Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
A jövő képei — filmen A fürdőruha rövid története A fürdőruha nyári ruhatárunk nélkülözhetetlen darabja. Az egészséges nyári fürdőzéshez, napozáshoz hozzátartozik a jó szabású, modern vonalú (ízléses) fürdőruha. A divatlapokban és üzletekben a legváltozatosabb szabású, színű és anyagú modellekkel találkozhatunk. Eszünkbe sem • jut, hogy fürdőruhánk évek, évtizedek, - sőt, évszázadok folyamán hogyan nyerte el mai formáját, i Fürdőruha jellegű ruhák- j kai már a római kori mo- ’ zaikokon találkozunk. Ezek < a mai kétrészes fürdőruhákra hasonlítanak. (1) A további századok fürdőzési szokásairól ismereteink meglehetősen hézagosak és ellentmondásosak. Középkori metszetek és a későbbi ábrázolások a fürdőzőket ..Eva-kosztümben”, vagy legfeljebb kis ágyékkötőben mutatják. A fürdőzés divatját a XIX. század elejétől kezdve kísérhetjük figyelemmel. Ekkoriban tűntek fel az első fürdőöltözékek. Divatba jöt— 1877-ben a híres „Vörös Bolygó", vagyis a Mars a Föld közelébe került. Távolsága ekkor kevesebb volt 60 millió kilométernél, így kitűnő alkalom nyílt arra, hogy felszínét már közepes méretű teleszkópokkal is jól megfigyelhessék. Egy olasz csillagász, G. Schiaparelli 21 centiméter átmérőjű távcsövével kezdett hozzá az égitest felületének alaposabb vizsgálatához és csakhamar világszenzációt jelentő híradással lepte meg a tudósokat. Schiapareili azt állította ugyanis, hogy a Mars felszínét keresztül-kasul behálózzák azok a különféle egyenes és enyhén hajló ív mentén futó, furcsa vonalak. amelyeket ő „csator- nák”-nak nevezett el. Egy- egy alkalommal csupán két- három ilyen képződményt sikerült észlelnie, de a több hónapon át tartó megfigyelések eredményeként végül meglehetősen részletes térképet készített, az égitestről, s ezen már száznál több „csatorna” . volt látható. Schiaparelli kezdetben — helyesen — úgy vélte, hogy ezek a képződmények természetalkotta tereptárgyak, nem pedig mesterséges eredetűek- Az újságok azonban meglehetősen elferdítve hozták nyilvánosságra az érdekes felfedezést és úgy állították. hogy Schiaparelli bizonyítékokat talált a marsbeli, értelmes lények létezésére, hiszen mesterségesen létesített csatornákat látott. Ezeknek célja — állították az újságok — az, hogy a Mars vízben szegény, egyenOMfmM i*T7. augusztus 13., szombat tek a különféle előkelő fürdőhelyek és egyáltalán nem volt mindegy, hogy ott milyen öltözékben jelentek meg a vendégek. Ezek a fürdőruhák ténylegesen öltözékek voltak: a nők hosszú szoknyában, a férfiak térden felül érő nadrágban fürödtek. Azonban a változás csakhamar bekövetkezett. A nők erősen dekoltált, rövid fürdőruhákat kezdtek viselni, amelyek már a lábukból is engedtek látni valamit. Ezt az öltözéket nagy, széles karimájú kalap egészítette ki, amely eltakarta a „merész” ruhadarab viselőjének arcát. Ez 1910 körül volt jellemző. (2-3.) A szoknya és a nadrág azonban egyre rövidült és a fürdőruha ujja is lassan elmaradt. (4—5.) A következő évek nagy botrányait a testhez simuló, rugalmas anyag, ból készült fürdőöltözékek jelentették. Általánosabb volt azonban a rövid szárú kis női fürdőruha, amelyet szoknya takart el, derékon övvel viselték. lítői övezetébe vizet juttassanak a pólusokról (az északi és déli sark fehéres színű hó- és jégmezőiről). Schiaparelli eleinte tiltakozott szavai félremagyarázása ellen — később azonban maga is annak a véleménynek adott hangot, hogy a „csatornák” létezése — talán — így is magyarázható. A későbbi évtizedekben sok további rajz, sőt, fénykép is készült a Mars felszínéről és ezeken a Schiaparelli által látott „csatornák” közül legalábbis a legfeltűnőbbeket, legnagyobbakat szintén fel lehetett ismerni. Mai ismereteink szerint csaliugyan léteznek olyan képződmények a bolygón — például kráterláncok, egyenes vagy íves gerincek, valamint szeles völgyek és szakadékok —, amelyek a Földről nézve, csa- tornaszerü képet mutatnak. De ezek az alakzatok mind a természet művei. Napjainkban már biztosan tudjuk, hogy a Marson nem léteznek értelmes, tudatos alkotó munkára alkalmas élőlények, akik csatornákat építhetnének. Hogy egyáltalán lehetséges-e bármiféle, kezdetleges élet is a Vörös Bolygón, ma még nem tudjuk. A múlt évben végrehajtott Viking marsűrhajó-kí- sérletek biológiai kutatásainak eredményei nem bizonyították. de nem is cáfoltak az ottani élet lehetőségét. Érdemes megemlíteni, hogy szintén éppen egy évszázaddal ezelőtt fedezte fel Asaph Hall amerikai tudós — eredeti foglalkozását illetően ácsmester — a Mars két kicsiny holdját, a Pho_ bőst és Deimost. Ezeknek létezéséről korábban biztosat senki sem tudott, de két író, Swift és Voltaire, is feltételezte létezésüket. E holA 30-as évek végén még nagyobb botrányokat kavartak az egyre kacérabb fürdőruhák és az első bikiniviselők. A fürdőruhák mérete fokozatosan zsugorodott, ami nem kis ellenkezést váltott ki. Az egészséges napfürdőzés és fürdés azonban meghódította a tömegeket és az újdonságok is követőkre találtak. Hosszú és sok átmenettel teli úton alakult ki a fürdőruha mai formája. Nem mondható azonban ez sem véglegesnek, mivel évről évre mindig akad valami újdonság. A két alapforma — a két- és egyrészes fürdőruha — általánosan használt ruhadarabbá vált. A mai fürdőruhák anyaga már teljesen testhez simuló, a szabásuk is teljesen a test formáját követi, könnyű bennük a mozgás, a bőríelület nagy részét szabadon hagyják, így az egészséges bámulást is lehetővé teszik. Rajz és szöveg: Fodor Eta dák a naprendszer legnehezebben megfigyelhető égitestjei közé tartoznak, s felfedezésükhöz Asaph Halinak hosszú, kitartó munkára — és az akkori idők egyik legjobb teleszkópjára voltszüksége. Dr. Hédervári Péter A Dés és Kolozsvár közötti vasútvonal mentén, — a Sütő András könyveiből jól ismert Mezőség lábánál — találjuk Szamosújvárt. Petőfi a városon átutazván, mint az örmények Jeruzsálemét említi „Útilevelek” című munkájában. Szamosújvár helyén hajdan kis falu, Gerlahida állt, a XII. századi okmányok már említik várát is. Ezt a várat Martinuzzi György 1540-ben átépítette Domeni- co de Bologna tervei alapján. A vár tulajdonosai sorába tartozott az egri hős Dobó István is. A későbbi idők folyamán a várat fegyházzá alakították: itt raboskodott másokkal együtt Finta Sándor szobrászművész és Rózsa Sándor. Szamosújvárott a XVII— XVIII. században örmény bevándorlók telepedtek le. A városban levő három örmény templom körül voltak a temetők 1863-ig. A városi levéltár 1807-beli feljegyzése szerint „A nagytemplom czintermében való temetés taxája nagy emberért 12 forint, gyermekért 6 forint. A gödrök egyöles mélyek legyenek, hogy a rothadt testek a levegőt meg ne vesztegessék. Elhatároztatott az 'is, hogy a lakosság köny- nyebbségére, a vár közelében Egy meglehetősen kényelmetlen bárkaszerüségben foglalnak az első kozmikus utazás résztvevői helyet... így kezdődik Georges Mélis 1901-ben forgatott „Utazása Holdba” című filmje, amely tulajdonképpen a téma első filmbeli megközelítése és amely egyben a tudományos-fantasztikus, a Sciencefiction első filmbeli jelentkezése. A sci-fi, tulajdonképpen egyszerre született meg a mozival. Mélies nehézkes és ma már moso- Iyogtató alkotmánya egyre sűrűbben szállt fel a mozik vásznán, egyre nagyobb közönség előtt- A jövő kifür- készése, újabb és újabb civilizációk megismerése mindenki számára titkokat rejteget. És a filmesek vonzódnak a titkokhoz. A tudomány fejlődésével a sci-fi filmek is fejlődtek: újabb és újabb tartományokat hódítottak meg, de tulajdonképpen a régi témák is megmaradtak: az idegen bolygók meghódítása, a más bolygókról érkezett jövevények beilleszkedése... A legnagyobb változást az ember Holdra szállása jelentette. Az utóbbi évek csillagászati, űrkutatási eseményei érzékenyen érintették a filmművészetet; lemondott az eddig használatos festői rakétákról, a tündérmesékbe illő űrkosztümökről és űrutasokról. A hetvenes évek sci-fi-filmiei a külsőségek mögött, a jelen kérdéseire keresnek feleletet. A kapitalista társadalom, amely a legtöbb ilyen filmet készíti, elsősorban a rémségeket tárja fel, meglehetősen sötét színekkel festve az emberiség sorsát az elkövetkezendő évszázadokban. A környezetszennyeződés, a túlnépesség, az ökológiai egyensúly megbontása, az elhatalmasodó erőszak, a közlés hiánya — íme néhány probléma, amely a legújabb sci-fi-filmek középpontjában áll. Stanley Kubrick „2001 Űrodisszea” című filmje, amelyet Magyarországon is be fognak mutatni, az első olyan alkotás, amely a felépítés harmóniájával, filozófiájával figyelmet érdemel. Ez a nagy film — amely a moszkvai fesztiválon díjat is szerzett, néhány évvel korábban —, jó néhány filmparabola nyitánya is. A következők közé tartozik Richard Fleischer „Zöld nap” című alkotása, Mickhael Critcheon „West World” vagy John Boorman „Zardoz” vagy Norman Jewison „Rellerball” című műve amelyek bolygónk nem is olyan távoli holnapját írják le a visszafejlődés teljes részletezésével. Atomis nyittassék egy temető és abban építtessék egy oratórium, ezen kívül állíttassák fel egy kereszt.” A cinteremben 1904-ben temettek utoljára: Szongott Kristófot, a magyar—örmény kutatás alapítóját. A fent említett temetőt, amely régen rabtemető volt, a vár körül 1808-ban nyitották meg, ez lett később a városi temető. Ide temették Rózsa Sándort is. Vita Zsigmond: Jókai Erdélyben (Kriterion, Bukarest, 1975) című művében megemlíti Jókai találkozását a fegyházban raboskodó, akkor 63 éves Rózsa Sándorral, aki e találkozás után három évvel halt meg. Ma is látható síremlékének felállíttatását tévesen Móricz Zsigmondnak tuladonítja. Ugyanis a sírt Papp István városi tanácselnök-helyettes kezdeményezésére Gabányi János helytörténész vezetésével tárták fel. Gabányi tanár úr nagyszülei elbeszéléseiből és régi fényképek alapján határozta meg a sír helyét. Ezek után szegélykővel és táblával látták el a sírhantot. A sír 1971. október 17_én nyerte el végleges, mai formáját. Az emléktáblán a halott neve. születési éve és elhalálozásának dátuma szerepel. A régi rabtemetővel szemben van az örmények temebomba pusztítása után kerülnek elénk a Zardoz főszereplői, amikor már a növények és az állatok eltűntek és a hatalmas tűzvész után néhányan lézengenek csak a földön... És, akik lézengenek, azok a legprimitívebb életvitelhez zuhantak Vissza... A „Japán elsüllyedése” című produkcióban, földrengések pusztítják el földünket, s vulkánók, amelyek egyszerre robbannak ki az óceánok alatt, és kegyetlenül égetik el az embereket, növényeket állatokat... Az ökológiai egyensúly megbomlása a „Zöld nap” cselekménye. A természeti források elapadtak, lassan eltűnik a növényi és az állati világ, az emberek egyre többet éheznek és egyre vadab- bul viselkednek... New York túlnépesedett lakossága az éhség elől a „Zöld nap” című mesterséges élelmiszerfogyasztásával próbál megmenekülni — mondani se kell — eredmény nélkül... A „Rellerball”-ban ugyancsak pesszimista kép tárul elénk... Ebben a bőséggel megáldott világban, amely valamikor a következő évszázadokban lesz földünk a rendező szerint, az emberi kapcsolatok teljesen visszafejlődnek, eldurvulnak... PARTI VIZEK TISZTASÁGÁT ELLENŐRZŐ MESTERSÉGES HOLD Földünk felett 900 kilométer magasságban kering az ÉRTS—1. amerikai mesterséges hold. Sokirányú kutatása során a földi erőforrásokat méri fel. Az ÉRTS—1 nemcsak amerikai, de francia kutatási programokat is teljesít keringése során. Az ÉRTS—1 egyik feladata a francia tengerpart egyes szakaszán felmérni a tenger szennyezettségi fokát, illetve a szennyezőforrások fajtáit. A kutatási zónát ösz- szesen 30 szektorra bontották. A parti zónák érintik mind az atlanti, mind a földközi-tengeri partokat, valamint a nagy forgalmú La Manche-csatornát' Az ÉRTS—1 hold légi fényképezési eljárásokkal mutatja ki a francia tengerpartok szennyezettségét. A kamerák színes filmanyagra dolgoznak, MSS 4. színszűrőkkel. Ezek a szűrők lehetővé teszik, hogy a fotókamerák 10—15 méter mélységre „lelássanak” a tengertője. A sírok között barangolva letűnt világ tárul fel előttünk, amely valaha a város életéhez tartozott. Emlékek, sírkövek latin nyelvű felirattal, amelyek a város határában feltárt római kori telepről kerültek ide. A város első örmény lakóinak feliratos sírkövei. Vajon kik nyugszanak a kövek alatt? Ismert és ismeretlen sorsú emberek. Itt nyugszik Jókai „Kőszívű ember fiai” című regényének egyik alakja, Pál mester, akit Hermán János néven ismertek a városban. Oppenheim Simon alias Ors_ tein József őrnagy sírja is ebben a temetőben van, aki a cseh felkelésben való részvétele miatt volt kénytelen menekülni Katiborból. 1912- ig, haláláig volt a városka lakója.- A római telep régészeti feltárásait vezette és ismertette az 1901-es „Archeológiái Értesítő” hasábjain. Gopcsa László (1865—1933) a város szülöttje a magyar gyorsírás történetének és a magyarországi örmények etnográfiájának írója, valamint Lengyel Zoltán, a helyi ör- ménység egyházi vezetője is itt alussza örök álmát. Sorolhatnám még a híres-neves halottakat és azokat, akiket csak a város krónikásai ismernek. •< • «. Simon J. Zaven Egyetlen egy játék érdekes csupán, amely Rellerball néven kerül az érdeklődés homlokterébe. Ebben a játékban éli ki mindenki erö- szakvágyát, ahol korcsolyán és motorbiciklivel gyilkolják, pusztítják egymást a versenyzők. A főszereplő az uniformizálódó társadalommal szembeszegülő, az egyéniségét megőrizni kívánó ember típusa... Persze vannak olyan filmek is. amelyek nem a katasztrófán át szemlélik világunkat. Ilyen a televízióban is játszott „Solaris” vagy a román Ion Popescu Gopo fantasztikus komédiája, amelyek ugyancsak a jövőről alkotott elképzeléseket viszik a nézők elé-.. azzal a nem kis különbséggel, hogy itt még az emberek bíznak egymásban, szeretik egymást, erdők zöldellnek, folyók csörgedeznek... Utazni fogunk még az űrben, más bolygók élőlényeivel is találkozunk, de hazatérünk és emberek maradunk a földünkön — ezt sugallják ezek az alkotások. Egy kicsit azt is, hogy érdemes a jövőben hinni, a szebb jövőben. £s az a jó, hogy ez itt — nem pusztán fantázia. Nemlaha György ben, tehát ne csak a vízszirf állapotáról adjanak információkat. TÖBB MILLIÓ FOKOS HIDROGÉN A moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézetben üzembe helyezték a világ legnagyobb termonukleáris berendezését. A „Tokárnak— 10” több millió fokra hevíti fel a hidrogént, és hosszabb időn keresztül képes azt ebben az állapotban tárolni. Ilyen óriási hőmérsékleten a termonukleáris reakciók következtében kolosszális energia szabadul fel. Elég, ha megemlítjük, hogy 1 kg hidrogén nukleáris eltüzelésekor 10 milliószor annyi energia keletkezik, mint 1 kg szén elégetésekor. Az új berendezés üzembe helyezésével a szovjet kutatók . a termonukleáris fúziók vizsgálata terén új, igen hatékony eszköz birtokába jutottak. A szovjet „Tokamak”- program világszerte elismerést aratott. Az utóbbi évek során amerikai, japán és európai kutatók is be. kapcsolódtak a nagyszabású terv munkálataiba. Jevge- nyij Velihov szovjet akadémikus szerint a „Tokárnak— 10”-zel és a külföldi berendezésekkel folytatott kutatások eredményei a 80-as évek elején lehetővé teszik az első demonstrációs termonukleáris reaktor felépítését. STIMULÁLÓ GYÓGYSZER Az orvosi gyakorlatban jól ismert Prednisolon és Cortison szintetikus hormonok helyett a szovjet gyógyszerkészítők az Etimisol használatát javasolják. Az új szer az agyközpont meghatározott területeire hat. és ezzel a szervezetet saját hormontermelésre készteti. Az Etimisolt 36 szovjet klinika több mint 4000 betegénél alkalmazta, és a francia Rose Bellon-cég is sikerrel próbálta ki. Felére csökkentette a légzési elégtelenséggel született csecsemők halálozását. A gyulladásgátló hormonok termelését is elősegíti, ezért jói g}-ógyitható vele a légutak asztmája. Az alkalmazás során megállapítást nyert, hogy nem gátolja a mellékvese-kéreg működését és az agy szabályozó tevékenységét. A mesterséges hormonkészítményekkel történő huzamos kezelés során a szervezet saját horn*iontermelése jelentősen csökken. Az Etimisol ezt a kedvezőtlen jelenségrí teljes mértékben kiküszöböli. Száz éve fedezték fel a Mars „csatornáit” Rózsa Sándor sírja A tudományos élet hírei
