Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-27 / 227. szám

Száztíz éves A tőke 1867-BEN JELENT MEG A toice első kötele. Marx ha­láláig dolgozott tó művén, a két második kötet 1883 után látott napvilágot: 1885-ben és 1894-ben, Engels gondo­zásában. Az első megjele­nést 1872-ben orosz, majd hamarosan francia és angol nyelvű fordítások követték. Lenin A tőkét egy társa- c!u!tni alakulat materialista- ttidumányos elemzésének , Miki által felül nem múlt r. aakipének” nevezte. S i az hozzátehetjük. hogy f álda nélkül áll A tőke ér­telmezéseinek és tudomá­nyos hatásának története is. amely valójában a benne rajlő problémakörök mély­rétegeinek fel fedezése és ■ :apvilágra hozatala. Fordu­lópontot jelenhettek itt szá- adunk harmincas évei. Mi­rt? Mert ezt megelőzően — -enin idevágó észrevételeit igyelmen kívül hagyva — \ tőkét merőben közgazda- . ágtanként tartották számon, •• ennek megfelelően A tő­ke-kiadások túlnyomóan ankönyvszerű válogatások ■oltak. amelyekből egysze­rűen kikerültek a szorosan gazdasági problematikán tú. 'i fejtegetések. A tőkében ugyanis Marx a kapitalizmust mint társa­dalmi-gazdasági alakulatot elemzi, keletkezésében fej­lődésében és önpusztításra valló tendenciáiban. Magá­tól értetődően elsősorban gazdasági törvényszerűsége­ket tár fel — az értéktör­vénytől a csökkenő profit­ráta törvényéig — közgaz­dasági nyelvezeten. A prob­léma viszont az, hogy A tő­ke — szemben a századfor­duló Bernstein- és Kautsky- féle értelmezéseivel — több, mint a tőkés társadalom gazdasági mozgástörvényei- ' nek elemzése, főbb, mint a megelőző és kortárs polgári gazdaságtan kritikája. A tőke filozófiai monda­nivalójának aktualizálására az a körülmény figyelmez­tetett, hogy Európában szá­zadunk húszas éveinek vé­gére lezárult a forradalmi mozgalmak fellendülésének korszaka. A munkásmozga­lom viszonylagos apálya és a jobboldali erők előretöré­se pedig szétzúzta azokat a várakozásokat., amelyek a kapitalizmus merőben gaz­dasági, ráadásul automati­kus — önmagától 'bekövet­kező — összeomlásához fűz­tek reményeket, s amelye­ket egy, a II. Intemacioná- lé közgazdászaitól közvetí­tett egyoldalú Tőke-értelme­zés sugallt. Ez az értelme­zés tanácstalan volt A tő­ke filozófiai mondanivaló­jával szemben, kiiktatta, sőt megszüntette azt. Ebben az értelmezésben Marx fő mű­ve — és maga a marxi életmű — filozófiai mon­dandójában leszűkült a tör­ténelmi determinizmus el­méletére: a szelektív-nép­szerűsítő Tőke-értelmezések nyomán uralkodóvá vált az egyetlen tényezőre a gaz­dasági viszonyokra való re­dukálás — visszavezetés — gondolata. Az ökonómiai vi­szonyok szélsőségesen egy­oldalú kezelése, a gazdasági viszonyok mindenhatóvá és egyetlen magyarázó elvvé való minősítése a társadal­mi élet valamennyi többi szférájának — benne a cse­lekvő embernek es a politi­kának — pusztán jarulekgs, függvényszerü szerepet en­gedélyezett. A probléma pe­dig „csak-’ az volt, hogy — Lenin halála után -— ehhez az ökonomista-determinista beállításhoz igazodott a szo­ciáldemokrata (és részben kommunista) munkásmozga­lom stratégiája, amennyiben a kivárás pozíciójára helyez­kedett és a tőkés világ gaz­dasági válságának jelensé­geiből, körülményeiből, an­nak azonnali összeroppaná­sára következtetett. Konkrét társadalomtörté­neti szituáció volt tehát az, amely felhívta a figyelmet arra hogy a marxizmusból és magának A tőkének az értelmezéséből kiesett a cse­lekvő-alkotó, a társadalmi és gazdasági körülményeket te­vékenységével befolyásoló, a felmerülő lehetőségek között választó, a magát és törté­nelmet formáló, egy szóval: a politizáló ember kérdés­köre. Maradva A tőke monda­nivalójánál: világossá vált, hogy benne egy gyakorlati következményeket sugalma­zó filozófiai elmélet teszül, amelynek rekonstruálása el­engedhetetlen A toké mon­danivalójának egészében va­ló megértéséhez és a marxi életmű egységének és tel­jességének feltárásához. Ki­derült, hogy A tőke kulcs­fontosságú részeit alkotják azok a fejtegetések ahol Marx arról beszél, hogy a tőkés termelés a saját ki­zsákmányoló lényegét elfe­dő látszatoknak és hiedel­meknek a világába burko­lózik, ahol arról van szó, hogy a tőkés termelés köz­vetlen résztvevőinek tudata hamis tudat, mert elfedi a viszonyok valóságos rend­szerét — és eképpen já­rul hozzá annak újraterme­léséhez. Felszínre került az a probléma, hogy A tőke vi6sza-visszatéröen foglalko­zik egy „nyomasztó”, körül­ménnyel. azzal hogy a tő­kés termelés résztvevői min­dennapi életükben kritikát- lan magátólértetödéssel el­fogadják a viszonyok éppen adott rendszerét. Kiderült, hogy nem elég a „kivárás”, hanem szükség van az ön­értelmező, felvilágosító és környezetformáló politikai cselekvés programjának ki­dolgozására, (aminek külö­nös aktualitást adott aztán a fasizmus előretörése). Ki­derült, hogy A tődéhez ve­zető marxi út olyan fon­tos állomása, mint „A po­litikai gazdaságtan bírálata” nem tiszta ökonómia, hanpm az elidegenült tőkés világ tudatállapotának a birálata is: a tőkés társadalom meg­tévesztéseit és illúzióit kri­tikátlanul elfogadó ember­nek (és polgári gazdaság­tannak) kíméletlen tollhegy­re tűzése. Marx ráadásul A tőkében arra is felhív, hogy nem elég feltárni az áni- és pénzviszonyok illúzióitól fogva tartott tudat, önálta- tásait. hanem, hogy e tu­dat tartalmát kritikusan ösz- sze kell vetni a viszonyok tudományos vizsgálatának eredményeivel. Hogy a tő­kés társadalom alanyainak mindennapi életét az öko­Elengedték a közületi autóbuszok használatával járó többletköltségeket- Váiasz egy képviselői interpellációra A Minisztertanács módosí­totta a közületi szervek gép­járműveiről szóló koraboi, 1969 óta érvényes rendeletét. A Magyar Közlöny 70. szá­mában megjelent rendelet kedvezőbb feltételeket teremt a közületek tulajdonában le­vő autóbuszok célszerű hasz­nálatához. Az alaprendelet szerint ugyanis a vállalatok, üzemek, intézmények autó­buszokat csak munkászállí- tásra, illetve egyéb üzemi cé­lokra használhattak. Ameny- nyiben a forgalmi engedélytől eltérően másra, például is­kolások, fiatal sportolók szál­lítására, vállalati kirándulá­sokra stb. vették igénybe a buszt, akkor — a befog adóké­pességtől függően — kilomé­terenként 2—6 forint térítést kellett fizetnie az üzemben tartónak. A rendelet más kö­zületek részére is lehetővé tette a vállalati buszok igény- bevételét, de csak az előírt térítés ellenében. Miután az anyagi korláto­zás növelte az üzemeltetők költségét, nem szívesen vál­laltak ilyen fuvarozási fel­adatokat. A mostani rendelet ezt az üzemi költségeken fe­lüli anyagi terhet érvényte­lenítette azzal, hogy elengedi a térítés fizetéséi. nómia és politikai elemzé­sekből elnyert igazságok fé­nyében kell megvizsgálni. Marx azonban azt is látta — amint A tőkéből kiderül —, hogy ezt a tőkés termelést tükröző mindennapi tudatot nem lehet „holnapra” ki­fordítani és megszüntetni. (Amit Lenin ötven évvel később így fogalmazott meg: „milliók szokásainál nincs rettenetesebb elő”), Marx lát­ta — és ez ma A tőke egyik legnagyobb tanulsága —, hogy az emberek felvilágo­sítása önmagában nem for­radalmasító jellegű: nem ve­zet közvetlenül a viszonyok átalakításához. Hanem, hogy ehhez össze kell gyűjteni az emberek mindennapi életé­ben fellelhető és társadalom­alakító gyakorlattá átalakít­ható indítékokat és kezde­ményezéseket és ezeket po­litikai intézmények útján keil közvetíteni mindazon szférákhoz, ahol a társada­lom működéséről döntenek. A tőke — szélesebben: a marxizmus — az emberiség egész addigi társadalomtu­dományos gondolkodásmód­ját megváltoztatta: kiindu­lásában és módszereiben ra­dikálisan új és máig meg­kerülhetetlen fogódzóponto­kat nyújtott. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nél­kül A tőke tudományközi kisugárzása mellett sem. A hatvanas években a mar­xista tudományosság meg­újulása oda vezetett, hogy a szocialista országokban A tőke kiapadhatatlan forrá­sává vált a társadalomtu­dományok egész sorozatá­nak. Említsünk ezek közül kettőt: a szociológiát és a társadalomlélektant. Igaz, hogy A tőke gazdaságtanon és filozófián túli felfedezése elvezetett olyan szélsőségek­hez, hogy elkezdték kap­tafaként” kezelni, amelynek eszmeköreire minden ráhúz­ható — vagyis amiből „min­dent” ki lehet olvasni —, ám A tőke rendkívüli meg­termékenyítő hatása e vad­hajtások lenyesegetése után is szembeötlő. A szociológiát véve, elég ha megemlítjük, hogy a modern tőkés for­máció strukturális (szerke­zeti) elemezése az ipar- és munkaszociológia, az élet­módkutatás, vagy akár a rétegződésvizsgálatok szá­mára nélkülözhetetlen tám­pontot jelentenek megfelelő részei. Minden emlékezés értel­me: a jelen számbavétele. A tőkére való emlékezés nap­jaink gondjaihoz formált viszonyunkban jut jelentő­ségéhez. Marx életművét és napjaink problémáit a fo­lyamatosság köti össze: nem­csak, mert a problémák jó­része ma is jelenvaló, ha­nem. mert a még elemzés­re váró fejlemények feltá­rásában is a marxi teljes­ség és elmélyültség, a társa­dalomtudományi konkrétság és ideológiai élesszeműség követelményei lehetnek egyedül mérvadók. Papp Zsolt Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártérítés — jogtalan fegyelmi után Egy vállalat boltvezetője ellen fegyelmi eljárás in­dult. Az illető nem várta meg, amíg ügyében dönte­nek, hanem kilépett és egy másik vállalatnál ugyan­olyan munkakörben helyez­kedett el. Nem sokkal ez­után a volt munkáltató meghozta a fegyelmi dön­tését. amellyel eladóvá mi­nősítette vissza az illetőt. Ezt közölték az uj munkál­tatóval, mire ott az alkal- maztatási szerződést úgy módosították, hogy az ille­tő kisebb fizetéssel eladó lett. Később azonban az el­ső vállalat munkaügyi dön­tőbizottsága a fegyelmi ha­tározatot hatályon kívül he­lyezte. és ezt a munkaügyi bíróság, jogerősen helyben hagyta. Ezek után a másik vállalat az illetőt a boltve­zetői munkakörbe visszahe­lyezte. Ilyen előzmények után a boltvezető volt munkáltató­ja döntőbizottságától a jog­talan fegyelmi határozat kö­vetkeztében felmerült kárának megtérítését kérte. A bizottság a panasznak részben helyt adott és a vállalatot kártérítésre köte­lezte. A határozat hatályon kívül helyezéséért a vállalat a munkaügyi bírósághoz for­dult, amely a döntőbizottság által megítélt összeg megfi­zetése alól mentesítette. A boltvezető fellebbezett, de a másodfokú bíróság eluta­sította, kimondva: a mun­kaügyi bíróság ítélete ellen nem lehet fellebbezni. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — A vállalat anyagi fele­lőssége a munkaviszony ke­retében okozott kár minden esetére kiterjed. Ha a dol­gozó a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt máshol helyezkedett el, a kiszabott büntetést az új munkáltató köteles végre­hajtani, aminek ebben az esetben eleget is tett, mert a boltvezetőt kisebb fize­téssel eladóvá minősítette, aminek következtében az il­letőt kár érte. Az ügyben jogerősen okozott kár meg­térítése iránti igényről van szó, amit a Munka Tör­vénykönyve alapján kell el­bírálni. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi bíróság ítélete megfellebbezhető. Törvény­sértően járt el tehát a má­sodfokú bíróság, amikor a fellebbezést — mint tör­vényben kizárt* jogorvoslatot — hivatalból elutasította. Elvált—mikor láthatja gyermekét? A házastársak — a bíró­ság jóváhagyásával — meg­egyeztek, hogy elválnak és abban is megállapodtak, hogy az apa kiskorú fiu­kat, akit- az anyánál he­lyeztek el, minden délután három óra hosszat megláto­gathatja. Az apa kikötötle: ha volt felesége a gyerek 16. évének betöltése előtt férjhez menne, a kisfiút ne­ki átadja. A bíróságnak a gyermek láthatására és el­helyezésére vonatkozó dön­tése ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bí­róság helyt adott, és ebben a vonatkozásban a járásbí­róságot új eljárásra utasí­totta. — Aggályos az egyezség-- nek az a része — hangzik a határozat —, amely sze­rint az anya, amennyiben a gyermek 16. évének be­töltése előtt házasságot köt, a fiút az apának átadja. Nem állapítható meg, hogy ez a kikötés a gyermek ér­dekeinek megfelel-e, ellen­kezőleg, a felek között csak újabb vitákat és pereske­dést eredményezhet. A szü­lő és a gyermek érintkezé­se kérdésében a bíróság a vonatkozó gyámügyi szabá­lyok alapján dönt, és csak olyan szülői egyezséget hagyhat jóvá, amely ezek­nek megfelel. A gyámható­sági eljárásról szóló rende­let szerint a láthatást a gyámhatóság rendszeres és rendkívüli formában bizto­síthatja. Az előbbi időtar­tama havonként 36 óránál, rendkívüli méltánylást ér­demlő esetben 48 óránál több nem lehet, és naptári évenként az egy hónapot nem haladhatja meg. Mind­ezekre tekintettel a láthatás kérdésében kötött egyezség a gyámügyi szabályoknak nem felelt meg, ezért a bí­róság nem hagyhatta volna jóvá. Egy másik válóperben, amelyet az asszony, férje ellen indított, az alsófokú bíróságok a házasságot fel­bontották, a kiskorú fiút az anyánál helyezték el, egy­ben azt is megállapították, az apa mikor látogathatja gyermekét. Az ítéletnek ez utóbbi szabályozására vo­natkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a követke­zőket mondta ki: — A szülőnek akkor is joga Van gyermekével érint­keznie, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, illetve szü­netel. Ebben a kérdésben a bíróság ítélettel csak akkor dönthet, ha a bontóper a házastánsak egyező akarat- nyilvánítása alapján folyik és a gyermekkel való érint­kezés bírósági rendezése iránt mindketten kérelmet terjesztettek elő, s csak az előtte kötött egyezségét hagyhatja jóvá. Ezúttal eu- ben a bontóperben ilyen közös akaratnyilvánítás nem történt, tehát a gyermeK láthatásának szabályozása tárgyában a bíróságnak nem volt hatásköre. Ezért a tör­vényességi óvással megtá­madott rendelkezést hatá­lyon kívül kellett helyezni. Hajdú Endre ... annak a fiatalasszony­nak, aki a múlt napokban rettenthetetlen bátorsággal szállt szembe a több száz főnyi tömeggel, mely tömeg meg akarta őt védeni kötél- izmú, s erőteljes pofonokat osztogató élettársától. Meg­hatóan mély, romantikus szerelemmel szerethetik egy­mást. .. . . . unnak az italbolt-pénz- tárosnőnek, aki a szemmel láthatóan ittas vendégnek a leghatározottabban megta­gadta, hogy blokkot adjon egy nagyfröccsre, csak a jóval drágább konyakot volt hajlandó leblokkolni... ... annak a zöldség-gyü­mölcs árusnak a sarkon, aki nem téveszti meg a vásár­lót, hanem becsületesen a kirakatban is olyarf csúnya árut kínál, mint bent az üzletben... ... annak a jelentős pozí­ciójú férfinek, aki nem fe­ledkezik meg idős szüleiről. Minden hónapban megláto­gatja őket, iK/gy pár1 száz forint gyorssegélyt kérjen... ... annak a telefonrongá- lónak, akit nem hatott meg a felirat: NE RONGÁLD A KÉSZÜLÉKET. ÉLETET MENTHET!... ö határozott jellem, erőteljes egyéniség. Élethivatásának tekinti, hogy minél több telefonkeszüle­ket tegyen tönkre, dacolva bár ezer veszéllyel... ... annak az éjjeliőrnek, aki nem horkol sem otthon, 6em másutt, s így nem za­varja a feleséget s a rak­tárt feszegető tolvajokat sem... ... annak a taxisofőrnek, aki dúcára, hogy a kocsija szabadot jelzett, nem hivat­kozott arra, hogy a garázs­ba megy, hanem humanista módján hajlandó volt utas­ként befogadni kocsijába... ... annak az építésvezető­nek, aki — ha lehet, szép szóval, de ha ez nem megy, akkor szigorú határozott­sággal — megköveteli, hogy a nyolcórányi munkaidőből négy óránál többet ne tölt­senek lógással... ... annak a karakán autó- buszvezetőnek, aki bárso­nyos baritonján sürgette az utasokat: Igyekezzünk a le­szállással, az ajtó csukódik! De ő ki sem nyitotta az aj­tót... Galambos Szilveszter M Ili műsorok: HAI HÓ KOSSUTH 8.27: Hégi, híres énekesek mű­sorából; 8.55: Es. ha azt mon­dom: — kártya? 9.25: Mozart muzsikájából; 10.05: Iskolará­dió; 10.35: Orosz muzsika; 11.40: Ady Endre: Életem nyir tott könyve; 12.35: Melódiakok­tél; 14.00: Népdalkórusok: 14.25: Ezeregy délután; 14.50: Éneklő ifjúság: 15.10: Szimfonikus ze­ne: 15.44: Magyarán szólva... 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Kórusok; 16.44: Fúvósesztrád; 17.07: Fiatalok stúdiója; 17.32: Holnap közvetítjük . . . 18.00: A Szabó család: 18.30: Esti ma­gazin; 19.15: Mindenki zeneis­kolája; 20.02: Gazdasági mini- • fórum; 20.32: Népi zene; 21.05: Húszas stúdió; 22.20: Prokof­jev: V. szimfónia: 23.02: Me­ditáció; 23.12: Barokk muzsika. PETŐFI 8.33: Nótacsokor; 9.25; Mono­lóg: 9.33: Derűre is derű; 10.01: A zene hullámhosszán; 11.55: Látószög; 12.00: A fruska (Ope­rettrészletek); 12.33: Arcképek a szovjet irodalomból: 12.50: Hangszerszólók: 13.25; Bélyeg­gyűjtőknek; 13.33: Amerikai munkásdalok: 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Harminc perc rock: 18.33: Eper és vér (Film­zene); 18.46: Zongoramuzsika: 19.15: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóirat, bán? 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára; 21.03: A Kaláka együttes san­zonestje: 21.48: Nóták; 22.43: Dzsesszfelvételek; 23.10: Fiúk és babák (Zenesjáujk-részlet. Szolnoki rádió 17.00-töl 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiata­lok zenés találkozója. Szer­keszti: Varsányi Zsuzsa — Egészségünk védelmében, öre­gek egészségvédelme. Beszélge, tés dr. Pénzes Géza főorvos­sal. — 18.00; Észak-magyaror­szági krónika —■ Vegyész kul­turális hetek megnyitója — A szerencsi cukorgyár rekonst­rukciójáról — Ifjúsági park épül Leninvárosban — Üj le­mezeink — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes . . . MAGYAR 10.00: Tévétorna; 10.05: Iskola­tévé; 15.35: Iskolatévé (ism.); 16.40: Egy asszony (Amerikai film); 17.00: „Mikor juhászboj­tár voltam..." 17.30: Minden. ki iskolája; 18.35: 4330 kilomé­ter; 18.55: Szépen jól magya­rul; 19.25: Tévétorna; 19.30: Tv-híradó; 20.00: Fórum; 21.30: Afrikai örömeink; 22.25: Tv- híradó, 3.; 22.35: Férfi röplab­da EB Magyarország—Olaszor­szág mérkőzés. 2. műsor 20.01: Utazás a kalahdok föld­jén; 21.15: Ernesto Bitétti gi­tározik; 21.30: Tv-híradó. 2.; í1.55: Hóország (Japan film). EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és este 7 órakor A bűn története Kétrészes, színes lengyel film. . EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Háborúm, szerelmem Színes, szinkronizált lengyel film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és este 7 órakor Pillangó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor A villámcsináló este fél 6 és 9 orakor Pillangó HATVANI VÖRÖS CSILLAG; Elveszel, elhagylak HATVANI KOSSUTH: A Scotland Yard vendége FÜZESABONY: Mágnás Miska

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents