondanánk erről a filmről, de őszintén megváltjuk, azért a szellemes és jókedé- lyű forgatókönyvírók jóvoltából Piedone, a zsaru nemcsak egy hetvenkedő. mindenre felhorkanó olasz rendőr — bocsánat, felügyelő! —, hanem az igazság rettenthetetlen bajnoka is. Még azon az áron is, hogy néhol meg kell csetlenie-botlania a cselekménynek, meghökkentő udvariasságok és célratörések már-már követhetetlenül kergetik egymást, amíg minden kiderülhet. És ez az amerikai színésszel, amerikai mintára készült felügyelő a nagy testű emberek gyer- mekdedségével — ez sem eredeti gondolat már! — Olyan körülmények között szeret meg egy japán kisfiút, olyan sorsdöntőén ragaszkodik hozzá, hogy az embernek két nevetés között el kellene érzékenyülnie. Azért nagy baj nincs, a sokszínű, sokfelé forgó mesét, sok színhelyen követjük, a téma végigvándoroltatása az ázsiai Délen félig remekbe szabott riportázs is, Hong Kong csillogása egyenesen kábítani törekszik a nézőt, millió színével, egzotikumával. Valahogyan ez a szuperember mégsem fér a fejembe! A filmben, ebben az egy műfajban vannak ezek a jól szerkesztett, habkönnyű mesék, a félelem és gáncsnélküli lovagokról, akik minden fél- és alvilági csábítással szemben, magukra vállalva oly^ kor a nem is hízelgő gyanú minden kellemetlenségét, diadalmaskodni tudnak, mert a másodperc tört része alatt tudnak dönteni, a véletlen és a szerencse mindig a kezükre játszik és nem lényegtelen ráadásul olyan testi ügyességük, erejük van, hogy az emberek tucatjaival veszik fel a harcot és a versenyt a győzelem érdekében. Szó sincs arról, hogy nem szórakoztunk jól, a telt ház végigneveti a filmet. Mert ez a Piedone és a körülötte nyüzsgő rendőri és nem rendőri figurák vidámítóan tarka képlet. Az írók képzeletéből azonban úgy lépnek elő, hogy az erőszakot ünnepeltetik velünk, a győzelmet, a győzelmi mámornak azt a nevetésbe csomagolt fajtáját, amely lappangó ro- konszenvünket kelti fel. Steno mestere műfajának, nem hagy ki semmi lehetősé-* get akkor sem, amikor a filmet írja és akkor sem, ami-1 kor megrendezi ötleteit és gondolatait. No, meg az egész naív történetet. Ritmusérzéke rendkívül fejlett. Amíg . Piedone fut, vagy lomha léptekkel utánaereszkedik vélt, vagy valódi ellenfelének, egy- egy rövid, de humoros epizóddal elszórakoztat, akár Bangkokban pereg az esemény, akár Hong Kongban, akár Nápolyban. És a különböző színterek ellenére az az érzésünk, hogy mindig is a nápolyi kikötőben vagyunk, ahol annyi, de annyi élelmes „aranykezű” gyerek születik és „gyakorlatozik”. Steno, a rendező Piedone egysíkú alakját remek epizo- distákkal veszi körül s van gondja arra is, hogy az egzotikum a művészi szépséggel párosuljon. így és ezért hangol fel újra és újra minden képsor, bár a krimi tempója nem mindig a legrob- banóbb. Az operatőr, Giuseppe Ruz- zolini mindenütt ott van a kamerával, semmit nem enged elsikkadni abból a zaj- gásból-hullámzásból, amit egy kikötői verekedés hangban és látványban hozhat a kíváncsiaknak. Búd Spencer mellett Al Lettieri, Enzo Cannavale, Re- nato Scarpia és Francesco di Rosa játsszák a fontosabb szerepeket. Farkas András EMs október 25-én A Budapest Táncegyüttes Egerben Eger Város Tanácsa és a Műsorrendező Iroda szervezésében a Budapest Tánc- együttes — október 25-én 7 órai kezdettel, a Gárdonyi Géza Színházban — műsort ad. A közönség soraiban ott lesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére hirdetett csepeli felhívás alapján legjobb eredményt elért szocialista brigádok tagjai és az „Eger városáért” indított társadalmi munkaakció legeredményesebben tevékenykedő résztvevői. A program színes és érdekes. A meghívottak megtekinthetik a háborúról és a békéről készített összeállítást, amelynek zenéjét az ismert művek alapján tervezte, s a koreográfiát készítette Kricskovics Antal Erkel- díjas alkotó. Petőfi emléke előtt tiszteleg a Fölmelegít a láng című produkció. Ezenkívül lírai táncképeknek is tapsolhatnak a művészetkedvelők. A szovjet könyv ünnepe Az idén ismét megrendezik hazánkban a szovjet könyv ünnepét, amelynek országos megnyitója november 3-án, Salgótarjánban lesz. Ebből az alkalomból nagyszabású könyvkiállítás nyí-' lik a helyi József Attila Művelődési Központban, amit az intézmény színháztermében irodalmi műsor követ. A szovjet könyv ünnepének salgótarjáni programjában szerepei még a Bolyai gimnázium rendhagyó irodalomórája a szovjet irodalomról, valamint a Kohász Művelődési Központban megrendezésre kerülő ankét Jevtusenko és Solohov munkásságáról Bakcsi György irodalomtörténész és Győri Franciska előadóművész közreműködésével. Az ünnepi eseménysorozat keretében szovjet könyvkiállításokat rendeznek Debrecenben, Veszprémben, Hatvanban; november 4-én a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban nyílik nagyszabású szovjet könyvkiállítás. Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Győrött a salgótarjánihoz hasonló irodalmi estet rendeznek. Salgótarjánban és az ország sok városában, ki- sebb-nagyobb településein, könyvesboltokban és üzemi könyvárusító helyeken lesz szovjet könyvvásár, amelyen forgalomba hozzák a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából hazánkban megjelentetett hatvan könyvet, a szovjet OMmm »977. október 23„ szombat Mezsdunarodnaja Knyiga Kiadóvállalat magyarországi kirendeltségének jóvoltából pedig mód nyílik sokféle orosz nyelvű könyv, album megvásárlására is. (MTI) Megyei pályázatok a XI. YIT tiszteletére A Népújság szeptember 6-i számában közölte a KISZ-kb által a havannai XI. VIT tiszteletére meghirdetett országos művészeti pályázatokat. A KISZ Heves megyei Bizottsága az országosan — amatőr és hivatásos művészeknek egyaránt — kiírt (fotó, népművészeti, irodalmi, műsorpályázat, doku- mentumjáték-pályázat) mellett pályázatot hirdet a megye amatőr alkotói számára az alábbi kategóriákban: — Képzőművészeti pályázat (festő, szobrász, grafikus) pályázni lehet festészet, szobrászat, grafika kategóriában a VIT gondolatát kifejező, megyénk fiataljainak életét, társadalomépítő tevékenységét bemutató pályaművekkel. (Kategóriánként 3 alkotással). — Ajándékok a VIT-re pályázat. KÉSZ- és úttörőkollektívák és egyének nevezhetnek egyedi jellegű, vagy könnyen sokszorosítható ajándékozásra alkalmas tárgyakkal (zászló, könyvborító, tarisznya, stb.) A legjobb pályamunkákat a VIT megyei küldöttei elviszik Havannába, illetve árusításra kerülnek a megyei VIT- bazárban, gyarapítják a megye hozzájárulását a VIT- alaphoz. — Pályázat propagandaanyagok tervezésére: a megyei szintű VIT-akciókhoz, rendezvényekhez kapcsolódó propagandaanyagokkal (plakát, oklevél, plakett, stb.) lehet nevezni. Megyei rendezvények: megyei kis VIT — Felsőtár- kány 1978. július, VIT-mű- szak április 22., szolidaritási nap április 24., ifjúsági klub pályázat VIT ’78, fesztivál tízpróba versenyei, VIT agi- tációs központ. Nevezni írásban a járási, városi KISZ- bizottságnál lehet, a nevezetteknek a rendezvényekről szükséges információkat (pontos hely, idő, jelleg) megküldik. Nevezési határidő: 1978. január 10. — Fényképünk a VIT-re elnevezéssel akciót hirdet a KISZ megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség KISZ- alapszervezetek, úttörőcsapatok, illetve egyének számára. A VIT előkészítésének időszakában legakívab- ban, legeredményesebben dolgozó közösségek és egyének fényképét (25—25 db-ot) a megyei VIT küldöttei magukkal viszik Havannába és autogrammokat gyűjtve rá, visszahozzák tulajdonosaiknak. Határidő: 1978. III. I. CiEREh’CSgf? áh kiős r c€ffle Ady Endre élettörténete — 22. Tagadhatatlanul nagy hatású rendezvény volt, az átütő erejű sikerről felsőfokon számoltak be a, lapok. Ady ismét meg- dicsőült. Mégis, ellene szól a siker szépséghibája, Reinitz Béla mellőzése. Reinitz egy életre megsérült a költő hűtlenségétől. Ettől kezdve soha szóba nem állt Adyval, verseit viszont változatlan megszállottsággal magasztalta, szólaltatta meg zenéjében. Sikerének híre eljutott Párizsba is, az újságokból értesültek Lédáék róla. Ismét leromlott egészségi állapotáról viszont az ismerősök tudósították a rue de Levis-en lakó barátokat. Diósi Ödön így írt neki december elején kelt levelében: „ ... Bizonyára beleestél szokásos régi életmódodba és megint iszogálsz. Rendezd ott dolgaidat, pakkolj össze és gyere ki. Mégis csak itt vagy te meg a legjobban.” A levél arra vall, hogy barátságuk valóban családias, Adyt mindig szívesen látják Diósiéknál, ő mégsem sietett elhagyni sikere színhelyét, sőt, a túlzásig ragaszkodott szabadosságba hajló, senki és semmi által nem korlátozott pesti időtöltéséhez. Diósi levele után még majdnem két hétig pusztította szervezetét alvatlansággal, borozással, udvarlással. Öccse, Lajos, aki akkor már a fővárosban lakott, napról napra idegesebben szemlélte a híres báty állapotát. Idegessége nem csupán a testvéri aggodalomból származott. Újonnan került Budapestre, s Ady Endre egészsége mellett a maga érdekeit is féltette. Ezért határozta el, hogy véget vet bátyja hosszúra nyúlt mulatozásainak. 1909. december 13-án úgy tuszkolta fel a költőt a párizsi gyorsvonatra. S ebben bizony több volt az erély, mint a rokoni gyengédség. Léda közeledett negyvenedik évéhez, Ady pedig alig múlott harminckettő. Márpedig testi vonzalom dolgában a költő határozottan a fiatalabb nőkkel rokonszenvezett. Lédához ugyanakkor a szokványos szerelmi viszonyon túl igen komplikált pszichikai és intellektuális szálak fűzték. Kellett neki Léda, a nagy műveltségű, irodalomhoz, politikához, művészethez remekül értő asz- szbny, aki viszont kezdődő hervadásában kevéssé tudta egyedül lekötni a férfi erotikus érdeklődését. Ady tehát egyre sűrűbben, egyre nyíltabban hűtlenkedett, de nem cinikusan, nem fölényeskedve, hanem föl-föl éledő bűntudattal. Tisztán látta, mivel tartozik Lédának, mégsem volt képes kímélni. Az asszony húga, Brüll Berta is bizalmas viszonyt tartott Adyval, s a jelekből kikövetkeztethető, hogy a vil- lámlásos-égzengéses percek jó részét éppen Berta okozta, aki máskülönben szeretetre méltó, művelt, önzetlen, jó- kédélyű teremtés volt — szóval olyan lény, aki gyógyító, vidámító hatással lehetett a költőre. Párizsban sem mérsékelte magát a költő. Ezzel újabb okot szolgáltatott a Léda és a közte levő feszültségre. Pillantás az alkotóműhelybe Tart meg megyénkben is a múzeumi és műemléki hónapV változatos programokban bővelkedő rendezvénysorozata. Ilyenkor még többen keresik jel az egri vármúzeumot, hogy megismerkedjenek az itt folyó tudományos és érték- mentő tevékenység eredményével. Képeink a szakemberek alkotóműhelyébe kalauzolják az olvasókat. Munkában dr. Kiss Péterné főrestaurátor Füköh Levente paleontológus az élővilág fejlődéstörténetét bemutató kiállításon kalauzolja az érdeklődőket. j (Fotó: Szántó György) [ Alig írt. Versei hat héten át hiányoztak a Nyugatból. Rossz helyzetéről beszámolt a Berlinben időző Hatványnak, mire a báró ezt válaszolta neki: „Nagyon töröm a fejemet, hogy mit jelent a leveled, s mindenféle megfordul az agyamban. Az első — nincsen pénze. Ne nevess ki, hátha igazam van. És ha igazam van — írd meg. A második: baj van a nővel. Mein Gott — ezen nem tudok segíteni. A harmadik: úgy érzi, nem szeretik eléggé. Lehet... de egy kicsit Ady személyén, sok szeszélyén is múlik, ha nincs másképp. Verseidben úri, nagystílű az önérzeted — személyedben kicsinyes, hisztérikus és nehezen kezelhető.” 1910. február végén küldte Adynak ezt a levelet Hatvány, s a helyzet a rákövetkező hetekben sem változott. Kissé talajt vesztetten sodródott egyik örvényből a másikba. Mivel Párizs nem hozott megoldást, május derekán csalódottan visszatért Budapestre. Talán jól tette, mert zaklatottsága valamelyest csillapodott. Itthon tudhatta Bölöni Györgyöt, s egy másik közeli barátját, Kabos Edét. Sokat pajtáskod- tak együtt, s a füstös, levegőtlen kocsmák, kávéházak helyett a városligetbe jártak, a Gundel elődjéhez, Wam- petics zöldvendéglőjébe. Gyakran hazaruccant Ér- mindszentre is. Mindent egybevetve, úgy-ahogy kiegyensúlyozta magát, dolgozott szaporodtak a költemények, a Minden titkok versei című kötetéhez. Léda érezte, komoly a veszélye annak, hogy elveszítheti Adyt. Ez az asszony nemcsak okős, nemcsak művelt volt, hanem tele vulkánikus szenvedélyekkel is. Félelmetesen tudott küzdeni a szerelméért. 1910 nyarán váratlanul Pesten termett, hogy ne engedje tovább távolodni magától a költőt. Találkozásuk rosszul végződött, Ady nem lágyult el, Léda különben is megviselt idegállapota tovább romlott, gyógyításra szorult, az Olasz fasorban levő Grünwald szanatóriumban kezeltette magát. A betegség belátóbbá tette Adyt, igyekezett figyelmes és tapintatos lenni, csak azt nem ígérte meg, hogy Léda elképzelése szerint fog élni. Civakodásaik folytatódtak, Léda heves féltékenységi jeleneteket rendezett a szanatóriumban is, ahol naponta látogatta a költő. Az ismétlődő perpatvarok Ady idegállapotán is sokat rontottak, ezért menekülni akart Budapestről. Kapós ürügyet szolgáltatott erre, hogy öccse és annak felesége a Magas- Tátrában, Ö-Tátrafüreden üdült. Július utolsó hetében utánuk utazott. A maga nyugalmát kereste, ezért nem Ö- Tátrafüreden, hanem az attól néhány kilométerre levő Csorba-tónál szállt meg. 1 CFolytatjuk[ J,
