Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

A HÉT CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Elrabolták a nyugatnémet gyáriparosok szövetségének el­nökét, „testőreit” meggyilkolták — Sikeresnek mondotta moszkvai tárgyalásait Jasszér Arafat — Sajtóértesülések szerint titkos találkozót tartott Alexandriában Szadat és Nimeri a szaúd-arábiai király tanácsadójával KEDD: Kurt Waldheim Moszkvában sajtóértekezletet tartott — Befejeződött az Arab Liga tanácsának kairói ülése — Owen 'rit külügyminiszter Madridban tárgyal SZERDA: yUáiruik.■ Washingtonban a Panama-csatornáról szóló új szerződést — Carter elnök fogadta az amerikai fővárosba érkezett Pinochet tábornokot — Nicolae Ccausescu hivata­los. baráti látogatása Bulgáriában CSÜTÖRTÖK Etiópiái nyilatkozat a Szomáliával volt diplomáciai kap­csolatok megszakításából — Mogadishuból kiutasították az etióp diplomatákat — Izraeli tüzérség tűz alá vett fél-liba­noni területet PÉNTEK: Véget ért Kekkonen finn köztársasági elnök hivatalos lá­togatása az NDK-ban — Befejeződött az angol szakszerve­zetek kongresszusa — A nyugatnémet szövetségi gyűlés a neutronbomba mellett foglalt állást SZOMBAT': Újabb harcok Or zdenban —' Waldheim látogatása. Mongó­liában — A Béke-világtanács elnöki irodájának ülése Ber­linben A hét 3 kérdése A chilei fasiszta puccsnak már a negyedik évfordulója előtt áll a világ. Sokhelyütt — mint például az igen pol­gári és konzervatív gondol­kodású Svájcban is — „chilei hetet” rendeztek és rendez­nek. hogy a közfigyelmet rá­irányítsák Pinochet tábornok és klikkjének viselt dolgaira. A santiagói junta vezetője ugyanakkor meghívást ka­pott Washingtonba, legyen ott a Panama-csatorna sorsát szabályozó új szerződés ün­nepélyes aláírásánál. Mi több, még külön is vendégül lát­ták a Fehér Házban... Az első kérdés: mit akart elérni Carter elnök Latin-Amerika vezetőinek látványos meghí­vásával ? Az Afrika úgynevezett szarvában folyó Szomáliái— etiópjai ellenségeskedések to­vább tartanak, a héten sor kerül a két ország közti tel­jes diplomáciai szakításra is. A visszatérő kérdés mégis az, hogy miként alakul a hadi­helyzet? Politikai krimi,'különösen véres és kegyetlen, zajlott le Kölnben, abban a városban, ahol az NSZK belügyminisz­tériuma székel. A nyugatné­met gyáriparosok szövetségé­nek elnökét elrabolták, „test­őreit” és gépkocsivezetőjét meggyilkolták. Jogos a kér­dés: milyen politikai követ­kezményekkel járhat a Schleyer-ügy? L’ Humanité-íinnepség A Párizs északi peremvá­rosában fekvő Courneuve- parkban szombaton délelőtt megkezdődött a Francia Kommunista Párt napilan- jának, a L’Humaniténak két­napos ünnepsége. Egész Franciaországban Georges Marchais, az FKP nagy érdeklődéssel várják: főtitkára ma, magyar idő szerint délután háromkor mond beszédet: ismertetve a párt központi bizottságának pénteken megtartott ülésén kidolgozott állásfoglalást a baloldal közös programjának időszer űsí léséről. A nemzetközi sátorváros­ban 56 testvértap pavilonját kereshetik fel a látogatók, köztük a Népszabadságét. A magyar pavilonban képkiál- lítás. népi zenekar, étterem, mozi és vitaklub fogadja az ünnep vendégeit. sport jolontésünk AZ NB. I. HARMADIK FORDULÓJA: Ferencváros—Kaposvár 2—2 (2—0). Góllövő: Szokolai (2). illetve Túrái (2). Csepel—Va­sas 2—l (0—I). Góllövök: Vincze. Ozsváth. illetve Ko­vács (öngól). Pécsi MSC— MTK-VM 1—1 (l—0). Góllö­vök: Dárdai, III. Fiilöp. Diós­győr—Dunaújváros 2—0 (1—0). Góllövő: Tóth (öngól) és Fe­kete. Székesfehérvári MÄV Előre—Szegedi EOL 3—1 (1—0). Góllövök: Leseher (2). Ambrus, illetve Hegedűs. Bp. Honvéd—ZTE 2—0 (2—0). Góllövök: Pintér és Pál. Rá­ba ETO—Videoton 2—2 (2—1). Góllövők: Hannich, Kovács J. (öngól), ill. Tieber. Bara- nyi. Tatabánya—Haladás 2—o (0—0). Góllövök: P. Nagy. Kisteleki. Chilei valóság Pinochet: Nálunk nincsenek se börtönök, se politikai fog­lyok!!! (A berlini Horizont 1977, szeptember 11., vasárnap karikatúrája — KS) Heti külpolitikai összefoglalónk J Mit akart elérni Carter a latin-amerikai vezetők látványos meghívásával? A Panama-csatorna sorsát szabályozó új szerződés el­lentmondásos hatású az Egyesült Államokban: hiva­talos helyeken igyekeznek bi­zonygatni, hogy Washington és Latin-Amerika között, ime kialakul az együttműködés, no meg azt is emlegetik, hogy az új szerződés az USÁ biz­tonsági és gazdasági érdekeit messzemenően és sokáig (2000-ig) szolgálja, ugyanak­kor azonban Kaliforniában és Floridában vagy ahol még a türelmetlenül reakciós politi­kusok mozgósítani tudják a közvéleményt, ott a hangulat általában a csatornaszerződés ellen fordul. A szenátusban a jelek szerint még nincs meg a ratifikáláshoz szüksé­ges kétharmados többség. Carter némileg hazárd mó­don szinte befejezett tény elé akarja állítani a washingtoni honatyákat. Ha egyszer már úgyszólván valamennyi latin­amerikai állam magas kép­viselőjének jelenlétében ke­rült sor a szerződés ünnepé­lyes aláírására, akkor talán csak nem fogja ezt vissza­utasítani a szenátus? Carter diplomáciája ugyanakkor gondosan ügyelt arra, hogy éppen a latin-amerikai fa­siszta diktátorok, az igen konzervatív, jobboldali gon­dolkodású állam- és kor­mányfők gyűljenek egybe mindenekelőtt a washingtoni aláírási aktusnál. A csator­naszerződés ellenzéke az USA-ba.n ugyanilyen reakci­ós, konzervatív, jobboldali elemekből áll... Talán meg­gondolják magukat azok, ha látják, hogy Latin-Amerika hasonszőrű vezető politikusai amolyan „erkölcsi garanciá­val” szolgáltak. Pinochet meghívásában még egy szempont is közrejátsz­hatott. A fasiszta chilei dik­tatúrának újabb segítséget úgy helyezhet kilátásba az Egyesült Államok, ha majd cserébe Santiagóban vala­milyen látszatintézkedést hoznak „az emberi jogok” te­rén (Részleges amnesztia, egyik-másik haláltábor bezá­rása. stb.), akkor aztán a Fehér Házban azt mondhat­ják : ime, hatásos volt az el­nök fellépése! Miként alakul a hadihelyzet Afrika szarvában? A Szomáliái támadás éle Jijiga és Harar városok el­len irányul. Egy pillantás a A maffia egyik „árulója” beszámolt arról, hogy 1968- ban ötvenezer dollárt kapott egy idegenforgalmi cégtől és harmincezer dollárt egy má­sik törvényes vállalattól. Ugyanebben az évben nyolc­vanezer dollárért házat, sa­ját részére két Lincoln Con­tinental típusú gépkocsit., a feleségének egy külön autót, a gyerekeinek lovakat és a cég neve alatt egy 112 ezer dolláros jachtot vásárolt. Életformája olyan, mint a többi maffiatagé, de jellem­ző az is, ahogy családja ki­küszöbölte az alvilág zava­ró hatásait. Otthonában szo­lid, tiszteletreméltó állam­polgár, aki rendszeresen jár templomba és nem sajnálja a pénzt jótékonysági célok­ra. Általában a legdrágább éttermekbe és divatos üdü­lőhelyekre jár. A befolyásos maffiatagok törzshelye New York Manhattan kerületé­ben van. Vasárnaponként a gengszterek ide, egy elegáns étterembe viszik családju­kat ebédelni, este pedig ba­rátaikkal szórakoznak ugyanitt. A „TISZTARA MOSÁS” MŰVÉSZETE A gengsztereknek az az egyik legfőbb „gondjuk”, hogy illegális jövedelmük­nek csupán jelentéktelen há­nyadát tudják „tisztára mos­ni”. Ahogy a maffia volt „prominens” tagja mondta: „A zsebben heverő pénz nem hoz semmit, csak ösz- szegyfirődlk”. Ezért minden „családban” nagyra értéke­lik azokat, akik a tőke „munkába állítására”, íede­térképre meggyőz arról, hogy a hadműveletek célja, átvág­ni Etiópia egyetlen vasútvo­nalát, azt, amely Addisz Abe- bától Dzsibutiba vezet, és így összeköttetést teremt az Ade- ni-öböllel. A két város köze­lében van még egy nagy nemzetközi repülőtér is. Eh­hez hasonlót csak az etióp főváros mellett találni, to­vábbá az eritreai Asmarában, de köztudomású, hogy Asma- rát az eritreai felkelők szo­rongatják. Jijiga nincs száz kilométerre sem a Szomáliái határtól, Harar irányában az említett vasútvonal hozzáve­tőleg kétszáz kilométerre esik. Nyilván a hadihelyzet ala­kulásával is összefügg, hogy a héten az etióp ideiglenes kormányzótanács megszakí­totta a diplomáciai kapcsola­tot , Szomáliával. Mogadishu- ban ezt követően az etióp diplomaták kiutasítását ha­tározták el. Az Addisz Abeba-i kormányzótanács nyilatkozat­ban hangoztatta, hogy Szo­mália leplezetlen agressziót hajtott végre Etiópia ellen, de a kormányzótanács ön­mérsékletet tanúsított, re­mélve, hogy Szomália figye­lembe veszi az afrikai köz­véleményt és abbahagyja az agressziót. A kelet-afrikai problémák szóba kerültek Gromiko szov­jet külügyminiszter és Kurt Waldheim főtitkár moszkvai eszmecseréjén. Waldheim utána sajtóértekezleten em­lékeztetett arra, hogy az ENSZ is kimondta az afrikai határok megváltoztathatat- lanságának elvét. Most kísér­let történt ennek az elvnek a semmibevételére, ezt az ENSZ nem tűrheti. Az Arab Liga kairói ülé­sén szintén szó volt az etióp —Szomáliái viszályról. te­kintve, hogy Szomália tagja ennek az államcsoportnak. Az Arab Liga a konfliktusba való be nem avatkozás állás­pontjára helyezkedett hivata­losan, de egyes sajtóértesülé­sek szerint a reakciós arab államok fegyvereket szállíta­nak Szomáliába, .Viszont, ilyen körülmények között úgyszólván fölöslegesnek mu­tatkozik, hogy például az USA is adjon fegyverekét Szomáliának. Az Egyesült Ál­lamok hivatalos nyilatkozat­ban közölte, hogy nem ad el fegyvereket a mogadishui kormánynak. (Érdemes arra emlékeztetni, hogy Etiópia korábban az USA befolyási zési módszereire szakosod­tak. A tőkebefektetés egyik közkedvelt formája az uzso­ráskodás, amennyiben gyors és számottevő haszonnal jár. A kaliforniai hatóságok szerint a chicagói gengszte­rek csupán Palm Springs- ben ötvenmillió dollárt fek­tettek be bárokba, éttermek­be, szállókba és ingatlanok­ba. A bűnözők jövedelmé­nek másik része a drága ügyvédek zsebébe vándorol, akik cserébe megmentik klienseiket a börtöntől. Er­re egy példa: A 47 éves Jo­seph Gambinót, „a főnökök főnökének unokaöccsét”, aki 1957-ben illegálisan érkezett az Egyesült Államokba, tíz évvel később, 1967-ben szám­űzték az országból, s csupán a jogszabályokat csűrő-csa- varó ügyvédeinek köszönhe­ti, hogy mind ez ideig ki tudott bújni az ítéletvég­rehajtása alól. MEGÉRTŐ TÜRELEM A MAFFIÁVAL SZEMBEN \ I Ha néhány hírhedt bűnöző vizsgálat alatt is áll, egé­szében véve az Egyesült Ál­lamokban az utóbbi néhány év során jelentősen meg­gyengült a szervezett bűnö­zés elleni harc. Ennek oka főként, hogy a törvények betartásán őrkö­dő intézmények, főleg az övezetébe tartozott. Ameri­kai katonai tanácsadók vol­tak, izraeliekkel együtt, Ad­disz Abebában, ők képezték ki az etióp hadsereg tisztje­it.) Milyen politikai következményekkel járhat a Schleyer-ügy? Talán nem fölösleges em­lékeztetni arra, hogy o nyáron a nyugatnémet pol­gári sajtó mindegyre a Schmidt—Genscher kormány válságáról cikkezett. Voltak, akik azt latolgatták, mikor fordít hátat a szociáldemok­ratáknak a koalíció kicsiny, dp nélkülözhetetlen tagja, a szabaddemokrata párt? Két­ségtelen sok vita kavargott a gazdasági helyzetben szük­séges intézkedések körül: miként küzdjenek a munka- nélküliség ellen, hogyan biz­tosítsák az exportot akár az infláció növekedése és a márka értékének csökkené­se árán is és így tovább. A Kappler-botrány sem volt éppen kellemes a bonni kor­mány számára, bár éppen a jobboldali ellenzék meg­nyugvással és elégtétellel fo­gadta. hogy nem történt semmi a háborús bűnös SS- alezredes elfogatására. A terrorizmus már évek óta politikai vitakérdés az NSZK-ban. A Baader-Mein- hof csoport. Vagy az állító­lagos „vörös hadsereg frak­ció”, amelynek a mostani szörnyű kölni bűntettet tu­lajdonítják, a polgári sajtó beállitósa szerint „baloldali” és „forradalmár” lenne... A terrorizmus elleni harc cí­mén a kormányt az ország­ban igen jelentékeny jobb­oldali erők jobb felé akar­ják tolni. A „kinek hasz­nál?” kérdésre most, Schle­yer elrablása után is csak azzal lehet válaszolni: a jobboldalnak. A kormány az úgyneve­zett „nagy válságtörzs” ülé­seire meghívta Kohlt. a CDU vezetőjét. Franz-Josef Strauss, a CSU vezére, az események kezdetén Kana­dában üdült, majd gyor­san hazasietett, hogy maga is részt vegyen a követke­ző fordulatok alakításában. A helyzet komolyságára jellemző, hogy a bonni kor­mány teljes hírzálatot ren­delt el, .ami elég szokatlan az NSZK-ban. hiszen ott inkább a tájékoztatás de­mokratizmusát szeretik han­goztatni. FBI, az adóhivatal és a ká­bítószerellenes hivatal szer­vezetlen. Emiatt vallott ku­darcot az a kísérlet is, hogy „rohamosztagokkal” tegyék hatékonyabbá a szervezett bűnözés elleni harcot. A New York-i „rohamosztag” volt vezetője, William Aronwald szerint „a külön­böző intézmények összehan­golt munkája inkább csodá­nak, mintsem hétköznapi je­lenségnek számít az Egye­sült Államokban.” így egy­általán nem meglepő, hogy az egyesített erőfeszítések eleve kudarcra vannak ítél­ve. A maffia elleni harc csak akkor lehetne sikeres, ha kellően össze tudnák fog­ni a rendelkezésre álló em­bereket és eszközöket. Egy vizsgálat adatai szerint, amelyet a szervezett bűnö­zés tanulmányozásával fog­lalkozó Cornell Intézet vég­zett, az állami szerveknél mindössze négyszáz jogász foglalkozik ezzel a kérdés­sel. „A maffiának több jo­gásza van mint nekünk” — mondta az intézet igazgató­ja. Nemrégiben a kormány olyan törvényjavaslatot ter­jesztett a kongresszus elé, amely megtiltaná a maffia pénzének „tisztára mosását”, korlátozná az uzsorások te­vékenységét és meghosszab­bítaná a zsaroló bűnszövet­kezetek tagjaira kivethető börtönbüntetést. Fantom­katonák Az Egyesült Államok az utób­bi időben bőségesen ellátta a világot csodafegyverekkel. ,,Kap­tunk” szárnyasrakétát, neutron­bombát, szuperszonikus vadász­bombázót. Ehhez a bőséghez most az amerikai hadigépezetnelz egy talán még korszerűbb ter­méke — a ,,fantom-katona” is járult. A következőről van szó: kiderült, hogy a New York ál- álambeli Albany toborzóirodájá­ban a lelkes tisztek minden áron igyekeztek kielégíteni a főnök­ség katonaigényeit. Ez persze nem mindig sikerült: az ameri­kai ifjak között nem annyira népszerű a katonai szolgalat, mint, ahogy azt a Pentagon il­letékesei tervezték. így aztán a precíz hivatalnoktisztek és tiszt- helyettesek. úgy döntöttek: min­den áron ki kefl elégíteni a reg­ruták számát nyilvántart^ és el­lenőriző komputer éhségét. Ha másként nem megy. hát akkor kitalált nevekkel. Hogy pontosan mennyi fan­tom-harcos van jelenleg az ame­rikai hadügyminisztérium nyű- vántartásában, azt egyelőre ne­héz megállapítani. A tetteseket ugyan — amint egy névtelen feljelentés leleplezte őket — azonnal a képviselöház egyik al­bizottsága elé citálták. De ok csak arról a húsz emberről, il­letve húsz névről tudtak vallo­mást tenni, akiket Albanyban ta­láltak ki — a pentagont, normá­kat kielégítendő. Elmondották, hogy valószínűleg más jtoboi zö- irodák is hasonlóan csélekedtek, hiszen azokat szintén fűti a had­sereg iránti szeretet. „Ha égij ilyen feladatot kap az ember, az\ nem kérdőjelezi meg!” — mon­dotta Andrew Allen százados, a toborzók feje. A dolog elgondolkoztató. A bősz toborzók újoncozási mód­szerei nyilván hamarosan továb­bi követőkre találnak. Fantom- katonákat soroznak be a hadse regbe, s a. mindentudó számoló gép valószinülek ezeknek i> rendre kiutalja majd a zsoldot s az egyéb illetmény eket. Az ilyen katona jobban kor­dában tartható majd, mint t hagyományos. Engedelmes, nin­csenek különleges igényei, nen számit soron kívüli előléptetésre extra kosztra tábori strip-tease re. Nem fogyaszt m.arijuanát nem megy részegen szolgálatba.. „Sorozása” tehát, úgy tűnik, mindenképpen előnyös az Álla­moknak. A világot pedig úgysem a fan­tom-katonák aggasztják. . . Miklós Gábor Csakhogy ezek a javasla. tok nem oldják meg a prob léma lényegét. Az Egyesül Államok Központi Adóhiva tálának felmérése szerint a elmúlt négy év során a sző vetségi bíróságok a bűnszö yetkezetek tagjai ellen ho zott ítéletek 52 százaléké na a pénzbüntetést részesítettél előnyben, és csak az ítéle tek 20 százaléka mondott k több éves börtönbüntetést, t bíróságok arra hivatkoznak hogy a maffia és más alvi lági tömörülések cselekedő leinek — kivéve egymá gyilkolását — úgymon< semmi köze az erőszakhoz é kevésbé veszélyesek, min mondjuk, a gyanútlan járó kelők kifosztása. A bebörtönzött gengszte rek általában példásan vi selkednek és ügyvédeik se gítségével amúgyis hama kiharcolják az idő előtt szabadon bocsátást. A bíró sógok indoklásából „csak” a alapvető láncszem hiányzik az tudniillik, hogy Ameri kának végre egyszer már fe kéne hagynia azzal a meg értő türelemmel, amelyet ; bűnözés iránt tanúsít. f maffiavezérek körül kíala kult romantika, szolgáltatá saik és termékeik minden napos igénybevétele teremt meg ugyanis azt a légköri amely a bűnözés elburján zásának, az erőszaknak ked vez. (V*gf4 A Cosa Nostra „hálójában” 5. H bűnöző jótékonykodik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents