Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
VtLAG FROLETÄBIAI, EGYESÜLTETEK! Affin u Lrn n / JW®-f***§*M umt AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 187. szám ARA: 80 FILLLEB 1977. augusztus 10., szerda Púja Frigyes Muugóliába utazott Fiija Frigyes külügyminiszter, a Mongol Népköz- társaság kormányának meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Ulánbátorba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi államtitkár. Jelen volt Bamdarijn Dü- gerszüren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, továbbá Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti ' nagykövete. (MTI) Etióp állítás Ogaden tartományban Szomáliái katonák harcolnak etióp kormánycsapatokkal NAIROBI: Etiópia kenyai nagykövete kedden sajtóértekezleten számolt be az Ogaden tartományban kialakult helyzetről. Elmondta, hogy bár Szomália a terület legnagyobb részét megszállta, Addisz Abeba ebbe nem nyugszik bele és nem ad fel egyetlen négy_ zetcentiméternyi területet sem. A harcok jelenlegi állása, az etióp diplomata szerint. átmenetinek tekinthető és annak oka a több fronton folyó háború. Az etióp fegyveres erőknek nemcsak a délkeleti országrészben kell helytállniuk — mondotta. Bírálta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát amiért készek Szomáliának fegyvert szállítani, s ezáltal hozzájárulnák a harcok eszkalációjához. Az etióp nagykövet felszólította Kenyát, hogy támogassa Etiópiát Szomáliával szemben. Megismételte azt a korábban már elhangzott etióp állítást, hogy Ogaden tartományban nem a nyugatszomáliai felszabadítási front, hanem a Szomáliái hadsereg csapatai harcolnak az etióp kormánycsapatokkal. A Szomáliái rádió kedden ismét a tartomány önrendelkezési jogát szabta meg a békés megoldás feltételéül. Harci cselekményekről a hír. ügynökségek nem közöltek jelentéseket. Közéleti hírek Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az equadori nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte Alfredo Po- veda Burbanot, a legfelsőbb kormányzótanács elnökét. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Ken Jasuit, a japán parlament felsőháza elnökévé történt megválasztása alkalmából. Kultúránk sokrétűségéről Tanácskozik az anyanyelvi konferencia A budapesti Kaffka Margit Gimnáziumban a III. anyanyelvi konferencia kedden a magyar kultúra kül- országi megjelenésének sokféle formájával, szellemi életünk klasszikus értékeinek és mai produktumainak kisugárzásával foglalkozott. Délelőtt — a konferencia Szüret, szüret... Igen: szüret Egyre több helyen kezdődik meg a korai érésű szőlő szüretelése, így Markazon is, ahol 16 hektáron szedik az ízletes, finom Csabagyöngyét. A termést, a gyöngyösi Zöldértnek szállítják, és természetesen kapható mára szőlő a piacokon és az üzletekben is. Hogy megvásároljuk-e,- vagy várunk még egykét hetet, az elsősorban a pénztárcánkon múlik. A lényeg azonban a szüret, hogy alig fejeződött még be egy nagyszerű időszakunk, az aratás, már bele is csöppentünk a másik, nem kevésbé szép, de hagyományosan jókedvű, szigorúan csak vidáman végezhető munkába ... Más kérdés, hogy az egyik szemünk mégis, mintha sírna, (jóllehet: a másik nevet), hiszen az ősz közeledtét, a nyár elmúlását jelenti a szüret... Felvételeinken a markazi termelőszövetkezet szüretelő asszonyai láthatók. Első képünkön szedik, válogatják, rekeszekbe gyűjtik a fürtöket. A második kép (balra) Zaja Kálmánnét és Horváth Ferenenét ábrázolja — munka közben. (Fotó: Szántó- György) plénumán — hangzott el Ortutay Gyula akadémikusnak, az MTA néprajzi kutató csoportja igazgatójának a tanácskozás több száz külföldi és hazai résztvevője által egyaránt nagy érdeklődéssel várt és fogadott előadása ,,A népművészet magyarországi reneszánsza” címmel. Ezt követően Debreceni Tibor, a magyar versek és színdarabok megjelenítésének művészi és műkedvelő formáiról, szépségeiről, Vass Lajos pedig arról tartott előadást, hogy rendkívül fontos szerepe van az anyanyelv megőrzésében az éneknek, a zenének. Hagulatos jelenetei kedves színfoltjai voltak a konferenciának, hogy a résztvevőket az előadók témájuk egy-egy „élőben” illusztrálandó részénél többször is megénekeltették. Délután megkezdődtek a konferencia szekcióülései. Nagy érdeklődés kíséri a konferenciához kapcsolódó kulturális témájú kiállításokat. A mintegy 600 kötetből álló könyvbemutatón — a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülésének kiállításán — például íráskultúránk régebbi és friss kiadású produktumai meg is vásárolhatók. Sokan élnek a lehetőséggel. Kedden a konferencia résztvevői, miután megtekintették a népművészeti kiállítást. népművészekkel találkoztak. Sok pénz, kevés vállalkozó RÖGTÖN IGAZÍTVA a cím túl feszesre szabott meal: datán: tisztességes javadalmazásért sincs elegendő jelentkező bizonyos — köznapian nehéznek nevezett — fizikai munkákra. Arra persze sokféle a válasz- ki mit ért tisx. tességes javadalmazáson, s nehéz fizikai munkán. Megtör., ténhet ugyanis, hogy aki már kapja, csinálja, elfogadhatónak tartja mindkettőt, ám aki most választaná, visszahőköl' s másfelé kereskedik. A kiinduló pontul szolgáló tény egyértelmű: ha lassan is, de fogyatkozik azok száma, akilo hosszabb távon vállalják — mert rövid időre akadnak jövők és menők — a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények közötti kenyérkeresetet. Ma a munkásoknak körülbelül egyharmada lát el olyan feladatokat, amelyeket nehéznek nevezhetünk. (A hivatalos csoportosítás ugyanis többféle kategóriát különböztet meg, négy főbbet, s közülük kettő a közgondolkozás szerinti nehéz.) Ez a tábor 430 ezer főt számlál, tekintélyes sereg tehát, apadása fontos népgazdasági területeket hozhat súlyos helyzetbe. Ami történik, az könnyein nyomon követhető. Amiért történik, annak felderítése már bonyolultabb. Sémákra hajló osztályozó kedvünk könnyen meghúzza a határvonalat: nehéz fizikai munkával keresi kenyerét a bányász, a kohász, néhány fémfeldolgozó szakma művelője, azután a rakodómunkás... Ami ugyan igaz, de bővíteni szükséges a sort. Hiszen a könnyűiparban — a feldolgozásban. a bőrgyártásban, a textilüzemek festődéiben, a papír, gyártásban — szintén tekintélyes számban lelni nagy erőkifejtéssel, vagy kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozókat. Ugyanakkor tevékenykednek már úgy kohászok, hogy fizikai igénybevételük a vezérlőasztal gombjai-' nak nyomogatása és karok tologatása, s működnek teljesen automatizált fafeldolgozó sorok, ahol a fizikai munka a berendezések felügyelete. Ellentmondásos, vagy inkább átmeneti helyzetről van szó, amikor technikában és technoló-: giában együtt él a korszerű és a többszörösen elavult. Kezdjük röpke vizsgálódásunkat a lényeggel, azaz — mert sokak számára tagadhatatlanul ez az egy a fontos — a pénzzel, a jövedelmi forinttal. Idén májusban a szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére háromezer forint volt. Ez azonban éppúgy magába foglalja a bányászok 3906 forintos keresetét, mint a kohászok 3421 forintját, a fafeldolgozó ipar 2743. s a textilruházati ipar 2326 forintos havi átlagbérét. A részletezés azért érdemel papírt, hogy kitapinthassuk, egy-ßgy iparterületen belül is jelentősek az eltérések- mert a kohászat 3421 forintos összegező adata mögött az 1600 és 6400 forintos szélső pontok is ott rejlenek. Közelebb visz a megértéshez, ha a normál erőkifejtéssel, normál munkakörülmények között dolgozók, valamint a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények között tevékenykedők órabérét vetjük össze. Az eltérés — a filléreket fölkerekítve — pontosan tíz forint. Persze, megiuitcsak átlagosan, mert ezen belül is — ahogy a szakemberek fogalmaznak — nagy a szóródás»* Van 6,60-as és 29-40-es órabér; négy és félszeres különb-^ ség. A pénzzel tehát — egy-egy vállalaton belül azonban! léteznek kivételek — különösebb baj nincsen. A kemény munka adta kenyér vastagabb. Ez azonban — a létszámváltozási adatok tanúsítják —«* nem elég. Folyamatosan emelkedik a munkások iskolád, zottsági szintje — öt esztendő alatt például a betanított munkásoknál 49,9 százalékról 55,7 százalékra bővült az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya —, 5 vele igényük az emberibb feladatok iránt. Az inat sza-, kasz-tó gürcölés tiszteletet érdemel, de — mint a fiatalokt magatartása int erre — nem életcél, nem szükségszerű. „Ha nehéz is, de legyen érdekes, változatos a feladat, s ne izmok monoton őrlése. A kedvezőtlen, munkakörülmények egy részét — lám, van tárgyilagosság is — rövid idő alátt üzemen belüli intézkedésekkel fölszámolhatnák. Sűrűn pusztán azért kell nagy fizikai erőt kifejteni, mert az eszközök rosszak, hibásan állnak hosszú ideig.” Az előbbi három mondatot egy szociológiai vizsgálat anyagából idéztük, a kutatók fiatalokat kérdeztek meg helyzetükről, olyan fiatalokat, akik vállalták a nehéz fizikai munkát- a kedvezőtlen munkakörülményeket, olykor a kettőt együtt. TÖPRENGÉSRE OKOT ADÓ VÉLEMÉNYEK, mert sok bennük az igazság. A vállalatok, üzemek irányító posztjain, állók azonban legtöbbször úgy vélekednek, „oda kell nyomni bőven a forintot”, s kész, a holnap meg majd csak kialakul valahogy. A szemléleti torzulások, tévhitek mellett a lassú haladásnak — a nehéz fizikai munka mérséklésében, illetve fölszámolásában — oka az is, hogy egy-egy munkás helyettesítése géppel az iparban átlagosan 400 ezer forintba kerül! Nem a szándékok, hanem, a pénzügyi lehetőségek döntik el sok helyen, mekkorát léphetnek. Ugyanakkor az szintén igaz, sűrűn a nemtörődömség tartja fenn a korábbi állapotokat, mert csekély beruházással, de sok szervezéssel javítani lehetne azokon. A tény, a sok pénzért is kevés vállalkozó folyamata ma már világosan kirajzolódott. Csak a tényt tudomásul venni kevés. A következtetések levonása a feladat, mert máskülönben tevékenységi körök sora juthat oda, hogy egyre több pénzért egyre kevesebb lesz a vállalkozó. M. O. Befejeződött az aratás Kedd estére országszerte befejeződött az aratás, a mezőgazdasági nagyüzemek az idén 1 663 000 hektáron termesztettek kalászos gabonát, ebből a búza vetésterülete 1,3 millió hektár volt. A termés az átlagosnál egy héttel korábban érett be, az aratást megelőző hetekben ugyanis kánikulai volt a forróság és ez siettette az érést. Az előnyt a mezőgazdasági üzemek jól kihasználták; a munka szervezettségére jellemző, hogy bár a nagy nyári munkát több ízben is meg kellett szakítaniok az esőzések miatt, mégis a szokásosnál tíz nappal előbb készültek el az aratással. Ezt az eredményt csakis az anyagi-műszaki ellátás megjavításával érhették el. Az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a kombájnok teljesítőképessége, és 1560 új, nagy teljesítményű aratócséplő gép dolgozott a határban. Nehéz helyzetet teremtett, hogy az aratást megelőző időszak viharai a gabonát a termőterületnek mintegy harmadán megdöntötték, ösz- szekuszálták, emiatt a kom- bájnosok speciális felszerelést alkalmaztak, úgynevezett kíilászemelőket szereltek a gépekre és lassított menetben vágták a búzát. Az esőzések miatt a szokásosnál nagyobb arányban kellett szárítani a gabonát. Az elmúlt évinél 500 ezer tonná- ' val több gabonát szárítottak gépekkel, a gabona 90 százalékát a termelőszövetkezetek gépeivel. Az idei aratás egyik kedvező tapasztalata, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek iól segítették egymást az aratási munkacsúcs idején. Ahol lehetett, kölcsönadták egyJ másnak a gépeket, gyakran került sor megyék közötti gépátcsoportosításra is. Egész sor borsodi gazdasag küldött át például kombájnokat szállító személyzettel együtt Szolnok megyébe, ahonnan viszont az aratás végefelé érkeztek kisegítő brigádok. Nem volt zavar a gép- és alkatrész-ellátással, s a Gabona Tröszt telepei a terme, lökkel folytatott előzetes tárgyalások alapján a szállítmányokat zökkenőmentesen fogadták, torlódás csak elvétve akadt. Nagy feladat a következő napokban az aratást követő úgynevezett járulékos mun. kák meggyorsítása. A tarlót a termőterületnek eddig kétharmadán munkálták el. és a szalma lehúzásával sem készültek még el mindenütt
