Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

Műmiázás, dominózás, zakatolás... Különös szerdák a könyvtár udvarán Dereng félhomály az ol- vasól^emben. A polcokon sóraGozó könyveket senki iéem böngészi. Apró gyerekek , bámulják tágra nyílt szem_ / a vetítővásznat: a színes diafilmen tájképek követik egymást A feliratot vékony cérnahangon olvassa egy kis­lány. A Mátrában barangol­nak. — Milyen filmeket láttunk a. nyáron? — Ildi néni kér­désére kezek lendülnek a magasba. — A kubai VIT-ről, meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról — sorolja Kriszti. — És Leninről is — egé­szíti ki a választ a mellette ülő gyerek. Ildi néni és Marika néni papírt, ceruzát- oszt ki min­denkinek. Valamennyien a könyvtár udvarára vonulnak. Színes székek, padok félkör­ben. mögöttük gondozott vi­rágágyások. piros, sárga szi­romrengeteg. A hangulatkeltő játék: mú- miázás. A sok jelentkező kö­zül négy pár marad állva. Egymással versenyezve pa­pírtekerccsel bugyolálják be * társukat. A sorrendet a töb­biek állapítják meg, a gyor­saság. az ügyesség és a pon­tosság alapján. A jutalom a sorrendtől függően három, két, egy zseton. Az asztalon papírból 'ké­szített, figurák sorakoznak. Bohóc, baba. kislány, nyuszi, egy egész állatkcrt, benne sün-család, és majom. Kivá­lasztják közülük saját alko­tásukat. alig marad üres kéz, alig marad az asztalon gaz­dátlan báb. Az egyik júliusi szerdán rajzolták, ragasztot­ták a gyerekek ezeket a já­tékokat Piroska Csaba tanár bácsi vezetésével. Most kap­ják munkájukért a megérde­melt zsetonokat. — Nézzük meg most a festőművészek alkotásait — pergeti tovább a foglalkozást Erdélyi Zoltánná gyerek­könyvtáros. — A dominót is­meritek. Ezt játsszuk, még­hozzá képekkel. Egy.egy la­pot húztok ki, amelyen talál­tok egy festményt, mellette pedig egy festőművész nevét és egyik művének címét. A pádon elhelyezett képzőmű­vészeti albumokban keressé­tek ki a kép alkotóját, illet­ve a lapotokban olvasható művet, s ha megtaláltátok, kezdhetjük a dominók össze­illesztését. Amíg a gyerekek lapozzák a Csontvári-, Színyei_Merse_, Leonardo da Vinci-albumot, Muszorgszkij Egy kiállítás képei című szerzeménye a stílszerű aláfestő zene. Vala­mennyi dominó a helyére ke­rül, igazolva a gyerekek jár­tasságát. Aztán tréfás szó­rejtvényt fejtenek meg. az egri úttörőktől tanult csár­dást mutatják be, verseket idéznek az ecsédi színjátszók­tól tanultak közül, eléneklik a Paff, a bűvös sárkány kez­detű dalt. Észre sem veszik, hogy mi­közben játszanak, bemutat­ják, felelevenítik azokat az ismereteket, melyeket a hat­vani Ady Endre könyvtár udvarán június 15. és au­gusztus 31. között elsajátítot­tak. Irodalmi udvar elneve­zéssel hirdették meg Hatvan, bán ezeket a szerdai foglal­kozásokat idén nyáron elő­ször. Májusban hívták ösz- sze az úttörőelnökség kultu­rális bizottságát, s a tanárok szakjuknak megfelelően vál­laltak egy-egy foglalkozást társadalmi munkában. A vál­tozatos programot olvasó­pályázat egészítette ki. A gye­rekek nemcsak olvasónaplót készítettek a megadott iro­dalomból, hanem verseket is tanultak. A 12 nyári délelőttnek majd 4000 résztvevője volt. Negyven meghívót küldtek ki befejező játékos vetélke ’ dőre, azoknak, akik három, nál több alkalommal jöttek el. A vetélkedő jutalomosztás, sál ért véget. Kovacsik Rita gyűjteménye a leggazdagabb, olvasónaplójáért kirakós já tékkal, a tanult versekért és a vetélkedőn gyűjtött sok zse­tonjáért könyvekkel jutái mázták. Nem véletlenül: o valamennyi rendezvényen részt vett. De jut a cukorká ból, a csokiszeletekből, a könyvekből a többieknek is. — Sok érdekeset tanulta­tok a csillagokról, a zenéről, a táncról, a bábozásról, az irodalomról. Meséljetek majd erről iskolátokban barátai­toknak. Megköszönöm a könyvtárosok, Erdélyi Zoltán, né, Ildi néni és Kassa And­rásáé, Marika néni fáradozá­sát, a foglalkozásokat vezető tanárok: Mikes Éva. Monori. né Ádám Katalin. Komáromi Béláné, Piroska Csaba, Bá­lint Sándor és Világi István munkáját. Tőletek pedig bú­csúzóul megkérdezem, le­gyen-e jövőre is Irodalmi ud­var? — Ságiné Szűcs Klára városi úttörőelnök szavaira harminc torokból egyszerre harsan a válasz: — Legyen. (virág) Október elsejétől: Húszmillió forinttal emelkedik az egészségügyi dolgozók bére Október elsejétől emelik az egészségügyi és szociális intézetek, intézmények dol­gozóinak fizetését. Nagysza­bású és jelentős bérrendezés­ről van szó. Országosán évi 740 millió forintot jelent ez az intézkedés, amely az egészségügyi dolgozók két­harmadát érinti. Heves me­gyében a béremelések évi ősz szege meghaladja a 20 millió forintot, amelyet ugyancsak a.z egészségügyiek kétharma­da, több mint négyezer dol­gozó kap majd kézhez. Elsősorban a nehéz, fárad­ságos és áldozatos munkát végző, három műszakban dol­gozó ápolónők fizetése emel­kedik majd jelentősen, átla­gosan 20 százalékkal. To­vábbá, kötelezően 400 forint­tal kell emelni a 15 éve, vagy ennél több ideje dol­gozó ápolónők bérét. A tíz év feletti, illetve a tíz év alatti munkaviszonnyal rendelke­zők pedig 300. illetőleg 200 forint fizetésemelést kapnak. Heves megyében differenci­áltságra törekedett a megyei tanács egészségügyi osztálya és az Orvos-Egészségügyi nolgozök Szakszervezetének meg.vebizottsága a rendelke­zésre álló pénzösszegek fel­osztásánál, így azok az ápoló­nők, akik 15 évnél több ideje dolgoznak, 450 forintot kap­nak. A 20 százalékos átlag­nál ugyancsak több fizetés- emelésre számíthatnak a törzsgárdatagok, s azok is, akiknek bére a végzett mun­ka nehézségéhez mérten ed­dig alacsony volt. A bérintézkedések része­ként sor kerül az ügyeleti és készenléti díjak emelésére is, amely a körzeti orvosokat érinti jelentősen. Az ügyele­ti és készenléti díjuk hétfő­től péntekig várhatóan 100 forint lesz, szombaton és va­. VT. szeptember 8., csütörtök sárnap 200 forint. A városok­ban ügyeletet ellátó orvosok, dija hétköznap 200, munka­szüneti napon 300 forint lesz. Emelkedik # majd a szakor­vosi és nem szakorvosi ügye­letek díja az olyan kórházi osztályokon (intenzív, balese­ti sebészet, szülészet), ahol a munka nehézségi foka igen magas. A gyógyszerészeket sem hagyták ki a sorból. A me­gyei gyógyszertári központ 674 dolgozójának fizetéseme­lésére 470 ezer forintot for­dítanak majd. A hálózatban dolgozók átlagosan 15, az asszisztensek 12, a más mun­kakörben dolgozók pedig 8 százalékos emelésre számít­hatnak. Ez a minden dolgo­zóra kiterjedő béremelés an­nak a munkának is elismeré­se egyben, amelyet az új ár­rendszerre való áttérés elő­készítésében és végrehajtásá­ban végeztek. (p. d.) . **~.v • y"- ■’.'-r&rps A Hadtörténeti Múzeumban „Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért — bolsevi­kok a Magyar Tanácsköztársaságért” címmel kiállítást rendeznek októberben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. A kiállításon a magyar inter­nacionalisták és a bolsevikok harcának új tárgyi cs írásos dokumentumait láthatják majd a látogatók. Képünkön: kiállítás alá rendezik a magyar internacionalista harcosok fegyve­reit és egyéb katonai tárgyait. (MTI fotó — Fényes Tamás felv. — KS) Tragikus szerencsétlenség történt egy vidéki ház udva­rán. Kisgyerekek apjuk által készített íjjal játszadoztak, de a nagyobbak elvették tő­lük, ők célozgattak, és eköz­ben egy tizenkét éves kis­lány nyila nyolcéves pajtása szemébe fúródott. A fél sze­mére megvakult gyerek any­ja a balesetet, okozó lány ap­ja, valamint a nyilat készítő tisztviselő efteH kártérítési pert indított,- A. járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy véletlen baleset történt, ami nem áll összefüggésben a gyerekek feletti felügyelet ellátásának kérdésével. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra, a Leg­felsőbb Bíróság minőkét íté­letet. hatályon kívül helyez­te. és a járásbíróságot új el­járásra kötelezte. A döntés indokolása sze­rint. akinek belátási képessé­ge hiányzik, vagy fogyaté­kos, felelősségre nem von­ható. Helyette gondozója fe­lel, kivéve, ha bizonyít­ja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben ' általában elvárható. Ha a kárt belátá­si képességgel rendelkező, olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozó­ja is van, s bizonyítják, hogy az illető kötelességeit felró­hatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlege­sen felelős. A szóban forgó balesethez vezető eseménysorozatnak az volt, az elindítója, — hogyha -a- perbe vont tisztviselő hatéves és fiatalabb gyermekei ré­szére íjat és nyilat készített, és azt náluk hagyta akkor is, amikor közvetlen felügyelete alól kikerültek. Ennek volta következménye, hogy az ud­varon pajtásaikhoz csatla­kozva a veszélyes tárggyal játszottak. Már koruknál fogva sem tudták megakadá­lyozni, hogy idősebb gyere­kek az íjat tőlük elvegyék, s ez azután a beleseihez veze­tett. A hatéves és fiatalabb gyermekeknél kétségtelenül hiányzik a közvetlen felelős­ségre vonáshoz megkívánt belátási képesség. Helyettük gondozójuk: az apa felelős, mert felügyeletük ellátásánál nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Ha az alig hatéves gyermekek és kisebb testvé­reik részére olyan játékot készített, amelynek haszná­lata balesetveszélyes, arról is gondoskodni tartozott volna, hogy azt csak szülői felügye­let. mellett használják. Ezt elmulasztotta, ezért a bale­setből származó kárért fele­lős. Egyébként, önmagában is kifogásolható, ha a szülő hat.« «éve» gyermeknek ilyen, játé­kot készít. Az általános élet- tapasztalat szerint — hang­zik tovább a határozat —égy tizenkét éves leány, az álta­lános iskola hatodik osztá­lyának tanulója, már rendel­kezik annak felismeréséhez szükséges belátási képesség­gel, hogy. kisgyermekek kö­zött a nyíllal való játék bal­esetet okozhat. Ezért, vizsgál­ni kell az ő felelősségét is. A bíróságnak kötelessége-lett vol­na az anyát, figyelmeztetni: jogi lehetősége van a balese­tet. közvetlenül előidéző kis­korú lány perbe vonására. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem állapít, ható meg, hogy a baleset mi­lyen körülmények között tör­tént, ezért tanúkat kell ki­hallgatni, esetleg a játékban részt vett gyermekeket is meghallgatni. Tamara os&iálya A frissen festett padlón bukfenct vetett a napfény. Tamarának a lélegzete is el­állt a látványtól. Egy pilla­natra megtorpant az ajtó előtt, aztán lerúgta cipőjét és mezítláb lépte át a küszö­böt. A régi osztálya... Amikor először jutott ide, úgy meg volt szeppenve, hogy a név­sorolvasásnál alig fogta fel, miféle Tamara Maadit szólít a tanító néni. Alig tudja belepréselni magát a padjába, pedig vala­mikor olyan tágas volt. Ak­koriban ki tudja miért, fe­ketére festették a padokat. Most fehérek, mintha tejbe mártották volna őket. Ez újabb emléket ébreszt: anya jön egy sajtár frissen fejt gőzölgő tejjel, Tamara és Li- da elébe szalad ... De régen is volt! Tamara még csak a harmadikba járt, amikor szörnyű bánat szakadt rájuk: meghalt anya, aztán apa is. A két kislány egyedül ma­radt a sivár, üres lakásban. Azonban nem sokáig voltak támasz nélkül: a kolhoz gondjaiba vette őket. Nővé­rét iskoláztatták, tanítónő lett. Tamara is a tanárképző főiskolára iratkozott be. Ha­mar elrepültek a diákévek — előadások, beszámolók, vizs­gák. A kollégiumban Ólja Lamazsan és Tánya Arakcsa voltak a szobatársai. Együtt érkeztek Turanból Kizilbe, s ott sem szakadtak el egy­mástól; mindvégig együtt jártak az órákra, színházba, táncolni. A lányok mindig örültek a szünidőnek; Kizil ugyan szép új város, de azért még­iscsak jobb odahaza — ott vannak a hegyek, a sebesen kanyargó hegyi folyók, a taj- gán vödörszámra az erdei bogyó, zsákszámra a dió. Körös-körül mindenütt ten­gersok virág, egész nap vég­telen szivárványtarka sző­nyegen sétálhat az ember ... Csend van a teremben. Ám nemsokára neszekkel, han­gokkal, zsibongó élettel telik meg, alig egy hét és megjön a virgonc gyerekhad. Ta­mara irodalmat fog tanítani nekik. Megismerteti őket az évszázadok alatt felhalmo­zott emberi kultúra minden szépségével. Tuvának művelt, okos szakemberek ezreire van szüksége, akik biztosan kiismerik magukat az olyan bonyolult kérdésekben is, mint például a kobalt és a higany kitermelése, az az­besztgyártás ... Tamarára nagy feladat vár — szülőföldje jövőjének for­málása. Mostantól kezdve a tuvin pedagógusok kétezres seregének teljes jogú tagja. Igaz. egyelőre még csak újonc, de a népes seregnek sok tapasztalt katonája van, az OSZSZSZK és a Tuvin ASZSZK kiváló tanárai... Eszébe jut az államvizsga napja, a búcsúbál. Hajnalban lementek a Jenyiszej part­jára az obeliszkhez, amely azt hirdeti, hogy itt van Ázsia közepe .. . Hazatérő­ben Turanba Óljával és Ta­nyával egész úton énekeltek. Aztán megálltak egy nagy nyáj mellett, és Ólja elkérte az egyik csobántól a lovát. Körülnyargalta a nyájat, s a juhászok elismerően bólogat­tak és csettintgettek a nyel­vükkel, amikor látták, hogy a lány milyen ügyesen tereli vissza az elkószált kisbárá- nyokat. Tamara és Tánya is gyö­nyörködött Óljában. Szívüket elöntötte a büszkeség: hát ezek ők, a tuvin lányok — megállják a helyüket a nyáj mellett is, és el tudnak ma­gyarázni olyan bonyolult dolgokat is, mint mondjuk, a Hamlet filozófiai koncepció­ja, meg tudják tanítani az embereket a költészet csodá­inak befogadására ... J. Krivonoszov— L. Sersztyennyikov (Az „Ogonyok” c. lapból ford.: Zahemszky László) Egy alaptalan felmondás következményei F,gy termelőszövetkezet, tisztviselője állását írásban felmondta. Ezt azonban az elnök nem fogadta el, mert már előbb fegyelmi eljárást indított ellene, aminek ered­ményeképpen később elbocsá_ tássad sújtotta. A határozat ellen és elmaradt munkabé­re megfizetéséért a tisztvise­lő pert indított. A munka­ügyi bíróság a fegyelmi bün­tetést hatályon kívül helyez­te és a szövetkezetét kötelez­te. hogy volt dolgozója mun­kakönyvét „munkaviszony megszűnt” bejegyzésre javít­sa ki. Az elmaradt munka­bérnek csak egy részét ítélte meg, mert az illető a per tartalma alatt munkaköny­vét átvette, de elhelyezkedési kötelezettségének nem tett eleget. Az ítélet még leszö­gezte, hogy a munkaviszony helyreállítását azért nem ren_ delte el, mert az a tisztviselő felmondásával megszűnt. A fegyelmi határozat hatályta­lanításáról szóló rendelkezést kivéve, az ítélet többi része ellen emelt törvényességi óvásra, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely an­nak helyt adott. Tévedett a munkaügyi bí­róság, amikor azt állapította meg, hogy a fegyelmi határo­zat hatályon kívül helyezésé­vel a dolgozó munkaviszonya saját felmondása alapján megszűnt — hangzik a hatá­rozat. — A fegyelmi döntést úgy kell elbírálni, mintha meghozatala előtt a dolgozó nem nyújtotta volna be fel­mondást, mert az a fegyelmi határozattal szűnt meg. Te­hát a munkaügyi bíróságnak a munkaviszonyt helyre kel­lett volna állítania. Ha a munkaadó a dolgozó munka- viszonyát jogellenesen szün­tette meg, a Munka Törvény- könyve értelmében az illetőt elmaradt munkabére megille­ti, de elhelyezkedési kötele­zettség is terheli. Ez a jog­szabályi rendelkezés azonban nem vonatkozik arra az esetre — mint ezúttal —, ha a dolgozó munkaviszonyát fegyelmi büntetéssel szünte­tik meg, de ezt a határozatot később hatályon kívül he­lyezik vagy enyhítik. A fe­gyelmi határozatot az ellene benyújtott panasz jogerős el­bírálásáig nem szabad vég­rehajtani. Ebből következik, hogy ez időpontig a dolgozót elhelyezkedési kötelezettség nem terheli, tehrt munka­könyvét sem köteles kikérni.1 Ha pedig mégis kikérte, ab­ba a fegyelmi határozatot be_ jegyezték és emiatt az illető nem tudott elhelyezkedni, az elvesztett munkabér megté­rítése alól a tsz nem mente­sülhet. Hajdú Endre J Döntött a legfelsőbb Bíróság Felelős-e a nyilazó gyerek?

Next

/
Thumbnails
Contents