Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
I Az Állami Ifjúsági Bizottság munkájáról Nádor Györggyel, az ÁIB lilkárával Beszélgetés C7 1971 szeptemberében új térvényt hozott az ország- gyűlés: az ifjúsági törvényt. Benne foglaltatik mindaz, ami a magyar lakosság 30 éven aluli tagjainak joga és kötelessége. S amiért létrehozták, az a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósítását kormányszinten segítő, támogató akció következménye. Az ifjúságpolitikai határozatok, az ifjúsági törvény végrehajtását koordináló és ellenőrző központi szervezet a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsági Bizottság. S hogy mi is a konkrét feladata az ÁlB- riak napjainkban, arról Nádor Györggyel, a bizottság titkárával beszélgettünk. — Félreértés ne essék: ami a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása és fejlesztése során történik, ném kizárólagosan az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenységének eredménye. J-Iiszen a határozatokat nem mi hozzuk, hanem a párt és a KISZ kongresszusai, a törvényeket pedig az ország- gyűlés alkotja. Mi felméx-- jük az ifjúság helyzetét, lehetőségeit, azok figyelembevételével vázoljuk fel a határozatok által megszabott soron következő feladatokat, és- azok végrehajtását koordináljuk a különböző szinteken. Tudni kell — tájékoztatott Nádor György —, hogy minden minisztériumban önálló ifjúsági bizottság működik, amelyik az adott tárca keretein belül dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeivel törődik. A minisztériumi bizotU Ságokon, mint központi szerveken kívül, helyi önkormányzati ifjúságpolitikai feladatokkal ellátott szervezetek is működnek. Ezeket minden megyei, városi és helyi tanácsi hivatalban megtaláljuk, de ugyanúgy ott vannak.a „vállalati, szövetkezeti, iskolai vezető testületekben is. — Mi a feladatuk jelenleg ezeknek a központi és helyi szervezeteknek? — Tulajdonképpen minden, ami a fiatalokat érinti. Éppen ezért az ÁIB útmutatása alapján minden oktatást nem érintő intézkedést véleményeznek; kezdeményezik, illetve megteszik az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket; fejlesztik a gyermekek és a fiatalok szocialista neveié- r* javításával, de a lakásgondjaikkal is, a gyermekgondozási feltételek megteremtésével, ,a családi pótlék kérdéseivel is. Az állam ránk bízta a központi ifjúsági alapot, ami az ifjúságpolitikai célkitűzések részbeni megvalósítását szolgálja. Ennek az összege meghaladja az évi egymilliárd forintot. — Konkrétan mire költik ezt a pénzt? — Csak a nagyobb volumenű dolgokat említem: 25 millió forintot költöttünk tavaly a különböző ifjúsági kedvezményekre: a fiatalok üdültetésére, a tanulóifjúság kedVezményes étkeztetésére, vagy a lakás-használatbavételi kedvezményekre. 29 millió forintot adtunk a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásának támogatásához. 50 millió forintot szántunk különböző ifjúsági létesítmények beruházására. Hogy mit éreznek ezekből egyénileg a fiatalok? A nappali felsőoktatási intézmények hallgatóinak mintegy 85 százaléka részesül rendszeres ösztöndíj, vagy szociális támogatásban. Hogy minél több munkás- és parasztfiatal tanulhasson tovább ezekben az intézményekben, számukra ingyenes előkészítő tanfolyamokat, táborokat finanszírozunk. 1976-ban 90 ezren vettek részt az előkészítőkön. Üj formája az ösztöndíjrendszernek a középiskolai ösztöndíj. Tizenötezer fizikai dolgozó gyermeke részesül ilyen támogatásban. A szakmunkástanulók ingyenes munkaruha-juttatásának, ösztöndíjának, kollégiumi ellátásának, betegségi biztosításának egy része ugyancsak ebből az alapból adódik. — Alig hiszem, hogy elegendő az ÁIB gondozásában álló központi ifjúsági alap mindahhoz, amivel fiataljainkat támogatjuk. Hogyan egészül ki ez az összeg? — Egy-egy fiatalokat segítő akció meghirdetésekor, az ÁIB felajánlja az akcióra fordítható központi alapból kiutalt összeget, és felkéri a társadalmi, gazdasági szerveket arra, járuljanak anyagilag is hozzá a fiatalok gondját segítő problémák megoldásához. S miután minden intézmény külön ifjúsági alappal rendelkezik, ezt meg is teszik. A vállalatok. termelőszövetkezetek gazdasági vezetői tudják, hogy mire van szükségük a fiataloknak. És azt is tudják, hogy ha reális kérésüket nem teljesítik, nem számíthatnak fiataljaikra, mert olyan munkahelyet keresnek maguknak, ahol igényeiknek megfelelően kulturáltabb körülmények között dolgozhatnak- Ma már minden józan vezető tudja, akire számítani kell, az a felnövekvő nemzedék, hiszen új munkaerőt csak onnan nyerhetnek. — Milyen fórumokon nyilvánítják ki véleményüket a fiatalok, hol tehetnek javaslatot a gazdasági munka javítása érdekében? — Erre valók az ifjúsági parlamentek, amelyeket kétévenként rendeznek meg a munkahelyek többségében. Az 1976—77-es évben több mint 1 millió 200 ezer fiatal vett ezeken a parlamenteken részt, és több mint 200 ezren szólaltak fel körülményeiknek javítása érdekében. — Minden gazdasági egységben kötelesek a vezetők a parlamentet megrendezni és az ott felvetődött problémákra választ adni. orvosolni azokat és megoldani a reális igényekből születő gondokat. — Melyek azok a főbb kérdések, amelyek a parlamenteken elhangzottak? — Elsősorban bérezési problémákról, lakásgondokról és a pályakezdés nehézségeiről szóltak a fiatalok. Üjabb igények érkeztek a munkahelyi kulturálódási lehetőségek bővítésére, a továbbtanulási adottságok fejlesztésére. — Ezek a parlamentek a fiatalok közéleti tevékenységét erősítik. Milyen szerepet kapnak a fiatalok az állami, a társadalmi szervezetek apparátusában? — Az országgyűlésnek jelenleg 37 harminc éven aluli tagja van. A tanácstagok között a 30 éven aluliak szervezeti tisztségviselők közel 30 százaléka fiatal. — Mivel viszonozzák a fiatalok a velük való gondoskodást, törődést? — Nem hálátlanok. 1976- ban például több mint 20 millió munkaórát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában. — Köszönjük a beszélgetést. Mérő Miklós Egymillió pár kesztyű Pécsről Százmillió forintos beruházással új gyárat létesített a Pécsi Kesztyűgyár, ahol évente egymillió pár kesztyű készül. 1980 végére 80 százalékát exportálják. Képeinken • Az új gyár Tágas, világos teremben dolgoznak a kesztyűvarrók. (MTI fotó — Bajkor József felvételei — KS) Jubileumi versenykapcsolat Paks és Uszly-llimszk közölt A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő, a nemzetközi méretűvé fejlődött munkaverseny új színnel gazdagodik: a szovjetunióbeli Uszty-Ilimszkben készülő faipari kombinát építői, köztük a magyar Kun Béla ifjúsági építőbrigád tagjai, 'a jubileum tiszteletére versenyre szólították az első magyar atomerőmű építőit. A kihívás elfogadását tartalmazó válaszlevelet hétfőn indították útnak a Duna- mentéről a 9000 kilométer távolságra levő Angara folyó melletti Uszty-Ilimszkbe, ahol a világ egyik legnagyobb fa- és cellulózipari kombinátja készül, a KGST- országok hozzájárulásával. A paksi atomerőmű-beruházás gazdasági, párt, szak- szervezeti és KISZ-vezetői által aláírt dokumentumban felsorolták az idei feladatokat és a távolabbi célokat. Eszerint a paksi atomerőmű első blokkját 1980-ban kívánják üzembe helyezni, 1985-ben , pedig mind a négy blokknak termelnie kell a beruházási javaslatban meghatározott 1760 mw teljesítménnyel. Ezeknek a célkitűzéseknek a valóra váltását segíti a csepeli példa nyomán kibontakozott jubileumi munkaverseny. A munkáskollektívák felajánlásokat tettek az építés, szerelés pontos, jó minőségű teljesítésére- Az atomerőmű építése mellett jelentős feladatokat vállaltak Paks várossá alakításában. Társadalmi munkával, kommunista szombatok szervezésével veszik ki részüket a leendő város arculatának formálásában. Kalászosok előtérben Fajtaválasztás az őszi sét, az ifjúságnak a közéletben való fokozott részvételét segítő feltételeket. — Fejtse ki, kérem, ezt részletesebben! — Hazánk lakosságának 45 százaléka 30 éven aluli. S bár a fiatalok lehetőségei a tanulásban, szakmaválasztásban elvileg korlátlanok, a gyakorlatban nem egyenlő feltételekkel indulnak az életbe. Nagyon sok a hátrányos helyzetű fiatalember, gondolok itt arra, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni azok közé, akik mondjuk a fővárosban élnek, vagy egy kis faluban, vagy azoknak az objektív körülményeik közé, akik értelmiségi szülők, vagy fizikai munkások gyermekei. A kormány az ifjúsági törvényt azért is hozta, hogy erejével megteremtse azokat a feltételeket, amelyeknek birtokában kiegyensúlyozottá válhatnak a tanuláshoz, pályakezdéshez szükséges adottságok— Mivel foglalkozik még %z ÁIB a fent említetteken kívül? Hiszen a fiatalok élete sem kizárólag a tanulásból, a munkából áll? — Jogszabályokat alkotunk a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének elősegítésére, a testedzési, a sportolási, a kulturálódási feltételek megteremtésére, és . a nemzetközi ifjúsági kap- | csőlátók fejlesztésére is. Fog- J lálkozunk a fiatalok önálló életkörülményeinek kialakításával. a családalapítás gondjával, pályaválasztási j feltételeik szélesítésével,' Befejeződött a nyári munka, véget ért az aratás, még- sincs szünet a földeken. Ahogy a kombájnok elvonultak és elhordták a szalmát is, nyomban megjelentek a traktorok a hozzájuk csatolt 'ekékkel, tárcsákkal, és hozzáláttak az őszi előkészületekhez. Kezdetét vette tehát a talajmunka, a műtrágyázás, és a magágy-előkészítés. Sietnek, hogy ne késlekedjenek. Így van ez rendjén minden évben, mégis szólnunk kell róla most is időben, mert az éghajlati adottságok mellett, a jól elvégzett talajmunka alapja a jövő évi termésnek. Noha az idén több gabona termett a tavalyinál, hogy mégsem annyit takarítottak be üzemeink, mint ameny- nyit vártak — abba a tavaszi belvíz és a nyár eleji aszálykáron túl — az is közrejátszott, hogy még nem minden gazdaságban törődnek eléggé a jó talajmunkával. Az üzemek közötti, indokolatlan terméshozamel- lérések egyik problémája pedig ebben is kereshető. Díjmentes vizsoálat Aztán ott van a fajtaválasztás. A Heves megyei Vetőmag-felügyelőség felmérései szerint megyénk gazdaságainak tíz százaléka leromlott, nem fajtatiszta vetőmagot használt tavaly is, arni az eredmények csökkenéséljen is megmutatkozott. Most, amikor gazdaságaink ismét az őszi vetés előkészületein dolgoznak, vajon gondolnak-e a helyes fajtaválasztásra? Legutóbb a Heves megyei vetőmagtermelési szakbizottság ülésén is sokan felvetették ezt. Gyakori ugyanis még, hogy néhány helyen olyan vetőmagot használnak, pontosabban olyan fajtákból, melyeknek nem ismerik a tulajdonságait. Nem tudják, milyen a minősége, a csírázóképessége! Pedig, ha egy kis gondossággal mintát kül_ denének belőle a vetőmagfelügyelőséghez, az díjtalanul megvizsgálná és akkor gyors választ kapnának, hogy érdemes-e elvetni vagy sem. Ma, a tudományos-technikai forradalom vívmányai a növénynemesítésbe is betörtek. Egy-egy kalászos fajta általában öt év alatt „lefut” és jön helyébe másik, korszerűbb, nagyobb termőképességű utód. Ezt mindenkor figyelembe kell venniük a gazdaságoknak, ha növelni akarják termésátlagaikat kenyérgabonából és árpából. Ha a középtávú üzemi terveket fellapozzuk, azok jelentős hozamnövelést írnak elő 1980- ig. Ennek megvalósítása pedig a gondos talajmunka és a tápanyag-utánpótlás mellett az éjihaj lati viszonyoknak legmegfelelőbb fajták kiválasztásában és elterjesztésében rejlik. Előnyben a korai búzák Amelyik fajta a múlt esztendőben jó volt, nem biztos, hogy jövőre is azt az eredményt adja. Ezért fontos,, hogy gazdaságaink jobban odafigyeljenek a kalászosok vetésének előkészítésére. Ott van például a búza, melyből az idei ősszel 15 fajtát biztosít az üzemeknek a Vetőmag Vállalat észak-magyarországi központja. Valamennyi nagy termőképességű, intenzív fajta, tehát képes arra, hogy kedvező körülmények között 45 mázsát is teremjen hektáronként. A Heves megyei vetőmagtermelési szakbizottság legutóbbi ülésén arról is szó esett, hogy üzemeink az adottságoknak leginkább megfelelő, korai érésű és nagy hozamú Mar- tonvásári—4, Kompolti—1, Fertődi GK—2—3, Rannaja, Libellula, valamint a kevesebb mennyiségben rendelkezésre álló, újabb jugoszláv Száva, Partizánka és a No- vosadska Ranna fajtákat vessék. Ezek hosszabb távon a megye talaj- és éghajlati adottságainak a legmegfelelőbbek. vetéshez Fontos azonban, hogy a gazdaságok a középkorai és késői érésű búzákat is termeljenek, mert a betakarítás idejét így tehetik kedvezőbbé. A vetőmagtermelési szak- bizottság a középkorai érésű csoportból a Bezosztája— 1, Lubilejnaja—50 és a Mar- tonvásári—5 fajtákat ajánlja, az úgynevezett késői érésű- ek közül pedig a Kavkázt. Az Auróra és a Mironovszkaja már „lefutott” fajták, mivel alig adnak hektáronként 25 mázsát,, tehát nem gazdaságos a termelés. Az árpa se legyen „mostoha” Gond van az őszi árpával is, mert termőterülete az utóbbi négy esztendőben 7500-ról 4900 hektárra csökkent a megyében, holott ez a kalászos nagyobb megbecsülést érdemelne. Indokolatlanul kis területen termelik gazdaságaink, pedig az árpa évek óta negyven mázsán felüli átlagtermést ad hektáronként. Elengedhetetlenül fontos takarmány az állattenyésztésben és összetétele alapján nem pótolható kukoricával sem. Az üzemeknek nem “*ent külön»*^vl*> «ondót a termelése, hiszen iól gépesíthető, a búzatermeléshez szükséges géppark az árpához is felhasználható. Ezenkívül három jó minőségű fajta: a Horpácsi kétsoros, a Martonvásári—35 és a Kompolti korai áll rendelkezésre. Mind a három nagy termőképességű és* várható a még nagyobb hozamot adó Fertődi GK—58-as elterjedő, se is. Meggondolandó tehát, hogy gazdaságaink tovább ne csökkentsék, hanem élve a kedvező lehetőségekkel, növeljék az őszi árpa termőte;- rületét megyénkben, Ami pedig a tavaszi árpát illeti, már az idén is, de a következő időkben még inkább, a szár- szilárdabb német, csehszlovák és az újabban nemesített Martonvásári—43-as fajták elterjedésére számítanak. Megyénkben ma már a gabonatermelést a gazdaságok csaknem 80 százaléka ipar, szerűen végzi. Ez a következő években tovább fokozódik majd. A gépesítés tökéletesítése, a technológiai fegyelem ésszerű betartása és a' helyes fajtaválasztás együttesen lehetővé teszi, hogy Heves megye gazdaságai az ötödik ötéves terv végéig, kalászosokból megközelítsék a 42—45 mázsát. Mentusz Károly MmwQ 1977. augusztus 16., kedd (
