Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-11 / 214. szám
Övék Igazán mutatós, modern övét legfeljebb a butikok, vagy magánkereskedők kirakatában láthatunk, nem éppen olcsó áron. Aki ügyes kezűnek érzi magát, házilag is készíthet ovet, kevés kiadással. Néhány ötlet: 1. Sportos jellegű a bőrből, műbőrcsíkokból vagy nylon szárítózsinórból fonott öv. Kiegészítő tartozéka a csat és 2 lapos fémgomb, valamint némi elütő színű bőrdarab a csat befogására és bujtatónak. 2. Ha ezüstösen csillogó lurexszálból (2—3 szálat összefogva) rövidpálcasorokkal horgoljuk az övét — alkalmi ruhához megfejelő kiegészítő. 3. Vastag zsákvászonra hímezzünk színes fonallal kes_ kény sormjntákat, amely lehet keresztszemes öltésű, vagy laposhímzéses. A csat befogásához bőrdarabot használjunk. 4. Anyaga lehet kétféle is: vastag, duplán összesodort kenderkötél, vagy pedig két ágba sodort, több szálból össze, fogott kisujjnyi vastag szőnyegfonal. Mint az előbbieknél is, a csat rögzítéséhez maradék bőrdarabot alkalmazzunk. Kismamáknak—nagymamáknak Kézen fogra—mégis egyedül Édesdpja kezét fogva sétál egy kisfiú az utcán. Időnként magyaráz valamit, kérdezgeti is közben. Szavai nem nyernek megerősítést, kérdéseire nem kap választ. A férfi csak megy elgondolkozva, talán nem is hallja a gyerek szavait, vagy nem veszi figyelembe. Az édesanyja bevásárlásból tér haza. Egyik kezében a kosár, másikkal kislánya kesét fogja. Megáll egy kicsit trécselni, hosszú negyedórája beszélget a két asz- szony semmi másra nem ügyelve. A gyerek anyja szoknyáját húzkodja, minden képpen szeretné magára vonni a figyelmet, de nem sikerül. Mintha nem is együtt lennének. Gyakran mondjuk mostanában. hogy szülő és gyerek harmonikus kapcsolatát az együtt töltött órák csekély száma, az időhiány teszi lehetetlenné. Valójában az idő is sokat számít, de nem a leglényegesebb. Inkább az együtt töltött alkalmak minősége a meghatározó. Hiába van együtt egész nap szülő és gyerek, ha nem létesül közöttük kapcsolat. Ha csak egy helyen tartózkodnak, de nincsenek együtt. Mindketten magányosan töltik el az órákat. Még napi fél óra is elegendő akkor, ha csak egymásra figyelnek, ha minden más gondot, dolgot félretesznek arra az időre. Az apa szabadnapos. A délelőttöt két kisiskolás fiának szenteli. Kérésükre uszodába mennek. A gyerekek úszkálnak, lubickolnak egy kicsit, aztán szeretnék apjukat is bevonni a játékba. Ám a férfi lecövekelte magát a medence szélén, áztatja a testét, s a fiúk kérésére kelletlenül azt mondogatja: hagyjatok békén, menjetek innen! A gyerekek most orvul le-lefröcskölik, így próbálják kiugratni. Hátha visz- szafröcsköl, s akkor máris bevonták a játékba. De az apa nem méltányolja ötletüket, olyan dühvei ugrik nekik, hogy a gyerekek riadtan menekülnek, meg sem próbálják még egyszer a közeledést. A kedvelt kirándulóhelyről utazik haza a család a kisvasúton. A szülők munkahelyi problémát beszélnek meg, a 8—10 éves fiúcska és a kislány láthatóan unatkozik az úton. Mit tehetnek? Szórakoztatják egymást, bohóckodnak. Képeket vágnak, aztán nagyokat kacagnak. Szülői megfogalmazásban: állandóan idétlenül vihognak, ami nagyon idegesítő. A munkahelyi probléma megtárgyalása közepette időnként megfegyelmezik őket. Hol az apa, hol az anya dühödik meg, és csattant egyet-egyet a gyerekek képére. Kár, hogy ilyen keserű szájízzel végződik ez a szép nap. A szülőkben az marad meg, hogy ezek a büdös kölykök még a vonaton sem tudnak tisztességesen viselkedni, pedig egész nao kiszaladgálhatták magukat. A gyerekekben a pofonok emléke. Pedig a jóízű családi beszélgetés a vonaton hangulatos befejezése lehetett volna a napnak. Hisz bármi probléma igazán várhatott volna a kicsik lefekvéséig. Bizonyára kitetszik a fenti példákból is, hogy akkor is lehet magányos a gyerek, ha fogjuk a kezét. Akkor is érezheti magát nagyon egyedül, ha állandóan vele vagyunk. Mit is kell tulajdonképpen tennünk, hogy akár napi félóra alatt is jó és harmonikus kapcsolatot tudjunk vele kialakítani? Felnőtt barátunk, barátnőnk is azért áll hozzánk oly közel, mert vele minden problémánkat meg tudjuk beszélni, s számíthatunk megértésére, segítségére. Pontosan ezt várja tőlünk a gyerek is, hogy hallgassuk meg. örüljünk sikereinek, értsük meg keservét, bánatát. Oszlassuk el félelmét, találjon nálunk biztonságot. S bármi történjék, akármilyen kelletmetlenség, ne ítélőbíróként álljunk felette hanem szülői elfogultsággal. Igen! Sokan kárhoztatják a szülői elfogultságot, de egészséges mértékben nem hiányozhat érzelmeink tárházából. Hisz ebből érzi meg a gyerek, hogy valóban a miénk, valóban hozzánk tartozik. Atányi László Humorszolgalat — Esküvői meghívót szeretnék csináltatni, mennyibe kerül? — A nagyságától függ. — Ó, kérem, a vőlegényem nagy ember ... legalább két méter! ■ár Egy gazdag farmer dicsekszik barátainak: — Képzeld, egy egész napomba tellett, amíg kocsitxil körbejártam a farmot. — Elhiszem, nekem is volt ilyen ócska taligám! — Ügy sajnálom, hogy az első férjem ilyen korán meghalt! — Hidd el, én is — így a második férj. ★ — Tetszik az új kalapom, drágám ? — Legalább öt évvel megfiatalít! — Lehetetlen! — De lehet, hiszen ez a kalap öt évvel ezelőtt volt divatos. ★ — Drágám, találkoztál azzal az emberrel, aki kimentett a Dunából? — kérdi a feleség. — Igen. Tegnap este itt járt, hogy bocsánatot kérjen. — Anna. miért hagytad ott vőlegényedet, a kéményseprőt? — Tegnap először láttam megmosakodva, és úgy nem tetszett nekem. ★ — Asszonykám, hogy tetszik a házasság — kérdi az újdonsült férj a nászúton. — Csodálatos! De ki tudja, ilyen marad-e a válásig! ★ Iván meredek utcán hajt kocsijával. Egyszerre a fék felmondja a szolgálatot. — Mit csináljak? — kérdi a mellette ülőt. — Menj neki valami olcsónak! •ár — Hallom, visszamész a férjedhez. — Igen. Nem bírom nézni, milyen nyugalomban él! ★ — Papa, hol lehet látni egyszerre minden csillagot?-r- A fogorvosi székben, fiacskám! ár A nő: — Ugye, nem nézek ki 35 évesnek? A férfi: — Szó sincs róla, drágám. Néhány évvel ezelőtt néztél úgy ki. •ár — Feleségem nem képes engem megérteni. És a tied? — Nem tudom. Sohasem kérdeztem rólad. LELKES MI KUSS: Karikák Volt két kicsi karika, mind a kettő szép kerel Hánytak cigánykereket, úgy járták a kerteket. Káposztával két nyuszi jól belakott, szuszogott. Megbújtak a karikák, kerekképű huncutok, 4 amikor a két nyuszi, négyfelé úgy elszaladt! A két testvér, két kerek karika meg ottmaradt. Szöktek, szálltak szertelen Ugráltak egy barin át. Ki láfott még két ilyen szeleburdi karikát? Bégetett a barika: Huncut a két karika! Bégetésre futott már hozzá a kis Marika. Miért bégetsz barika? Bántottak a karikák? A két huncut karika körbefogta Marikát. Ma már együtt játszanak. Karikához bari fut. Este pedig Marika kinyitja a kertkaput: elől megy a barika, utána a karikák, anyu pedig nevetve öleli át Marikát. GYIMESI FERENC: Allatvers Azt kérdi a harcsasrác: — Milyen lehet a bogrács? Rámordul a dédapja: — Ezt a kéfdést hagyd abba! Hogyha egyszer meglátnád, Tudomisten, megbánnád. En nem voltam kíváncsi, Azért lettem vén bácsi. Azt kérdi a kis béka: — Mennyi lehet egy véka? Jön arra egy öreg néne, Meg is mondja szerencsére: — Ha még ma is volna véka, Beleférne kétszáz béka. Azt kérdi a kis vércse: — Mi lesz mára ebédre? Szól az anyja: — Egy pocok A luk felé kocogott, Meghívtam a fészkünkbe. Úgysem ment még repülve. Főzve kéred, vagy sütve? FAZEKAS LAJOS: Vörös-begy es Fölkelt a Nap, jár hegyesen, mint a kakas. S áll a hegyen — vörös-begyes néz a völgybe, ő a világ ébresztője. Fénnyel ébreszt, tűz a szárnya, — vöröS-begyes mintha szállna. - Délben, hej, de magasan jár, este meg a hegy mögé száll. Hja, öregszünk, öregszünk... Drrrl Hrkkk! Reccs! A Trabantom hörög- ve siránkozik az őt ért inzultus miatt. A szürke Warszawa teljesen szabálytalanul kanyarodott, már nem tudtam fékezni, a kocsi oldalról belém szaladt, aztán északkeleti irányban eltűnt. En Szerencsé- sen megúsztam. a Trabant viszont nyolc napon túl gyigyáló sérüléseket szenvedett. Napnál világosabb: a Warszawa vezetője a felelős a történtekért. A karambol a Körúton történt. Több száz főnyi tömeg vesz körül és jobb sorsra érdemes autómat. Elkezdődik a vita: melyikünk volt a hibás? Egy élelmes fött- kukorica-árus befurakodik a bámészkodók közé és portékáját kínálja. Egy még élelmesebb férfi, aki elöl áll, harminc forintért átadja a helyét egy késve érkező kiváncsinak. . Benyúlok az elsősegélydobozomba és kiveszek belőle egy csomag negrót. Aztán a legközelebb álló orkánkabátos férfihoz fordulok: — Megkérném, szíveskedjék a “anúm lenni, ön mindent látott. Az orkánkabátos három hatalmas ugrással az utca túlsó oldalán terem. Onnan kiabálja: — A látszat csali Igaz hogy közel álltam a karambolhoz, de állandó szemorvos si kezelés alatt állok. Már a saját feleségemet is alig ismerem meg két méter távolságról. Egy bájos ifjú' lányhoz fordulok: — Vállalná a tanúskodást? — Én norvég álAWVWWWVW VWW*AAA/ lampolgár vagyok. Holnap reggel Oslóba repülök. Fehér hajú, nyugdíjas külsejű bácsit kérek meg alázatosan: — Könyörgök, legyen a tanúm! Talán az ideje is megenge- di. hiszen ha jól látom, nyugdíjasnak tetszik lenni. — Maga csak ne öregítsen engem! Legényember voltam én még a múlt hétig. Akkor esküdtem örök hűséget Magdának, aki harminckét éves, tehát épp hozzám- való. Rohanok is, mert ha egy fél óráig nem lát, engem, már búskomor. Eltotyog a szemem elől, én pedig kétségbeesetten, rimán- % kodó tekintettel kérem az embereket: tanúskodjanak. A körülöttem álló bámészkodók pánikszerűen menekülnek. Egy borostás arcú férfi a fülembe súgja: — Ha ötszáz forintot ad Frédinek. Frédi azt látta, amit maga akar! — Köszönöm, Frédiként, de velem nem csinál üzletet — utasítottam el az ajánlatát. Elutasítom az ajánlatot, de tanúk < nélkül hogyan bizo-l nyítsam, hogy nem én vagyok a vétkes ebben a karambol-< bán? Emberek! Nem én vagyok a hibás! Ártatlan vagyok! Ta. núm a hold, a csillagok s az ég! De va-\ jón ennyi elég lesz-e? Galambos Szilveszteri Partner A szóban és írásban leggyakrabban használt címbeli szóalakkal kapcsolatban érdemes néhány tudnivalót megjegyeznünk. Sokszor kérdezik tőlem, hogyan mondjuk és írjuk helyesen: partnere, partnerem. partnerek vagy partnerja, partnerom, partnerok. Mind a kettő jó. A szépirodalmi alkotásokban is mindkét alakváltozattal találkozhatunk. ..Sakktábla mellett ültem éjjelente, / a partnerem már elment” (Nadányi Zoltán: Az átkok könyvéből). — „Apám görög, partnerom pederaszta” (Gergely Ágnes: Mit kérdezett tőlem?). A partner szó különben tipikus nemzetközi nyelvi forma: az angol nyelvből terjedt el. Hozzánk valószínűleg a német nyelv közvetítésével jutott. Már nem érezzük idegennek: hangsúlytalanított magánhangzó szótagját nyelvünkben teljes értékű szótagként ejtjük. Napjainkban egyre népszerűbbé válik, sőt szinte nélkülözhetetlenné. Bár vannak magyar megfelelői, de jelentésben és hangulati különbözősége miatt ez a szó kiiktat- hatatlan nyelvhasználatunkból. Fogalmi tartalmát és használati értékét tekintve ebbe a rokon értelmű szó- és kifejezéssorba illeszthető bele: társ, játszótárs, a játékban, a mérkőzésen ellenfél, részvevő, valamely célra társuló, bizonyos munkában együttlevő valamilyen feladatot közösen vállaló személy stb. A napi sajtóban a leggyakrabban ezekben a nyelvi formákban vállal szerepet: beszédpartner, partnerkapcsolat, szerelmi. üzleti, gazdasági, kereskedelmi partner, partnerszerep, partneri viszony, vitapartner stb. A magyar nyelvben való elterjedésének útjáról árulkodnak azok a versrészletek is amelyekben szavunk kulcsszói szerephez jut: „Nincs szomorúbb mint egyedül a moziban lenni, / A partnert nem tudni feledni” (Szép Ernő: Egyedül a moziba menni). — „Szerelmes partnerével / várakat épít, magasat” (Bartalis János: Ne bántsatok). A szó köznyelvivé válásának útját jelzi az is. hogy már szócsalád is alakult körülötte: partneri, partnerség, partnerez stb. Dr. Bakos József m c&UUifit I
