Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

Befejeződtek Kádár János Joszip Broz Tito es tárgyalásai BELGRAD Az Eszék közelében levő Tikves-i vadászkastélyban pénteken délelőtt megkez­dődtek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Joszip Broz Titonak, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a JKSZ elnö­kének tárgyalásai. A megbeszéléseken magyar r szről Gyenes András az MSZMP KB titkára, dr. Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője és Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete; jugo­szláv részről pedig Sztevan Doronjszki, v a Jugoszláv SZSZK Államelnökségének alelnöke, Alekszandar Grlies- Uov. a JKSZ KB Elnökség Végrehajtó Bizottságának osztály titkára, Milos Minies, a kormány alelnöke, külügy­miniszter, Milka Planinc, a Horvát Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága elnöke, Beriszlav Badurina, a köztársasági elnök kabinet­főnöke és Vitomir Gáspáro­dé, a Jugoszláv SZSZK bu­dapesti nagykövete vesz részt. A csúcstalálkozó napirend­jén a két ország kapcsolatai további fejlesztése, a nem­zetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdései szerepelnek. A magyar—jugoszláv tár­gyalások pénteken délután folytatódtak. A találkozón őszinte és ba­ráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében véle­ménycserét folytattak a két ország együttműködésének további fejlesztéséről, vala­mint a nemzetközi helyzet, s a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom idősze­rű kérdéseiről. A péntek este befejeződött tárgyalásokról közös közle­ményt adnak ki. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és a kísére­tében levő személyiségek ma délelőtt hazautaznak Jugo­szláviából. (MTI) Carter és Gromiko megiieszétései a Fehér Házban WASHINGTON James Carter, az Egyesült Államok elnöke pénteken a Fehér Házban fogadta And­rej Gromikot, a Szovjetunió külügyminiszterét. A talál­kozón mindenekelőtt a hadá­szati fegyverzetek korlátozá­sával összefüggő kérdésekről volt szó Hírügynökségi jelentések szerint Carter felkérte Gro- mikot, hogy tolmácsolja üd­vözletét Leonyid Brezsnyev- nek, majd kifejezte remé­nyét, hogy „nem túl sok idő elteltével” személyesen meg­ismerkedhet az SZKP KB fő­titkárával, a legfelsőbb ta­nács elnökségének elnökével. Lázár György fogadta Gerhard Sch űrért Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására pénteken hazánkba érkezett Gerhard Schürer, miniszter­elnök-helyettes, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lami Tervbizottságának el­nöke, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei­ről. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ger­hard Schürert, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Huszár István miniszterelnök-he­lyettes. Tanácsi vezetők országos értekezlete A Parlamentben a fővárosi, a megyei es a megyei városi tanácsok elnökei, illetőleg vb-titkárai — a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának munkaülésén — meghallgat­ták dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész tájékoztatóját a tanácsi tevékenység törvé­nyességéről. Napirenden sze­repelt a honvédelmi igazga­tásról szóló beszámoló, s az egyik központi témája az ér­tekezletnek azon tapasztala­tok megvitatása, értékelése, amelyek a tanácsi apparátus­ban születtek az utóbbi évek­ben az államigazgatási mun­ka egyszerűsítése során. Az államigazgatás korsze­rűsítésével kapcsolatban szó­ba került, hogy a tanácsi ap­parátusban a testületek meg­határozó szerepét biztosító jogosítványoknak kizáróla­gos hatáskörbe utalása erő­sítette. önkormányzati-képvi­seletig jellegüket, ugyanakkor az egyedi ügyeknek szakigaz­gatási hatáskörébe való át­csoportosítása tehermentesí­tette a testületeket, egyben meggyorsította ezeknek az ügyeknek az intézését. Az ál- «•mpolgárok — nem külön- * tanácsi szervek — he­lyeslésével találkozott az in­tézkedés, hogy több mint 60 százalékkal csökkentette a ki­adható (különféle szervek ré­széről egyáltalán elvárható) hatósági bizonyítványok szá­mát a Minisztertanács Taná­csi Hivatala. A szakszerveze­ti jogsegélyszolgálat és a ta­nácsok ügyfélszolgálati iro­dái között jó együttműködés alakult ki. Kedvező tapaszta­latokat hozott az ügyfélfoga­dási idő hozzáigazítása a ta­nácsoknál az ügyes-bajos dol­gaikat intéző állampolgárok munkaidejéhez; más szóval; a munka után is lehet menni a tanácshoz. (MTI) VILÁG PBOLETÁBL&L EGYEStlUEXEB ßffinnirnn //w«5# I UMji AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 325. szám AB A: 80 FIL.L6B 1977. szeptember 24., szombat A KÖZÜTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁRÓL — A MEGYEI MŰZEUMI HÁLÓ­ZAT HELYZETÉRŐL — A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY VÉGREHAJ­TÁSÁRÓL Ülést tartott Heves megye Tanácsa Szalay Istvánnak, a me­gyei tanács általános elnök­helyettesének vezetésével pénteken ülést tartott Eger­ben Heves megye Tanácsa. A testület tagjai elsőként azt a beszámolót hallgatták meg, amelyik a közúti köz­lekedés biztonságával fog­lalkozott. A napirend elő­terjesztője, Szalay István elöljáróban hangsúlyozta: a baleseti statisztikánk rom­lott. Az idei esztendő első félévében például 15,3 szá­zalékkal több személyi sérü­léssel járó baleset' történt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Sajnos, emel­kedett a halálos balesetek aránya is, ez az elmúlt évi­hez képest — ebben az eset­ben is az első hat hónap aránya a mérvadó — 22,7 százalékkal magasabb. Mint a beszámolóból, illetve a hozzászólásokból kiderült, az utóbbi időszakban rendkí­vül sok balesetet okoztak a gyalogosok, valamint a kez­dő járművezetők. A rendel­kezésre álló adatok bizo­nyítják, hogy 1976-ban a közlekedési balesetek 20 szá­zalékát általában az 1 éves jogosítvánnyal rendelkező járművezetők okozták. Több hozzászóló — egye­bek között Pálinkás Ferenc, a megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője — hangsú­lyozta a közlekedésre való nevelés, az oktatás fontos­ságát. Kiemelték, hogy a megyei KBT munkája jó, s több nagyvállalat kollektíváT ja kezeli elsőrendű feladat­ként a KRESZ-oktatást, il­letve a balesetmentes köz­lekedést elősegítő ismeret­nyújtó tanfolyamok ügyét. Szó esett továbbá a megyei tanács ülésén arról, hogy a közlekedési ismereteket már az óvodás korban oktatni kell, majd az elsajátított szabályokat a gyakorlatban — ez már főként az általá­nos és a középiskolákban működő szakkörökben, ‘ köz­lekedési őrsökben — alkal­maztatni. Ezáltal csökkent­hető megyénkben — közvet­ve pedig országosan is — a közúti közlekedési balesetek száma, s miután mindenki közlekedik — mindannyi­unk élete, egészsége védel­me érdekében. A testület tagjai a beszá­molóhoz kapcsolódó hozzá­szólásaikban a továbbiak­ban szót ejtettek a megyei úthálózat állapotáról, a bal­esetveszélyes szakaszokról, említést tettek a közúti jel­zőlámpák működésének és Magvar szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába Gáspár Sándornak, az MSZMP PB tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának meghívására pénteken ma­gyar szakszervezeti küldött­ség utazott Moszkvába. A küldöttséget «. Ferihegyi repülőtéren Gál László és Herczeg Károly, a SZOT fő­titkárhelyettesei és a SZOT más vezetői búcsúztatták. Az elutazásnál jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek tanácsosa. (MTI) A megyei tanács tagjai az előterjesztést hallgatják (Fotó: Szántó György) elhelyezésének fontosságáról, s arról, hogy milyen segít­séget nyújthat majd a köz­lekedési morál javításában a tervezett egri közlekedési park, vagy az autósiskola új, épülő rutinpályája, ame­lyen mindenféle útviszony­nak megfelelő közlekedési „viselkedést" elsajátíthatnak a leendő járművezetők. A megyei tanács a napirend vitáját a kiegészítések, il­letve a határozati javaslatok — ezek mindegyike a bal­esetmentes közlekedés alap­elveit erősítette meg — el­fogadásával zárta le. Az ülés további részében a testület tagjai meghall­gatták, majd megvitatták azt a beszámolót, amelyet Sza­bó István művelődésügyi osztályvezető terjesztett elő a megyei múzeumi hálózat helyzetéről, munkájáról. Szőkébb hazánkban — emel­te ki a napirend előadója — három múzeum, három helytörténeti kiállítóhely, két műemlékek bemutatásával kapcsolatos kiállítóhely és öt népi műemlékben elhe­lyezett falumúzeum műkö­dik. Külön említést érde­melt az, hogy az egri vár Budapest és a Balaton után az ország harmadik legláto­gatottabb idegenforgalmi he­lye. Mindez arra kötelezi a múzeumi hálózatban dolgo­zó szakembereket, hogy a mai kornak megfelelő igé­nyek szerint tárják fel — erre utalt felszólalásában Kovács Tibor, a Kulturális Minisztérium osztályvezető­je is — a régészet, a ter­mészettudományok, a nép­rajz, a képzőművészet, az iparművészet, a numizmati­ka, az irodalom, valamint a történelem, főként á hely- törtenet emlékeit, eredmé­nyéit, oktató- és mozgósító jellegű dokumentumait. A hálózatfejlesztési el­képzeléseket illetően a be­számoló kiemelte, hogy Egerben főként á várfeltá­rási munkálatokat kell segí­teni, s több műemlék meg­óvására kell forditáni a fel­használható forifitokai. Űjabb helyiségeket kell ki­alakítani a helytörténet, a .termelési kultúra bemutatá­sára. Gyöngyösön egy or­szágos vadászattörténeti ál­landó kiállítás megrendezé­sét tervezik, valamint egy munkásmozgalmi emlékhely kialakítását is. Hatvanban Ady- és Hatvány Lajos-em- lékszoba, emellett pedig egy országos jellegű viselettörté­neti kiállítás megnyitását tervezik. Több helyütt — Átányban, Abasáron, Nagy- , rédén, Szilvásváradon, Kis­körén és Noszvajon — sza­badtéri, illetve helytörténe­ti kiállítóhelyeket tervez­nek. A megyei tanács tagjai az előbbi előterjesztés elfoga­dása után hallgatták meg azt a jelentést, amelyet dr. Tóth István, a SZOT Társa- dalomiztosítási Főisgazgató- sága Heves megyei Igazga­tóságának vezetője tárt a résztvevők elé. Az írásos je­lentéshez fűzött szóbeli ki­egészítésében az előadó egyebek között hangsúlyoz­ta : a szakszervezeti szer­veknek és alapszervezetek­nek jelentős feladatuk van a társadalombiztosítási te­endők megvalósításában. Kiemelte továbbá azt, hogy társadalmunk megfelelően gondoskodik a betegekről, a gyermekgondozási szabad­ságon levő nőkről, illetve az idős, nyugdíjkorhatárt elért dolgozókról. Az idei eszten­dő első félévében például 996 millió 318 ezer forintot kaptak kézhez a megyében élő nyugdíjasaink. És még egy adat: 1971 és 1976 kö­zött 79 százalékról 91 száza­lékra nőtt a dolgozó nők szüléseinek emelkedése kö­vetkeztében az anyasági se­gélyek aránya. S ezek az adatok önmagukért beszél­nek. Az előterjesztést a megyei tanácstagok elfogadták. A tanácskozás további részé­ben egyéb ügyek megbeszé­lésére került sor. A testűiéit ülése ezek titán Szalay Ist- . van zarszasáraí ért végeké Egy üzem egy iskola örvendetes, hogy ez a né­hány éve kibontakozott ne­mes töltésű mozgalom szá­mottevő sikerekkel büszkél­kedhet. Elősegítette az ok­tatási intézmények, az ifjú­sági szervezetek anyagi, gondjainak megoldását. Erő­södtek az üzemek és az is­kolák állami és társadr'ni szervei között kialakult Kap­csolatok, s ez egyre na­gyobb mértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy egészsége­sen formálódjék a tanulók, az ifjúmunkások és a fel­nőtt dolgozók világnézete. A kölcsönös támogatás mind­két fél részére gyorsabb üte­mű ismeretgyarapítást is jelentett, s megkönnyítette a pálayirányítást és válasz­tást, valamint azt is, hogy mind többen fejezzék be es­ti vagy levelező tagozaton egykor abbamaradt általá­nos vagy középiskolai ta­nulmányaikat. Az együttműködés lehető­ségeit még korántsem ak­názták ki. Ez a felismerés vezette a Szakszervezetek Országos Tanácsát és az Oktatási Minisztériumot, amikor kidolgozták a to­vábbfejlesztés irányelveit. A heves megyeieknek sem kell szerénykedniük, hiszen tények sorával igazolhatjuk a fokozatos előbbre lépést. Százharmincnégy iskola kö­zül százhuszonöt talált ma­gának patrónust, méghozzá olyat, amelyik igazi mecé­násnak bizonyult. Ez meg­nyugtató, az viszont koránt­sem, hogy kilencen nem akadtak pártfogóra. Az élel­mesebbek kitettek magu­kért, s öt-hat, sőt tíz válla­lat hathatós támogatására is számíthatnak. Nyilvánvaló: az aranyta­lanságot meg kell szüntetni Legalább annyira, hogy min­den oktatási intézménnyel törődjön valaki. A kétolda­lú kötelezettséget még nem mindenütt rögzítették a leg­apróbb részletre is kiterjedő írásos szerződésben, holott ez egyértelműbb bármiféle szóbeli megállapodásnál, hi­szen így elkerülhető az eset­legesség. A dolgozók nálunk is tár- sadalmi munkában tataroz­nak, s megoldják azokat a kisebb feladatokat, amire az igazgatók olyan ritkán találnak kivitelezőt. Az üze­mek nyaranta tisztes bérért foglalkoztatják p. tanulókat, akik év közben is ellátogat­nak hozzájuk, s így felfe­dezhetik az egyes szakmák szépségét. Általában közös, kölcsönös kulturális rendez­vényeket szerveznek, s a tanárok részi vesznek a fel­nőtt- és a szakoktatásban. Tennivaló azért akad, s az eddigi gyakorlatot sok­színűbbé, tervszerűbbé te­hetjük. Érdemes ezen töp­rengeni, mert az egymásért cselekvés nemcsak az egyez­séget kötő partnerek szá­mára kamatozik, hanem tár­sadalmi érdek is. (péeMi

Next

/
Thumbnails
Contents