Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

\ Hétfő esti külpolitikai kommentárnak! A kairói Waldheim Moszkvában konferencia Az egyiptomi fővárosban ülésezik az Arab Liga külügyminiszteri tanácsának 68. ülése. A magas sor­szám jól érzékelteti, hogy az arab országok e szerve­zete nagy múltra tekinthet vissza. Ha azonban ez a szám a liga által már megoldott kérdéseket jelezné, aligha lenne ilyen magas. A szervezet területi, vallási és politikai motívumokra épül, de főleg ebben az utóbbi értelemben sosem jellemezte — nem is jelle­mezhette— az egyértelmű egység. Ez természetes. Az arab országoknak megvannak a maguk közös érdekei, de — legalább ennyire — létemek társadalmi-politikai különbségekből fakadó nézeteltérések is. A kairói tárgyalóasztal rendkívül gazdag, több mint negyven napirendi pontból álló „terítéke” most is egyformán jól érzékelteti-a szerve­zet lehetőségeit és korlátáit. Kezdjük a lehetőségekkel. Mint várható volt, a konferencián meglehetős egység mutatkozik néhány Izraellel kapcsolatos, alapvető kérdésben, elsősorban Begin legutóbbi telepítési bejelentései nyomán. Az Arab Liga ebben az ügyben viszonylag könnyen és gyorsan fogadott el egységes akciótervet a küszöbön- álló ENSZ-közgyűlésre. Izrael dél-libanoni fenyegetésével kapcsolatban már nem lesz ilyen könnyű a dolog. Ebben a kérdés­ben már közvetlenül érdekelt a PFSZ — már pedig a palesztinokhoz való viszony a ligán belül nem éppen az egység kovásza... Erre — a sok közül — jó példa az a most elterjedt (és cáfolt) hír, hogy Husszein jor- dániai király a közelmúltban találkozott Dajan Izraeli külügyminiszterrel. A kairói ülésen számos Olyan terv került szóba, A hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó ENSZ-főtitkár és felesége a moszkvai balettiskolába látogatott. Képünkön: Golovkina, az iskola igazgatója és tanítványai kö­szöntik a vendégeket. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A szovjet kormány meghí­vására vasárnap hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A világszer­vezet főtitkárát Voszili) Kuz- nyecov, a szovjet külügymi­niszter első helyettese és Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- seletének vezetője fogadta a Vnukovói repülőtéren. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere hétfőn megbeszé­lést folytatott dr. KurtWald- heimmel, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének Moszk­vában tartózkodó főtitkárá­val. A tárgyszerű légkörben le­folyt megbeszélésen Gromiko és Waldheim véleményt cse­rélt az ENSZ tevékenységét érintő kérdésekről, valamint néhány időszerű nemzetközi problémáról. Hangsúlyozták az ENSZ erőfeszítései aktivi­zálásának szükségességét az alapokmányban meghatáro­zott feladatok megvalósítása, a nemzetközi béke és bizton­ság előmozdítása, az új há­ború veszélyeinek kiküszöbö­lése érdekében. (MTI) Václav Hula Budapesten Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelye tte_ sének. az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Václav Hula, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, az ál­lami tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytas­son a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Václav Moravec, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. (MTI) Tito Hangcsouban és Sanghajban Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, jugoszláv államfő, valamint kísérete tiszteletére a Csöcsiang tartomány for­radalmi bizottsága vasárnap este bankettet adott Hang- csouban. A díszvacsorán je­len volt többek közt Li Hszi- en-nien, a KKP KB alelnöke, az államtanács alelnöke. . Joszip Broz Tito, és kísé­rete, hétfőn Kína legnagyobb városába, Sanghajba érke­zett. A jugoszláv delegációt elkísérte Li Hszien-nien, a KKP KB alelnöke, a Kínai Népköztársaság államtaná­csának alelnöke is. (MTI) amelyek — megvalósulásuk esetén — látszólag egy- : ségtörekvések jelei lennének, tartalmilag azonban ala- j posan megkérdőjelezhetők. A ligán belül mind erő- : sebb a reakciós arab országok olaj-dollármilliárdok- • bán gazdag tömbje, amely adott esetben nyilván meg-; próbálhatja a saját céljaira felhasználni a létrehozan­dó „arab döntőbizottságot”, vagy éppen az ENSZ-; csapatok mintájára megteremtendő „összarab katonai erőt”. Az ilyen tendenciák léte, sőt erősödése világosan kiderült a haladó etiópiai rendszer elleni akcióknak ! nyújtott eddigi támogatás jellegéből, amelynek politi-; kai előjele félreérthetetlen. E jórészt Szaúd-Arábiából kiinduló magatartás lényege a szokásos. A köntös ugyan vallási, de az alatt megcsillan a politikai cél: a térség konzervatív hadállásainak erősítése minden haladó kísérlettel szemben. . Megnyílt a Lipcsei Vásár Harmat Endre A vasárnap délelőtt meg­nyílt Lipcsei Vásárt Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Állam­tanácsa elnökével az élén megtekintették a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és állami vezetői. A vásár vegyipari pavilon­jában Erich Honecker meg­tekintette a magyar Chemo- komplex—Mineralimpex ki­állítást. Erich Honeckert, Willi Stoph miniszterelnököt, Horst Sindermannt, a Népi Kamara elnökét, a politikai bizottság tagjait és az NDK más vezetőit Vas János ke­reskedelmi tanácsos, a berli­ni magyar kereskedelmi ki- rendeltség vezetője üdvözölte, s tájékoztatót adott a ma­gyar részvételről a vásáron. Erich Honecker sok sikert kívánt a magyar kiállítók­nak. Helsinki után—Belgrád előtt Összeurópai gazdasági együttműködés das tapasztalható a környe­zetvédelemben, a tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désben. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia & biztonsági problémákkal szoros összefüggésben a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek gazdasági együttműködé­sének kérdéseit is megvitatta, s az összeurópai együttmű­ködés olyan távlatait fogal­mazta meg, amelyek a kül­kereskedelem mellett a gaz­dasági kapcsolatok egyéb te­rületeit is magukban foglal­ják. Hogyan alakult a záró­okmány jóváhagyása óta a különböző társadalmi rend­szerű országok gazdasági együttműködése és milyen tendenciákkal, összefüggé­sekkel kell a jövőben szá­molni? — ezeket a kérdése­ket elemzi dr. Szita János, a közgazdaságtudományok doktora, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Titkársá­gának vezetője a Közgazda- sági Szemle 7—8. számában megjelent tanulmányában. sedése az egész világkereske­delemben 1976-ra 6,9 száza­lékra emelkedett. Ugyanak­kor ez a kereskedelem to­vábbra is aszimmetrikus, mi­vel a fejlett tőkésországok együttes részesedése a KGST- országok külkereskedelmé­ben 1976-ban 32 százalék volt, míg a fejlett tőkésorszá­gok külkereskedelmében a kelet-nyugati kereskedelem aránya mindössze 5 százalék. A kelet-nyugati kereske­delem az elmúlt években nem volt kiegyensúlyozott. Ebben az utóbbi években növekvő szerepe volt a cserearányok romlásának. Magyarország­nak például azonos volume­nű behozatal devizaszükség­letének biztosításához ma kb. 20 százalékkal nagyobb kivi­telt kell lebonyolítania. ügyi kapcsolatok. A nyugati bankok is ebben az időszak­ban aktivizálták tevékenysé­güket a KGST-országokban. A világgazdaságban szoká­sos, de a szocialista országok gyakorlatában korábban nem alkalmazott módszerek is — pl. kötvénykibocsátás — meghonosodtak. A KGST- országok hitelállománya gaz­dasági fejlődésükkel össz­hangban áll, a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok továb­bi elmélyülése együtt jár majd a hitelkapcsolatok ará­nyos bővülésével. A KOOPERÁCIÓ NÖVEKVŐ SZEREPE ASZIMMETRIKUS KERESKEDELEM A kelet-nyugati kereskede­lem fejlődését az elmúlt években több tényező ösztö­nözte. de egyidejűleg keresz­tezték ellentétes irányú po­litikai és gazdasági törekvé­sek Í6. A kelet-nyugati ke­reskedelem növekedési üte­me az ■ utóbbi években jóval meghaladta a világkereske­delem fejlődésének mértékét, s jelentősége nőtt mindkét régió szempontjából: ré­&Mmw A kelet-nyugati kereskede­lem fejlődését fékezte, hogy a tőkés világban lezajlott gazdasági válság erősítette a protekcionista tendenciákal, amelyek fokozatosan érvé­nyesültek a szocialista orszá­gokkal szemben. Bár néhány tőkésország lépéseket tett a kereskedelmi akadályok fo­kozatos megszüntetésére, az uralkodó tendencia nem ez volt. hanem a szocialista or­szágokkal szembeni diszkri­mináció fenntartása és a pro­tekcionista tendenciák erősö­dése. Helsinki szellemének megvalósítása, a kereskedel­met akadályozó tényezők fokozatos felszámolása — ezt a záróokmány is tartalmazza — a jövő feladata. 1977. szeptember kedd A kelet-nyugati kereskede­lemben a hetvenes évek ele­jétől a korábbinál nagyobb szerepet játszottak a pénz­A záróokmány egyértelmű­en tükrözi hogy a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok rendszere a gazdasági élet olyan területeit Í6 felölei. amelyek korábban nem, vagy csak kivételes esetekben ját­szottak szerepet. A nemzet­közi gazdasági kapcsolatok egyik dinamikusan.fejlődő új formája a termelési koope­ráció. Az Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint, ma mintegy 1200 kooperációs megállapodás van érvényben. Bár a termelési kooperáció­ból származó forgalom a ke­let-nyugati kereskedelemnek csupán 3—4 százalékát al­kotja. a kooperáció az együttműködés új lehetősé­geit és tartalékait tárta fel. Űj és pozitív jelenségek mutatkoznak az együttműkö­désben az energetika terüle­tén. Fő jellemzőjük, hogy tartós kapcsolatokra épülnek . A helsinki konferencia óta eredményesen folytatódik át európai országok közlekedési együttműködése; előrehala­A helsinki konferencia te-, remtette légkör a korábbinál nagyobb aktivitást tett lehe­tővé a gazdasági kapcsolatok elmélyísésére. A KGST-or- szágok, így Magyarország is, éltek e lehetőségekkel, sokat kezdeményeztek. A tőkésor­szágok a záróokmány gazda­sági rendelkezéseit illetően alig kezdeményeztek sőt számos — Helsinki szellemé­vel — ellentétes hatású rendszabályt is alkalmaztak. A záróokmány aláírása óta bekövetkezett pozitívumok egyike: sűrűbbé váltak a szocialista és a tőkésállamok közötti magas szintű tárgya­lások, amelyeken helyet kap­tak a gazdasági együttműkö­dés problémái is. 1975 au­gusztusa óta az MSZMP KB első titkára három, a minisz­tertanács elnöke öt alkalom­mal tett látogatást fejlett tőkésországban. E tárgyalá­sok — ba nem is végződtek minden alkalommal konkrét megállapodásokkal — nagy­mértékben elősegítették a tőkésországokkal való gazda­sági együttműködés bővíté­sét. KÖLCSÖNÖS ÉRDEKEK Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eljelt két esztendő is iga­zolta az ott rögzített elvek, célok helyességét. Tovább kell haladni a Helsinkiben kijelölt útbn, a változó világ- gazdasági helyzetben folya­matosan keresni kell a köl­csönös érdekeken nyugvó gazdasági együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit. A belgrádi találkozó különösen akkor válhat a további fejlő­dés állomásává, ha tartós eredményeket ér el a gazda­sági együttműködés számára nélkülözhetetlen kedvező no- litikai légkör megteremtésé­ben, az enyhülés továbbfoly­tatásában. (a.) Arafat szovjetunióbeli látogatásáról Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke. a TASZSZ bejrúti tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy si­keres és építő jellegű volt a PFSZ küldöttségének közel­múltban tett szovjetunióbeli látogatása. -v_u: ,vs. , A PFSZ vezetője rámuta­tott: a látogatásra olyan idő­pontban került sor, amikor az Egyesült Államok, Izrael és szövetségeseik mindent megtettek a közel-keleti gen­fi értekezlet újbóli összehívá­sának elodázásáért, a Szov­jetuniónak és a PFSZ-nek a közel-keleti rendezés folya­matából történő kirekesztő-, séért. A szovjet—palesztin tárgyalások megmutatták, hogy a közel-keleti béke helyreállításának kérdésében a két fél teljesen azonos né­zeteket vall. Mindketten sür­getik az izraeli csapatok ki­vonását az összes. 1967-ben elfoglalt arab területekről, a palesztin arab nép törvényes jogainak, beleértve a függet­len palesztin állam létrehozá­sát és a helyreálítását. Jasszer Arafat kijelentette: különösen jó érzéssel emlé­kezik vissza Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB főtit­kárával, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökével, az arab népek és a palesztin forradalom őszinte barátjával idén ápri­lisban történt találkozójára. A közel-keleti helyzetről szólva Jasszer Arafat emlé­keztetett rá, hogy a palesztin forradalom a mostani sza- . .kaszban nehézségeket él át, külső és belső összeesküvő- - 6ekkel, a nemzetközi imperi- nsd alizmusnak és a cionizmus­nak a palesztin arab nép .el­len irányuló próbálkozásai­val kell szembenéznie. Az iz­raeli hatóságok terjeszkedő politikája, a megszállt arab területek lakosságát 6újtó terror és erőszak, a fokozódó izraeli kihívások Libanon dé­li része ellen — mindez egy­beesik az imperializmus és a reakció erő által a palesztin ellenállási mozgalomra gya­korolt nyomással. „Ez azon­ban nem gyöngíti eltökéltsé­günket, hogy a haladó nem­zetközi közvélemény, baráta­ink és mindenekelőtt á S'zov'-' jetunió támogatásával foly­tassuk harcunkat az elfoglalt arab területek felszabadítá­sáért a független palesztin állam megteremtéséért” — hangoztatta a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Jasszer Arafat. (MTI) Giscard Tengnek Aczél Endre, . az MTI pekingi tudósítója jelenti: Kínában nyilvánosságra hozták Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök Teng Hsziao-pinghez, a KKP KB és a kínai államtanács alelnökéhez intézett üdvözlő levelét. A levélben Giscard. hivat­kozva azokra a „rendkívül fontos. felelősségekre”, ame­lyek a július közepén reha­bilitált Tengre „a Kínai Kom­munista Pártban és kor­mányban várnak”. Kijelenti: levelének címzettje „nagy szerepet fog játszani Kína új, történelmi jelentőségű korszakában”. Pekingben meglepetést kel­tett a levél nyilvánosságra hozatala. A francia elnök, a szövegből ítélhetöen, szemé­lyes természetűnek szánta gratulációit — emellett szól, hogy a levél nem a szokásos úton. a pekingi francia nagy- követség révén, hanem való­színűleg Kína új párizsi nagykövete közreműködésé­vel jutott el a kínai főváros­ba. Nem érdektelen vonása az ügynek, vajon miért adott személyes természetű kom­munikációnak Kína nyilvá­nosságot. A rehabilitált es pártalelnöki tisztében a XI. kongresszus által megerősí­tett Tenget külföldről eddig senki más. legalábbis doku­mentálhatóan — nem üdvö­zölte, még kevésbé vállalko­zott arra, hogy a politikus­nak „nagy szerepet” jósoljon Kína életében. A Giscard-levél olyan be­nyomást kelt, mintha a „tényleges vezető” írt volna a „tényleges vezetőnek”, és alig valószínű, hogy a kínai­ak ezt, mielőtt a közlést el­határozták, ne fogták volna föl. Végezetül a furcsaságok tá­rát bővíti, hogy Giscard d’Estaing — hivatkozzék bár kétszer is Hua Kuo-feng ve­zetésére — a KKP KB elnö­két, az államtanács elnökét, levele végén Teng Hsziao- ping révén üdvözli. (MTI) ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents