Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

1977.

szeptember

★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA ★

A fakóházak, háztáji gazdaságok megelőző tűzvédelme

A neutronbombáról

Tudomány — technika

II. rész:

2. A használat szabályai

— „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban, vagy jól szellőztetett olyan helyiségben szabad használni, amelyben egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

— Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, helyiségekben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.

— A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tfiz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

— A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vágj’ ha arra szükség nincs, a, tüzet azonnakel kell oltani.

— A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

— Égő dohányneműt, gjru- fát, tilos olyan helyre tenni, eldobni, ahol az tüzet okozhat.

.4 szabadban tárolt anyag

Éghető ,,C"—„D" félkész és készáru Papír, rongy, éghető hulladék stb.

Faforgács, fűrészpor,

Fűrészáru Gömbfa és tűzifa Szalma

Feketeszén és koksz öngyulladásra hajlamos szén (barna, tőzeg)

A tárolási egység és a kerítés között legalább 1 m távolságot kell megtartani. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, a száraz növényzettől, stb. állandóan mentesen kell tartani.

— A szabadban elhelyezett tárolási egységek közölt a tárolási egj'ség magasságával megegyező tűztávolságot kell biztosítani.

— Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „R" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad.

— Raktárban az éghető anyagú födém, tetőszerkezet, és a raktározott éghető anyag között legalább 1 m tűztávolságot kell biztosítani.

— Olyan • kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épület- szerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél az országos szabványban meghatározott vizsgálatot, továbbá a kémény tisztítását nem végezték el.

— A kémény használaton kívüli nyílását nem éghető anyaggal lezárva kell tartani.

— Csak engedélyezett típusú. ‘ kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőbe-- rendezést szabad használni.

— A tüzelőberendezést, illetőleg a villamos fűtőberendezést. valamint az automatikus hőmérséklet, szabá- ’vozóval ellátott, továbbá a kifejezetten helyiség fűtése céljára sroigr-o -c—. rendszerű villamos hősugár- aai» villamos kandallót, villa— Tűzveszélyes folyadékot közúton, illetőleg közúti járművön csak hibátlan állapotban levő zárt palackban, kannában, hordóban, valamint tartályban szabad szállítani.

— Az. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együttesen nem tárolhatók.

— A „C”—„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva, egy helyen is tárolhatók.

— öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet, vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell és a káros felmelegedést meg kell akadályozni.

— Éghető anyagok szabadban történő tárolása esetén á tárolási egységek legnagyobb méreteit, valamint’ a tárolási egység és a létesítmény közötti tűztávolságot az alábbi táblázat tartalmazza:

A szabadban tárolt éghető anyagok tárolási egységeinek legnagyobb méretei és a iétesítménj-ektől való tűztávolsága-4 tárolási A létesítmény tűzállósági egység fokozata méretei (m l—ll. m. IV—V.

a xb x c

A létesítményektől való tűztávolság (m)

10x10x5

M

90

40

6x20x8

12

14

16

4x20x2

12

14

16

6x20x8

10

12

16

6x20x4

Ä

10

12

10x30x8

40

50

60

—

2

4

6

40x10x2

4

f

1

mos kályha és készülék kivételével üzemeltetés alatt felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

— A fűtést és a felügyeletet, a berendezés működését nem ismerő, a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra ki nem oktatott cselekvőképességében korlátozott személyre bízni nem szabad.

— A szilárd tüzelőanyag üzemelésű háztartási tüzelö- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő, vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.

— Éghető padozatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé nem éghető anyagú parázsfelfo- gót kell elhelyezni.

— Füstelvezetésre csak hézagmentesen összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék maximális hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni.

— A füstcsövet legalább

1.5 rn-ként, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.

— Égésterméket. salakot, hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló nem éghető anyagú edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.

— Tűz- vagy robbanásveszélyes gázt, gőzt, vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet a közcsatornában, vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad.

— A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.

— A villamos berendezés, fogyasztó készülék és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy azok az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsenek.

— Lakóépületben, lakásban. gazdasági épületben, illetőleg helyiségben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely a lakóépület, lakás, gazdasági épület, illetőleg helyiség rendeltetésszerű használatától ?ltér és tűzveszélyt okozhat.

Korszerű háború esetén a

tömegpusztító eszközök alkalmazása a hátországban is sok támadási veszélyt rejt magában. Különösen nagy veszély fenyegeti az állatállományt. Az állatok ugyanúgy mint az emberek megsérülhetnek a nukleáris robbanás összes tényezőitől: lökőhullám, fénysugárzás radioaktív sugárzástól. Nukleáris robbanás esetén a legnagyobb veszélyt a radioaktív szennyeződés okozza. Ez a sérülés annál is inkább veszélyes. mivel a szennyezett fű, takarmány etetése után az állati termékek, pl. tej, hús, tojás is radioaktívvá válik és elfogyasztás után szennyezheti az embert is. Nagy veszélyt rejt magában a biológiai és vegyi fegyverek alkalmazása is, ami az állatok tömeges pusztulását idézheti elő.

Feltétlenül szükségesek tehát a védelmi intézkedések. tervek kidolgozása, jóval a támadás bekövetkezése előtt, már a béke időszakában. Ez jelentősen csökkent- heti az állatállomány veszteségeit. A védekezés fő célja: az állatok tömeges sérülésének megakadályozása és veszteségek csökkentése. A védelmi intézkedések tervezésénél és végrehajtásánál figyelembe kell venni a különböző tömegpusztító eszközöket, azok kombinált alkalmazáAz utóbbi időben egyre gyakrabban esik szó a neutronbombáról. Mit jelent ez a kifejezés? „

NEUTRONBOMBA: Olyan különleges atomfegyver,

amely robbanáskor a lökéshullám, a fény- és hősugárzás csak kisebb mértékben jelentkezik; az ártalmat csaknem kizárólag a kezdeti sugárzás, elsősorban a neutronsugárzás idézi elő.

A NEUTRONSUGÁRZÁS: Elektromos töltés nélküli nehéz magrészecskék — neutronok — áramlása. Az atomrobbanás pillanatában létrejövő áthatoló sugárzás egyik összetevője. Elnyelődése az élő szervezetben, sugárbetegséget, egyes atommagban pedig rádióaktivitást

— indukált aktivitást — hoz létre. A védelmi létesítmé- ményekben és berendezésekben a károsító hatása elleni oltalmazásra kis atomsúlyú elemeket tartalmazó anyago. kát használnak fel. A gyors neutronok befogására a legalkalmasabbak a hidrogén- tartalmú sugárvédő anyagok

— víz, beton — fémhidrátok stb. Tehát az óvóhelyek megbízható védelmet njaijtanak ellenük.

sát. A védekezés így komplex munkát igényel. Ezek rendszerint munkaigényesek és a gazdaságokban __ a dolgozók nagy többségének részvételét igénylik. Mindez arra kötelez, hogy időben kidolgozzuk az intézkedési terveket, melybe beletartozik az állattartó helyiségek előkészítése, az állatok széttelepítése. takarmánykészletek, vízkészletek és kutak védelme.

Az állatokat el kell rejteni a radioaktív, a mérgező és a biológiai szennyeződés elől. Erre a célra a meglevő helyiségeket kell felhasználni megfelelő előkészítés után.

A helyiségeket á külső szennyezett levegő beáramlása elől szigetelni kell, »ezért minden rést a falakon, a mennyezeten be kell tömni, el kell szigetelni. Az ablakokon, ajtókoh található réseket szintén tömíteni

kell. A nyílászáró szerkezeteket pokróc, zsákfüggöny, fólia, bedeszkázás, nádpalló- val, vagy más módon ajánlatos elfedni. El kell készíteni az állattartó helyiségekhez a szűrt levegőt biztosító berendezéseket. A riasztás után az ilyen módon előkészített istállók 30—40 százalékos védelmet, jó előkészítés esetén még ennél is nagyobb biztonságot jelenthetnek. A támadás veszélye

Üsző laboratórium a — flotta fiatal tagja — a szovjet tudomány újabb eredménye. Berendezésével — hétezer méter alatt — végzi a tenger biológiai kutatásait.

A tölgyfalevél által kiválasztott fitoncidok is elpusztítják a betegséget okozó mlkróbákat. Tölgyerdökben csaknem steril a levegő. íme a gyógyító tölgyek, melyek a gyorsan fejlődő fajták kinemesítésére várnak.

Vörösfenyőből sikerült előállítani a P-vitamincsoport anyagait. Ezek a vegyületek a szív és érAz NDK Nemzeti Néphadseregében új egészségügyi csomagokat rendszeresítettek. Ezek a csomagok a korábbiaktól abban térnek el, hogy figyelembe veszik a korszerű harcban előfordulható tömeges sérüléseket és alkalmasak önellátásra, vagyis az önsegély megoldására gázmérgezés, sugársérülés és fájdalomcsillapítás esetén is. Természetesen alkalmasak a társak ellátására és elsősegélynyújtására is.

A csomagban levő ampullák egyben injekciós fecskendőként

esetére 5—7 napos takarmány és vízkészletet is kell biztosítani a helyiségekben.

A védekezés másik eszköze az állatok széttelepítése. Ennek érdekében időben ki kell jelölni a széttelepités helyeit.

Az ellenséges támadás veszélyének kihirdetése után a védelmi rendszabályok életbe lépnek. Fel kell készíteni a helyiségeket az állatok számára, elő kell készíteni az állatokat az esetleges széttelepítésre, létre kell hozni az 5—7 napos takarmány- és vízkészletet, fel kell készülni a szabadon tárolt víz- és takarmánykészletek védelmére. Fel kell állítani a figyelő őröket, az etetés, itatás és legeltetés helyén meg kell szervezni a járőrözést és ki kell szélesíteni az összes tűzvédelmi rendsza bályokat.

A légiriadó jelzése után, illetve a szennyezettség, fertőzés jelzése esetén az állatvédelme

tartó helyekre kell terelni, vagy széttelepíteni az állatokat. A helyiségek nyílászáró szerkezeteit az említett módon ' hermetizálni, a külső levegő behatolásától el kell zárni, meg kell kezdeni a szűrt levegő biztosításai, Ha az állatok távol vannak az állattartó helyiségektől, akkor azokat a bemélyedésekbe, erdőszegélyekbe, vagy más természetes fedezékekbe kell terelni.

rendszeri betegségek megelőzésére szolgálnak.

•

Minden egyes cigaretta 1/4 órával rövidíti a dohányosok életét — állapították meg a Hamburgi Klinikán.

•

A lengyel és japán szakemberek elektronikus karórát fejlesztettek ki. Az óra gomblenyomásra a hónapot, napot, órát, percet, másodpercet mutatja.

•

Légelháritó — nagyobb testű — madarak veszélyesek a sugárhajtású gépekre. Nyugatnémetországban 300 találkozásból 91 súlyos sérülés keletkezett.

is szolgálnak, melyet gyorsfees- kendőnek neveznek. A hat darab fecskendő közül a piros színű az Idegmérgek ellen, a kék színű a légszomj ellen (cián), a zöld színű a hányás ellen (sugársérülés), a fehér színű a fájdalom csillapítására szolgál.

Ezzel a megoldással a katonák a lehetséges orvosi beavatkozásig, mintegy három óra időtartamig tudják biztosítani a mérgezés megakadályozását, a fájdalom csillapítását, vagyis sérülés esetén az életben maradást.

IKS)

Takarmányt ég vizet csak

a védett készletekből szabad felhasználni.

A szennyeződés körzetéből az állatokat úgy kell átterelni védett helyre, vagy tiszta levegőre, hogy részükre bizonyos védelmet kell biztosítani. Ezért a nagy állatokra tarisznyát (szájkosarat) kell felhúzni, amit nedves szénával, kóccal, mohával, stb. kell megtölteni. Az állatok végtagjainak védelmére védőharisnyát, kötélt. vagy más módon szükségeszközökből készített eszközöket kell biztosítani. Az állat testét, bőrfelületét kocsiponyvával, zsákponyvával, gyékénnyel, vastagabb többrétegű papírral, vagy más módon kell védeni. Ügyelni kell, hogy az állatok szennyezett területen ne igyanak, ne legeljenek, ne egyenek és feküdjenek le.

A fertőzött, szennyezett állatokat a kárterületről, szennyezett, fertőzött területről kihajtva mentesítésben kell részesíteni. A mentesítés a biológiai, vegyi, sugárfertőzés további súlyosbodásának megelőzésére irányul és lényegében ezen anyagok eltávolítását jelenti. A veszély elmúltával a szennyezett, fertőzött területet és állattartó helyiségeket is mentesíteni kell. A mentesítést, fertőtlenítést védőfelszerelésben kell végrehajtani.

K. X

(Folytatjuk)

Az állatállomány védelme a tömegpusztító- fegyverek ellen

Állatállomány megelőző

Oninjekciózó egészségügyi csomagok