Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

A munkások egészségét védik /VV\AAA/WW\AAAAAAAAAAA^A/\AAA/WVWVWWVVWVWWVVAAAA/WW'A» összeállításunkkal új sorozatot indítunk el: a jövőben minden csütörtöki lapszámunkban találkozhatnak ol­vasóink Tudomány, technika című rovatunkkal. Az itt közölt írások egy-egy témakörben, a tudomány új­donságaiból, a technikai érdekességekből nyújtanak ízelítőt. A tudomány harca a rák ellen Világszerte igen nagy anyagi és szellemi erővel fo­lyik a rák mibenlétének és gyógyításának a kutatása. Csaknem naponta születik valamilyen részeredmény. Századunk elején ismerték fel, hogy bizonyos vírusok rosszindulatú daganatot okoznak állatokban, de ké­sőbb emberi daganatokkal kapcsolatban is felvetődött a vírusos eredet. Emlőrákból például sikerült daganatkel­tő vírusokat elkülöníteni. Mind ez ideig azonban nyit­va maradt a kérdés: való­ban ezek okozták-e a daga­natot? Az, hogy egy dága- nat.ban rákokozó vírus van, még nem bizonyítia, hogy ő a daganat okozója is, hi­szen több „rákkeltő” vírus­ról bebizonyosodott, hogy a laboratóriumi ellenőrző vizs­gálat során, jutott a mintá­ba. Legújabban azonban amerikai kutatóknak egv — a csontvelő hevenv burján­zásával járó — fehérvérű­ségben szenvedő nőből olvan vírust sikerült elkü­löníteniük, amelvre minden eőrtiginói iobban illik a rákkeltő jelző. Francia kutatók jöttek rá, hogv a rákos szövetek fék­telen növekedése mögött uffvanez az ok húzódik meg, mint amelv lehetővé teszi a még méhben fejlődő mag­zat számára is. hogy az anvai szervezetté' sok tekin­tetben idegenként, abban mégis fejlődhessen. Ez az ok a szervezet immunrend­szerének a megtévesztése. A szervezetbe behatolt kóroko­zók elpusztítását az idegen anyagokat felismerő és el­pusztító — hosszú feilődés- sorozat során kialakult — immunbiológiai rendszer te­szi lehetővé. Miért nem kü­szöböli ki vajon az immun- rendszer a szervezet szá­mára idegen daganatot? A kutatók felismerték, hogy a rákos sejtek valamiféle „ál­arcot” viselnek, hogv meg­tévesszék az immunrend­szert. Világszerte az érdek­lődés középpontjába került ez a felismerés, mert hasi­kerül tisztázni az immun- rendszer megtévesztésének a mechanizmusát, talán sike­rül majd olyan módszert ta­lálni, amellyel a rákos sejt megtévesztő „manőverét” le­állíthatjuk. A brnói állatorvostudomá­nyi egyetem tudományos ku­tatócsoportja — a KGST-or- szágok közös rákkutatási programja keretében — kü­lönleges szérum előállításán dolgozik. Az egyetem kuta­tói új módszert dolgoztak ki a szarvasmarha magzati szé­rum előállítására, amelyet egészséges és rákos szövetek tenyésztésére használnak. Az újfajta szérumot a Szovjet­unió Orvostudományi Aka­démiája rákkutató intézetei­ben további vizsgálatoknak vetik alá. A munka közben felhasz­nált kémiai anyagok száma és mennyisége az utóbbi év­tizedekben nagymértékben megnövekedett. Ennek oka elsősorban a vegyipar külön­böző ágainak gyors fejlődé­se (főleg a gyógyszer, a mű­anyag és növényvédő szerek gyártása), továbbá a növény­védő szerek és általában a vegyi anyagok széles körű al­kalmazása. Az iparban és mezőgazdaságban felhasznált anyagok egy része azonban mérgező hatású. Mérgezöek lehetnek a nyersanyagok, a nyersanyagok szennyeződései, a gyártáshoz szükséges segéd­anyagok, például az oldósze­rek, a gyártás folyamán képződő közti és mellékter­mékek és végül a készter­mék is. Az ilyen anyagok — ha közvetlenül érintkeznek a szervezettel, illetve ha fel­szívódnak, megmérgezhetik a velük dolgozó munkásokat. Az orvostudománynak új ága alakult ki, a munka­egészségtan, amely a foglal­kozási betegségekkel, / azok megelőzésével foglalkozik. A szocialista egészségügy leg­fontosabb alapelve a megelő­zés. Mivel mérgezés csak ak­kor jön létre, ha a vegyi anyag mérgező mennyiség­ben jut a szervezetbe, az üzemi egészségügyi szolgálat feladata megakadályozni, hogy a dolgozó szervezeté­be ez a mennyiség bejuthas­son. A dolgozók rendszeresen részt vesznek időszakos egészségügyi vizsgálatokon. Ez azért is fontos, mert nemcsak a súlyos tünetek­kel járó mérgezés veszélyes a szervezetre, hanem a hosz- szabb időn keresztül ható, először még csak tüneteket sem okozó mérgezés is. A fog­lalkozási mérgek a szervezet­be kerülve nem mindig azon­nal váltanak ki mérgező tü­neteket, a tünetek megjele­néséig hosszabb-rövidebb lappangási idő telik el. A mérgekkel foglalkozó üze­mekben veszélyes lehet az ún. idült mérgezés, amelyet kis mennyiségű, hónapok, esetleg évek alatt ismételten a szervezetbe jutó méregada­gok idéznek elő. Ezeknek a mérgezéseknek az időben történő kimutatá­sát teszik lehetővé az idő­szakos orvosi vizsgálatok, amelyeket részben laborató­riumi, részben belgyógyászati módszerekkel végeznek. S miután a vizsgálati eredmé­nyeket mindig feljegyzik, a szervezet legkisebb elválto­zásaira is kellő időben felfi­gyel az üzemegészségügy í szolgálat és megteszi a kellő intézkedéseket. Képünkön: időszakos vizsgálat az NDK-beli Launa Művek (az egyik legnagyobb vegyiüzem az NDK-ban) üzemorvosi rendelőjében. A legmodernebb orvosi berendezések állnak rendelkezésre a vizsgálatokhoz. (MTI Külföldi Képszolgálat) Kibernetika és szívgyógyászat A nagy kockázat miatt az orvosnak nincs lehetősége arra, hogy élő szívvel ki­Hol tart az érsebészet? (MTI Külföldi Képszolgálat KS) A sebészek a legutóbbi évtizedekig nem mertek ko­molyabban hozzányúlni az erekhez, a sebészet fejlődé­sével azonban létrejött egy külön szakterület: az érse­bészet. Kialakulását elsősor­ban a pontos diagnózist le­hetővé tevő röntgenvizsgálat, az angiográfia tette lehető­vé: a vizsgálandó érszakasz­ba sugárelnyelő kontraszt- anyagot fecskendeznek, amely a beadás után készí­tett felvételeken az érpálya legapróbb részleteit is meg- mu'atia. Ily módon kiderít­hető, hogy a vérkeringés fo­lyamatosságát tágulat vagy szűkület, esetleg elzáródás akadálvozza-e. sőt ezek pon­tos helye is szem elé ke­rül. Ma már sok beteg életét mentik meg érmütétekkel. A felnvitott erekből eltávolít­ható a keringést akadályozó vérrög, az erek kóros kiöb- lösödéseit, esetleg az elzáró­dott érszakaszokat kiiktat­ják. a hiányt pedig megfe­lelő méretű emberi érrel pó­tolják. De arra is van le­hetőség, hogy a beteg erek egyes szakaszait szövetbarát műanyag érprotézisekkel he­lyettesítsék. A szervezet eze­ket nemcsak hogy befogad­ja, hanem teljesen magába is olvasztja, falát élő szö­vettel burkolja és apró lyu- kacsain keresztül a belsejé­be nőve élő belhártyát ké­pez. Az érsebészet fontos cél­ja: a vérrögök elleni küz­delem, amely sokszor köz­vetlenül életmentő beavat­kozást jelent. Ha az érben — máig sem mindig tisztá­zott ok miatt — a vér kis mennyisége megalvad, trom- bus keletkezik, egyrészt le­hetetlenné teszi a test bi­zonyos területének a vérel­látását. másrészt állandó ve­szélyt jelent, hogy a kerin­gés sodrása folytán leválik a vérrög é* vándorol íembó- lus). A legnagyobb veszélyt a szív üregében lapuló vér- alvadék jelenti, mert egy hevesebb szívdobogásra egye­nesen az artériás keringésbe iut és pillanatok alatt ki­köthet az agyban, vesében, végtagokban, a beleket táp­láló erekben, vagy magá­ban a szívizomzat ereiben. Agy- és szívembólia esetén még ma sem lehet sebészeti eszközökkel segíteni, a tü­dő- vagy a hasi erek elzá­ródása esetén azonban segít a megfelelő műtét. A vég­tagok ereinek az embólusát pedig újabban műanyag ka­téterrel „takarítják ki”. A hajlékony műanyag katéter végén felfújható gumiballon van. Egy vastagabb éren be­vezetik a katétert, messze felnyomják az érbe, úgy, hogy az elcsúszik az embó- lus mellett. Ezután felfújják a ballont, amely a katéter visszahúzásakor maga előtt tolja az embólust. A com­bon bevezetett katéter segít­ségével' így akár a bokáig is végigtisztítják az ereket. Üjabban amerikai sebé­szek már a nyaki erekhez is hozzá mertek nyúlni. Ké­pünk egy szerencsésen fel­gyógyult betelt mutat be a George Washington Egye­temen végzett műtét után, akinek a nyakából úgy ope­ráltak ki egy eret, hogy testhőmérsékletét 20 C.-fok- ra csökkentették a műtét közben. Korábban megbé­nult végtagjait már tudja mozgatni, és állapota napról napra javul. sérletezzék, a kóros jelen­ségek okait közvetlenül meg­keresse és beavatkozásainak a hatását megfigyelhesse. Egy matematikával és elekt­ronikával foglalkozó kutató- csoport a szív elektromos tulajdonságai és az abból ki­elemezhető információk alapján olyan modellt ké­szített, amelyben a szív tu­lajdonságait elektronikai áramkörök, illetve elemek utánozzák. Ez a „kibernetikus szív” úgy viselkedik, mint az élő szív: terhelni, túlterhelni és „izgatni” lehet, és a beavat­kozások hatását EKG ki­mutatja. A modell alkalmas kórt utánzó hatások követ­kezményeinek a vizsgálatára is. A modellel kapcsolatos ta­pasztalatok sok új adattal gazdagítják az orvosokat az élő szív működéséről. Az eredmények a gyógyászat­ban és a szívpanaszok di­agnosztikájában is haszno­síthatók lesznek. ^ Csomagolt hőmérők Az Aaarhus Kórházban (Dánia) végzett vizsgálatok szerint a hőmérők nagyon is alkalmasak a baktériu­mok továbbvitelére az egyik betegről a másikra. Száj­ban, valamint végbélben történő hőmérőzés után meg­állapították, hogy a hőmé­rőkről 8,3, illetve 6,5 száza­lékban tenyészett ki kór­okozó baktérium, ez csak­nem megfelel ezen kóroko­zó „természetes” előfordu­lási arányának. A tapaszta­latok nyomán bevezették a hőmérők sterilizálását (2 órá­ig 1 ezrelékes benzalkonium kloridban tartják), a steri­lizálás után celofán zacskó­ba teszik, így adják a be­tegnek. A beteg a hőmérő­zés után visszateszi a zacs­kóba, a nővér a zacskón ke­resztül olvassa le az eret*- ményt, majd átadja sterili­zálás céljából a hőmérőt. A nővér tehát nem nyúl a hő­mérőhöz. Ezt a módszert nemrégiben bevezették a stockholmi Karolinska Kór­házban is. MAI MŰSOROK: KOSSUTH 8.27: Zenekari muzsika. 9.09: Lánc, lánc, játék­lánc. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Brahms-íelvételek­ből. 11,17: „Megyek a ta­nácsra”. 11.32: Pillangó (Móricz Zs. regénye). 12.35: Melódiakoktél. 14.00: Min­denki könyvtára. 14.30: Rossini operáiból. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Operettdalok. 16.22: A Vá­ci Vox Humana Énekkar énekei. 16.34: Láttuk, hal­lottuk. 17.07: Körmikrofon. 17.32: A zongoraművészet első aranykora. 18.15: Kri­tikusok fóruma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Énekszó­val, muzsikával. 19.35: Hangversenyzenekar. Kb. 21.50: Herb Alpert és a Tijuana Brass felvételei­ből. 22.20: Népi zene. 22.45: Metronóm. 23.05: Történel­mi operákból. PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9.20: A szolidaritás dalai. 9.31: Savonai háztetők. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: Nóták. 12.33: Győri stúdi­ónk jelentkezik. 12.55: Régi híres énekesek műsorából. 13.28: Édes anyanyelvűnk. 13.33: Népek muzsikája. 14.00: Válogatott perceink. 17.00: Híres alma materek. 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33:04, 05, 07 jelenti. 21.03: Nép­dalok, néptáncok. 22.00: Granadai vásár. 22.43: Mad­rigálok. 23.00: Egy óra dzsessz. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. Feketén, fehéren, mi van a tálban? Az üzemi étkez­dében. Riporter: Tolnai At­tila. — Beatkedvelőknek Sztevenovity Zorán és a Bay City Rollers együttes felvételei. — Ölöm és pa­pír. A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanoptikum. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. Megnyitották a he­vesi politikai könyvnapo­kat Kálban. — A szétszórt telephelyek távlati rende­zése érdekében. — Befeje­ződött a kukorica betaka­rítása Edelényben. — Hol tart a gömöri felüljáró épí­tése Miskolcon? — Fran­cois Lai filmdalaiból. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... TCl MAGYAR 10.00: Iskolatévé. 10.30: Wickie (NSZK filmsoro­zat). 12.05; Iskolatévé. 15.15: Iskolatévé. 16.35: Tévébör­ze. 16.45: Telesport. 18.25: Hat évtized. 19.20: Tévé­torna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvi­lágból. 21.35: Csak ülök és mesélek.., 23.00: Tv-híra- dó 3. 2. műsor 19.00: En francais. 19.15: People You Meet. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Rivalda nélkül. 20.15: Henrik Ib­sen: Peer Cynt (dráma két részben).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents