Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

Keli külpolitikai összefoglaltok $ A HÉT CÍMSZAVAKBAN: 5 ‘ • TFÖ: > Moszkvában Leonyid Brezsnyev fogadta Owen brit kül­i ■ ügyminisztert — Zárt plenáris ülésekkel folytatta mun­£ ' kaját a belgrádi értekezlet <, OD: < ' Genscher nyugatnémet külügyminiszter tárgyalásai To­< kióban — Üjra- megnyitották a kínai központi pártiskolát < — Baudouin belga király Lengyelországban hivatalos lá­£ togatást tesz <. /JER OA < a NATO hét országának hadügyminiszterei az ugyneve­< zett nukleáris" tervézőcsoport ülésén a neul ronbombáról tárgyaltak — Blackpoolban ülésezik az angol konzervatív , ^ párt kongresszusa. — Az iraeli kormány elfogadta a Da- ; < jan amerikai látogatása idején készített munkaokmányt $ JSÜTÖRTÖK < Carter sajtókonferenciáján az energia-politikáról nyilat­v kozott • — Eltérítették a Lufthansa egy repülőgépét — A csehszlovák kormány az NSZK hatóságaitól azoknak > a légi kalózoknak a kiadatását kérte, akik egy cseh bel­< földi járat gépét Frankfurtba kényszerítették £ PÉNTEK: 5 Genschert Pekingben fogadta Huo Kuo-feng. a kínai ve­| zető bonni meghívást fogadott el — Tito elnök befejezte \ párizsi tárgyalásait — Véget ért az ENSZ-közgyülés álta­£ lanos politikai' vitája 1 SZOMBAT Losönczi Pál hivatalos látogatásra Afganisztánba érkezett — Bonnban szakadatlan ülésezik a ..válságtörzs” a Schle- yén-ügyről. és a gépeltérítők követeléseiről A hét 3 kérdése . egy ; nqk, Az ENSZ közgyűlésének 32. ülésszakán New Yorkban véget ért az általános politi­kai vita. Rövidesen ünnepli a világ az ENSZ napját: 1945. október 24-én alakult meg hivatalosan az Egyesült Nem­zetek Szervezete, ekkor rati­fikálták a i alapokmányát. Az első kérdés a hétén: mit hozott eddig a közgyűlés? A New York-i ENSZ-palo- tában és azon kívül is sok szó esett a közel-keleti kér­désről. A Carter—Dajan ta­lálkozón úgynevezett rriunka- o' nányt fogadtak el, magya­rán: amerikai—izraeli „for­gatókönyvet” a genfi béke- értekézléttel kapcsolatos magatartásról. Felvetődik a kérdés: most több-e a lehe­tőség a közel-keleti béketár- gyalásök felújítására? A nyugatnémet közvéle­ményt már hetek óta izga­lomban tartó Schleyer-ügy- nek új fordulata lett egy lát­ványos gépeltérítés révén. A Lufthansa,, egy Repülőgépét ’ §ráS olajsejSség fővárosa- ' iák, Dubainak á' repülőterén terroristák tartják''ellenőrzé­sük alatt és .majdnem. ; száz túszt fenyegetnek halállal, ha vasárnap az NSZK-ban és Törökországban nem bocsát­ják szabadon a börtönökből a társaikat. Mi és ki lehet a terroristák mögött, mi és ki lehet a terrorakciók hátteré­ben? Mit hozott eddig az ENSZ­közgyülés? Az általános politikai vita, mint neve is mutatja, .min­denekelőtt általános jellegű. A tagországok nagy részének képviselői váltják egymást a szónoki emelvényen, ott, a New York-i üvegpalotában, hogy mindegyikük állást fog­laljon a véleménye szerinti, a kormánya álláspontja szerint legfontosabb nemzetközi kér­désekről. Ugyanakkor mód nyílik arra is, hogy ki-ki szóljon az országát érintő és érdeklő különleges esemé­nyekről, irányzatokról, jelen­ségekről. A héten jó példával szol­gált erre Paulo Jorge, angolai külügyminiszter, aki előbb hangsúlyozta, hogy a\ ango­lai népet senki és semmi nem tudja eltéríteni a maga vá­lasztotta forradalmi irányvo­naltól, utána pedig az órszág gazdasági nehézségeiről szólt őszinte hangon és az ENSZ segítségét kérve. A portugál gyarmatosítók a polgárhábo­rú éveiben mintegy 7 milli­árd kárt okoztakq, így aztán ma az angolai nép életszínvo­nala alacsonyabb, mint a gyarmati múlt egyes idősza­kaiban.­Visszatérve a vita átfogó témáira, emlékeztessünk Pú­ja Frigyes. - külügyminiszter felszólalására, A világpoliti­kai . helyzetet úgy jellemezte, hogy bővült a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködése,. végső szakaszába jutott a gyarma­tosítás felszámolásának fo­lyamata, letűntek örökkéva­0 Menüm 19*7. október 16., vasárnap lónak hitt diktatórikus rend­szerek és megoldódott több akut válság. A magyar kül­ügyminiszter, mint a közgyűr lés politikai vitájában fel­szólalt számos más küldött­ségvezető, egyértelműen tá­mogatta, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére és szavaz­za meg a nemzetközi enyhü­lés megszilárdítását, a nukle­áris háború veszélyének el­hárítását célzó szovjet javas­latokat. A közgyűlés általános poli­tikai vitája az alaphangot ütötte , meg az ENSZ e leg­fontosabb fórumának továb­bi munkájához. Több-e a lehetőség a kö­zel-keleti bckeértekezlet felújításához a Carter— Dajan találkozó után? Válaszoljunk nyomban: aligha! A korábbi szovjet— amerikai közös nyilatkozat ., olvastán, a , megfigyelők. még derűlátóbban, ;. nyUátkqztak, de a Carter—Dajan találkozó után, az ott: elfogadott „mun­kaokmány” ismeretében már pesszimista hangok hallat­szottak. Az amerikai—izraeli „forgatókönyv” szerint nem juthatnának szerephez a pa­lesztinok, pontosabban a Pa­lesztinái Fels.zabadítási Szer­vezet képviselői, a genfi tár­gyalásokon.. Tel Aviv-i hiva­talos körökben megerősítet­ték, hogy semmilyen körül­mények között sem tárgyal­nak a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezettel. Faruk Kaddumi, a PFSZ „külügyminisztere”, az ENSZ-közgyülés általános vi­tájában szót kapott és a vi­lágszervezet szónoki emel­vényén rámutatott arra, hogy a palesztinok nélkül nem le­het megteremteni a közel- keleti békét, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet pe­dig a palesztinok hivatott képviselője. Kaddumi azt is kijelentette, hogy mindaddig folytatják a harcot, amíg Iz­rael területszerző akciókat hajt végre. Az izraeli parlamentben erre válaszul Dajan hangsú­lyozta, hogy Izrael nem já­rul hozzá, hogy csapatai visz- szavonuljanak az 1967-es ha­tárok mögé. s hogy Izrael nem egyezik bele palesztin állam létrehozásába. Dajan már egyenesen úgy állította be: az USA és Izrael között megállapodás jött létre arról, hogy á Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet kirekesztik a genfi konferencia érdemi munkájából. Az erre vonat­kozó megállapodástól eltérő feltételek mellett nem haj­landó Izrael küldöttsége el­menni Génibe... Mi és ki van az újabb terrorakció mögött? Csütörtök délután légi ka­lózok hatalmukba kerítették a nyugatnémet Lufthansa lé­gitársaság 'egy gépét, amely a divatos spanyol üdülőhelyről, Palma de Mallorcáról többek között szépségkirálynőket és nyugatnémet üzletembereket vitt Frankfurt felé. A gépet eltérítették, s az végül egy olajsejkség, Dubai repülőte­rén szállt le. Itt kezdődött el az alkudozás a gépeltérítők­kel, akik egyhamar közölték: a Baader—Meinhof csoport tagjainak szabadon bocsátá­sát és óriási összegű, egyes források szerint 35 millió márka váltásgdíj megfizeté­sét követelik, ezenkívül a tö­rök kormányt is felszólították, engedjen ki a börtönéiből két ott őrzött arabot, ugyancsak tetemes váltságdíj fizetésével együtt. Payot svájci ügyvéd, aki a Schleyer-ügyben a bon­ni kormány és a kölni me­rénylők között közvetít, köz­leményben adta tudtul, hogy összefüggés van a két cselek­mény között. Kettős ultimá­tumot fogalmaztak meg a gépeltérítők és az emberrab­lók: ha vasárnap nem telje­sítik követeléseiket, akkor ág^fttöVik" a nyugatnémet gyár iparosok '• szövetségének '-■eiftökét;? a repülőgépét pedig a- túszokkal együtt a levegő- ' bé röpítik. Egyelőre csak az látszik vi­lágosan, hogy a terrorcselek­ményeket ismét valamelyik „világforradalmi” célok szol­gálatában állónak akarják egyesek beállítani. Schleyer elrablásával még csak anti­kapitalista színezetet próbál­tak adni az akciónak, most a repülőgép-eltérítéssel „arab terrorizmus” felcímet kíván­nak fölébe írni. A tőkés világ propagandistái most a lehető legnagyobb politikai előnyt szeretnék kihozni abból, hogy a Schleyer-ügyben éppúgy, mint a gépeltérítési akció­ban, a sokat emlegetett „nem­zetközi terrorizmus” állítóla­gos „világforradalmárjait” lehet közmegvetés tárgyává tenni. Fálfy József Küllőid humora MIÉRT NINCS KILÁTÁS Szemelienzővei nehéz meglátni a közel-keleti kiutat. (A varsói Szpilki karikatúrája — KS) VESZÉLYES JÁTÉK (A moszkvai Krokodil karikatúrája — KS) Ha én király lennék Általában a felnőttek írják elő a gyerekeknek, mit tegyenek, hogyan viselkedjenek, mely cé- lókat tartsák jónak, melyeket ne. Mi történne azonban, ha meg­fordulna a dolog? Egy kölni is­kolában kísérletet tettek erre: a. harmadik' osztályban tehát kil lencéves gyerkektől, megkérdez­ték, mit tennének, ha egy szép napon a miniszterelnöki székbe ültetnék őket. A gyerekek lelkiismeretesen fo­galmazták meg válaszaikat. A régi, „ha én király lennék” já­ték keveredett itt a televízióból jól értesült és a szülők beszél­getéseire figyelő, a valóságot is­merő kis állampolgárok töpren. géseivel. Volt, aki azt gondolta, 'hogy a kormányfő minden reg­gel a kancellária gyönyörű kert­jében tornászik, mert az egész­séges, és eközben dalolnak a fü­lemülék. Mások, fölhasználták az alkalmat, hogy saját kis vágyai­kat elégítsék ki: ha hatalomra kerülnének, megkétszereznék a nyári szünidőt. A legtöbb vá­lasz azonban társadalmi felelős­ségről tett tanúságot. Segítenék a szegényeken és az öregembereken — irta az egyik gyerek. Másik óvodákat, játszótereket és iskolákat épí­tene. Igyekeznék — hangzott to­vábbá —, hogy mindenkinek igazságot szolgáltassak. Minden­kinek legyen munkája, az em­berek éljenek szép lakásokban. Valamelyik kis környezetvédő szigorú rendeletet vezetne be: ,.Megtiltanám az autózást és a dohányzást, mert rontják a le­vegőt”. S végül hadd idézzünk még egy céltudatos kis véle­ményt: ..Azt a pénzt, amely a gazdagoknál fölöslegesen hever, szétosztanám a többiek között (Csak le ne tartóztassák sze­génykét. mint forradalmárt vagy terroristát!) Ha végigtekintünk a kölni gye­rekek válaszain, kiderül, hogy dolgozataikban minden alapkér­dést érintettek. S akkor meg­állunk egy pillanatra: számitot- tak-e .ilyen világos cs határo_ zott véleményre a. .pedagógusok? Miközben a. fűzőtekben lapoz­gattak, nem julott-e eszükbe egy — talán primitív, de kézenfek­vő — kérdés: ha már minden gyerek tudja, hogy mii kellene tenni, miért nem teszik azt a felnőttek? Tatár Imre Ultimátum a bonni kormányhoz A határidő ma délben lejár... A nyugatnémet hatóságok szombaton délben 15 millió dollárt akartak eljuttatni Hanns Martin Schleyer el­rablóihoz, teljesítve ezzel a Épül az Adria-olajvezeték \ terveknek megfelelően halad az Adriai-tengertől a Csehszlovákiáig húzódó olajtávvc- - eték építése. A Jugoszláviát, Magyarországot, Csehszlovákiát összekötő vezeték majd kap csolódik a már meglevő, nyersolajszállító vezetékrendszerhez. A szállítórendszer központja Rijekától nem messze, az Omisáljban épülő tartálypark, kikötő és szivattyúállomás. A tartályhajókkal érkező kőolajszállítmányokat Omisáljban adagolják szakaszosan a vezetékrendszerbe, a címzett részére. A jugoszláviai 280 km-es szakasz után Csurgón, a magyar határállomáson érkezik ha­zánkba az olajvezeték. A tervek szerint 1979. január 1-én érkezik az első olajszállítmány Hazánkba. Mint képünk mutatja, óriás cölöpöket fúrnak a tengerbe, az így kialakított „szigeten” építik majd fel a szivattyúállomást. (MTI-fotó — Hadas János.) pénteki ultimátum egyik kö­vetelését. Bonni diplomáciai forrá­sokból azonban kiszivárgott, hogy az összeg átadásának színhelye a frankfurti Inter­continental Hotel lenne,' mi­re a biztonsági szervek veze­tői lefújták az akciót. Erede­tileg Schleyer egyik fia vit­te volna a szálló előcsarno­kába a pénzt. Pontosan huszonnégy órá­val az ultimátum határidejé­nek lejárta előtt Bonnban megkezdte ülését a „nagy válságcsoport” Helmut Schmidt kancellár elnökleté­vel. A testület időközben megkapta Hans-Jürgen Wischnewski kancellári ál­lamminiszter első jelentését Dubai repülőteréről. Wisch­newski, aki éjfélkor érkezett a Perzsa-öbölben fekvő olaj- sejkségbe, a dubai hadügy­miniszter társaságában lé­pett kapcsolatba a Lufthan- sa-gép eltérítőivel. A géprablók a dubai ható­ságoktól a gép fel töltését és ivóvizet követeltek. A gép pi­lótája rádióüzenetben fordult a repülőtér parancsnokságá­hoz, arra kérve őket, „ne kö­vessenek el ostobaságot” es semmiképpen se közelítsék meg a távol eső futópályán veszteglő légi járművet. A pilóta arra hivatkozott, hogy a várakozás óráiban „sike­rült jó kapcsolatot kialakíta­nia” a géprablókkal. A fedél­zeten tartózkodó utasok — köztük újabb jelentések sze­rint hét gyermek és 31 nő —, valamint az öttagú legénység nevében kijelentette: „az önök döntésétől függünk, ez az utolsó és egyetlen remény­ségünk”. A beszélgetésbe ezen a ponton bekapcsoló­dott az egyik géprabló és hoz­záfűzte: folyamatosan kap­csolatban maradunk. Tudo­másukra hozom, hogy a ha­táridő vasárnap 12 órakor le­jár. Ezt az időpontot egyet­len másodperccel sem léphe­tik túl. A gépet a levegőbe röpítjük”. Közel-keleti konferencia Nemzetközi konferencia kezdődött pénteken a francia fővárosban a közel-keleti válság igazságos rendezésé­ért. A háromnapos tanácsko­záson közel ötven ország po­litikai szervezetei. illetve nemzetközi szervezetek kép­viselői vesznek részt. A meg­nyitó beszédet Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke mondta, hangsúlyoz­va, hogy sem a béke, sem a genfi értekezlet újrakezdése nem lehetséges a Palesztinái Felszabadítúsi Szervezet nél­kül. amelynek a többi részt­vevővel egyenlő szinten kell képviseletet kapnia a béke- konferencián.

Next

/
Thumbnails
Contents