Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

Áttekinthetőbb, ösztönzőbb A pedagógusok és az egészségügyiek kére MÉRTÉKTARTÓ HÍRVE. RÉS követte a kormány má­jusi bejelentését, miszerint szeptember és október else­jei hatállyal, központi alap­ból jelentősen felemelik az oktatásügyben és az egész­ségügyben dolgozók bérét. Több szempontból is örven­detes, hogy az érintett mun­katerületeken béremelésre, bérrendezésre kerül sor. Az oktatásügy berkeiben az elmúlt években már- már szállóige volt a kérdés: „miért nincs pénz, ha egy­szer van?” Miért fordulhat elő — nem véletlenül, nem esetlegesen, hanem hosszú éveken át és rendszeresen —hogy a bérfejlesztésre szánt összegek nagy — majdhogynem nagyobbik ré­sze nem jut el a pedagógu­sokhoz? 1973—1974- és 1975- ben a lehetőség szerinti há­rom százalék helyett az al­só- és középfokú oktatási in­tézményekben dolgozók át­lagbére mindössze 1,7 száza­lékkal, a felsőfokú intézmé­nyekben dolgozóké még en­nél is alacsonyabb mérték­ben emelkedett? S amikor — központi elhatározásként — a három százalékot ötre emelték, a gyakorlatilag végrehajtott béremelések százalékértéke maradt a másfél-két és fél százalék körül. .. Az egészségügyben és az oktatásügyben dolgozók jó­szerével nem tudták ponto­san megmondani, hogy ha­vonta mennyi is a végzett munkáért járó, keresetük mert a mindkét területen meghonosított bérrendszer enyhén szólva is áttekinthe­tetlen volt. A különböző túi- óradíjak, pótlékok és egyéb címeken fizetett összegek időrendben sem követték az elvégzett munkát: bizonyos díjakat azonnal kifizettek, más összegekre egy-két hó­napot is várni kellett. A most csak vázlatosan említett gondokról, furcsa­ságokról egyébként az el­múlt években is sok szó esett.. S éppen ez az a pont, ahol a mostani bérrendezés megéri a figyelmet. Mert annak nincs sok értelme, hogy ezúttal újra és ki tudja hányadszor papírra rögzít­sük a bérrendezés részlete­it; hogy tudniillik milyen munkakörökben, milyen el­vek szerint és hány száza­lékkal emelkedtek — illet­ve az egészségügyiek eseté­ben csak október elsejétől emelkednek — a bérek. ARRA AZONBAN ÉRDE­MES ODAFIGYELNI, hogy a szóban forgó két munkaterü­let agyonbonyolított bér­rendszere, éppen most a központi béremelések végre­hajtásával párhuzamosan egyszerűsödik, áttekinthetőb bé válik. Ismerve a külön­böző bérrendszerek sajátos, ságait — ez azt is ielenti, hogy a pedagógusoknál és az egészségügyieknél az ed­digieknél nemcsak racioná­lisabb, de lényegesen ösz­tönzőbb bérrendszer funk­cionál majd a következő években. Egyszerűsödik a pótlékok rendszeré, egyér. telműbbé válik a túlórák honorálása helyet kap a lehetőség szerinti tarifa rendszer, egyszóval — ala­posan leegyszerűsítve a vál­tozások lényegét — ki-ki jobban figyelemmel kísérhe­ti, hogy bizonyos munkákért mennyi pénz jár, s hogy azt a pénzt megkapja-e? Mi több: a módosításoknál arra is figyeltek, hogy a több és a jobb munkát egyértelműb­ben honorálhassák. Most már csak az kell, hogy a szerencsésen módosított alapelveken nyugvó bér­rendszer ne torzuljon el a gyakorlatban. Vértes Csaba Hazugsággal nem szabad szépítem az életet Savács Mari próbái Ismeretlen Kossuth-levél került elő Egerben Sok becses írás, sok érté­kes emlék került már elő régi könyvek fedőlapjainak szétbontásakor, régi képek hátsó borítóiból. Ki tudja hol és mikor tűntek a feledés szemetjére, vagy igazi sze­métre azok a papírók, ame­lyeket -véletlenül őrzött meg valamely ipari mesterség, többé-kevésbé épen, felhasz­nálván, mint még használ­ható hulladékot. Ki gondol­ta volna, hogy Tóth László mesterfokú egri kádár kis­iparos kiemel egy öreg képet a keretéből, s annak leragasz­tott hátsó feléről egyszerre szembenéz vele Kossuth La­jos kezeírása. A történet úgy kezdődött, hogy Tóth László családi há-' zát kisajátították a Rákóczi út. elején. Terjeszkedik a Csebökszári-lákótelep, széle­sedik az utca. El kellett te­hát költöznie a Kapás utcába. Költözés alkalmával minden darab kézbe vevődik, rejtek- bc bújt tárgyak kerülnek napfényre, kemény ítéletek hangzanak el: ez divatja­múlt, erre már nincs szük­ség, megkezdődik a dolgok züllése egyre lejjebb, egészen a szemetes kocsiig. Most is De beszéljen a levél: A honvédelmi bizottmány elnöke A hadügyministeriumnak Azon névjegyzékben, mely- lyet a helybeli hadbíróság a helyőrségi jogházban lévő katonai hadijogly okról be­adott s a hadügyministerium igazságügyi osztálya folyó hó 7-én 226 G. szám alatt ide áttett, Frühbisz tüzérszázados nevét nem találom, noha reá nézve rendelkezés volt tétel­ről, vagy azon intézkedések­ről, mellyek ezek irányuk­ban téteni fognak, maga ren­din értesítessen. Kelt Debreczenben február 14-én 849. a. honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos Minél fogva fölkérem a ministeriumot, szíveskedjék velem tudatni, hogy a meg­nevezett tüzér századost, il­letőleg miként intézkedett, mert nem örömest látnám, hogy ezen bizalmat vesztett egyén parancsnoksága alá a magyar hon álgyui közül csak egyetlenegy is bizassék. Tovább elvárom annak ide­jében. hogy a helyőrségi had­bíróság által a kimutatásban megnevezett hadifoglyok ügyének mikénti eldöntésé­A levél olvastán sok kérdő­jel ágaskodik fel: ki volt ez a Frühbisz százados, mivel tette magát érdemtelenné; az eddig megőrzött Kossuth- anyag tartalmaz-e az ügyről valamely tájékoztatást, meg- kapta-e a levelet a hadügy­minisztérium, s tett-e reá je­lentést a honvédelmi bizott­mány elnökének, mi lett Frühbisz sorsa. Lezárták, ki­végezték, vagy megszökött? Ma még nem tudjuk. De egy bizonyos. Kossuth erős gondot viselt Gábor Áron rézágyúira. A „hon ágyúi” voltak azok. Dr. Kapor Elemér Egy kávé mellett beszél­getünk, s mivel is kezdhet­nénk mással mint a Nórá­val. — Gondolod, hogy az eg­ri közönség emlékszik még a Nórára? — csillan fel Kovács Mari. volt a válasz: évek óla. all jutott neki való, olyan iga zi Kovács Maris szerep. E is vonult mint Voltairé hő se a bölcs Pangloss meiste! hogy megfáradva művelj kertjeit. De vajon hogyá) telt az idei nyár? — Ibsen Nóráját, azt a másfél évtizeddel ezelőtti egri előadást, Kovács Mari Nóráját és Kárpáty Zoltán Rank doktorát nem lehet el­felejteni. — Derűsebben, biztatod bán — siet a válasszal művésznő, aki tulajdonkép pen rabszolgasorból, a He kábé címszerepéből távozol a nyári szabadságra. — Azért kérdezem, mert Nóra és Helena Alving sor­sa közös vonásokat hordoz. Mindkét Ibsen-hős ki akar törni. Ez határozza meg az életüket. Sőt, ha Nórának sikerül a kitörés, talán ép­pen itt folytatná a Kísérte­tekben, ahol ugyancsak vá­laszút elé állítják a körül­mények. Helena sorsa még nem dőlt el, a fot+adalom előreveti árnyékát — fűzi a szavakat mintegy hangosan gondolkodva. Színház, délelőtt. Nem előadás. Próba! — int csen­det a felírat. A figurate­remtés, az alkotás feszült­sége vibrál a színpadon. így már inkább színház az eg­ri is, alkotóműhely, amely­ben formálódik az előadás, érik a siker. ★ Egy nyugat-norvégiai bir­tok szalonját jelzik a dísz­letek, zaklatott jómódot a bútorok, középütt egy fest­mény, Álving kapitány port­réja uralja a színpadot. Mintha őrködne a hazug­sággal szépített, elrontott élet felett... Kísértetek. Ibsen családi drámája, Második felvonás. Az özvegy, Helena Alving monológja ManderS tisztele- teshez. A színpadon Kovács Mária és Somló Ferenc. ^Szinte úgy érzem, vala­mennyien kísértetek va­gyunk ... ’5 nemcsak azok kísértenek bennünket, ami­ket szüléinktől örököltünk. Mindenféle elavult és ha­lott gondolatok, ócska vak­hitek és más effélék is.. A rendezz! többször is is­mételted a szöveget, amely így mindig újabb hangsúly- lyai gazdagodik. Kovács Má­ria fáradhatatlan, szinte a kezdők izgalmával figyeli a rendező Szűcs János sza­vait, művészi alázattal for­málja a mondatokat, keresi a kifejező gesztusokat, hely­zeteket. Átérzi felelősségét. Nemcsak a drámában, a színházban is. ★ Két fárasztó óra után mindenki felsóhajt: végre I szünet! I — Ez a vallomás a drá­ma értelmezésének is te­kinthető? — Lehet, hiszen a próbák során mindez szóba került. Bár az a monológ jobban kifejezi Ibsen mondanivaló­ját. — A szerep? — Tudod, hogy nekem nincsenek szerepálmaim. So­ha nem kértem. inkább mindig némi félelemmel fo­gadtam a szerepeket: vajon meg tudom-e csinálni? A Kísértetek hősnője olyan igazi nagy szerep amilyen­re talán tudat alatt is re­ménykedve vár a színész. Külön öröm, hogy Egerben próbálunk, s ezzel a drá­mával nyitjuk a színházi évadot. Amikor az elmúlt év áp­rilisában megkapta az Ér­demes művész címet.' s ez alkalomból gondolatairól faggattam, bizony kesernyés — A Balaton északi part ján Szepezden van egy ki házikóm amely azért nya ralónak is mondható. Haj nalban, délben és este úsz tam a Balcsiban, aztág mű veltem a kertet, hallgatta: a madarak csiripelését, : el néztem,, hogyan bújik ki földből a zöld. Két hete dolgoztam is: Bódy Gábo A katonák címmel kész: tett tv-filmet, s meghívó: az egyik szerepre. Különbé örültem a nyárnak, a pihe nésnek, a szabadságnak,. < persze annak is, hogy má tudtam a Kísértetekrö Csak elolvastam a- darabo de különösebben nem ké szültem nem gondolkodtar rajta. Bennem csak a pre bák alatt bontakozik ki figura, a közös munkában, tépelődésben találom meg helyemet. Sablonos a kérdés, de vs lahogy be kell fejezni beszélgetést: — Milyen szerepeki vársz? Rácsodálkozik a kérdésr májd lassan, megfontolta válaszol. — Nyíltan, őszintén, mi vészi hitem feladása nélkü szépen alkotva szeretném le élni az életem. Ez a legna gyobb szerep. S tudom, ne' is olyan könnyű... Folytatódik7 a próba. :­Márkusz László A NOSZF tiszteletére Megemlékezések, rendezvények megyénk könyvtáraiban Megyénk könyvtárhálózata változatos, színes rendez­vénysorozattal emlékezik meg a Nagy Októberi Szo­cialista Foradalom 60. évfor­dulójáról. Egerben a testvéri Csuva- sia irodalmi értékeit bemu­yalámi megfakult kép buk­kant elő, szépséges régi ke retben. A keretet megmente­ni, a képet kivenni egy gon­dolat. Persze hátul le van ra­gasztva a kép, ahogy az a keretező mesterségben elő van írva. Tóth László lassan lefeszegeti a hátlapot, s a ke­mény hátlapra felragasztva épen, tulajdonképp a hátlap és a kép között ott az írás. Halvánnyá tűnő, gyöngybe- tüs írás, első tekintetre is hi­vatalosnak mutatkozó, alaki fegyelembe igazított írás. Csak ottt sötétebbek a betűk, ahol a lúdtollat megnyom­ták egy kissé. A papír szür­késfehér, érdekes tapintású, nyilvánvaló, hogy az írás kö­rüli időben készítették. Bal­ra fent iktatószám: 1683/e. A dátum: Kelt Dereczenben február 14-én 849. Aláírás: Kossuth Lajos. Az írás nem magánlevél. Kossuth, mint a honvédelmi bizottmány elnöke tájékozta­tást kért a hadügyminisz­tériumtól egy bizalmát vesz­tett tüzérszázadosról, mert nem találta nevét a „katonai foglyok” névjegyzékében. /Üssnin fiyiyi Száz éve született Dzerzsinszkij tató kiállítást nyitnak mg október 26-án. November IC én tekinthetik meg az érdek lödők azt az anyagot, amel ízelítőt ad az orosz és a szo\ jet zeneszerzők kiemelked műveiből: a legnevezeteseb hanglemezekből, kottákbó partitúrákból. A 14 éven felülieknek és szakmunkásképző intézete tanulóinak hirdették meg - karöltve a Hazafias Néf fronttal, a KISZ városi b A Moszkvába látogató tu­risták aligha kerülhetik el a szovjet főváros egyik központ ti terét, hiszen a Kremlnek, s a történelmi Vörös térnek közvetlen közelében van. A forgalmas tér közepén szobor magasodik — hosszú köpe­nyes, szikár, szakállas férfi szobra. Dzerzsinszkijt ábrá­zolja az emlékmű, róla ne­vezték el a teret is, ahol két, talán látszatra ellentmondó rendeltetésű épület helyezke­dik el. A tér egyik oldalán a hatalmas gyermekáruház — a Gyetszkij Mir tömbje áll, vele szemben magasodik az Állambiztonsági Bizottság székháza. Erőltetettnek tűn­het a párhuzam — de mind a . két intézménynek van vala­mi köze a tér névadójához. Feliksz Edmundovics Dzer­zsinszkij, akit legtöbben, mint a szovjet kémelhárítás és ál­lambiztonság szervének, a Csekának megalapítóját is­merik, egyéb munkája mel­lett sok-sok gyermekotthont is szervezett az elhagyott, éhező, háborús árváknak ... tásos forradalmár volt. A tizenkilencedik és a huszadik század embere, nagyszerű konspirátor, rettenthetetlen bátorságú, egyenes szavú bol­sevik. S ami ezzel nem ellen­tétes — érző szívű, néha ta­lán érzelmes ember, huma­nista. "77. szeptember 11., vasárnap A most száz éve 1877. szep­tember 11-én született férfi azonban mindenekelőtt hiva­A hely, ahol született, a cári Oroszország egyik legel­maradottabb vidéke, Litvá­nia. Lengyel eredetű nemesi család gyermeke. A dzer- zsinovói földbirtokos fia na­gyon korán bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba. Ti­zenhét éves gimnazista, ami­kor tagja lett az illegális vilnói szociáldemokrata szer­vezetnek. Ettől kezdve élete a mozgalomé. Szervezője a lengyelországi és litvániai szociáldemokrata mozgalom­nak, szorosan együttműködik oroszországi elvtársaival, él-r sők között érti meg a lenini út lényegét. Tizenegy eszten­dőt tölt börtönben. Húsz­esztendős, amikor először le­tartóztatja a cári Ohrana, a hírhedt titkosrendőrség. Ez­után megjárta a birodalom szinte minden olyan fegyhá- zát és száműzött telepét, ahol politikai elítélteket őriztek. Varsó, Moszkva, Pétervár börtönei, Szibéria isten háta mögötti táborai voltak rabsá­gának színhelyei. A harcot a börtönben is folytatta — emberi méltósá­gáért, a foglyok jogaiért. Öt­ször szökött meg. Szabadság- vágyát nem tudták megtörni, sőt az csak még erősebb lett. Az illegális harc tapaszta­latai, a forradalmárok fon­tos mesterségének, a konspi­rációnak művészi szintű el­sajátítása tette többek között képessé arra, hogy a forrada­lom védelmének egyik leg­fontosabb szervezete, a VCSK azaz a Cseka élére álljon. Az összoroszországi Különle­ges Bizottság elsőrendű fel­adata az ellenforradalmi belső diverzió, a külföldi ké­mek és a spekuláció elleni harc volt. Kipróbált bolsevi­kek, harcokban edzett mat­rózok, katonák, munkások sajátították el Dzerzsinszkij vezetése alatt a kémelhárítás nehéz mesterségét... kében könyörtelennek kell lenni az ellenforradalommal a burzsoá-földesúri összees­küvőkkel, tűzzel-vassal kell harcolni a szabotázs, a nép­gazdaságot veszélyeztető spe­kuláció ellen. Harcban élt akkor is, ami­kor már Oroszországban el­csitult az intervenció csata­zaja. 1924-ben Dzerzsinszkijt nevezték ki a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács elnöké­vé, s energiáját, tudását a há­borúk által szétroncsolt gaz­daság helyreállításának szol­gálatába is állította. Az el­hárítás irányításán kívül ve­zette a Közlekedésügyi Nép­biztosságot és továbbra is tevékenyen részt vett a párt vezető szerveinek munkájá­ban. Lenin tanítványa a mun­káshatalom védelmére tette fel életét. Ö, a humanista azt vallotta: a többség érde­Nemcsak az ellenséggel volt kíméletlen, önmagát sem kí­mélte. 1926. július 20-án, negyvenkilenc évesen halt meg, egészségét felmorzsolta a szakadatlan harc. Dzer- zsinszkijjel, a forradalmárok lenini nemzedékének olyan alakja távozott el, akinek életútja érvényes példa ma­radt a mának is. M. G. zottságával, a Megyei Műve lődési Központtal, a Műve Nép Könyvterjesztő Váll: lattal és az egri városi ta nács művelődésügyi osztályé val — azt az olvasópályáz; tot, amelynek résztvevői b zonyíthatják, hogy mennyit ismerik a nevezetes jubik ummal kapcsolatos tudniv; lókat. A felhíváshoz melk kelt feladatokat november 7 ig kell írásban megoldani. . helyes választ beküldők ke zül jövő év január 26-án - vetélkedő keretében — v; lasztják ki az első három he lyezettet, akiknek tájékozot ságát pénz- és könyvjut; lommal méltatják. A megyeszékhely gyere! olvasói október 31-én Ra Zsuzsa műfordítóval talá kozhatnak. Gyöngyösön a ví rosi szocialista brigádyeté kedő középdöntőjébe és dór tőjébe bekerülő csoporté számára találkozót és fórt mot tartanak. Hatvanban A népek ha nala címmel vers- és próz; mondó versenyre kerül se november 7-én. Füzesabony bán — többek között — gimnazisták tanúsíthatja! mennyire jártasak a szovje irodalomban. Hevesen a szc cialista brigádok igazolha' ják: hogyan sajátították el a emlékezetes hat évtized fór tosabb eseményeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents